Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám
1986. október 23., csütörtök űz első lépések Egy közösség alakulóban Az 1960-as évek második felében szinte hamvaiból született újjá a népzene. Sorra alakultak a hagyományos népzenét játszó együttesek. S talán a rácsodálko- zás is — hogy ilyen értékeink is vannak — fiatalok ezreit vonzotta az együttesek körül kialakult táncházakba. Azt is lehet mondani, divat lett a népzene, a táncházba járás. Azután, néhány év elteltével lanyhult a mozgalom, ma már csak néhány „fellegvár” tartja magát. A diszkók térhódításának lehetünk szemtanúi. Éppen ezért meglepve hallottam azt az ötletet, miszerint az egyik művelődési házunkban néptánctanfolyamot szerveznek, mégpedig felnőttek részére. Kíváncsiságom elvitt a békéscsabai építők művelődési házába — mert itt van ez a tanfolyam —, vajon megindul-e egyáltalán a tanulás, lesznek-e jelentkezők? Az ötletről Herczeg Tamás, az intézmény igazgatója így beszél: „Én is szerettem volna mindig megtanulni táncolni, legalább alapfokon. Persze, ez nem azt jelenti, hogy magamnak szerveztem ezt a tanfolyamot. Nagyon sok emberrel beszéltem, mielőtt hozzáfogtam a dologhoz, s többen rokonszenvesnek tartották az ötletet. Hiszen sokan jártak úgy fiatalabb éveikben, mint én, nem volt lehetőségük a tánctanulásra. Olyan emberrel is találkoztam, aki mereven elKozmetikai tanfolyam is lesz... Ismeretterjesztés Csorváson Ezekben a napokban rendezik meg a TIT helyi csoportjai, szervezetei köz- és küldöttgyűléseiket. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat IX. küldöttgyűlésére. illetve az ezt megelőző megyei közgyűlésre készülnek így, beszámolva az elmúlt 5 esztendő eredményeiről, gondjairól, megválasztva a tisztségviselőket és a megyei küldötteket. Miklya Sándort, a csorvási TIT-alap- szervezet titkárát közgyűlésük előtt kerestük fel, hogy az ismeretterjesztő munkáról kérdezzük. — A beszámoló időszakában alapszervezetünk önállósult, közvetlenül a TIT Békés Megyei Szervezete irányítása alá került. Ez a tagság életében nem sok változást hozott, a vezetőségnek viszont több adminisztrációs munkát jelent. Rendszeresen részt veszünk a megyei elnökségi üléseken is. — Milyen eredményeket értek el az elmúlt időszakban? — Évente csaknem 100 ismeretterjesztő előadást tartottunk. Rendezvényeinken több mint háromezren vettek részt, mely előadásokra lebontva 30—35 hallgatót jelentett. Rendezvényeink nagy részét a művelődési és ifjúsági házban tartottuk, máskor a könyvtárba invitáltuk az érdeklődőket, ami azért szerencsés, mert itt egyúttal könyveket is ajánlhattunk az adott témákban. — Milyen témájú előadások a legkedveltebbek? — Legsikeresebbnek a gyermekek körében végzett ismeretterjesztés mondható. Ez évente 150—160 gyéreidet érint, öt éve lehet, hogy beindítottuk az orosz nyelvtanfolyamot, melyre óvodások és iskolások járnak, harmadik osztályig. Jelenleg is 6 ilyen csoportunk van. A kis matematikusok baráti körének is szép hagyománya van Csorváson. Gyermekeink minden évben részt vesz' nek a megyei vetélkedőn. — Es a nagyobbak? — A nyolcadik osztályosok körében felmértük, kik készülnek szakmunkásképzőbe, illetve középiskolába. Az előbbieket matematikára tanítjuk korrepetáló jelleggel, a középiskolába készülőknek pedig orosz nyelvi tanfolyamot szerveztünk. — A felnőttekről se feledkezzünk meg! — Hogy a legfrissebbel kezdjem. Most először hirdettünk tűzvédelmi tanfolyamot, melyen a közelmúltban 23-an vizsgáztak sikeresen. A helyi tanáccsal együttműködve a jogpropagandaelőadássorozatot már évek óta. szervezzük, szép sikerrel. Népszerűek a gyermek- neveléssel foglalkozó előadások is, és nem hagyhatom ki e felsorolásból az egészségügyi előadások sikerét sem. Kétévenként van Csorváson egészségügyi hét. 1983.ban előadásainkon csaknem ezren fordultak meg. Az idén november 10- től rendezzük meg az egészségügyi hetet melyre összesen 15 előadásra kötöttünk szerződést. — Csorváson hány TIT- tag van? Megoldott az utánpótlás? — összesén 38 tagot tartunk nyilván, s elmondhatom, számuk évről évre nő. Gondunk, hogy az agrárértelmiség köréből csak elenyésző százalékot tudunk bevonni az ismeretterjesztő munkába. Többségük más településről jár ide dolgozni, munkájuk ■ végeztével hazamennek. A TIT-tagok életkori és foglalkozási megoszlása egyébként kielégítő. — Terveik? — A közeljövőnél maradva: örömmel vesszük, ha a lakosság konkrét igényekkel fordul hozzánk. Nemrég a bölcsődében javasolták, szervezzünk kozmetikai tanfolyamot. Legyen! Már csak előadót kell találnunk, s indulhat is a tanfolyam ... * * * A csorvási TIT-alapszer- vezet közgyűlése azóta már lezajlott. A vezetőség beszámolóját elfogadták, megválasztották az elnököt — Szilágyi Menyhértet —, a titkárt — Miklya Sándort —, valamint a vezetőség tagjait, s a megyei küldötteket. utasított, s kicsit furcsán nézett rám ... De csak néhány ilyen volt. Egyébként, véleményem szerint, nincs leáldozóban a táncházmozgalom. Sok helyen jártam, ahol nagyszerű közösségek vannak még együtt. S azt tartom, hogy a magyar embernek hozzátartozik műveltségéhez népzenénk, táncaink valamilyen fokú ismerete. S hiszem, sokakban meg is van erre az igény. Mindezekért . vágtam bele ennek a tanfolyamnak a megszervezésébe. Bízom benne, hogy életképes lesz. Előzetesen mintegy negyvenen jelentkeztek." Az első foglalkozás napján a művelődési ház nagytermében körülbelül harmincán vannak. Fiatalabbak és idősebbek egyaránt. Ki csendben ül, ki a szomszédjával beszélget halkan. A zenészek hangszereikkel foglalkoznak. Azután megérkezik a táncoktató, Sztankó Károly is. Párba állnak, megszólal a zene, kezdődik a foglalkozás dél-dunántúli ugróssal, annak alaplépéseit tanulják először. Nem mindenkinek sikerül azonnal. (Persze, né- hányan profi módon rakják lábukat, de ez nem véletlen: balassisok. ök azért vannak itt, hogy a kezdeti nehézségeken átsegítsék a kezdőket.) A szünetben Paulik László zenész tart egy rögtönzött kiselőadást népzenénkről. Majd újból összeállnak, s ismerkednek a szatmári csárdással,' s végül a gyime- si héjszák lépései következnek. Az arcokon jóleső fáradtság tükröződik, s készülődés közben már egymást közt is hangosabban beszélgetnek. Közöttük van egy gyulai házaspár is, 15 éves lányukkal. A nevüket nem hajlandók megmondani — mondván, ők már negyvenen túl vannak —, de azért szívesen nyilatkoznak: — Szeretjük a néptáncot, az együttesek fellépéseit, ha csak lehet, megnézzük. Mindig kerestük a lehetőséget, s most ez nekünk kapóra jött. Nagyjából ismerjük már a táncokat, de itt megtanulhatjuk pontosabban is azokat. Csáki Erika két éve végzett a Berettyóújfalui Óvónőképző Szakközépiskolában, most Lökösházán tanít: — Nem volt lehetőségem gyerekkoromban táncot tanulni, s Újfaluban is, hiába szorgalmaztuk, nem indítottak ilyen jellegű tanfolyamot. Nekem nagyon tetszett ez az első foglalkozás, nem fogok hiányozni a többiről sem. Szükségesnek tartom a közismertebb népi táncok legalább alapfokú ismeretét, arról nem is beszélve, hogy az itt szerzett ismereteket a munkámban is fel tudom használni majd. * * * Beszéltem a többiekkel is. Egyöntetűek voltak a vélemények. Mindenképpen jónak, hasznosnak tartották a kezdeményezést, s fogadkoz- tak, mindig eljönnek. Elmentem a második 'alkalomra: többen voltak, mint az előző héten, híre ment a dolognak. A többség már kevésbé volt feszélyezett, mint a korábbi szerdán. Volt már miről beszélgetniük egymással, voltak már közös élményeik ... Pénzes Ferenc A szerző felvétele Talán Kerekegyháza?..; Battonya határában, a Me- zőkovácsháza felől vezető út szélén 1979-ben már dolgoztak régészek. Nem is eredménytelenül, hiszen egy kerek alaprajzú Árpád-kori templom maradványait találták meg itt. Idöhatározó lelet is előkerült akkoriban, egy III. Béla-kori pénz... Meglehetősen ritka az ilyen Árpád-kori hagyaték, hisz legközelebb Makó mellett találtak hasonló, kerek alaprajzú templomot. Talán ezért is döntöttek úgy, nem hagyják annyiban a dolgot, s jó két hete dr. Goldman György irányításával ismét ásni kezdtek, ezúttal az út túloldalán. Az 50x2 méteres szelvény kiásásánál elsősorban középkori sírokra számítottak. .. A felszínen egy falu maradványai kerültek elő. A leletek arra engednek következtetni, a tatárok dere- kas munkát végeztek, a környéken, élő ember nem maradt pusztításuk után. S a meglepetés ezután következett: mélyebben — többek között — római császár kori hulladékgödrökre bukkantak. Dr. Goldman Györggyel leereszkedünk az árokba. Sötétebb foltra mutat— körötte a föld sárgásnak tűnik. — Itt érdemes óvatosan tovább keresnünk. Ahol fekete a föld és kocog, ott van valami... És valóban. Egy-két mozdulat, és máris cserépdarabokat emel ki. — A templom körül volt a temető, melynek egyik, É—D-i irányú árka itt van. A K—Ny-i árok egy szakaszára is rátaláltunk. Ismét egy hulladékgödör. — Az itt található lóállkapocs mellé — mondja az ásatás vezetője — időhatározó leleteket is raktak. Ezek az edénytöredékek — mutatja —, csak bronzkoriak lehetnek. Egy bronzkori sírt is találtak, a zsugorhelyzetben ide temetett gyerekholttest mellé kisbögrét és egy nagyobb edényt helyeztek... Megpróbáljuk összegezni a látottakat: — Egy nagy, Árpád-kori település volt itt egykor — mutatja a feltételezett határokat dr. Goldman György — melynek még a nevét sem tudjuk. Talán Kerekegyháza. Talán... N. A. HANGSZÓRÓ A szelvény egyre mélyebb Fotó: Kovács Erzsébet Van-e recept az egészséges, tartalommal töltött életre? Akad példa, számtalan, mindenki választhat kedvére. Mint ahogy az önrontás, az évek elherdálása is a legváltozatosabb módokon történhet. Ha visszagondolok az elmúlt napok rádióműsoraira, azt veszem észre, hogy különböző műfajokban visszatérő téma volt a szakadék szélén éppen csak megkapaszkodók bemutatása. Felidézésüket hadd kezdjem a végén. Az alkohol Kedden, késő este sugározta a Kossuth adó Bakonyi Péter Az alkohol című riportját. Egy viharvert „szesztestvér” sorsa villant fel a mikrofon előtt, akinek sikerült megszabadulni káros szenvedélyétől. 35 évig élt Kanadában, de hazajött, itthon hirdetni az igét. Elmondani mindenkinek, például a rádióhallgatóknak, hogy túl a nagy óceánon miként segítenek egymásnak az alkohol hajdani rabjai. Olyan klubokban keresnek menedéket, ahol a sorstársak megszállott szektásók módjára kapaszkodnak egymásba. Hősünk például 11 éve egyetlen csepp szeszt sem ivott, mégis alkoholistának érzi magát. Meggyógyult alkoholistának. Minden gondolata az ivás, pontosabban a nem ivás körül forog. Reggel azzal ébred, hogy ma nem iszom. Nap mint nap megbirkózik önmagával, és boldog, hogy 24 óránként már összegyűlt 11 év. Félelmetes állapot! (Amikor cigarettával kínálnak, bolondos kedvemben azzal szoktam elhárítani, hogy köszönöm, nem tudok rászokni, pedig erőltetem. S néha azt is hozzáteszem, hogy ha egyszer sikerül nagy nehézségek árán dohányossá válni, bizony a másik fél életem nem töltöm majd tusakodással, hogy leszokjam róla.) Persze, könnyen tréfálkozik, aki biztos önmagában, ha a szenvedélyekről van szó. Ráadásul az alkoholizmus csöppet sem tréfadolog, sokkal inkább betegség. Óvjon az ég tőle mindenkit, s aki szabadulni akar tőle, legyen hozzá ereje, felcserélni értelmes élettel. Infarktuson innen és túl Lázasan írom ezeket a sorokat. Izomlázzal. Rövid bemelegítés után levágtam 21 fekvőtámaszt, és most alig tudom mozdítani a karom. Meghallgattam ugyanis Bruckner Gábor és Török László Infarktuson innen és túl című ijesztgetés műsorát, s menten elhatároztam, hogy én bizony nem kapok infarktust. Amennyiben ez elhatározás kérdése! A két sportriporter rokonszenves figyelmeztetéséből mindenesetre az derült ki, hogy nagyrészt rajtunk múlik, hogyan tudjuk elkerülni e népbetegség „rizikófaktorait”. Sok mozgás, könnyű, de tartalmas táplálkozás, semmi idegeskedés. (A nikotin és a szesz romboló hatásáról fentebb már szóltam. Kártyabarlangoktól, játékkaszinótól messze élek. Ha lebeszélnek még a nőkről is, és semmi váratlan esemény nem jön közbe, biztosítva látszik a szép, hosszú öregkor.) Megint leegyszerűsítem a dolgokat. Talán azért, mert az említett rádióműsor hatáskeltő eszközökben nem válogatva, Görcsösen igyekezett .ráterelni az egyedül járható — futható! — útra. Dobpergés, elektronikus hangzuhatag, szívzörejek felerősítése szakította félbe a hipochonder orvos- tanhallgató módjára minden tünetet felsoroló panaszosok szavait. Hallhattuk a 103 kilósról potom 95 kilogrammra letornázott delnőt, aki szégyell „ezzel a nagy lomha testtel” napi kilométereket futkározni. Beszélt a kamionsofőr, aki 24 órán át vezette a kocsiját, s aközben csak_ addig pihent, amíg cigarettázott. Szóltak a túlhajszoltak, aZ infarktuson átesettek, akik immár megtapasztalták a halál közelségét, és most egészségük visszaszerzéséért tornáznak, futnak, rendületlenül. Nyers, kidolgozatlan volt ez a rádióműsor, mégis hasznos lehet, hiszen infarktusügyben semmi propaganda nem hiábavaló. Aranypataktól a rubin diplomáig Sok recsegés után kell a tiszta dallam. Elfáradt lihegé- sek helyett tiszta emberi szó. Megvalósult életről, amely bizonyosság, hogy érdemes megszületni, hiszen, lám, lehet okos harmóniában tölteni a ránk szabott időt. Hegedűs Margit, a 90 éves mezőberényi tanító néni szavai nyomán melegség járta át az ember szívét hétfőn este, amikor Szabó Éva Aranypataktól a rubin diplomáig című műsorát sugározták. (Az Ifjúsági rádió programjában vajon miért fél tizenegyre tették a riportot?) Mesélt, mesélt, csacsogott és fecsegett Gitta néni, apró, hétköznapi dolgairól. Gyakran türelmetlenül szakítjuk félbe, vagy oda se figyelünk a hozzá hasonló locsi-pocsi nénikre. A hétfői rádióműsor érdeme volt, hogy költészetté varázsolta a mindennapok történéseiről elmondott szavakat. Hivatástudatról, hűségről, derűs tettvágyról tanúskodtak Gi.tta néni igaz meséi. Néha elvesztette a történet fonalát, s önmagától kérdezte: mit is akartam mondani? Csupán annyit, hogy jó volt, érdemes volt és nem is oly nehéz. (Andódy) n Népfőiskolái Tanács pályázatai A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnöksége mellett működő Népfőiskolái Tanács nyilvános pályázatot hirdet népfőiskolák kezdeményezésére és központi támogatás egyszeri igénybevételére. Működő népfőiskolák, szervező intézmények, mint a TIT, művelődési ház, helyi egyesületek, művelődési kisközösségek, gazdasági vállalatok és szövetkezetek, szakszervezetek egyaránt fordulhatnak támogatásért. melynek alsó határa 10 ezer forint. Az írásban — október 31-i határidővel — benyújtott pályázat feltételei: A pályázók törekedjenek a Népfőiskolái Tanács ajánlásaiban megfogalmazott kritériumrendszer megvalósítására. A pályázathoz tervet kell benyújtani, mely tartalmazza a népfőiskola céljait, tematikus vázlatát, a résztvevők tervezett számát és összetételét, valamint helyét és idejét, A pályázóknak vállalniuk kell, hogy tapasztalataikat összefoglalják, és segítséget nyújtanak a hozzájuk fordulóknak a népfőiskolái kezdeményezések támogatásában. A Népfőiskolái Tanács nyilvános pályázatot hirdet népfőiskolái vezetőképző tanfolyamon való részvételre is. A TIT és az Országos Közművelődési Központ kétszer egyhetes közös tanfolyamot szervez 1986—87 telén Balatonalmádiban. Az első héten elméleti-társadalomismereti kérdések kerülnek megvitatásra, majd a kurzus második részében munkacsoportokra osztva foglalkoznak a résztvevők ar. egyes speciális társadalmi kérdésekkel. A kurzusra jelentkezőknek minimum 3, maximum 10 gépelt oldalon kell összefoglalniuk a népfőiskolákra vonatkozó elképzeléseiket. Jelentkezési határidő október 30. Mindkét pályázatot a TIT Országos Központjába (Budapest VIII., Bródy Sándor u. 16.), vagy az Országos Közművelődési Központ címére (Budapest, Corvin tér 8. 1011) kell elküldeni.
