Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-30 / 256. szám
IgHiWkfeM-------------------------— Békés megye bemutatkozik „Békés Countrv” A keddi, hivatalos megnyitó után tegnap volt az első közönségnap a Békés megye bemutatkozik vigadóbeli rendezvénysorozatán. Sok nézője volt a termékbemutatónak, s úgy tűnik, mindenkinek kolbászra fájt a foga. Nem is csoda, hisz az ízlésesen berendezett húsospultok láttán még a jóllakott embernek is összefutott a nyál a szájában. Marie Archambault- és Pierre Trottier Kanadából érkezett. No nem a Békés megye bemutatkozik című rendezvénysorozatra. .. A fővárossal ismerkednek, s így tévedtek be a Vigadó épületébe. „Madarorsag nadon szép es jo” — nevet Marié, miközben Pierre a kolbászokkal van elfoglalva. — Torontóban, Otta- vában és más nagy kanadai városban lehet kapni ezeket az élelmiszereket — mondja. Eddig azt hitték, hogy ezek Budapesten készülnek. A térképükön megmutatom nekik „Békés Country”-t. Itt még nem jártak, de a hírét és a szalámi ízét hazaviszik Kanadába. . . Egy kis terefere az előcsarnokban. Jobbról Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, balról Korcsog András, a Magyar Tudományos Akadémia tudománypolitikai bizottságának titkára, középen Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke Fotó: Fazekas László 1986. október 30., csütörtök A kezdés dilemmái Kiállító üzemeink Mint azt bizonyára sokan hallották a rádió kedd reggeli műsorában — majd a megnyitó beszédben is — Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke többek között azt mondta, a termék- kiállításon csak azok az üzemek vesznek részt, amelyek újat, színvonalasat, minőséget tudtak produkálni. A bemutatókat járva megállapítható, megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Akik látták a kiállításokat, tudják mely üzemek térmékei láthatók, ám akik nem jutnak el, nyilván azok is kíváncsiak, kik szerepelnek a Vigadóban. íme a névsor: Orosházi Üveggyár, Me- takémia, Szarvasi Plasto- lus, CITÉV, Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Zalka Tej (Nagybánhe- gyes), Hungaronektár, sütőipari vállalat, gabonatröszt, üdítőital-ipari vállalat, Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát, Zöldért, Forcon, Unicon, Gyulai Húskombinát, Mezőbe- rényi Faipari Szövetkezet. ENCI, Mezőkovácsházi Áfész, Kner Nyomda, Köflki nem lakott jól — Tessék mondani, lehet Itt kolbászt kapni? — szólított meg egy hölgy a Gyulai Húskombinát szalámikkal telerakott pultjánál. — Jaj, maga újságíró? — kapott az alkalmon Budai Agnes a Kölcsönös bemutatkozás után. — Írja meg, legyen szives, hogy nagyon tetszik a kiállítás, csak az a baj, hogy ezeket a. termékeket itt a helyszínen nem lehet megvenni. Minden évben a gyulai strandon nyaralok és akkor bevásárolok a finom kolbászokból. Itt Pesten ezeket, sajnos, ritkán lehet kapni. Vinnék haza most étkezési búzacsírát is. de nem kapok. — Talán próbálkozzék a Skálában vagy a Rákóczi úti éjjelnappali közértben. — Köszönöm a tippet. Búcsúzunk: — Tudja, most ebéd helyett jöttem ide a munkahelyemről, de csak a látvánnyal laktam jól — mondja nevetve. rösvidéki Cipész Szövetkezet, Békéscsabai Kötöttáru- gyár, Békéscsabai Szőnyeg- szövő, PATEX, Gyulai Vízmű, MAVOSZ, Szarvasi OKI, Szarvasi HAKI, Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, a Gyulai Tourist és az IBUSZ. Megalakult a diákklub örömmel adhatunk hírt róla, hogy tegnap este a Vigadó egyik klubtermében megalakult a Budapesten tanuló Békés megyei fiatalok diákklubja. A fővárosban jelenleg 412 viharsarki diák végzi tanulmányait az egyetemeken és a főiskolákon. Őket képviselte tegnap az a tízegynéhány hallgató, akiket a megye vezetői hívtak meg baráti beszélgetésre. Fazekas Imre, a megyei tanács személyzeti osztályának vezetője elmondta, hogy az a nem titkolt szándéka a megye vezetésének, hogy egy egészséges lokálpatriotizmust alakítsanak ki a fővárosban tanuló békési fiatalok körében, akiket tanulmányaik végeztével visszavárnak majd. Már most cselekvő beleszólást kívánnak biztosítani — a leendő klub segítségével — a megye terveibe, céljaiba. Az alakuló ülésen részt vevő diákok kivétel nélkül jónak tartották az ötletet, s ezt örömmel támogatják is. Lukács Csaba, a Testnevelési Főiskola békéscsabai hallgatója tanintézetében örömmel veszi kézbe a szervezést: — Az ember az iskola vége felé azon gondolkodik, hogy maradjon-e a szakmában vagy sem. Ha ezt eldöntötte, akkor azon töri a fejét, hogy visszamenjen-e szűkebb hazájába, vagy más megyében próbáljon szerencsét — mondta. — Sajnos, Békés megye inkább az elvándorlásról híres. A mi dolgunk és a diákklub feladata lesz majd, hogy ezt a kedvezőtlen jelenséget megszüntessük. Reméljük, sikerül. N em tudom, hogy érzi magát mostanában Háromszéki Pál, a Kner Nyomda vezérigazgatója. Bizonyára jól van. Dolgozik. Aligha véletlenül jutott eszembe az annak idején országos port felvert választás a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának ülésén, ahol az új vállalatvezetési formákra való áttérés tapasztalatait összegezték. Hallgattam a felszólalókat, akik a kezdés nehézségeit, dilemmáit ecsetelték. Igen, Háromszékit leszavazták, de nem csuklott össze. „Érzékeny lelkű szivar vagyok, csak nem mutatom...” — mondta az újságírónak. Ki- állhatatlan fickónak nevezte önmagát, a környezete fenegyereknek tartotta, pedig nem szereti, ha szikrázik körülötte a levegő. Viszont: főmérnöksége alatt a termelés a tizenkétszeresére nőtt, a Kner a hazai nyomdaipar fellegvára lett. Másodszori nekifutásra mégiscsak bizalmat kapott. Érdekes, talán természetes is, hogy a bot- rányszagú igazgatóválasztásokra figyelt elsősorban a közvélemény. Mi történt Mezőhegyesen, a csabai kazángyártóknál? — kérdezgették. Mára elcsitult a vihar, a tanulságok levonása került előtérbe. Az máris világosan látszik, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, illetve az új vállalat- vezetési formák bevezetése gondos előkészítést igényel. A kampány jellegű megoldások kudarcot vallottak, kirajzolódott e munka politikai jellege. A párt Központi Bizottságának 1984. áprilisi állásfoglalása, az ennek nyomán megszületett törvények, rendeletek nem kis változást hoztak a gazdálkodásban. Nagyobb hangsúlyt kap ugyanis a jobb teljesítmény, a jövedelemérdekeltség, a meglevő értékekkel való hatékonyabb gazdálkodás, a nemzeti jövedelmet gyarapító tevékenység. Mindezekből kiviláglik: nem egyszerű finomításról van szó, hanem átfogó továbbfejlesztésről. A szabályozók arra ösztönöznek, hogy szocialista megoldásokkal alkalmassá tegyük gazdaságunkat a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra, a megnövekedett követelmények teljesítésére. Ebből egyenesen következik: a gazdálkodás hatékonyságának a növelése módot ad a vállalati vagyon gyarapítására, a gyorsabb fejlődésre, a dolgozók jövedelmének a növelésére. Másfelől a kisebb teljesítmény, a szerényebb nyereség, vagy éppen a veszteség kikényszeríti a termelés szerkezetének a módosítását, a költségek csökkentését, ellenkező esetben megjelenik Demok- lesz kardja: a visszafejlesztés, esetleg a felszámolás veszélye. Egyfelől ott van a piaci nyomás, alulról viszont a vállalati kollektíva igénye. Ilyen helyzetben kapkodhatja a fejét az elsőszámú vezető. Kétségtelen, e demokratikus nyomásnak intézményesen is teret adnak az új vállalatvezetési formák, a korábbinál nagyobb szerephez jut -a közösség véleménye, képviselőinek állásfoglalása. A vállalati tanácsok, illetve választott vezetőségek döntési joga a gazdálkodás legfontosabb kérdéseiben, a vezető megválasztására, keresetének a megállapítására növeli az emberek tulajdonosi tudatát, felelősséget vállalnak a munkahely jövője iránt is. Persze, senki sem gondolhatja komolyan, hogy az új közgazdasági környezet ellentmondásoktól mentes. Bizonytalanságok, megválaszolatlan jogi kérdések nehezítették a munkát. Igaz, a viták során olyan megoldásra váró gondok is felszínre kerülnek, amelyekre nem lehetett előre választ adni, ezek csak a gyakorlati tapasztalatok alapján oldhatók meg. Megyénkben nem volt különösebb gond az előkészítéssel. A helyi szakszervezeti bizottságok jól látták el feladatukat, kulcsszerepet töltöttek be ebben a munkában. Nagy kérdés volt, hogy egy-egy vállalat milyen vezetési formába tartozzék. A gazdálkodó egységek többsége elfogadta a felügyeleti szerv javaslatát, mindössze két állami gazdaság választott más formát. Ennek megfelelően 42 vállalat közül 19- nél vállalati tanács működik, 23 vállalat pedig a dolgozók közgyűlésének, illetve küldöttgyűlésének általános irányítása alá került. A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa ugyancsak kiemelt feladatának tekintette a gondos előkészítést, a folyamat segítését. Ideiglenes * bizottságot hoztak létre, amelynek a tagjai kapcsolatot tartottak a felügyeleti szervekkel, a törvényességi felügyeletet gyakorló hatósággal. Sokat tettek a megvalósítás sikeréért a pártbizottságok, a helyi alapszervezetek. A feladat ismeretlen és nehéz volt. Az előkészítő bizottságok gondoskodtak arról, hogy minél több dolgozó megismerje a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének a lényegét, különösen az önállósággal együtt járó felelősséget. Csak alapos mérlegelés után döntsenek, hogy kiket javasolnak a vállalati tanácsba, a küldöttgyűlésbe, a vezetőségbe. Nos, ez nem mindenütt sikerült egyformán jól. Általában mozgósították a dolgozókat, néhány helyen többes jelölés is előfordult, máshol azonban gondot okozott a megfelelő emberek megtalálása. A legnagyobb létszámú vállalati tanácsnak 43. a legkisebbnek 17 tagja van. Néhány jelenség eltér a várakozástól. Az új vállalati vezető testületekben kevés a nők, a fiatalok, a fizikai dolgozók aránya. Bár nem biztos, hogy ez feltétlenül rassz, akadályozza az érdemi munkát, hiszen a választások során a kollektíva akarata érvényesült. Az igazgatók megválasztása is a figyelem középpontjába került. Mind az igazgatók, mind a dolgozók szempontjából sok a bizonytalanság. Egyik-másik kérdésben húsbavágóak a gondok, mivel nem találtak igazán jó megoldásokat. Ilyen többek között a Háromszékihez hasonló vezetők ese.te. Mi van akkor, ha nem erősítik meg régi pozíciójában az igazgatót, az új pályázó „befutásáig” hogyan lehet zavartalanul dolgozni? A felvetés mindenképpen jogos, hiszen kilenc helyen az alakuló ülésen nem kapta meg az igazgató az előírt kétharmados többséget: Jöttek a belső és a külső pályázók. Ez a rendszer azonban nehézkes, gyakran fél évre van szükség ahhoz, hogy a megüresedett helyet betöltsék. így bonyolulttá válik az együttműködés. Az igazgató érthetően a saját sorsával kezd foglalkozni, az ellene szavazók pedig nem kívánják a jelenlétét. De a pályázat útján megválasztott vagy a régi beosztásban megerősített/ vezető sem tudja pontosan, hogy mire vállalkozott, mert a vele szemben támasztott követelményeket rendszerint utólag, a második testületi ülésen hagyják jóvá. U gyancsak elgondolkoz- tató az igazgatók bérének felemelése körüli dilemma. Aligha mondható szerencsésnek, hogy a vezető bérét nyílt szavazással állapítják meg a vállalati tanács tagjai, akiknek a fizetése az igazgatótól függ, mig az igazgató- és tisztségviselő-választás titkos. Seres Sándor Sok csodálója volt a népművészeti és háziipari termékeknek Fotó: Fazekas László Az adózás viszontagságai Felháborodott telefonáló hívta fel szerkesztőségünket: szabálytalanságot vélt felfedezni a békéscsabai adócsoport munkájában, nézzünk utána. A régi posta épületében levő adócsoport helyiségében sokan várnak arra, hogy sorra kerüljenek. Ingerültek az emberek az ablakon kívül, és türelmetlenek az ablakon belül levő ügyintézők. Beállók a sorba és figyelem az eseményeket: — Menjen el inkább máshova dolgozni, ha nem ért a munkájához. Nagyobb haszna lenne a népgazdaságnak — mondja egy idősebb nő ingerülten, és majdnem sírva hagyja^ ott az adóügyi előadót. Megszólítom, igyekszem megnyugtatni... — Mátrai Györgyné vagyok — mutatkozik be és még remeg a felindultságtól. — Képzelje 2200 forint nyugdíjból élek. Azt hittem, már az év elején, hogy letudtam a házadót, erre kapok egy értesítést, hogy fizessek be még 51 forintot. Senki sem értesített arról, hogy felemelték a korábban megállapítottakat ... Uhrin András azért dohog, mert nem érti, miért és mire kell 3560 forintot kifizetnie, amiért a nyugdíjintézethez vele kapcsolatban a letiltást küldték. Ö már a nyáron bejelentette, hogy egy kutyán kívül semmilyen állatot nem tart. A kutyaadó meg — akárhogy számolja — ennyit semmi esetre sem tesz ki. Krnács János Békéscsabáról a Szamuely utcából ugyancsak cifrázza a szavakat — olyan mérges. — Nézze meg — löki elém a papírcsíkokat, nemhogy elmaradásom, de túlfizetésem van. Mégis letiltó papírt küldtek... a fene érti ezt. Akárhogy osztok, szorzók, semmiképp se jön ki a 4288 forint, amit követelnek. Én nem tudom, hogy dolgoznak itt, de legalább a túlfizetést vonnák le a tartozásból... Fekete ruhás, középkorú hölgv pöröl az ablak túloldalán ülő ügyintézővel: — Miért fizetnék és felelnék én más trehánysága miatt, már megbocsásson ... én becsülettel befizettem a rám eső házadót, és közben letiltást küldenek? Küldjék annak, aki nem fizet... — Bogár Györgyné nem tud belenyugodni, hogy más helyett fizessen. A kívülállónak az az érzése, mindegyik ügyfélnek igaza van. De mit mond a hivatalvezető? Baranya Lászlóné próbálja elmagyarázni, hogy mi a helyzet valójában. Bekérette a négy ember iratait, akikkel beszéltem. Mátrainé valószínűleg nem olvasta el az adóívet, mert abból 'egyértelműen kiderül, hogy legkevesebb a 100 forint, amit házadóként fizetnie kell. Miután ő csak a felét adta postára, természetesen a másik részét is ki kell egyenlítenie. Uhrin Andrásnál valami félreértés történhetett. Utánanéznek és korrigálják a hibát. H. E. Krnács Jánosból kettő van a Szamuely utca 68-ban, néhány év csak a korkülönbség az adatlapjuk szerint. Az egyik Krnács kartonján valóban túlfizetés van, a másiknak 4288 forint a hátraléka. Miután három tulajdonosa van annak a háznak, amelyben özvegy Bogár Györgyné lakik, bizony közösen felelősek az adó elmaradásáért. A rendelet így írja elő még erre az évre, jövőre ez megszűnik és mindenki a saját portájának felelőse lesz „adóügyben” is. Ez tehát a teljes igazság. Az adóívet mindenki megkapja. El kell olvasni és abból a fentiek kiderülnek. Az is, hogy ha nem kellő időben fizetik meg a kivetett adót, felszólítás nélkül tiltják le a jövedelmükből. Munkaerő-hiányos és adminisztrációval terhes életünkben nincs idő és energia arra, hogy külön felszólítsanak Sok ezer embert kötelességük teljesítésére. Ezt meg kell értenünk nekünk ügyfeleknek is. Béla Vali
