Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

0 NÉPÚJSÁG 1986. október 9., csütörtök II hazafias nevelés békéscsabai tapasztalatai A KISZ Békéscsabai Váro­si Bizottsága Kulcsár Edit első titkár elnökletével teg­nap délután ülést tartott Bé­késcsabán az ifjúsági és út­törőházban A testület elő­ször Scsitovics János, a vá­rosi KISZ-bizottság politikai munkatársa jelentését vitat­ta meg, amelyben a hazafias és honvédelmi nevelés ta­pasztalatait, illetve a városi Ifjú Gárda tevékenységét elemezte. Többek között megállapították, hogy a fia­talok hazafias és honvédelmi nevelését és felkészítését — a párttal, az állami szervek­kel, a fegyveres erőkkel és testületekkel, illetve az MHSZ-szel folyamatosan együttműködve — a KISZ önálló munkaformáival, ak­cióival és rendezvényeivel is szolgálja. Az ifjúsági szövet­ség hozzájárul a fiatalok helyes szemléletének a ki­alakításához. A politikai kép­zési rendszerbe beépültek a honvédelmi nevelés. célkitű­zései és az önálló ifjúsági vitakört működtető KISZ- alapszervezetek választott témái között gyakran talál­hatunk katonapolitikai, vagy a hazafiság kérdéseit feldol­gozó előadásokat. Az 1981— 82-es tanévtől az iskolák a honvédelmi oktatást, nevelést új, korszerűsített tanterv szerint végzik. A honvédelmi napok és rendezvények le­bonyolításában több iskolai KISZ-szervezet bekapcsoló­dik. Az Ifjú Gárda zászlóalj munkáját a 13 tagú városi parancsnokság irányítja, melynek összetétele tükrözi a városban működő fegyveres erőket. A parancsnokság és a városi pártszervek együtt­működése jó, eredményesnek ítélhető meg. A második napirendi pont­ban Kulcsár Edit írásos be­számolót terjesztett a testület elé a KISZ-tagfelvételi és párttagajánló tevékenység tartalmi tapasztalatairól. Megállapították, hogy a kongresszusi határozatoknak megfelelően az eddigieknél magasabb követelményeket kell támasztani a KISZ-tag- sággal szemben, el kell érni, hogy a KISZ tömegbefolyása nagyobb legyen, mint a tag­létszáma. Végül tájékoztató hangzott el a városi KISZ- bizottság munkarendjéről és munkastílusáról. A városi KISZ-bizottság leszögezte, hogy a KISZ XI. kongresz- szusán elfogadott dokumen­tumok szellemében az appa­rátus tagjainak a bürokrati­kus elemeket mellőző mun­kastílus kialakítására kell tö­rekedniük. g. Tanácskoztak az egészségügy ismeretterjesztői Kedden, október 7-én dél­után a TIT Békés megyei székházában az elmúlt esz­tendők egészségügyi ismeret- terjesztő munkájáról számolt be dr. Iványi János főorvos, az egészségügyi szakosztály elnöke. Az egészségügyi ismeret- terjesztés iránt nagy az ér­deklődés, hiszen saját egész­ségi állapota, életvitelének alakulása mindenkit érdekel, akkor is, ha nem az egész­séges életmód feltételei sze­rint alakítja sorsát. Az elő­adások közül sokat rendez­nek a gyulai SZOT-üdülő- ben, a vésztői kismamaklub­ban, az óvodások, általános iskolások szüleinek tartott fórumokon, a diákok osz­tályfőnöki óráin. Szabad- egyetemekről adhatnak szá­mot Gyulán, Szarvason és Békéscsabán. A hallgatók körében legtöbb a mezőgaz­dasági és fizikai dolgozó, őket a diákok követik lét­számban. Az üzemi egész­ségügyi ismeretterjesztésben nem állnak az élen a Szarvas és Békés város, valamint környékének szervezői. Az egészségügyi szakosz­tály tagjainak témajavasla­tát figyelembe veszik, alkal­mazzák a TIT területén dol­gozók. Előadói konferenciák, módszertani hónapok, egész­ségügyi cikkek publikálása növeli a tudományág nép­szerűségét. Az egészségügyi szakosz­tályban 247 tagot számlál­nak, közülük többen is eljö­hettek volna az értékelő ple­náris ülésre. További felada­taikat is meghatározták a jelenlevők, majd új vezető­séget választottak. Az egész­ségügyi ismeretterjesztésben nagy érdemeket szerzett dr. Iványi János fiatal kollégá­jának, dr. Gyimesi András­nak adta át az elnöki tisz­tet, alelnök dr. Szentpétery József, titkár dr. Simon Fia- la János lett. A 10 tagú ve­zetőségben több fiatal egész­ségügyi dolgozó folytathatja az ismeretterjesztés soha vé­get nem érő tevékenységét. Községek hetedik ötéves terve Zsadány A község hetedik ötéves • tervében az egészségügyi centrum befejezése kiemelt helyet foglal el. Az épületet a tervek szerint 1987-ben ad­ják át. A földszinten helyet kap egy orvosi és egy fog­orvosi rendelő, valamint egy csecsemőgondozó. Az emele­ten pedig két szolgálati la­kást alakítanak ki. Kádár Sándor, a községi tanács tár­sadalmi elnökhelyettese a fejlesztési források egyiké­ről, a településfejlesztési hozzájárulásról a következő­ket mondja: — Zsadányban a lakosság 500 forintot sza­vazott meg Tehó-ra, így évente 115 ezer forinthoz ju­tottunk. A pénzből elsősor­ban a járda- és útépítéseket finanszírozzuk. Idén már el­készült az egy méter széles betonjárda a Hámán Kató körút 63—99. szám, illetve a Béke utca 155—161. szám között. A helybeliek 4—4 szombat, vasárnap építették a járdát, társadalmi munká­ban. Egyébként azt, hogy melyik évben hol építünk járdát vagy utat, azt évente a tanács testületé dönti el. A tervidőszakban a zsadá- nyiak életét is jelentősen be­folyásolja a Zsadány—Mező- gyán összekötő út megépíté­se, amelyet program szerint a jövő év szeptember végén adnak át. Az út építéséhez anyagilag — erejéhez mér­ten — hozzájárul a zsadányi magyar—lengyel barátság, a mezőgyáni magyar—bolgár barátság, a Geszti Egyetér­tés Termelőszövetkezet és a JDEFÁG. Számítanak a MÉM és a KM jelentős támogatá­sára is. A 28 millió forintos útépítés beruházója a közúti igazgatóság. Mezögyán A mezőgyáni tanács elnö­ke, Szabó István a hetedik ötéves terv ismertetését az útépítéssel kezdi: — A meg­levő öt kilométeres keskeny út kiszélesítésével, és a hi­ányzó 2,9 kilométeres útsza­kasz kiépítésével Mezögyán bekapcsolódik az országos közúti forgalomba. A zsadá­nyi egészségügyi központ át­adását m; is nagyon várjuk. Rajtunk kívül a gesztiek, a biharugraiak és a körösnagy- harsányiak helyzetét is javít­ja, mert megoldódik a hét­végi orvosi ügyelet. (Ezek a települések tudniillik tíz ki­lométeres körzeten belül vannak.) A Mezőgyáni Községi Ta­nácsnak elvileg 4,2 millió fo­rintja van öt év alatt fej­lesztésre, de a gyakorlatban ez — a kötelező tartalékkép­zés miatt 3,2 millió forint. A tanács úgy határozott, hogy ebből a pénzből a 4 és fél kilométer hosszú ívóvízháló­zatot építik meg, a lakosság segítségével. A 200 érintett család 70 százaléka egyetért egy társulat létrehozásával, és azzal is, hogy portánként 10 ezer forinttal járuljanak hozzá az építkezéshez. A há­lózat kialakítását az OVH vízügyi alapjából 1,3 millió forinttal támogatja. Gondot jelent viszont a meglevő ivóvízkutak vízho­zamának növelése. A kutak elöregedtek, egyre kevesebb vizet adnak. Pillanatnyilag azonban nincs fedezetük egy új vízműkút építésére. A községben is nagy várako­zással tekintettek az úgyne­vezett gazdaságilag elmara­dott térségek fejlesztési programjára. A program a munkahelyteremtő beruházá­sokat helyezi előtérbe, így a zsadányiak által tervezett infrastrukturális fejleszté­sekre nem jut pénz. (Az öre­gek napközi otthonának ki­alakítására, járdák korszerű­sítésére, útépítésre, és a so­ha meg nem oldott korszerű művelődési ház kialakításá­ra.) Ez azonban nem azt je­lenti, hogy a zsadányiak egyáltalán nem részesülhet­nek a program előnyeiből. Szabó István a következőket mondja: — Három olyan kezdeményezésről tudunk, ami érintheti a községünket. A program keretében a sar­kad: Szellőző Művek nagy- gyantéi telepének fejleszté­sére — 50 munkahely meg­teremtéséről van szó — kért pénzt. A Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz egy szárító, cso­magoló üzemrész létesítésé­re, illetve egy fűrésztelepre, amely együttese plusz 42 munkahelyet jelentene. Ha a pénzt megkapnák, akkor ez tovább enyhítené foglalkozá­si gondjaikat. A fentieken kívül kiemelt feladat még a jelenlegi nap­közis konyha és étkezde fel­újítása, korszerűsítése, ame­lyet a tervidőszak végére terveznek. Sok a hátrányos helyzetű gyermek, és az is­kola oktatási-nevelési célki­tűzéseit csak akkor valósít­hatja meg, ha a napközi megfelelő körülmények kö­zött működik. ' Lovász Bővülő közműhálózat társadalmi munkával — Békés megyei helyzetkép A hatodik ötéves terv so­rán 52 milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek hazánkban a lakosok, lakó­helyük, tágabb környezetük fejlesztéséért. Az idei esz­tendő első fél évében is több millió forint értékű már a térítés nélküli, a köz javát szolgáló társadalmi munka, amelynek szervezői, kezdem ményezői a területi nép­frontszervezetek. — Korábban főképpen a gyermekintézmények, óvo­dák, iskolák fejlesztése sze­repelt a vállalások élén. Most előtérbe került a köz­művek : a víz- és csatorna- hálózat, utak, járdák építé­se — tájékoztatták a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának illetékesei Szilágyi Gábort, az MTI munkatár­sát. Ez továbbra is főként ál­lami, tanácsi feladat, de sokan nem várják ki, amíg ily módon rájuk kerülne a sor. Szeretnék, hogy a laká­suk, házuk, lakókörnyezetük mihamarább korszerű köz­művekkel, utakkal legyen el­látva. Ezért a célért szívesen dolgoznak sokan társadalmi munkában. * * * Békés megyében az elmúlt időszak tapasztalatai szerint az intézményesített társadal­mi munkák mellett egyre több a lakossági felajánlás. Békéscsabán, Újkígyóson, Csorváson és főként azokon a településeken, ahol nem­rég vezették be a gázt, igen sok esetben utcahosszakat ástak fel az ott lakók, és a szakipari munkákon kívül mindent elvégeztek. Szeghalmon, Újkígyóson és Békéscsaba egyes külterüle­tein önkéntesen szilárd bur­kolattal látták el, s így por- talanították az utakat. A korábbi évek gyakorla­tát követve jól szervezik a lakóterületek tisztítását, szebbé tételét Gyulán, Mező- berényben és Orosházán. Egyre gyakrabbak a fásítá­sok, parkosítások, és termé­szetesen az így kialakított zöld területek ápolását, rendben tartását is az ott lakók vállalják. Csárdaszállás és Vésztő a szennyvíz felgyülemlése mi­att kialakult gondokat igye­kezett lakossági összefogás­sal megoldani. A csatornázá­si és földmunkákat közösen, önkéntesen végezték el és anyagi segítséget is nyújtot­tak a helybeliek. A megyében általában mindenhol sok társadalmi múnkát ajánlanak fel az em­berek az oktatási intézmé­nyek fejlesztésére és az it­teni berendezések javításá­ra. Emellett az idősekről va­ló gondoskodást is sokan végzik társadalmi munka keretében,» s az intézmények, vállalatok gyakran vállalnak felújítási munkákat öregek napközijeiben vagy szociális otthonokban. Békés megyében az idén elvégzett társadalmi munkák körülbelül a tavalyi ered­ményt hozzák, ami igen jó­nak mondható, hiszen a múlt évben az egy főre jutó tár­sadalmi munka értéke közel 2 ezer forint volt, s ezzel megyénk az országos hatodik hélyen áll. (gajdács) II népességcsökkenés oka és ellenszere Szarvason Bármelyik településünkről is legyen szó, megyénk közvéle­ménye nem fogadja „kitörő” örömmel a népességcsökke­nésről, ezenbelül a halálozás, illetve az elvándorlás szá­mának emelkedésével kapcsolatos híreket. Az egészben az a sajnálatos, hogy itt már nem pillanatnyi állapotról, egy­szeri esetekről, hanem tendenciaszerű folyamatokról beszé­lünk manapság. A helyzetet még csak súlyosbítja: hosszabb távon sem eléggé biztatóak az előrejelzések. Szeptemberben ugyanilyen problémáról tanácskozott a HNF városi elnöksége Szarvason. A bizottság elé kerülő téma előadója Pakai- né dr. Szabó Éva, a városi tanácá vb-titkára volt, aki néhány héttel az ülés után e fontos napirendi pont lénye­géről, valamint a bajok or­voslásának lehetőségeiről és a tennivalókról tájékozta­tott. Elöljáróban utalt arra, hogy a várossá' nyilvánítás után, 1966-tól egészen a het­venes évek végéig kedvezően alakult a város népessége, vagyis másfél évtized alatt a korábbi 18 ezer 945-ről húsz­ezer fölé emelkedett a lakos­ság száma. Ezt nagyobbrészt demográfiai, kisebbrészt vándorlási tényezők befolyá­solták. Ám 1980-ban mind­két folyamat negatív előjelű­vé vált. Például 1985. de­cember 31-én már több mint 1200 emberrel (= 5,9 száza­lék) laktak kevesebben Szarvason, mint öt évvel ko­rábban. Csupán összehasonlí­tásul emeljük ki, hogy ugyanebben az időszakban Békés megye népessége is csökkent, de csak 3 száza­lékkal, míg városainkban egyszázalékos volt az emel­kedés. Az előzetes számítások alapján megállapítható, hogy a tervidőszak végére kb. 740- nel kevesebb lakos él majd Szarvason, s közöttük 70 százalékot tesznek ki a mun­kaképes koron alúliak. A munkaképeseknek 8, az idős korúaknak pedig 22 százalék lesz az aránya. A képlet úgy is megfogalmaz­ható, hogy a várható csök­kenés 70 százalékban de­mográfiái és 30 százalékban vándorlási okokkal magya­rázható. A tanácsi vezető egyebek között rávilágított arra is, hogy a népességfo­gyás a munkaképes korban lévő állampolgárokat tekint­ve főként a 20 és 40 év kö­zöttieket érinti , vagyis e tendencia rájuk lesz jellem­ző. Ugyanakkor a demográ­fiai csúcshoz tartozó korosz­tályok az elkövetkezendő években lépnek (?) munká­ba; 30—40 százalékkal töb­ben, mint jelenleg, ami gon­dot jelent majd a foglalkoz­tatásukban. Évente mintegy 200-220 diák fejezi be tanulmányait az általános iskolák nyolca­dik osztályaiban, s több mint 90 százalékuk tanul tovább: negyedrészük a gimnázium­ban, a többiek a szakközép- iskolát és szakmunkásképzőt választják. A baj ott van, hogy sokan nem kapnak ké­pesítésüknek megfelelő ál­lást. Pedig jóllehet, a mun­káltatók által meghirdetett üres állások kétharmadába a szakmunkásokat várják. Más kérdés az, hogy a három- száz-háromszáztíz pályakez­dőnek évente mindössze csak 170 állást kínálnak. Figye­lembe kell venni: a fiatalok fele más városokban tanul és ez a körülmény szintén hatással van az. elvándor­lásra. A népességmegtartásra irá­nyuló erőfeszítések eredmé­nyessége természetesen függ a lakáshelyzettől, a kereske­delmi, egészségügyi, kulturá­lis stb. ellátás színvonalától, s nem utolsósorban a kerese­ti lehetőségektől is. Tény — amint elhangzott —, hogy a foglalkoztatási nehézségek­ből adódó gondokat még in­kább tetézi: a megyei átlag­hoz képest Szarvas ipari ágazatában jóval alacso­nyabbak a bérek. Említésre méltó viszont az a kezde­ményezés, hogy a szűkös beruházási kéretek ellenére is igyekeznek elősegíteni sa­ját fejlesztésüket a szövet­kezetek. A helyi pártbizottság és a városi tanács mind a hete­dik ötéves, mind pedig a hosszú távú terület- és tele­pülésfejlesztési terv fő cél­kitűzésének a népességmeg­tartó erő fokozását, és az ehhez kapcsolódó feladatok megoldását jelölte meg. E- szerint az infrastruktúra korszerűsítése szolgálja az emberek közérzetének javí­tását, növelje a letelepedési és a családalapítási kedvet a lakosság körében. A kommunális fejlesztési program kidolgozásakor a helyi vezetők és szakértők figyelembe veszik a termelő­üzemek elképzeléseit, csak­úgy, mint a középfokú ok­tatással szemben támasztott igényeket. Ezért a szakközép- iskola mai jellegén is vál­toztatást terveznek, sőt új önálló szakmunkásképző­intézet létesítése szintén szó­ba jöhet a következő terv­ciklusban. Ugyanis a közép­fokú végzettségűek hiánya a városban már ma is nagy problémát jelent. Mindezen feladatok, tervek csak hosz- szabb távon valósulhatnak meg, amihez a helyi párt-, állami és társadalmi szervek felelősségteljes összefogást hirdetnek. Kép, szöveg: Bukovinszky István i Ha felnőnek, vajon ők is elmennek?

Next

/
Thumbnails
Contents