Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-09 / 238. szám
0 NÉPÚJSÁG 1986. október 9., csütörtök II hazafias nevelés békéscsabai tapasztalatai A KISZ Békéscsabai Városi Bizottsága Kulcsár Edit első titkár elnökletével tegnap délután ülést tartott Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban A testület először Scsitovics János, a városi KISZ-bizottság politikai munkatársa jelentését vitatta meg, amelyben a hazafias és honvédelmi nevelés tapasztalatait, illetve a városi Ifjú Gárda tevékenységét elemezte. Többek között megállapították, hogy a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését és felkészítését — a párttal, az állami szervekkel, a fegyveres erőkkel és testületekkel, illetve az MHSZ-szel folyamatosan együttműködve — a KISZ önálló munkaformáival, akcióival és rendezvényeivel is szolgálja. Az ifjúsági szövetség hozzájárul a fiatalok helyes szemléletének a kialakításához. A politikai képzési rendszerbe beépültek a honvédelmi nevelés. célkitűzései és az önálló ifjúsági vitakört működtető KISZ- alapszervezetek választott témái között gyakran találhatunk katonapolitikai, vagy a hazafiság kérdéseit feldolgozó előadásokat. Az 1981— 82-es tanévtől az iskolák a honvédelmi oktatást, nevelést új, korszerűsített tanterv szerint végzik. A honvédelmi napok és rendezvények lebonyolításában több iskolai KISZ-szervezet bekapcsolódik. Az Ifjú Gárda zászlóalj munkáját a 13 tagú városi parancsnokság irányítja, melynek összetétele tükrözi a városban működő fegyveres erőket. A parancsnokság és a városi pártszervek együttműködése jó, eredményesnek ítélhető meg. A második napirendi pontban Kulcsár Edit írásos beszámolót terjesztett a testület elé a KISZ-tagfelvételi és párttagajánló tevékenység tartalmi tapasztalatairól. Megállapították, hogy a kongresszusi határozatoknak megfelelően az eddigieknél magasabb követelményeket kell támasztani a KISZ-tag- sággal szemben, el kell érni, hogy a KISZ tömegbefolyása nagyobb legyen, mint a taglétszáma. Végül tájékoztató hangzott el a városi KISZ- bizottság munkarendjéről és munkastílusáról. A városi KISZ-bizottság leszögezte, hogy a KISZ XI. kongresz- szusán elfogadott dokumentumok szellemében az apparátus tagjainak a bürokratikus elemeket mellőző munkastílus kialakítására kell törekedniük. g. Tanácskoztak az egészségügy ismeretterjesztői Kedden, október 7-én délután a TIT Békés megyei székházában az elmúlt esztendők egészségügyi ismeret- terjesztő munkájáról számolt be dr. Iványi János főorvos, az egészségügyi szakosztály elnöke. Az egészségügyi ismeret- terjesztés iránt nagy az érdeklődés, hiszen saját egészségi állapota, életvitelének alakulása mindenkit érdekel, akkor is, ha nem az egészséges életmód feltételei szerint alakítja sorsát. Az előadások közül sokat rendeznek a gyulai SZOT-üdülő- ben, a vésztői kismamaklubban, az óvodások, általános iskolások szüleinek tartott fórumokon, a diákok osztályfőnöki óráin. Szabad- egyetemekről adhatnak számot Gyulán, Szarvason és Békéscsabán. A hallgatók körében legtöbb a mezőgazdasági és fizikai dolgozó, őket a diákok követik létszámban. Az üzemi egészségügyi ismeretterjesztésben nem állnak az élen a Szarvas és Békés város, valamint környékének szervezői. Az egészségügyi szakosztály tagjainak témajavaslatát figyelembe veszik, alkalmazzák a TIT területén dolgozók. Előadói konferenciák, módszertani hónapok, egészségügyi cikkek publikálása növeli a tudományág népszerűségét. Az egészségügyi szakosztályban 247 tagot számlálnak, közülük többen is eljöhettek volna az értékelő plenáris ülésre. További feladataikat is meghatározták a jelenlevők, majd új vezetőséget választottak. Az egészségügyi ismeretterjesztésben nagy érdemeket szerzett dr. Iványi János fiatal kollégájának, dr. Gyimesi Andrásnak adta át az elnöki tisztet, alelnök dr. Szentpétery József, titkár dr. Simon Fia- la János lett. A 10 tagú vezetőségben több fiatal egészségügyi dolgozó folytathatja az ismeretterjesztés soha véget nem érő tevékenységét. Községek hetedik ötéves terve Zsadány A község hetedik ötéves • tervében az egészségügyi centrum befejezése kiemelt helyet foglal el. Az épületet a tervek szerint 1987-ben adják át. A földszinten helyet kap egy orvosi és egy fogorvosi rendelő, valamint egy csecsemőgondozó. Az emeleten pedig két szolgálati lakást alakítanak ki. Kádár Sándor, a községi tanács társadalmi elnökhelyettese a fejlesztési források egyikéről, a településfejlesztési hozzájárulásról a következőket mondja: — Zsadányban a lakosság 500 forintot szavazott meg Tehó-ra, így évente 115 ezer forinthoz jutottunk. A pénzből elsősorban a járda- és útépítéseket finanszírozzuk. Idén már elkészült az egy méter széles betonjárda a Hámán Kató körút 63—99. szám, illetve a Béke utca 155—161. szám között. A helybeliek 4—4 szombat, vasárnap építették a járdát, társadalmi munkában. Egyébként azt, hogy melyik évben hol építünk járdát vagy utat, azt évente a tanács testületé dönti el. A tervidőszakban a zsadá- nyiak életét is jelentősen befolyásolja a Zsadány—Mező- gyán összekötő út megépítése, amelyet program szerint a jövő év szeptember végén adnak át. Az út építéséhez anyagilag — erejéhez mérten — hozzájárul a zsadányi magyar—lengyel barátság, a mezőgyáni magyar—bolgár barátság, a Geszti Egyetértés Termelőszövetkezet és a JDEFÁG. Számítanak a MÉM és a KM jelentős támogatására is. A 28 millió forintos útépítés beruházója a közúti igazgatóság. Mezögyán A mezőgyáni tanács elnöke, Szabó István a hetedik ötéves terv ismertetését az útépítéssel kezdi: — A meglevő öt kilométeres keskeny út kiszélesítésével, és a hiányzó 2,9 kilométeres útszakasz kiépítésével Mezögyán bekapcsolódik az országos közúti forgalomba. A zsadányi egészségügyi központ átadását m; is nagyon várjuk. Rajtunk kívül a gesztiek, a biharugraiak és a körösnagy- harsányiak helyzetét is javítja, mert megoldódik a hétvégi orvosi ügyelet. (Ezek a települések tudniillik tíz kilométeres körzeten belül vannak.) A Mezőgyáni Községi Tanácsnak elvileg 4,2 millió forintja van öt év alatt fejlesztésre, de a gyakorlatban ez — a kötelező tartalékképzés miatt 3,2 millió forint. A tanács úgy határozott, hogy ebből a pénzből a 4 és fél kilométer hosszú ívóvízhálózatot építik meg, a lakosság segítségével. A 200 érintett család 70 százaléka egyetért egy társulat létrehozásával, és azzal is, hogy portánként 10 ezer forinttal járuljanak hozzá az építkezéshez. A hálózat kialakítását az OVH vízügyi alapjából 1,3 millió forinttal támogatja. Gondot jelent viszont a meglevő ivóvízkutak vízhozamának növelése. A kutak elöregedtek, egyre kevesebb vizet adnak. Pillanatnyilag azonban nincs fedezetük egy új vízműkút építésére. A községben is nagy várakozással tekintettek az úgynevezett gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztési programjára. A program a munkahelyteremtő beruházásokat helyezi előtérbe, így a zsadányiak által tervezett infrastrukturális fejlesztésekre nem jut pénz. (Az öregek napközi otthonának kialakítására, járdák korszerűsítésére, útépítésre, és a soha meg nem oldott korszerű művelődési ház kialakítására.) Ez azonban nem azt jelenti, hogy a zsadányiak egyáltalán nem részesülhetnek a program előnyeiből. Szabó István a következőket mondja: — Három olyan kezdeményezésről tudunk, ami érintheti a községünket. A program keretében a sarkad: Szellőző Művek nagy- gyantéi telepének fejlesztésére — 50 munkahely megteremtéséről van szó — kért pénzt. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz egy szárító, csomagoló üzemrész létesítésére, illetve egy fűrésztelepre, amely együttese plusz 42 munkahelyet jelentene. Ha a pénzt megkapnák, akkor ez tovább enyhítené foglalkozási gondjaikat. A fentieken kívül kiemelt feladat még a jelenlegi napközis konyha és étkezde felújítása, korszerűsítése, amelyet a tervidőszak végére terveznek. Sok a hátrányos helyzetű gyermek, és az iskola oktatási-nevelési célkitűzéseit csak akkor valósíthatja meg, ha a napközi megfelelő körülmények között működik. ' Lovász Bővülő közműhálózat társadalmi munkával — Békés megyei helyzetkép A hatodik ötéves terv során 52 milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek hazánkban a lakosok, lakóhelyük, tágabb környezetük fejlesztéséért. Az idei esztendő első fél évében is több millió forint értékű már a térítés nélküli, a köz javát szolgáló társadalmi munka, amelynek szervezői, kezdem ményezői a területi népfrontszervezetek. — Korábban főképpen a gyermekintézmények, óvodák, iskolák fejlesztése szerepelt a vállalások élén. Most előtérbe került a közművek : a víz- és csatorna- hálózat, utak, járdák építése — tájékoztatták a Hazafias Népfront Országos Tanácsának illetékesei Szilágyi Gábort, az MTI munkatársát. Ez továbbra is főként állami, tanácsi feladat, de sokan nem várják ki, amíg ily módon rájuk kerülne a sor. Szeretnék, hogy a lakásuk, házuk, lakókörnyezetük mihamarább korszerű közművekkel, utakkal legyen ellátva. Ezért a célért szívesen dolgoznak sokan társadalmi munkában. * * * Békés megyében az elmúlt időszak tapasztalatai szerint az intézményesített társadalmi munkák mellett egyre több a lakossági felajánlás. Békéscsabán, Újkígyóson, Csorváson és főként azokon a településeken, ahol nemrég vezették be a gázt, igen sok esetben utcahosszakat ástak fel az ott lakók, és a szakipari munkákon kívül mindent elvégeztek. Szeghalmon, Újkígyóson és Békéscsaba egyes külterületein önkéntesen szilárd burkolattal látták el, s így por- talanították az utakat. A korábbi évek gyakorlatát követve jól szervezik a lakóterületek tisztítását, szebbé tételét Gyulán, Mező- berényben és Orosházán. Egyre gyakrabbak a fásítások, parkosítások, és természetesen az így kialakított zöld területek ápolását, rendben tartását is az ott lakók vállalják. Csárdaszállás és Vésztő a szennyvíz felgyülemlése miatt kialakult gondokat igyekezett lakossági összefogással megoldani. A csatornázási és földmunkákat közösen, önkéntesen végezték el és anyagi segítséget is nyújtottak a helybeliek. A megyében általában mindenhol sok társadalmi múnkát ajánlanak fel az emberek az oktatási intézmények fejlesztésére és az itteni berendezések javítására. Emellett az idősekről való gondoskodást is sokan végzik társadalmi munka keretében,» s az intézmények, vállalatok gyakran vállalnak felújítási munkákat öregek napközijeiben vagy szociális otthonokban. Békés megyében az idén elvégzett társadalmi munkák körülbelül a tavalyi eredményt hozzák, ami igen jónak mondható, hiszen a múlt évben az egy főre jutó társadalmi munka értéke közel 2 ezer forint volt, s ezzel megyénk az országos hatodik hélyen áll. (gajdács) II népességcsökkenés oka és ellenszere Szarvason Bármelyik településünkről is legyen szó, megyénk közvéleménye nem fogadja „kitörő” örömmel a népességcsökkenésről, ezenbelül a halálozás, illetve az elvándorlás számának emelkedésével kapcsolatos híreket. Az egészben az a sajnálatos, hogy itt már nem pillanatnyi állapotról, egyszeri esetekről, hanem tendenciaszerű folyamatokról beszélünk manapság. A helyzetet még csak súlyosbítja: hosszabb távon sem eléggé biztatóak az előrejelzések. Szeptemberben ugyanilyen problémáról tanácskozott a HNF városi elnöksége Szarvason. A bizottság elé kerülő téma előadója Pakai- né dr. Szabó Éva, a városi tanácá vb-titkára volt, aki néhány héttel az ülés után e fontos napirendi pont lényegéről, valamint a bajok orvoslásának lehetőségeiről és a tennivalókról tájékoztatott. Elöljáróban utalt arra, hogy a várossá' nyilvánítás után, 1966-tól egészen a hetvenes évek végéig kedvezően alakult a város népessége, vagyis másfél évtized alatt a korábbi 18 ezer 945-ről húszezer fölé emelkedett a lakosság száma. Ezt nagyobbrészt demográfiai, kisebbrészt vándorlási tényezők befolyásolták. Ám 1980-ban mindkét folyamat negatív előjelűvé vált. Például 1985. december 31-én már több mint 1200 emberrel (= 5,9 százalék) laktak kevesebben Szarvason, mint öt évvel korábban. Csupán összehasonlításul emeljük ki, hogy ugyanebben az időszakban Békés megye népessége is csökkent, de csak 3 százalékkal, míg városainkban egyszázalékos volt az emelkedés. Az előzetes számítások alapján megállapítható, hogy a tervidőszak végére kb. 740- nel kevesebb lakos él majd Szarvason, s közöttük 70 százalékot tesznek ki a munkaképes koron alúliak. A munkaképeseknek 8, az idős korúaknak pedig 22 százalék lesz az aránya. A képlet úgy is megfogalmazható, hogy a várható csökkenés 70 százalékban demográfiái és 30 százalékban vándorlási okokkal magyarázható. A tanácsi vezető egyebek között rávilágított arra is, hogy a népességfogyás a munkaképes korban lévő állampolgárokat tekintve főként a 20 és 40 év közöttieket érinti , vagyis e tendencia rájuk lesz jellemző. Ugyanakkor a demográfiai csúcshoz tartozó korosztályok az elkövetkezendő években lépnek (?) munkába; 30—40 százalékkal többen, mint jelenleg, ami gondot jelent majd a foglalkoztatásukban. Évente mintegy 200-220 diák fejezi be tanulmányait az általános iskolák nyolcadik osztályaiban, s több mint 90 százalékuk tanul tovább: negyedrészük a gimnáziumban, a többiek a szakközép- iskolát és szakmunkásképzőt választják. A baj ott van, hogy sokan nem kapnak képesítésüknek megfelelő állást. Pedig jóllehet, a munkáltatók által meghirdetett üres állások kétharmadába a szakmunkásokat várják. Más kérdés az, hogy a három- száz-háromszáztíz pályakezdőnek évente mindössze csak 170 állást kínálnak. Figyelembe kell venni: a fiatalok fele más városokban tanul és ez a körülmény szintén hatással van az. elvándorlásra. A népességmegtartásra irányuló erőfeszítések eredményessége természetesen függ a lakáshelyzettől, a kereskedelmi, egészségügyi, kulturális stb. ellátás színvonalától, s nem utolsósorban a kereseti lehetőségektől is. Tény — amint elhangzott —, hogy a foglalkoztatási nehézségekből adódó gondokat még inkább tetézi: a megyei átlaghoz képest Szarvas ipari ágazatában jóval alacsonyabbak a bérek. Említésre méltó viszont az a kezdeményezés, hogy a szűkös beruházási kéretek ellenére is igyekeznek elősegíteni saját fejlesztésüket a szövetkezetek. A helyi pártbizottság és a városi tanács mind a hetedik ötéves, mind pedig a hosszú távú terület- és településfejlesztési terv fő célkitűzésének a népességmegtartó erő fokozását, és az ehhez kapcsolódó feladatok megoldását jelölte meg. E- szerint az infrastruktúra korszerűsítése szolgálja az emberek közérzetének javítását, növelje a letelepedési és a családalapítási kedvet a lakosság körében. A kommunális fejlesztési program kidolgozásakor a helyi vezetők és szakértők figyelembe veszik a termelőüzemek elképzeléseit, csakúgy, mint a középfokú oktatással szemben támasztott igényeket. Ezért a szakközép- iskola mai jellegén is változtatást terveznek, sőt új önálló szakmunkásképzőintézet létesítése szintén szóba jöhet a következő tervciklusban. Ugyanis a középfokú végzettségűek hiánya a városban már ma is nagy problémát jelent. Mindezen feladatok, tervek csak hosz- szabb távon valósulhatnak meg, amihez a helyi párt-, állami és társadalmi szervek felelősségteljes összefogást hirdetnek. Kép, szöveg: Bukovinszky István i Ha felnőnek, vajon ők is elmennek?
