Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

1986. október 22., szerda o Küldöttközgyűlés az ipari szövetkezetek megyei szövetségében (Folytatás az 1. oldalról) re a bázis szem előtt tartá­sával tervezik meg export­jukat, végre szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ez a bázis évről évre szűkül. Ezek az adatok bizony el­gondolkodtatóak. Megyénk ipari szövetkeze­teitől nem szoktuk meg, hogy ilyen teljesítményt nyújta­nak. Még a múlt évben is nagyszerű termelési eredmé­nyeket, jövedelmezőségi, ha­tékonysági mutatókat produ­káltak, és most az első fél év tapasztalata alapján, saj­nos, el kell viselniük a bí­ráló megjegyzéseket. A beszámolót hallgatva, a küldöttekben jogosan tá­madt egy olyan érzés, mint­ha a szabályozók szigorodása nyomán a szövetkezetek ve­zetése tanácstalanságba, egy bizonyos részük pedig pánik­ba esett volna. Ez a pilla­natnyi megtorpanás érthetet­len. hiszen a Kiszöv kül­döttközgyűlésein már a ko­rábbi években is rendszere­sen visszatértek és hangsú­lyozták a termékszerkezet korszerűsítését, a termelés gazdaságosságának növelését, a műszaki fejlődés fontossá­gát. Most úgy tűnik, mintha pontosan ezek miatt került volna hátrányos helyzetbe a mozgalom itt Békésben. Ta­gadhatatlan, hogy a terme­lésben szükséges ritmusvál­tást kissé elhanyagolták egyes szövetkezetekben. A szövetkezeti vezetők egy ré­sze előtt a hatékonyságról, a jövedelmezőségről, a piacku­tatásról, az innovációról pe­dig olyan sokat beszéltek, hogy azok azt hitték: ezek a fogalmak elcsépelődtek. Most úgy hatott a szóbeli kiegé­szítés, mintha álmából sze­rette volna felrázni a hall­gatóságot. Egy olyan esztendő után, mint amilyen az 1985-ös is volt, meredeken hangzottak ezek a gondolatok. De jobb a probléma elé menni, mint­ha a probléma eluralkodik a szövetkezeteken, lassítja tö­rekvéseiket, erőfeszítéseiket olyan termelékenységi mu­tatók elérésében, mint ami­lyeneket tőlük a megye ve­zetése, a megyei szövetség és az ország a gazdasági megerősödéshez, megújulás­hoz, felemelkedéshez elvár. Az év derekán bizonyos értelemben az előrelépés je­lei egyes szövetkezetekben már látszódtak. Több ipari szövetkezet nyújtott be pá­lyázatot exportcélok teljesí­tésére, illetve importkivál­tásra. Ez már jó jel, de az év hátralevő részében, a má­sodik félévi termelési, jöve­delmezőségi, hatékonysági feladatok elérése csak újabb erőfeszítések árán képzelhető el. A beszámoló feletti vitá­ban felszólalt Karczag Jó­zsef, a Csaba Szőnyegszövő elnöke, aki a csökkenő lét­szám mellett az exportpiac megőrzésére tett szövetkeze­ti erőfeszítéseket vázolta. Szokodi Sándorné, az Oros­házi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet főkönyvelője az információ még gyorsabb áramoltatásának szükséges­ségét szorgalmazta. Bőd An­tal, a Gyulai Fa-, Fémbútor- ipari Szövetkezet küldötte a termelésben- kialakult hely­zetet a kedvezőtlen körül­mények és a szövetkezeti munka gyengeségeivel ma­gyarázta. Fel kell ezeket is­merni, változtatni, megújul­ni szükséges ahhoz, hogy az ipari szövetkezetek is meg­Szakács, cukrász, eladó II szakma ifjú mesterei Néhány éve, hogy a Békés Megyei Vendéglátóipari Vál­lalat vezetői elhatározták: négy vendéglátó-ipari szak­mában (szakács, felszolgáló, cukrász, eladó) versenyt hir­detnek a megye fiatal szak­emberei számára. Az idén 24-en vállalkoztak elméleti és gyakorlati versenyre a Szakma Ifjú Mestere cím el­nyeréséért. A vállalat csak keveset tud fizetni fiatal szakalkalma- zottainak, a szerződéses üz­letekben kétszer-háromszor többet keresnek — tudják ezt az irányítók —, így min­den olyan kezdeményezést támogatnak, amely a szak­mai önbecsülést segíti. * * * A békéscsabai Körös étte­rem konyhája csupa sürgés­forgás. A versenyzők vizsga­munkája mellett természete­sen főzni kell az étkezni be­térő vendégek számára is. A tágas konyha asztalait elle­pik a különféle lábasok, fa­zekak, csak kevés hely jut egy-egy embernek. Az egyik asztal csücskén, egy ovális tálcára, hajtogatott papírtöl­csérből egy fiatalember krémszerű készítményt nyom. — Vajjal készített burgo­nyapüré, tojássárgájával el­keverve — magyarázza Pro- hászka Béla, a gyulai Park étterem szakácsa. — Ezt majd sütőbe teszem és a melegtől egy kicsit megpi­rulnak a díszek a tetején. — Hallottam, hogy fél évig budapesti éttermekben dolgozott... —• Igen, továbbképzésre küldtek első osztályú étter­mekbe. Főztem a Mátyás­pincében, a Tavernában, a Vörös Sárkány nevű kínai étteremben és még néhány helyen. Sok mindent tanul­tam és a kapcsolataim a mai napig is megmaradtak. A ki­rályrákot most is a Vörös Sárkányból kaptam. — Mennyire van itthon szükség a tapasztalataira? — Mikor hazajöttem, min­den ételt elkészíthettem és elkészíthetem ma is. Csak az a baj, hogy a vendégek nem­igen kérik ezeket. — Miért indult a verse­nyen? — Egyszerű — mosolyog —, tavaly én voltam az első és az idén is szeretném meg­védeni a címemet... Tálcájára közben felkerül a rákhússal töltött fogas, te­tejére a király rá kok, köréje néhány szem szőlői * * * Szegi Erzsébet az oroshá­zi Gólya étterem szakácsa. — A kötelező menüvel már végeztem — mondja. — A strassburgi töltött csirke­comb készítését húztam. A köret rizibizi és túrógombó­cot is főztem. — Miért nevezett a ver­senyre? — Az éttermünkben csak típusételt kérnek. Már ren­geteg brassóit sütöttem, né­ha olyan jólesik mást is csi­nálni. — A kötelező mellett le­hetőség van egy szabadon választott étel elkészítésére is... — Édesanyámtól tanultam ezt a receptet. Oldalaskoszo­rú, vegyes, angolos körettel. Ö még zsírt használt, én vaj­jal párolok. Szerintem ez jobban illik hozzá — rakos­gatja fémtálcára a borsót, kukoricát. Egy kis különteremben az öttagú szakmai zsűri már ja­vában dolgozik. Ízlelik, pon­tozzák a felszolgálók frissen- sültjeit. Nem tévedés, nekik is tudniuk kell ételt készíte­ni, méghozzá a vendég élőtt, ha úgy kívánja. Ezt flambí- rozásnak hívják a szakmá­ban. Kerekes kocsin tolják be a tűzhelyet, rajta tányé­rokban nyers hússzeletek, fűszerek. Pillanatok alatt el­készülnek az ízletes sültek. Felszolgálónk udvariasan jó étvágyat kíván. Minden ki­fogástalan. Csak evőeszközt nem kaptunk ... — néz rám az egyik zsűritag. * * * Fél 4 van, mire a zsűri meghozza „ítéletét”. A sza­kácsok versenyét Prohászka Béla nyerte a gyulai Park­ból, a felszolgálókét Tóth József, a békéscsabai Körös­ből, a vendéglátóipari eladó­két Gyeraj Mária, a békés­csabai büféből, a cukrászo­két Schillgruber Attiláné, a békéscsabai cukrászüzemből. Ök a vállalattól megkapják a Szakma Ifjú Mestere címet, s mellé ezer forint pénzju­talmat és 100 forint alapbér- emelést. * * * Az éttermen keresztül tá­vozom. Szinte minden asz­talnál ülnek. Egy hatszemé­lyes asztal végén fiatal pár ül egymással szemben. — Szabad kérnem... — szólal meg bátortalanul a fiatal­ember —, ide jönne valaki? — A kérdés vagy még in­kább kérés a sarokasztalnál ülő fehérruhásoknak szól. — Mi versenyzők vagyunk — hangzik a felelet. Egyikőjük azonban arcát a hang irá­nyába fordítja és lassan fel­áll. Ö van szolgálatban ... Úgy tűnik, versenyen kívül is kell majd védeni a szak­mát. Kép, szöveg: Szőke Margit Prohászka Béla műve szemnek is gyönyörű Szegi Erzsébet szívesen készítene több vitaminastaJat 175 éve született Liszt Ferenc feleljenek a kor követelmé­nyeinek. Hoffmann Dániel, a Mezőberényi Faipari Szö­vetkezet elnöke az alapanya­gok minősíthetetlen minősé­géről és ugyanakkor csilla­gászati árairól tájékoztatta a küldöttközgyűlést. Kérte a felsőbb szerveket, segítsenek feloldani azokat az ellenté­teket, melyeket az erdőgaz­daság, a Külkereskedelmi Minisztérium és a PM állít a fás szövetkezetek közé. Felszólalt Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára is, aki az első fél év gazdál­kodásában tapasztalt ellent­mondások feloldására kérte a szövetkezetek küldötteit. Németh Ferenc, az Okisz főtitkárhelyettese a kong­resszus utáni tapasztalatokról beszélt és azokról az elkép­zelésekről, melyek megvaló­sítását az Okisz felvállalta. A vita összefoglalása után a közgyűlés soraiba vette a dévaványai Kódex könyvkö­tő, a gyulai Gyulacoop, a gyulai Minőség fémipari és tervező és a Békéscsabai Ciklo Szolgáltató Szövetke­zetét. Ezzel a megyei szövet­ségben 51-re növekedett a tagszövetkezetek száma. Végezetül a küldöttközgyű­lés ellenszavazat és tartóz­kodás nélkül egyetértett az előterjesztésekkel, és több határozatot hozott a munka tovább javítására. Dupsi Károly Magánerős lakásépítés A magánerős lakásépítés építőanyag- és szerelvényel­látásának helyzetéről, illetve a forgalmazás és az árusítás körülményeiről tanácskozott tegnap a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsának lakásépítési és fenntartási szakértői bi­zottsága. A magánerős lakásépítés állami támogatásának bővü­lésével az utóbbi években megnövekedett a kereslet-az építőanyagok iránt. A foko­zódó építőanyag-kereslet ki­elégítése kormányzati intéz­kedéseket tett szükségessé. A vitában megfogalmazó­dott: egy családi ház építé­séhez szükséges anyagok be­szerzése több hónapra leköti egy ember teljes szabad ide­jét. Ha viszont anyagbeszer­zési szerződést köt az épít­kező a tüzép-teleppel, akkor ki van szolgáltatva az eladó által meghatározott szállítási ütemnek. A felszólalók java­solták: a helyzet javítására hozzanak létre mind több olyan komplex építőanyag­árusító helyet, mint amilye­nek a Fészek Áruházak. Budatranspack szakkiállítás Kedden a kőbányai vásár­városban megnyílt a Buda­transpack nemzetközi anyag- mozgatási és csomagolási ki­állítás, melyen 13 ország több mint 80 vállalata mu­tatja be újdonságait. A bemutatót Geleji Fri­gyes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnök- helyettese nyitotta meg. El­mondotta, hogy a nemzetközi szakkiállítás kedvező alkal­mat teremt a csomagolás- technikában és az anyagmoz­gatásban elért hazai ered­mények felméréséhez, a nemzetközi színvonallal való összevetéséhez. A szervezők a kiállítással elsősorban a szakmai közvélemény figyel­mét kívánják ráirányítani a ma még gyakran háttérbe szoruló két fontos szakterü­letre. Ugyanis a hazai anyag- mozgatás és a csomagolás még mindig nem tart lépést a nemzetközi fejlődéssel, és nem tudja kielégíteni a gaz­daság igényeit. A szakembe­rek sok esetben az anyag­mozgatás fejlesztését csupán az élőmunka helyettesítésére alkalmas beruházásnak te­kintik, s nem a technológiai fejlesztések szerves részének, így még jelentős hasznosít­ható tartalékokkal rendel­keznek a hazai vállalatok. 1811. október 22-én szüle­tett Doborjánban Liszt Fe­renc, a magyar zene euró­pai nagykövete, minden idők legnagyobb és legünnepel- tebb zongoraművésze. A család magyar eredete a mai napig is vita tárgya, maga Liszt azonban szóban és írásban mindig magyar­nak vallotta magát, s művei is magyar indíttatást sugall­nak. Már 6 éves korában megnyilatkoztak rendkívüli zenei képességei, s apja, az Esterházy-uradalom szolgá­latában zenekari játékban is szereplő Liszt Ádám kezdi el zongoraoktatását. Egy 1819. évi badeni hangverse­nyen mutatkozik be először, majd Sopronban lép nyilvá­nosság elé Ries zongoraver­senyének ragyogó előadásá­val. Az 1820-as pozsonyi Ester- házy-palotabeli siker hat évre szóló ösztöndíjat bizto­sít számára. Apja 1822-ben családostól Bécsbe költözik, ahol Carl Czerny zenepeda­gógus már 12 lecke után in­gyenesen vállalja a csoda­gyermek további tanítását. Zeneelméletben Salieri volt első oktatója. 1822. december 1-én nyilvánosan is bemu­tatkozik Bécsben, majd 1823. április 13-án a Redoute- ban adott matinéján Bee­thoven is jelen van. Ezután párizsi sikerekben van része, majd Anglia is megismeri művészetét. Pá­rizsban a kor nagy zeneszer­zői, Chopin és Berlioz ba­rátsága lendíti előre pályá­ján. Pesten játssza először szűkebb baráti • körben a Rákóczi-indulót. 1838-ban Velencében értesül a pesti árvízről. Bécsben a magyar árvízkárosultak javára kon­certezik — nagy sikerrel. 1839-ben magyarországi dia­dalát várja, 1840. január 4- én a Nemzeti Színházban az intézmény javára játszik, bizonyítva magyarságát, ha­zaszeretetét. Ezután német és orosz körút következik, ismeretség Glinkával. Wei- mari sikerei évente három­havi hercegi szolgálatban töltendő karnagyi állásra kötelezik. 1846. május 29-én gőzha­jón érkezik Pestre, ahol öt hangversenyt ad. Vidéki kőr­útján bejárja szinte az egész Dunántúlt, majd Erdélyt hó­dítja meg játékával. Az 1847. év román, török és orosz körúttal telik el, majd Tegnap délelőtt a mezőhe- gyesi Nonius Szálló tanács­kozótermében kihelyezett együttes ülést tartott az Egy­házközi Békebizottság és a Katolikus Papi Békebizott­ság a Hazafias Népfront Bé­kés megyei testületének szer­vezésében. Szikszói Ferenc HNF-titkár köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt Szeles Sándor kano­nok, a szeged—Csanádi püs­pökség hivatalának irodave­zetője is. Élénk figyelmet keltett a Mezőhegyes gazdasági életé­nek, valamint szociális és kulturális helyzetének sajá­tosságait bemutató film. A nagyfokú érdeklődést bizo­nyította az a sok kérdés is, amelyeket a lelkészek feltet­tek a vetítés után. Ezekre Kovácsáé Eles Ju­dit, a Mezőhegyesí Mezőgaz­dasági Kombinát osztályve­zetője válaszolt. A számotte­vő' eredmények prezentálása mellett többek között utalt az aszállyal, a termelési kőlt­1848 elején ismét Weimar- ban találjuk. Első megértő­je és támogatója Wagner­nek. Ebben a korszakban születnek nagyszabású szim­fonikus művei. 1856. augusz­tus 31-én saját vezényletével mutatják be az új esztergo­mi bazilikában Esztergomi Miséjét, melyet a hercegprí­más kérésére írt. E művé­vel nyerte el Erkel és Moso- nyi barátságát. Ezután ismét német nyelv- területen hangversenyezik, majd Rómába költözik. Itt fejezi be a Szent Erzsébet legendája című magyar té­májú oratóriumát. Pesten 1865-ben ünnepük a Nem­zeti Zenede 25 éves jubileu­mát, melynek megalapításá­ban Lisztnek oroszlánrésze volt. Az új Vigadóban ját­szik ez alkalomból, majd Esztergom és Szekszárd után ismét Rómában találjuk. 1867. június 8-án a budai Mátyás templomban hangzik fel Koronázási Miséje. Élete ekkor már a három város: Róma. Weimar és Pest között telik el. 1873. március 19-én a pesti Viga­dóban dirigálja a Szózat és a Himnusz átiratát. 1875-ben nyílik meg a pesti Zene- akadémia, melyért annyit küzdött. Trefort Ágoston ezen intézmény elnökévé ne­vezi ki zeneszerzőnket. Bay- reuthban a Wagner-színház körül tevékenykedik. 1877 novemberében Budapesten tanít. 1883-tól, Wagner halálától kezdve — aki Liszt Cosima nevű lányának férje volt — az ő egészsége is meginog. Müveit Európa-szerte játsz- szák. 1886-ban még megfor­dul Párizsban, ahol Mun­kácsy portrét készít a mű­vésztársról. A sok ünneplés már nagyon kimeríti. Még jelen van 1886 júliu­sában Báyreuthban a Wag- ner-ünnepi játékokon. Utána ágynak dől, és tüdőgyulla­dásban július 31-én ér vé­get. sikerekben gazdag. a zenei életet megújító. jó­részt hazáján kívül töltött, de mindig magyar szívvel végigküzdött művészi pá­lyája. A múlt század polgá­ri átalakulásáért vívott, eu­rópai méretű forradalmi harcaiban zenei téren is visszafordíthatatlan átalaku­lást jelentett a magyar Liszt Ferenc sokrétű művészete. Némedi András ségekkel összefüggő, ország­szerte ismert gondokra. Majd hozzátette: a nehézségek el­lenére sokan vállalnak szíve­sen munkát a kombinát kü­lönböző ágazataiban. A dol­gozók a havi béren kívül természetbeni juttatást is kapnak a gazdaságtól. Ez szintén fontos tényezőnek számít abban, hogy a telepü­lésre nem jellemző az elván­dorlás. Sőt, Antal István tár­sadalmi tanácselnök-helyet­tes később elmondotta, több mint 570 lakás készült el az elmúlt tíz évben Mezőhe­gyesen, ami ugyancsak elő­segítette a népességmegtartó erő fokozását. A tanácskozás további ré­szében Dénárt Imre megyei egyházügyi titkár ismertette Békés megye hosszú távú tervkoncepciójának vázlatát, támpontot nyújtva a no­vember 12-én esedékes tájé­koztató témájához. Délután a lelkészek Mezőhegyes ne­vezetességeit tekintették meg. Lelkészek látogattak el Mezőhegyesre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents