Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
NÉPÚJSÁG 1986. október 28., kedd MSZBT-tanácskozások az országos értekezlet jegyében Az utóbbi másfél hónapban országszerte mintegy 1900 MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnökei tartották meg megyei és budapesti kerületi tanácskozásukat. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság november 22-re összehivott VIII. országos értekezlete előkészületének jegyében lezajlott, élénk érdeklődéssel kísért eszmecserék tapasztalatait ösz- szegezve Biró Gyula, a társaság főtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte: a rendezvényeket jó politikai légkör, nagyfokú aktivitás, hasznos tapasztalat- csere és együttgondolkodás jellemezte. Az elmúlt öt esztendőt értékelő beszámolók és a hozzászólások reális képet adtak a barátsági mozgalom helyzetéről, s a jövő feladatainak körvonalazásakor sokan a munka minőségi javítását szorgalmazták. A fórumokon számos pártszervezet titkára is részt vett, kedvezően értékelve a társadalom minden rétegére kiterjedő mozgalom helyi tevékenységét. Kiemelték, hogy az MSZBT-tagcsoportok munkájukkal érdemien járulnak hozzá a népeink közötti barátság további elmélyítéséhez. „Van esélyünk a felzárkózásra” Békés megye fejlődésének lehetőségei a kutatók szemével Interjú dr. Köteles Lajossal, a Békés Megyei Tanács V.B. tudományos-koordinációs szakbizottságának titkárával A barátsági mozgalom legmagasabb fórumát előkészítő rendezvényeken mintegy 360-an tolmácsolták a tagcsoportok véleményét, s a következő időszakra szóló javaslataikat. Értékes hozzászólásaikkal jó alapot adtak az országos értekezlet dokumentumainak végleges kialakításához. E tanácskozások alkalmat kínáltak a tapasztalatcserére is, hiszen itt váltak közkinccsé az eltérő körülmények között dolgozó kollektívák módszerei. a tartalmi munka változatosabbá tételének módozatai. A fórumokon sok szó esett a mai Szovjetunióról, a testvéri szocialista ország társadalmi, gazdasági fejlődésével kapcsolatos problémák megoldására vonatkozó törekvésekről, illetve a nemzetközi feszültség enyhítése, az atomfegyvermentes világ megvalósítása érdekében tett szovjet kezKondoroson már megpróbálkoztak a helyi áfész korszerű ABC-áruházában korábban a lapterjesztéssel. Sajnos, mivel nem volt gazdája ennek a munkának, így a lapterjesztés megszűnt. A helyi postahivatal' kereste a lehetőséget arra, hogy ismét meginduljon a lapárusítás az ABC-ben, mivel kevés Kondoroson az elárusítóhely. Oláh Péter, a kondorosi postahivatal vezetője ezzel kapcsolatban a következőket mondja: — Felkerestük az ABC- áruház vezetőjét, és sikerült megegyeznünk az ott dolgozó kollektívával a lapterjesztésben. így az idén ismét megkezdődött az újságárusítás, a pénztáron keresztül folyik az értékesítés, a lapokat jól látható helyen, közel a kasszához helyezték el. deményezésekről. Megállapították, hogy a Szovjetunió külpolitikája, a nyílt, önkritikus hangvételű tájékoztatás. a gyorsítás programja pezsdítőleg hat az MSZBT-tagcsoportok munkájára is. A tapasztalatok szerint fokozódott az érdeklődés a magyar—szovjet együttműködés jelenével és jövőjével kapcsolatban: számos üzemben keresik a közös vállalatok alakulásának lehetőségeit, amelyek újabb impulzusokat adhatnak a barátság egyik legfontosabb alapjának, a sokoldalú gazdasági kapcsolatoknak. A hozzászólásokban különös hangsúlyt, kapott az ifjúság részvétele a barátsági munkában. Az előző országos értekezlet óta alakult tagcsoportok jelentős hányada tanintézetben jött létre: 40 százalék iskolai kollektíva. Többen felhívták a figyelArról, hogy milyen forgalmat bonyolítanak le havonta, az ABC-áruház vezetőjénél, Bárdon Mátyásnál érdeklődtünk. — Mintegy 40 sajtóterméket értékesítünk áruházunkban. Három felelős és . a pénztárosok fogják össze ezt a munkát. A havi forgalom meghaladja a 10 ezer forintot. Az elszámolást úgy végezzük, hogy a jutalékból év végén mindenki részesül az eladók közül. A dolgozóink elfogadták ezt a rendszert és úgy látom, valamennyien szívügyüknek érzik a lapterjesztést. Évekkel ezelőtt igen jól ment az ifjúsági lapok terjesztése a helyi általános iskolában. Később több oka volt a megszűnésének. Most új igazgató, Tóth Ernő került met arra, hogy a fiatalokhoz korosztályuknak megfelelő eszközökkel, módszerekkel kell közelíteni. S míg az általános iskolások körében az érzelmi hatásoknak van nagy szerepe, a KlSZ-korú- aknál a személyes élmény, a konkrét tapasztalatszerzés a meghatározó. Különösen fontos a barátság elmélyítésében a személyes kapcsolatok ápolása, a találkozás. Ennek szükségességét és igényét szinte valamennyi felszólaló megfogalmazta. Mint hangsúlyozták: a testvérüzemek és a ma már az ország minden területére kiterjedő testvérmegyei kapcsolatok révén is bővültek az utóbbi időben a találkozási formák. Ehhez kapcsolódóan szorgalmazták a tanácskozásokon a barátságturizmus szakosodott formáinak, a szakmai utaknak, az úttörő-, építő- és nyelvi táboroknak gyakoribbá tételét. A társaság érdemi eszmecserére alkalmat kínáló rendezvényei évente mintegy háromezer ember számára teszik lehetővé, hogy személyesen is megismerjék a Szovjetunió eredményeit, a baráti nép életét. A rendezvények fontos napirendje volt az országos értekezlet küldötteinek, illetve az új országos elnökség megyei, kerületi tagjai-' nak megválasztása. A új választási formával jelentősen kiszélesedett a mozgalom demokratizmusa, hiszen — a korábbi gyakorlattól eltérően — például az országos elnökség tagjait ott választhatták meg, ahol őket a legjobban ismerik — mondotta végezetül Biró Gyula. az általános iskola élére, aki munkatársaival együtt felelevenítette a korábbi terjesztési tevékenységet. A helyi postahivatal támogatja az akciót. Jelenleg előfelmé- rés folyik az iskolában a gyerekek között. A pedagógusok közül Kovács Pálné vállalta, hogy összefogja ezt a terjesztési munkát. Pajtás, Kisdobos és Dör- mögő Dömötör című lapokat vásárolhatnak majd a gyerekek az iskolában, örvendetes, hogy sikerült visszaállítani az ifjúsági lapterjesztést Kondoroson, s így a gyerekek már az iskolában hozzájuthatnak kedvenc lapjaikhoz. Ezekből pedig sok hasznos, érdekes információt szerezhetnek a gyerekek hétköznapjairól és ünnepeiről. — Ma kezdődik Budapesten a Vigadóban az a Békés megyét bemutató nagyszabású rendezvénysorozat, amely- nek egyik szervezője ön volt. Miért van szükség erre a bemutatkozásra? — Az utóbbi időben megyénk országos megítélése kedvezőtlenebbé vált. Ez részben a korábban elkövetett hibáink következménye. De azzal is összefügg, hogy az országos köztudatba nem épültek be a megye fejlesztésében a közelmúltban elért eredmények, és így a rólunk kialakult kép egy jóval korábbi helyzetet tükröz. Ez , hovatovább akadálya minden új törekvésünk fogadtatásának. Fontos tehát számunkra, hogy az alkotó, értéket teremtő Békés bemutatásával a mai valóságnak jobban megfelelő kép alakuljon ki rólunk. Ez a rendezvény ezért nem ünnepi események sora, hanem annak az új megyepolitikának a bemutatkozása, amely képes szembenézni a problémákkal (saját elkövetett .hibáival is!) és a megyében élő, alkotó emberekre építve keresi — remélhetőleg meg is találja — azok megoldásának módját. Egy új, igen aktív megyepolitika első jelentkezése tehát a budapesti rendezvénysorozat, egyben olyan fórum, amely szövetségeseket keres a közvélemény alakítói és a megyéből elszármazottak körében. — Köztudott, hogy megyénk a korábbi, önmagához mért jelentős ütemű fejlődése ellenére is elmaradt a többi megyétől. Helyzete vi- szonylagosan rosszabbá vált, számos gazdasági és társadalmi probléma halmozódott fel, aminek okait hol ebben, hol abban keresi a megye lakossága. Mi erről az önök, a tudományos kutatásokban dolgozók véleménye? — Az elmaradásban több tényező játszott szerepet. Volt és van egy történelmi jellegű elmaradás, amely a mezőgazdasági jellegű területek mindegyikét jellemzi az iparosodottabb területekhez képest. Ezt tovább fokozta az a felszabadulás után hosszú ideig követett fejlesztési politika, amely az ország iparosítását lényegében a mezőgazdasági vidékek terhére finanszírozta, s itt csak a legszükségesebb beruházásokra kerülhetett sor. Kevéssé ismert, hogy amikor 1950-ben a megye jelenlegi közigazgatási határait kialakították, az alföldi vonatkozásban igen fejlettnek tekinthető „törzsmegyéhez” a megszűnt Bihar és Csanád vármegyékből más jellegű, alacsonyabb fejlettségű területeket csatoltak, s ez olyan gazdasági-társadalmi terheket rótt ránk, amelyeket nem voltunk képesek elviselni. Az erőfeszítések ellenére nőtt a különbség a megye fejlett és fejletlen területei között, és az utóbbiakban felerősödtek a kedvezőtlen gazdasági-társadalmi folyamatok. Az elmaradásban az is közrejátszott, hogy egyes időszakokban a megye akkori vezetői csak megkésve reagáltak különféle fejlesztési lehetőségekre és esetenként hibás döntések is születtek. Mindezek együttesen oda vezettek, hogy az országos munkamegosztásban betöltött szerepük a korábbi évtizedekben kialakultnál is kedvezőtlenebbé vált. A megye fejlődése most a lassan követő úton halad, márpedig a követés az állandósuló elmaradást konzerválja. — Ha a kialakult helyzet ilyen kedvezőtlen, van-e egyáltalán lehetőségünk a felzárkózásra? —. A jelenlegi helyzet és a megye fejlődésének potenciális lehetőségei között óriási ellentmondás feszül. A jelen (és még inkább a jövő) szempontjából számításba vehető, tehát a perspektivikus gazdasági erőforrásokat tekintve országosan a negyedik leggazdagabb megye a miénk: kiváló termőföldek, kedvező öntözési lehetőségek, kőolaj- és földgázkincs, alapvetően jó településr és közlekedési szerkezet, vonzó üdülési-idegenforgalmi adottságok és a bioipar beláthatatlan távlatai. — Ha így van, akkor miért nem élünk jobban, látványosabban ezekkel az adott- ságokkal? Mi gátolja elmaradásunk gyorsabb ütemű felszámolását? — Alapvető gond, hogy az országos munkamegosztásban elsősorban mint nyersanyagelőállító, illetve mint a hazai és a világpiacon is leértékelődő termékeket gyártó megye veszünk részt, emiatt lehetőségeinket és adottságainkat nem vagyunk képesek kihasználni, sőt azok hasznát esetenként (például a kőolaj vagy földgáz kiaknázásában) a fejlettebb területek „fölözik le”. A kialakult helyzetben tehát csak olyan irányban és mértékben fejlődhetünk, amilyen irányban és mértékben arra a fejlettebb térségek igényt tartanak. Viszonylag lassú fejlődésünk okai közé sorolható továbbá a megye csekély szellemi potenciálja és az ezzel együtt járó kulturális és tudati elmaradás is. Ördögi kör alakult ki: a gazdaság nem haladhat előre nagyobb és korszerűbb szellemi potenciál nélkül, az viszont nem jöhet létre, mert a viszonylag alacsonyan fejlett gazdaság jelenlegi szerkezete és színvonala ezt nem teszi elkerülhetetlen kényszerré. Ebből a különös helyzetből következik, hogy minőségben is más fejlettségre van szükség ahhoz, hogy kedvező adottságainkkal mi magunk élhessünk. — Mit lehet és mit kell tenni annak érdekében, hogy élhessünk az említett rend- kívüli lehetőségeinkkel? — Fel kell gyorsítani a fejlődésünket. Ez persze nem valósítható meg minden területen. Meg kell találni azokat a lépéseket, amelyekkel kiléphetünk a relatív elmaradásunkat konzerváló gazdasági-társadalmi feltételek közül. Három ilyen terület már most is elég jól látható. Az egyik a szellemi potenciál fejlesztése, azaz a jelenleginél korszerűbb szakmai struktúrájú tés nagyobb társadalmi aktivitású értelmiség kialakulásának tudatos elősegítése. A másik, a gazdasági struktúra korszerűsítése, elsősorban — az adottságainkra épülő — fejlődést gyorsító modern iparágak (például a bioipar) mielőbbi telepítésével és a mezőgazdasági kutatás-ter- melés-feldolgozás nagyobb ütemű összekapcsolásával. A harmadik döntő terület az infrastruktúra kiemelt fejlesztése, amelynek hiányosságai ma a leginkább fékezik előrehaladásunkat. Természetesen ezeknek a lépéseknek a megtételéhez a korábbi elképzeléseket sok vonatkozásban tagadó, tudományosan megalapozott, aktív megyepolitikára van szükség, olyanra, amely képes a gazdasági-társadalmi és szellemi élet egészét egységes rendszerben szemlélni és komplex cselekvési programot kidolgozni. Az elmaradottságon nem érdemes siránkozni, és haszontalan dolog valamiféle országos segélyezésre várni. Ehelyett olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy bizonyos gazdasági fejlesztésre itt alakuljanak ki a legkedvezőbb feltételek. — A megye hetedik ötéves terve mennyiben tükrözi ezeket a törekvéseket? — Amiről az előzőekben szó volt, az a tervkészítés során merült fel és — a problémák tudatosításában és a cselekvés kényszerének a felismertetésében — valóságos fordulópontot jelentett. Az új megyepolitikai koncepció számos eleme benne van már a tervben, de sem a gazdasági, sem a társadalmi fejlődésünkről nem rendelkezünk olyan minőségű tudományos ismeretekkel, amelyek egy átfogó, hosszú távú program elkészítéséhez szükségesek. Ez a felismerés viszont új irányt és lendületet adott a tudományos kutatásoknak, és megsokszorozódtak a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök. Megerősödött a megyében is a tudás felértékelődésének folyamata és két-három éven belül egy még teljesebb megyei fejlesztési program jöhet létre. Természetesen addig is számos lehetőség van arra, hogy az eddigieknél eredményesebben juttassuk érvényre megyénk érdekeit, s ezt szolgálja sajátos eszközeivel a budapesti rendezvénysorozat is. A megújulás elkerülhetetlen, és minél hamarább megy végbe, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy kitörünk gazdasági elmaradottságunk béklyóiból és egyes területeken akár a legfejlettebb megyék közé is eljuthatunk. Árpási Zoltán V. L. A KGST-együtlműködés keretében a Tungsram RT robotfejlesztési osztályán — szovjet információk alapján — a fejlesztőmérnökök egyéves munkával elkészítették a Béta-robot elektronikus vezérlőszekrényét. A nemzetközi munkamegosztás keretében készülő új robot alkalmas autókarosszériák ponthegesztésére, autóipari szerelésre, és munkadarabok átcsoportosítására. A sorozatgyártásra a Tungsram RT kaposvári elektronikai gyára készült fel és 5 év alatt több mint ezret készítenek szovjet megrendelésre (MTI-fotó: Balaton József — KS) Újságárusítás a kondorosi flBC-ben
