Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
1986. október 24., péntek o Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) szülő kereseti-jövedelmi viszonyait figyelembe véve kell dönteni, s a körülményektől függően, az eddig mechanikusan alkalmazott 20-40 százalék helyett — gyermekenként — a kötelezett keresetének 15—25 szá- digieknél rugalmasabban kell meghatározni. Megszűnik az a — sok visszaélésre is lehetőséget adó — helyzet, hogy bármely férfi, aki az anyával a fogamzási időben érintkezett, tartásdíj fizetésére kötelezhető. Ha ugyanis e férfi apasága nem állapítható meg, tartásdíj fizetésére sem lesz kötelezhető. Következetesebbé kívánja tenni Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időben különböző fórumokon egyre több szó esik azokról a gondokról, problémákról, amelyek családbomláshoz. váláshoz vezetnek. Sok a válás, és aggasztóan megnövekedett a veszélyeztetett gyerekek száma. 1984-ben a bíróságok 27 ezer 987 házasságot bontottak fel, s ezek több mint kétharmadában volt kiskorú gyermek, szám szerint 29 ezer 385, közülük 11 ezer 629 hat éven aluli. A házasságkötések száma 1980 óta lényegesen csökkent, különösen az újra házasodóké. Nő a gyermekeket egyedül nevelő szülők, főleg az anyák száma, és a kiskorúak 15 százaléka csonka családban nő fel. Az 1974-es törvénymódosítás vitájában tevékenyen részt vettem. Akkori felszólalásomban megyei képviselőcsoportunk egységes véleményét, illetve aggályát tolmácsoltam a házassági korhatárt illetően, melynek tehát a javaslat azt az elvet, hogy az apaságnak a biológiai származás tényén kell alapulnia, s hogy a tartási kötelezettség a gyermek vér szerinti apját terheli. Befejezésül a miniszter kérte q törvényjavaslat elfogadását. A vitában felszólalt dr. Antalffy György Csongrád megyei, Gázsity Milutinné Baranya megyei, László Béla Szabolcs-Szatmár megyei, Bozsó Jánosné Tolna megyei, Kiss János (országos lista) országgyűlési képviselő. Ezután emelkedett szólásra Sebesi Lászlóné, Békés megye 6. választókerületének országgyűlési képviselője. alapján külön engedéllyel 16 éves férfi és 14 évesi nő házasságot köthetett. Örömmel olvastam a jelenlegi módosítási javaslatnak a házassági korhatárral kapcsolatos részét, amely kimondja, hogy házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet. Külön engedéllyel csak akkor, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte. Az 1974-es módosításhoz viszonyítva ezt pozitív változásnak tartom. így külön enge- déllyél sem fordulhat elő, hogy 14 éves lányok az úttörőcsapatból egyenesen a házasságkötő terembe igyekeznek. A törvényjavaslat kimondja, hogy a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együtt döntenek (kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette). Vannak esetek, amikor az elvált szülők bármelyike alkalmas lenne a gyermek nevelésére, de a különélőnek eddig csak a gyermektartás fizetésére és a meghatározott láthatásokra korlátozódtak jogai. Ezt gyakran sérelmezték is. A jogszabályok most lehetővé teszik az arra érdemes szülő aktívabb közreműködését a gyermek sorsát alakító lényeges ügyekben. A házasodási és újraháza- sodási kedv csökkenésével kapcsolatban jegyezném meg, hogy vannak jogrendszerünkben olyan rendelkezések, amelyek nem a szilárd és tartós házaséletre ösztönöznek, hanem ezzel ellentétes döntésre, mert a házasokat a nem házasokkal szemben hátrányban részesítik. Főleg az örökjogi rendelkezések ösztönzik a feleket házasságkötés helyett élettársi viszony létesítésére, mert az újabb házasság az özvegyi jog elvesztését vonja maga után. A családi élet lazulásának és a veszélyeztetett gyermekek létszámnövekedésének sokféle oka van. Sok esetben objektív akadályok elhárítása is segíthet a házasság megmentésében (pl. lakáskérdési, munkahelyi probléma, gyermeknevelési gondok, vagy egyéb irányú nehézségek megoldása). Keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kedvezőtlen folyamatot lassítani, csökkenteni lehet, esetleg meg tudjuk állítani. A családok összetartó erejének elmélyítése és veszélyhelyzetnek kitett gyermekek létszámának csökkentése érdekében kérem az Ipari Minisztériumot, mérlegelje a bedolgozói hálózat bővítésének és elfogadható bérezésének lehetőségét. Tudomásom szerint több országban folyik eredményes termelés bedolgozói rendszerben. Az üzemeknek így kevesebb utazási térítést, üzemi étkeztetési hozzájárulást és egyebet kellene kifizetni, vagy biztosítani. Csökkenne a napközik zsúfoltsága. A gyerekek a délutáni tanulás után bekapcsolódhatnának a házi munkába, ami elősegítené a családi életre való nevelést. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a férjek is szívesebben igyekeznek haza, ha otthon a család. A jelenleg előterjesztett tervezet erényének tartom, hogy magába foglalja mindazokat a jogszabályokat, amelyek a házasság-, a család- és gyermekvédelem vonatkozásában szükségesek. A családi élet erősítésével kapcsolatban a társadalomnak és minden egyes állampolgárnak vannak kötelességei. Az ifjúság családi életre való felkészítése csak akkor lehet eredményes, ha biztosítjuk a családi és társadalmi nevelés összhangját. Sokat kell tennünk az élet minden területén annak érdekében, hogy egyre jobban növeljük a boldog, egymást segítő és egymásért felelősséget érző családok számát, amelyekben egészségileg és érzelmileg ép gyermekek nevelődnek. Az előterjesztett módosító javaslatot elfogadom és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. Majd Dobos Józsefné HeCsehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese bevezetőben kiemelte: a családjogi törvény módosításáról folytatott- vita jó alkalmat kínál arra, hogy tágabb ösz- szefüggésben vegyük szemügyre a család társadalmi szerepét és azokat a fontosabb tényezőket, amelyek a családok életét befolyásolják. — Őszintén és reálisan kell vizsgálnunk azt is, hogy a családok miként tudnak megfelelni a sokféle és egyre inkább bővülő igényeknek. Megítélésem szerint kívánatos lenne, hogy csökkenjen a nagyon fiatalon, kellő ismeret és önismeret hiányában kötött házasságok száma. Az általános iskolai képzés, a családi életre nevelés, a. szexuális felvilágosítás színvonalának javításától, a harmonikusabb családi háttértől, a kortárs csoportok befolyásától, a jogi szabályozás módosításának együttes hatásától várható ebben a kérdésben hosszabb távon eredmény. Rendelkezésünkre állnak már azok a korszerű pszichológiai, pedagógiai, orvosi, szociológiai és tömegkommunikációs ismeretek, amelyeknek a tudatos fel- használásával a megelőzés, a felkészítés területén eredményeket érhetünk el. A fiatalok boldog családi életre vágynak. Meg kell hát teremtenünk annak a feltér telét, hogy iskolát végzetten, biológiailag éretten, egészséves megyei, Kosztolánczi Jánosné Somogy megyei, Lé- derhé dr. Faragó Margit Szolnok megyei, dr. Horváth Jenő budapesti országgyűlési képviselő felszólalása következett. gesen, családi ismeretekben jártasán, megfontoltan válasszák meg a társukat. A törvény igazán csak abban az esetben fogja betölteni a rendeltetését, ha valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy szülőként-nagy- szülőként, idősekről gondoskodó felnőttként, szomszédként és munkatársként, vezetőként és társadalmi munkásként is sok-sok feladatunk van, amelyek ellátása alól senki sem mentesíthet bennünket, de amelyeknek az elvégzése közös boldogu- lásunk-boldogságunk alapját teremti meg — mondotta végezetül Csehák Judit. Ezután Vörösné Csuka Mária Komárom megyei, Kol- tay Nándorné Veszprém megyei, dr. Popp Elemér Zala megyei, Berg Lászlóné Haj- dú-Bihar megyei, Duschek Lajosné országos listán szereplő, Bozsó Lajosné budapesti, dr. Horváth Miklós Fejér megyei, Mayer Bertalan Vas megyei, Tóth Istvánná Bács-Kiskun megyei, Németh Kálmán Győr-Sop- ron megyei, Király Zoltán Csongrád megyei országgyűlési képviselő szólalt fel. Ezután Sarlós István — több hozzászóló nem lévén — a napirendi pont vitáját berekesztette. Ezzel az őszi ülésszak első napja — amelyen Sarlós István, Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Sebesi Lászlóné felszólalása Csehák Judit beszéde Parlamenti mozaik Egy beszéd varázsa Csehák Judit miniszterelnök-helyettes hozzászólását nagy érdeklődéssel hallgatták, és tetszéssel fogadták a képviselők. Beszédének külön varázst adott a kormánytagtól szokatlan személyes hangvétel. A családok gondjairól, a házastársak felelősségéről szólva a parlament nyilvánossága előtt is nyíltan vállalta legszemélyesebb ügyeit: — Tudom, igazi hitele a jó személyes példának van, de abban is bízom, hogy kudarcaink nyílt beismerése is adhat erkölcsi alapot bizonyos tapasztalatok ösz- szegzésére. Amikor mi 25 éve nagyon fiatalon összeházasodtunk, bátran hirdettük: ha sikerül a házasságunk, kár minden elmulasztott percért, ha nem, akkor időben lehet még abbahagyni. Így szólt a magunk gyártotta hetyke ideológia. Jól hangzott <ez a szöveg. S csak néhány keserves év láttatta be velünk, hogy a végkifejlet nem lehet mindegy. Tennünk kell annak érdekében, hogy ezt gyermekeink ne a saját sorsukból tanulják meg. Beszéde után, a szünetben, még egy rövid nyilatkozatra is megkértük a miniszterelnök-helyettes asszonyt. Arról kérdeztük, mit vár a családjogi törvény módosításától. — A közérdeklődés élénkülését, a család, a házasság körüli értékrendek tisztázását. A törvénymódosításban az elsődleges, a meghatározó dolgok megfogalmazását tartom a legfontosabbnak. Annak megnevezését, hol és mit kell tenni, hogy a törvény a legjobban érvényesüljön. Ebben a társadalmi fogadtatás a döntő. Enélkül a világ legjobb törvénye sem ér semmit. Fontos a törvény, de nem minden. Vagyis, adott esetben például a családjogi törvény nem helyettesítheti a családdal való hangsúlyozottabb foglalkozást. — A kormány közelmúltban meghirdetett nemzeti programja az egészség védelmére és az új családjogi törvény miként kapcsolódik egymáshoz? — Az egészségvédelem, mint nemzeti program, családi program is kell hogy legyen. Végrehajtása elképzelhetetlen a családok aktív részvétele nélkül. Ilyen formán nemcsak kapcsolódnak egymáshoz, hanem kölcsönösen feltételezik egymást. Képviselőink a szünetben — Ez a leghosszabb ideig előkészített törvényjavaslat — mondja Németh Ferenc a szünetben, s több képviselőtársa is egyetért vele. — Másfél éves vita, elemzés, beszélgetés után jöttünk most ide törvényt alkotni. A téma nagyon komoly, de nem új. Időszerű, hogy leporoljuk, a kornak megfelelő társadalmi változásokhoz igazítsuk a törvényeinket. Bár egy-egy törvény nem oldja meg a problémát, de eszköz a cél eléréséhez. — Az előkészítés során mi érdekelte leginkább a választóit? — kérdezem. — Az, hogy gyerekközpontú lesz-e a törvény, megfelelően rendezi-e a férfi és a nő viszonyát, ha már a válásig jutnak. — Hangsúlyozom a közös felelősséget — így szól Zahorecz József. — Amíg a gyerek felnőtté nem válik, sőt még azután is a szülőé a kötelesség. De ugyanígy nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyermek felelősségét megöregedett szülei iránt. — Itt a szünetekben is folytatjuk a vitát? — mosolyog Hankó Mihály. — Mindenki másképpen figyel, a hallottakból más lesz számára a hangsúlyos. így azután van miről eszmét cserélni. — Ha nincs a családalapításnál anyagi támogatás a fiatalok mögött, nehéz a helyzetük — ez Magyar Pál véleménye. A lakáshoz jutás a családi lét alapfeltétele. Negyvenen túl már újra azon gondolkodhat az ember, kit és hogyan segítsen: a gyerekeit, akik még indulóban vannak, vagy a szüleit, akik már rászorulnak? No, persze a képviselők között nemcsak a törvénytervezetről esik szó. Kifaggatják egymást az otthoni munkákról, letörték-e már a kukoricát, és latolgatják a világpolitika esélyeit. így látja az elnökasszony Duschek Lajosnét újságolvasó, tévénéző embernek nemigen kell bemutatni. Igazi közéleti asszony, * anya, aki minden lehetséges fórumon itthon és külföldön szót emel a nők érdekében. Elhivatottsága ösz- szeforrott munkájával, hiszen ő a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A Parlamentben gyülekező, zsibongó képviselők körében még az ülésszak kezdete előtt beszélgettünk vele a törvénytervezetről: — A nőpolitika a tudatos családpolitikát feltételezi. A nők nem elszigetelt közegben, hanem a társadalomban, a családban élnek. Állandóan figyelemmel kísérjük a családok, a nők életviszonyainak alakulását. A családjogi törvénytervezet kidolgozásánál sokszor megkérdeztek, meghallgattak bennünket, a javaslatainkat a jogszabálytervezetbe építették. Az évi 30 ezer válás sok ember lelki életét dúlja fel. Részletesen kutattuk, elemeztük a váláshoz vezető okokat. Szerintem a megváltozott életviszonyok között a mai ember tűrőképessége nem jó. A riasztó számok ellenére a magyar családok többsége nincs veszélyben, rendesen, a kisebb-nagyobb konfliktusokat legyőzve él. Komplex állami intézkedésre mégis szükség van. Segítsük ezeket a családokat. Erezzék a felelősségüket a tömegszervezetek is. Karolják fel a családokat, ahol a kapcsolatromlás még nem végleges. Biztosítsunk számukra is szociális kedvezményeket. Javaslom a részfoglalkozású munkaidő bevezetését, a bedolgozói rendszer bővítését. Az egész család élete szebbé lesz, ha ,több az ideje ■az édesanyáknak. Honoráljuk a 4-5 gyermekét lelkiismeretesen nevelő édesanyák munkáját. A törvényjavaslat igazságosabbá teszi a válásokat, a szülői láthatási jogokat. A gyámhatóságok feladata, hogy életközeiben ismerjék a családokat, írják a környezet- tanulmányokat, amelyek emberek sorsáról döntenek. Vallomások a hűségről — Jó ötven évvel ezelőtt még szégyen volt elválni * * * — Ma csak a jóban akarnak együtt élni a fiatalok, a rosszban nem. * * * — Akkor még szigorúbb erkölcsi normákban nevelkedtünk. * * * — Nem érdemes a múltba visszanézni, akkor is voltak „pásztorórák”. * * * — Sokszor nincs családmodelljük a fiataloknak, amihez ragaszkodhatnának. * * * — A nő az hűséges legyen, egy férfi, az persze más. ♦ * * — Ha bizalom van két ember között, akkor hűség is. A parlamenti tudósításokat készítették: Árpási Zoltán, Bacsa András, Bede Zsóka, Gál Edit.
