Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

NÉPÚJSÁG 1986. október 25., szombat Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) kel képes teljesíteni. A táv­közlés fejlesztéséhez szüksé­ges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a ha­zai ipar szállítja, a fennma­radó hányad importból biz­tosítható. Az üzemeltetés­fenntartás postán belüli fel­tételei ma még nem elegen­dőek, azokat a posta önma­ga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megol­dására várhatóan összkor- mányzati összefogásra lesz szükség. A távbeszélő-elosztásban még jó néhány éven keresz­tül — bár csökkenő mérték­ben, és a területek közötti erős differenciáltsággal — a hiánygazdálkodás kényszerű gyakorlata fog érvényesülni. Ezért, és a megváltozott fi­nanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a tele­fonelosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és kor­szerűsítse azt. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munkaprogramja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására, bővítésére vonatkozó munka. Ez meg­alapozhatja egy legalább 10- 15 éves időtávú, önálló táv­közlés-fejlesztési kormány- program kialakítását is. Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munka­társa nevében biztosította az Országgyűlést, -hogy a Ma­gyar Posta dolgozói, a postá­sok jó hagyományaihoz hí­ven igyekeznek dolgozni. — A postások döntő több­sége lelkiismeretesen és el­kötelezetten végzi munkáját Ezért hadd mondjak nekik köszönetét. . Ugyanakkor ne­vükben is elnézést kérek né­hány, rosszul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért — mondotta végezetül. Majd Stadinger István bu­dapesti, Brezniczky.. József Baranya megyei, Gágyor Pál budapesti, Bibók Istvánná Csongrád megyei, Novák La­jos Szabolcs-Szatmár megyei, Bölcsey György budapesti. Keszthelyi Zoltán Borsod megyei, Katona Sándor Fe­jér megyei, Szatmári Lajos Veszprém megyei, Sándor Gábor Nógrád megyei, Pálfi Dénes Zala megyei, Novák István Vas megyei, Zsig- mond Attila budapesti, Plecskó György Somogy mer gyei országgyűlési képvise­lők szólaltak fel.­Ezután Sarlós István beje­lentette, hogy több hozzá­szóló nem jelentkezett, ismét megadta a szót Tóth Illés­nek. A Magyar Posta elnöke köszönetét mondott a képvi­selőknek a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről elhangzott beszámoló elem­ző megvitatásáért, a hetven­ezer postás munkájának el­ismeréséért. Visszatért azokra a képvi­selői észrevételekre — egyet- értőleg —, hogy a telefonnak meghatározó jelentősége van az egész gazdaságban. Rea­gált arra is, hogy az úgyne­vezett kötvényes területeken kevés a „keret” szociális szempontból feltétlenül in­dokolt telefon juttatásra; a tapasztalatok alapján — mondta — semmi akadálya nem lehet annak, hogy ezt az arányt a mostani 5 szá­zalékról felemeljék legalább egy-két százalékkal. A postás dolgozók munka- körülményeivel és bérezésé­vel kapcsolatos képviselői Vélemények kapcsán emlí­tette meg Tóth Illés: a SZOT egyetértésével olyan döntés született, hogy a munkával mérhetően túlter­helt távbeszélő-kezelőknél át lehet térni a 36 órás munka­hétre. Hogy a posta által kezelt takarékbetéteket eset­leg fel lehetne-e használni a telefonfejlesztésre — miként az egyik képviselő felvetet­te —, az államtitkár kategó- rikusan válaszolt: nem lehet felhasználni. A posta - az ilyen pénzügyieteket az OTP megbízásából mintegy szol­gáltatásként végzi. Egyetér­tését fejezte ki azokkal a képviselői indítványokkal, hogy a telefonfejlesztés le­gyen önálló kormányprog­ram. Hozzátette; ez egybe­esik a kormányzat szándé­kával. Csakúgy, mint az, hogy a ma meglévő telefon­gondokat egy korszerű tech­nikai bázison kell megoldani. A postánál megtermelt java­kat már ma fel lehet, fel is kell használni a gyorsabb ütemű postai fejlesztések ér­dekében. Legújabban rendel­kezésre áll már a Távköz­lési Alap, s ebbe helyezik teljes egészében az idén végrehajtott tarifaemelésből származó pénzt.' Helyesléssel szólt arról, hogy az ország elmaradt te­rületeinek fejlesztésében a postai lehetőségek, szolgálta­tások javítását is bele kell érteni. Ehhez azonban / a műszaki feltételeket is meg kell teremteni. Megismételte: a postai fej­lesztéseknek az Országgyűlé­sen ismertetett terveit mini­mális programnak tekintik. Végül kérte a beszámoló és a válasz elfogadását. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Ma­gyar Posta elnökének be­számolóját és a felszólalások­ra adott válaszát — három ellenszavazattal és három tartózkodás mellett — tudo­másul vette. Ezután dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár vá­laszolt Király Zoltán Csong­rád megyei képviselőnek még csütörtökön ismertetett kérdésére: mi az egészség- ügyi tárca véleménye a Cel- ladam-ról, Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnoszti­kai módszeréről? — Az elmúlt években a tömegtájékoztatási eszközök több alkalommal foglalkoz­tak Kovács Ádám és mun­kacsoportja tevékenységével — kezdte válaszát az állam­titkár. — Kovács Ádám úgy véli, hogy eljárást talált a rák korai felismerésére, rá­lelt olyan kémiai anyagra, amely a különböző rákfajták gyógyítására alkalmas. Az eddigi szakértői vélemények sajnos nem támasztották alá a reményeket. Ez év márciusában az Egészségügyi Minisztérium fölszólította az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, hogy a Celladam nevű ké­szítmény engedélyezéséhez szükséges eljárást indítsa meg. Májusban az intézet főigazgatója közölte az ér­dekeltekkel, hogy a rendel­kezésre álló adatokból hiá­nyoznak olyan alapvető fon­tosságú dokumentumok, mint például a vegyület kémiai összetételével, esetleges bom- lékonyságával kapcsolatos adatok, mérgező hatására, illetve viszonylfegos ártalmat­lanságára vonatkozó bizonyí­tékok. Fölhívta Kovács Ádá- mot és munkatársait, hogy a szükséges vizsgálati adatokat bocsássák rendelkezésre, hogy ennek alapján a mód­szer bevezetési folyamata és majd az emberen történő ki­próbálása megindulhasson. Sajnos ez mind a mai napig nem történt meg, legújabb értesülésünk szerint 1987. februárra várhatók ezek a dokumentumok. Ugyancsak erre az időre ígérték a gyógyhatást bizonyító kór- rajzok átadását. Ebben a programban az egészségügy­miniszter és Kovács Ádám — néhány nappal ezelőtt történt személyes találkozá­suk alkalmával — meg­egyezett. í. — Az egészségügyi tör­vény kimondja, hogy Ma­gyarországon gyógyszerként még nem alkalmazott anya­got gyógyszerként csak ak­kor szabad emberen kipró­bálni, ha az illetékes egész­ségügyi szerv a jogszabály­ban megállapított előzetes vizsgálat alapján ezt enge­délyezte — emlékeztetett Hutás Imre. A Celladam ese­tén ez nem történt meg, így a miniszter kénytelen volt körlevélben felhívni az or­vosok figyelmét az egészség- ügyi törvényben foglaltak betartására. Ennek ellenére az egészségügyi intézmények természetesen továbbra is vállalkoznak arra, hogy a szerrel kapcsolatos laborató­riumi és állatkísérletes vizs­gálatokat elvégezzék. Az egészségügyi államtit­kár válaszát követően a Parlament őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Pé­ter János és Cservenka Ee- rencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját. Parlamenti mozaik B képviselőnő közérzete — Hogy az elfogadott családjogi tör­vény a családoknak valódi segítséget nyújt-e vagy sem, ezt ma még senki nem tudhatja — mondja Vass Józsefné, a Sar- kadi Lenin Tsz főkönyvelő-helyettese, a megye 15-ös választókerületének képvise­lője. — Valamit már mindénképpen ten­nünk kellett a csaladokért. Mindig -elfog a keserűség, ha ismerőseim körében vá­lásról hallok. Ügy érzem, hogy az új jog­szabály tervezői elsősorban a jobb anyagi körülmények között élőkre gondoltak. Ke­vésbé vették figyelembe az OTP-tartozá- ' . soktól leterhelt, forintjaikat nehezen szá- molgatókat. Az emberek szemérmesek, nemigen vallják be, hogy anyagi gondjaik vannak. A házaspárok inkább egymással vitatkoznak, és ez is váláshoz vezethet. Még a lakásvásárláshoz, a közös életkez­déshez adódik valami segítség, de később a fenntartáshoz, az életszínvonal megőrzé­séhez már kevésbé. Egy-egy tanácsi, vagy ilyen-olyan gyorssegély nem oldja meg a gondokat. Szó esett itt a cigányság fiata­lon házasuló csoportjairól. Nálunk nagy a fejlődés. Azok körében, akik munkába áll­tak, a gyerekeik óvodába, napközibe jár­nak, ők egyre kiegyensúlyozottabban, job­ban élnek. — Milyen a közérzete az első ciklusban dolgozó „pályakezdő” képviselőnőnek? — faggatom Vassnét. — Vegyes. Mi nők még mindig nehezen egyeztethetjük össze a munkahelyi, hét­köznapi, családi tennivalókat, gondokat a közéletiséggel. Bizonyosan ezért vállalkoz­nak közülünk kevesen vezető szerepre. Összefogásból több lehet Tóth Illés államtitkár tájékoztatójából különös figyelmet érdemelt az a rész, mely a posta további céljairól, feladatairól és a várható eredményekről szólt. Doros Bélától, a posta általános elnök­helyettesétől arra kértünk választ, mi va­lósulhat meg a tervekből megyénkben? — Ismerjük a Viharsarok gondjait, óha­jait. Elsősorban a gazdaságilag elmara­dott térségeken akarunk segíteni. Így most Szeghalom és környéke van napirenden. Szarvason is várható fejlődés, különösen a telefonkötvények megjelenésével. Oros­háza és vonzáskörzetének telefongondjai valószínűleg csupán a kilencvenes évek elején oldódnak meg végérvényesen. A lakossági, tanácsi és közületi forrá­sok bevonásával olyan települések telefon­fejlesztését is megoldhatjuk majd, ame­lyek egyébként a posta fejlesztési tervei­ben csak később szerepeltek volna. A pá­lyázati rendszer keretében a posta min­den meglévő 40 forintot százra egészít ki. Érdemes tehát kooperálni. Távkapcsolás Az Országgyűlés tegnapi ülésén már ja­vában folytak a hozzászólások a posta munkájáról, amikor a szünetben Zahorecz Józseftől, megyénk képviselőjétől azt kér­deztük, milyen eséllyel lehet telefonálni egy hétköznapon Gádorosról? — Egy egyszerű kapcsolás, ami a pos­tán keresztül történik, olykor 2-3 órát vesz igénybe. Lehet esetleg sürgősséget kérni, de ezek a felárak olyan tetemesen megnö­velik a beszélgetés díját, hogy mindenki latolgatja, megéri-e. — Hogyan lehet telefonálni, amikor a posta már bezárt vagy amikor ünnepnap van? — Éjjel-nappal működő telefon legfel­jebb egy-kettő van a térségben. Még sze­rencse, hogy egy segélytelefon van a köz­ségben sürgős esetekre. — Hogyan értékeli a posta beszámoló­ját? — Tárgyszerűnek tartom a tájékoztatót. Reális, őszinte képet adott a jelenlegi helyzetről, s egyúttal rámutatott a kiveze­tő útra is. fl szünetben - fociról Az őszi ülésszak kétségtelenül egyik leg­népszerűbb embere Deák Gábor, az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal elnöke. Az ál­lamtitkár — aki mellesleg nem szavazati joggal, a kormány ülésein is jelen van — a .hivatalt képviselve először vett részt a parlament ülésén. A szünetben barátok, ismerősök és egy­szerű érdeklődők vették körül. A téma va­lahányszor a sport volt: a közelmúlt na­pok sporteseményei és a sporthivatal el­képzelései. Már szólt az ülés folytatását jelző par­lamenti csengő, amikor Várkonyi Péter külügyminiszternek, Bercsényi Botondnak, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettesének és Szabó Miklósnak, megyénk pártbizott­sága első titkárának a Rába ETO torinói vereségét kommentálta: — Nincs benne semmi meglepő. Még az sem, hogy megalázó volt. Inkább azon kel­lene elgondolkodnunk, hogy szabad-e, il­letve érdemes-e addig kupákban indulni, amíg csak ilyen teljesítményre képesek a csapataink. Az MLSZ új elnöke, Somogyi Jenő nagy ambícióval látott munkához, és gyors sikert szeretne elérni. Azt hiszem, ebben egy kicsit fékezni kell majd, hiszen a közvélemény sokat vár tőle, és az idő­nél fontosabb — az eredmény. Ismerve labdarúgásunk jelenlegi helyzetét, azt mondom, hogy csodát nem lehet várni, de az elnök elképzeléseit látva, úgy vélem, kemény, szívós munkát igen. A csodáról beszélve pedig — tette hoz­zá még félig tréfásan Deák Gábor — az sem lenne baj, ha nem múlna el egy nap alatt. Mert amit a birkózóink a mostani világbajnokságon mutattak, az valóságos csoda, mégis tartok tőle, hogy napok alatt elfeledkezik róla mindenki, miközben a mexikói kudarc tudatából lassan fél éve nem tudunk kikeveredni. Példák az Uniconból — Én személy szerint örülök, hogy az országgyűlésen megvitatásra került a csa­ládjogi törvény módosítása — mondta Szarvas Andrásáé, a békéscsabai Unicon Vállalat meó-csoportvezetője. Üzemünk­ben a dolgozók többsége nő, és közülük is sokan a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, így sokukat érintheti majd ez a törvény. Büszkén vallhatom, hogy többségük csa­ládcentrikus. Amikor a Családot, a gyer­meket vállalják, akkor tudatában vannak annak is, hogy ezzel nagyobb terheket vesznek a vállukra. A fiatal családanyák gondjait a törvényjavaslat persze önmagá­ban nem fogja megoldani. Ügy vélem, gondjaikon a család, elsősorban a férj és a társadalom együttesen képes csak segí­teni. A férjek úgy, hogy vállaljanak töb­bet a gyermeknevelés feladataiból, mely még ma is inkább anyai „kötelesség”. Ugyanakkor szeretném, ha a »szolgáltatá­sok kiszélesednének, olcsóbbá, a dolgozó nők megkímélése' érdekében elérhetőbbé válnának. Megyei képviselőink egy csoportja A parlamenti tudósításokat készítették: Árpási Zoltán, Bacsa András, Bede Zsóka és Gál Edit Az ülésteremben

Next

/
Thumbnails
Contents