Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

NÉPÚJSÁG 1986. október 11., szombat Befejeződött a magyar—szovjet barátsági hét Igazgató helyettese beszél a konzervgyári rendezvényen Fotó: Szóke Marsit A. E. Gribovszklj, az SZKTH A Békéscsabai Konzerv­gyárban rendezett program­mal tegnap véget ért a ma­gyar—szovjet barátsági hét megyénkben. Délelőtt Bocs­kai Mihályné, az Országos Béketanács tagja, a HNF megyei alel nőké fogadta A. E. Gribovszkit, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak igazgatóhelyettesét, aki tájékoztatót hallgatott meg az e heti rendezvénysorozat fontosabb eseményeiről, va­lamint tapasztalatairól. Délután baráti találkozóra került sor a város MSZBT- tagcsoportjainak képviselői­vel és az üzem dolgozóival a konzervgyár tanácskozóter­mében. A megnyitó után a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanárai és növendékei műsort adtak, majd Kolarovszki Mihályné ügyvezető elnök ismertette a megyénkben elsők között megalakult gyári MSZBT- tagcsoport eddigi rendezvé­nyeit és kapcsolatait. Ezután dr. Tóth Béláné. a megyei pártbizottság munkatársa, az MSZBT tevékenységéről és időszerű feladatairól beszélt. Mint mondotta, az elmúlt másfél évtized alatt egyre több aktivista kapcsolódott be a magyar—szovjet barát­sági munkába. Ezt követően felszólalt A. E. Gribovszkij, az SZKTH igazgatóhelyettese és köszönetét fejezte ki a si­keres eseménysorozat rende­zéséért. Egyebek között ki­emelte, hogy ez a hét, amely egybeesett Békés megye fel­sz-badulásának évfordulójá­val, igen tartalmas és magas színvonalú programot nyúj­tott az érdeklődőknek; A munkáját szerető magyar nép komoly forradalmi ha­gyományokkal rendelkezik, amit a Szovjetunióban is nagyra értékelnek. Befejezé­sül a szovjet vendég magyar nyelven tolmácsolta az in­tézmény nevében jókívánsá­gait Békés megyének. Ezután Bocskai Mihályné, a HNF megyei alelnöke a béke-barátsági munka ha­gyományairól, a lezajlott rendezvények tartalmáról és céljáról tájékoztatta a baráti összejövetel résztvevőit, majd üzemlátogatás követke­zett. —y —n Tanácsülés Orosházán Csütörtökön délután szá­mos napirend szerepelt az Orosházi Városi Tanács ülé­sén. Középpontban egészség- ügyi témák szerepeltek, így például dr. Megyeri Valéria Köjál-főorvos beszámolója, a közegészségügyi és jár­ványügyi szolgálat tevékeny­ségéről. Ezúttal számolt be a tanács egészségügyi és szo­ciális bizottsága is e tevé­kenységéről. Az ágazat terü­letén ellenőrzéseket végez­tek és segítettek három je­lentős beruházás elindításá­ban. Megépült Szentetomyán az új orvosi rendelő, amely a helybeliek megfelelő körül­mények közötti gyógyítását szolgálja. A város és vonzás- körzetének egészségügyi el­látását jelentős mértékben javítja a korszerűen felsze­relt, esztétikus külsejű szak­orvosi rendelőintézet. Száz idős korú ember ellátását -biztosítja a sok társadalmi munkával kialakított Teréz utcai szociális otthon. A bi­zottság a továbbiakban tár­gyalta az egészségügyi ága­zat fejlesztésre szóló terüle­teit. Az időskorúak folya­matos ellátásával a jövőben is kiemelt figyelemmel kell foglalkozni. Noha javultak az egészségügyi intézmények tárgyi és személyi feltételei, de további valós igények is jelentkeztek. Dr. Susánszky János pro- Salamon József építész fesszor, egyetemi tanár Dr. Fehér Dezső, a Lóver­senyvállalat igazgatója Találkozó a galopp-pályán... „Fogadott ön Gyöngy­harmatra?” — Uram! Van egy holt­biztos tippem! Fogadjon a Gyöngyharmatra! Nyerni fog! S ez önnek nagyon sok pénzt hozhat... — Nem, nem, köszönöm. Én általában rossz lóra szok­tam tenni. És egyébként sem fogadni jöttem ... Érett­ségi találkozóm van! A jól szituáltnak tetsző „úriember” nem hisz a fü­lének; érettségi találkozó a galopp-pályán? — Jól hallotta! És a megszólított már ott is hagyja a holtbiztos tippet adó urat. * * * — Hogy is kerül 31 meg­hívott, régi csabai diák a budapesti galopp-pályára? Egyszerű a magyarázat! A Magyar Lóversenyvállalat igazgatójának, dr. Fehér De­zsőnek a meghívására. Osz­tálytársai közül — úgy gon­dolta — nem túl sokan jár­tak a versenypályán. Hát így esett! Erre a jeles napra jó időt „rendelt” Fehér Dezső. Jól is esett sütkérezni még az „őszi nyárban” ... A fáma szerint azóta sem végzett Békéscsabán, az evangélikus Rudolf gimnázi­umban olyan osztály, ahon­nan ennyi nevezetes ember került volna ki. Akkor a trónörökös nevét viselte a mai Rózsa Ferenc középis­kola ... Csák István tanár úr 43 létszámú osztályából kilen­cen végeztek kitüntetéssel. Pedig nehéz időket élt ak­kor már az ország. A ma- turabálat a fiúk csak úgy rendezhették meg, ha kék papírral „függönyözték” le az ablakokat... Többen mindjárt az érett­ségi után a frontra kerültek, s hatan nem is jöttek visz- sza soha többé. A harminchétre zsugoro­dott társaságból azóta bi­zony sokan örökre elmentek. Közöttük Csák tanár úr is, aki példaképük volt. ömég a 40 éves találkozón a nap­lóból olvasta a neveket... * * * Sűrűn nyílik a kongresz- szusi terem ajtaja... Dr. Su­sánszky János professzor, a Miskolci Műszaki Egyetem tanszékvezetője, két külföl­di egyetem címzetes taná­ra... Utána mindjárt dr. Náná- si József sebész főorvos ér­kezett feleségével és unoká­jával Békéscsabáról. Szoó György színművész egy másodpercre bekukkant, aztán már a közös uzsonná­ig nem is látjuk... csak a pálya szélén... Salamon József építész ne­véhez fűződik a budai vár rekonstrukciós munkáinak irányítása. Szerényen tesz erről említést, és inkább kol­légáira testálja a dicsőséget. Dér Endre, József Attila- díjas író levélben mentette ki magát, sajnálva, hogy nem vehet részt a 45 éves talál­kozón ... Levelet írt Miamiból a multimilliomos Tar Sándor, aki a Sörbonne-on végzett, aztán „rátett” még egy dip­lomát, amit a kinti, ameri­kai egyetemen szerzett, köz­ben még egy gróf komor­nyikja is volt... Jelenleg pedig egy kórházi berende­zéseket előállító gyár tulaj­donosa ... Külföldi tartózkodása mi­att nem tudott eljönni az osztály legnevezetesebb ta­nulója, dr. Kiss István, Kos- suth-díjas kémikus, aki az ENSZ atomenergiai ügynök­ségén, Bécsben képviselte hazánkat... * * * Közben e sorok írója többször próbált szerencsét odalenn, s tett befutóra..., sikertelenül. így jártak azok is, akik Szoó Györggyel együtt próbálták kísérteni Fortuna istennőt. Pedig Fe­hér Dezső szerint minden in­duló ló győztes lehet... Biz­tos igaza van! Az ám! Szokott-e fogadni a lóverseny vállalat igazga­tója? Elmosolyodik, gondolom, sokszor kérdezték már tőle ugyanezt. — Soha! — mondja hatá­rozottan. — Nem vagyok a szerencsejátékok rabja... — Viszont megismerhette Londonban az angol király­nőt! — Valóban. Azt hiszem, azon kevesek közé tartozom az országban, aki fehér asz­tal mellett ülhet ett a király­nővel ... — Kedves gesztus volt ön­től, hogy meghívta osztály­társait „magántalálkozóra”. Tervezi-e a következőnek, az ötvenévesnek megszervezé­sét? — Természetes! Azt sze­retnénk, ha Békéscsabán lenne ... — Találkozzunk tehát mindahányan vagyunk 1991- ben Békéscsabán! Béla Vali II reform szellemében K ongresszusra készülnek a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek. Számot adnak öt esztendő mun­kájáról, erőfeszítéseiről. A IX. kongresszus határoza­tait böngészve könnyen rájöhetünk, hogy a nyolcvanas évek első felében nehezebb körülmények között kellett a szövet­kezeteknek is helytállni. Módosították, szigorították a köz- gazdasági szabályozókat, kevesebb pénz maradt fejlesztésre. Mindez arra késztette a szövetkezeteket, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a megváltozott feltételekhez, munkájukat, szemléletüket megújítsák. Nem véletlenül hangsúlyozta a kongresszusi küldöttválasztó megyei gyűlésen Szilvasán Pál, a Szövosz elnökhelyettese; valamennyi szövetkezetben szük­ség van a megújulásra, a reform jellegű változtatásokra. Ez a kor követelménye, és nem szabad, hogy a megelégedettség legyen úrrá a vezetőkön, a beosztottakon. Megyénkben az áfészek jelenleg 1600 kereskedelmi, fel- vásárlási és ipari üzletet, telepet, üzemet mondhatnak ma­gukénak és mintegy 230 ezer ember ellátásáról gondoskod­nak. A VI. ötéves tervben megvalósított beruházásokkal együtt ma már csaknem 200 ezer négyzetméter alapterületű a bolti és a vendéglátóipari üzlethálózat: A legnagyobb fi­gyelmet a napi közszükségleti cikkek eladására fordították. Bővült a tej és tejtermékek választéka. Ruhaféléket öt áruházban, 49 szaküzletben és 21 iparcikk jellegű vegyes­boltban árusítanak. Nőtt a korszerű háztartásokban nél­külözhetetlen tartós fogyasztási cikkek kínálata. Automata mosógépből, porszívóból, villanytűzhelyből, gázkályhából évente 20-25 százalékkal emelkedett a forgalom. Előtérbe került a kisárutermelést segítő anyagok és eszközök áru­sítása. A mezőgazdasági szakbolthálózat négy új üzlettel bő­vült, a vegyesboltok is forgalmaznak vetőmagvakat, kézi- szerszámokat. A tüzelő- és építőanyag-ellátást is javították a szövetkezetek. Két-két házépítők boltját és gázértékesítő­telepet nyitottak. A forgalom öt év alatt 700 millióról, több mint 1 milliárd forintra emelkedett. A vendéglátás feltéte­lei szintén megváltoztak, hiszen 43 egységet építettek, illet­ve újítottak fel. Ennek köszönhető, hogy egyre többen kere­sik fel a melegkonyhás üzleteket. Az előfizetéses ételek el­adását 95 százalékkal növelték. A két kongresszus közötti időszakban ugyancsak fontos feladat volt a kistelepülések áruellátásának jobbá tétele, az elavult boltok, telepek korszerűsítése. Ezeken a helyeken ugyanis 50 ezer ember él, az áfészek 168 kereskedelmi, 72 vendéglátóipari üzletet tartanak fenn. A hároméves prog­ram során 108 ilyen egységet hoztak rendbe, amelyre 51 millió forintot költöttek. Mindez jótékonyan hatott az ellá­tásra, a vásárlási körülményekre. A hűtési feltételek javu­lása lehetővé tette a tej-, tejtermékek, a húsfélék, a mirelit­áruk választékának a bővítését. Több üdítő italt, cukrász- süteményt kínálnak, bevezették a minta szerinti árusítást, a főboltosi rendszert. Sikerült javítani a beszerzési pozí­ciójukat is. önálló lett a Békésszövker Vállalat, létrejött a Skála GT telekgerendási raktárbázisa, ahonnan tavaly 650 millió forint értékű áru került a szövetkezeti boltokba. Több áfész közös kiskereskedelmi üzletet nyitott.----Természetesen nem- hanyagolható el a felvásárlási tevé­kenység sem. Ez az ágazat évente egymilliárdos bevételt ér el, a termékek egy részét helyben feldolgozzák. A felvá­sárlásból, az ipari, élelmiszeripari tevékenységből származó 4,3 millió forint értékű árut közvetetten a tőkés piacokon értékesítettek. Ez a munka viszont nem mindig volt gond­talan. Komoly értékesítési nehézségekkel küszködtek a terv­időszak közepén, amely rontotta a gazdálkodás színvonalát. Elősegítette á haWónysag javítását az új üzemeltetési for­mák kiteljesedése. A VI. ötéves terv végén csaknem 800 üzlet működött ilyen formában, forgalmuk az összes bevé­tel 55 százalékát tette ki, a nyereségből 60 százalékban ré­szesedtek. Ebben az esztendőben lehetőséget kaptak a ki­sebb boltok is. A 125 üzletben 255-en vállalkoztak arra, hogy egyszerűsített jövedelemérdekeltségű rendszerben dol­gozzanak. A Szövosz IX. kongresszusa óta megyénk lakásszövetke­zetei sokat fejlődtek, öt év alatt a szövetkezeti lakások száma 3 ezerrel gyarapodott. A szervezett karbantartásba bevont lakások aránya 92 százalékra emelkedett. Gondot okozott azonban, hogy a lakásfenntartó szövetkezetek nem kísérték kellően figyelemmel az épületek műszaki állapotát, esetenként rosszul ütemezték az esedékes karbantartási és felújítási munkákat. A kisebb lakásszövetkezetek egyesü­lésre való törekvése is csorbát szenvedett. A helyi taná­csokkal kialakított jó kapcsolat révén a szövetkezeteket előnyben részesítették az építési telkek tartós használatba vételépéi. Nehezítette az előrelépést, hogy a közművesítés nem kis feladata teljes egészében a szövetkezetekre hárult L'nnek ellenére a KISZ megyei bizottságával együttműköd­ve sikerült olyan lakásépítő szövetkezetei alakítani, amely megfizethető áron kényelmes és szép otthonokat épít a fia­taloknak. A kongresszusi határozatok alapján kedvezőbbé váltak a betétgyűjtési feltételek. A takarékszövetkezetek bevezették az ifjúsági, a lakástakarékossági és a gépkocsifedezeti beté­tek kezelését, gondozzák a kisvállalkozók számláit. Me­gyénkben a takarékszövetkezetek betétállománya az orszá­gos átlagnál jobban nőtt, ma már eléri a 2 milliárd 180 mil­lió forintot. Egyre több célra adnak hiteleket és növekedett a kölcsönök összegének a felső határa. Ez elsősorban a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztését segítette. Ked­vezményes hitelt nyújtanak a családalapító fiataloknak, az OTP-vel azonos feltételek mellett adnak kölcsönt a kisipa­rosoknak, a kiskereskedőknek, a vállalkozóknak. E #ppen napjaink történései igazolják: a párt folytatja a bevált szövetkezetpolitikáját. A fejlődés fő irányaként a szövetkezés lényegi vonásainak magasabb szintre emelé­sét, a tagok érdekeinek jobb szolgálatát, a tulajdonosi szemlélet erősítését, a demokratikus önkormányzat elmélyí­tését és a gazdálkodás javítását jelöli meg. Ennek szellemé­ben ül össze és határozza meg a további feladatokat a fo­gyasztási szövetkezetek X. kongresszusa. Seres Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents