Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

1986. október 20-, hétfő A vendégeket — régi szokás szerint — kaláccsal fogadták Szlovák aranylakodalom Békéscsabán Takarékoskodó államháztartás „Lakodalomban ismerked­tünk meg. 34 éves voltam ak­kor. Na, mondtam magam­ban, azt a szürke ruhás lányt még nem láttam ... Aznap már haza is kísértem, és egy esztendő múltán a mi lako­dalmunkat ültük.” Mindez ötven éve történt, s a bé­késcsabai Frankó György és felesége október 18-án meg­erősítette az egykor kimon­dott boldogító igent. Ám nem akármilyen aranylakodalom volt az övék. Dr. Balázs La- josné ünnepi beszéde, a ked­ves műsor, s a köszöntők, gratulációk, mind, mind szlo­vákul hangzottak el. Ezek után szinte természetes, hogy a „lagzit” a nemzetiségi 'klubházban tartották, s szlo­vák hagyomány szerint friss kaláccsal, pálinkával fogad­ták a nagy eseményre érke­zett vendégeket. Az „ifjú párt” nagy szeretettel kö­szöntötték a szlovák klub tagjai, a pávakör pedig man­dolinkísérettel adott elő szlo­vák népdalokat. A TÜSZSZI és a megyei művelődési köz­pont közös rendezvényén, míg a menyasszony ropta a táncot, megkérdeztük Gyuri bácsit, mi a boldog házas­ság titka. A válasz tanulsá­gos: „Jó asszony a Judi. Nem vezetett az orromnál fogva soha, és mindig szót fogadott.” HVDSZ-fiatalok tanácskozása A városgazdálkodási, tele­pülésszolgáltatási • üzemek­ben, közműveknél, a helyi­ipari vállalatoknál dolgozó mintegy 90 ezer fiatalt érin­tő szakszervezeti feladatokat összegezte szombaton Buda­pesten a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szak- szervezete fiataljainak első országos tanácskozása. A 30 éven aluliak képviseletében mintegy 200 küldött vitatta meg a közös tennivalókat. Az utóbbi időben több te­rületen történt előrelépés. A korábbiaknál jobban meg­becsülik a fiatalok munká­ját, segítik munkahelyi beil­leszkedésüket, és a különbö­ző vállalati lakásépítési tá­mogatásokban is túlnyomó- részt — 75—80 százalékban — a fiatalok részesülnek, mégis a fő gondok e terüle­ten jelentkeznek. Még min­dig aránytalanul nehéz hely­zetben vannak a pályakezdő, családalapító fiatalok. Ezt hangsúlyozta vitaindító be­számolójában Fábián György, az ifjúsági tanács elnöke. Elmondta: a szakszervezet­hez tartozó fiatalok munká­ját tovább nehezítik a tevé­kenységük jellegéből adódó körülmények: a telepített munkahelyek hiánya, a ked­vezőtlen munkafeltételek, a közművállalatoknál — a víz-, a csatorna- és a távfűtőmű­veknél — a folyamatos mun­karend. Ugyanakkor a fel­adatok ellátása magas szak­tudást, nagy szakmai felké­szültséget igényel. Ezért is nagy jelentőségű, hogy a SZOT-határozat alapján most sorra alakulnak az ifjúsági tagozatok, amelyek a szak- szervezet alapszervezetei mellett fejtik ki önálló tevé­kenységüket. Eddig az alap­szervezetek 6—8 százaléká­nál alakultak ilyen tagoza­tok, de az év végéig várha­tóan számuk jelentősen bő­vül. A HVDSZ első országos if­júsági konferenciája a szak- szervezeti ifjúsági munka to­vábbfejlesztéséről szóló do­kumentumot fogadott el. N em volt szerencsénk az 1986-os esztendővel eddig. Számtalan kül­ső ok miatt az évi eredmé­nyek várhatóan elmaradnak nemcsak a tervezettől, sőt, a szükségestől is. A gazdaság összességében elmaradó tel­jesítménye fölvet néhány olyan új problémát, amely mintegy lakmuszpapírként mutatja a gazdasági bajokat. Nem kiváltó oka, hanem kö­vetkezménye annak. A költségvetési mérleg egyensúlyáról van szó. Az idei, az országgyűlés által jóváhagyott terv szerint a kiadások 706 milliárd forin­tot tesznek ki. A terv eleve számolt bizonyos hiánnyal, mintegy 23 milliárd forint­tal, de azzal is, hogy a gaz­daság teljesítménye növe­kedni fog. Ám az eddigi idő­szak összesített adatai azt mutatják, a lemaradás ugyan csökkenthető, viszont a be­vételek várhatóan elmarad­nak a tervezett szinttől. Ez viszont azt jelenti, hogy a tervezett kiadások mellett is előreláthatólag nagyobb lesz a vártnál a hiány. A gondokra már hónapok­kal ezelőtt felfigyelt a pénz­ügyi vezetés, s jó néhány in­tézkedéssel próbálta legalább mérsékelni a hiányt. Ezek persze nem váltottak ki osz­tatlan lelkesedést. Ahol ke­vesebb pénz jut ezentúl az eszközök vásárlására, vagy éppen a béremelésre, ott kényszerűnek érzik a való­színűleg hosszú ideig érvé­nyesülő szemléletet: a szigo­rú takarékoskodást. Az ál­lam közös kiadásainak egyik legnagyobb tétele közé tar­toznak a központi költségek. Itt tartják számon a kórházi ellátásra fordított milliárdo- kat, a szociális gondoskodás költségeit, az oktatás kiadá­sait, de a központi irányító szervek vagy egyéb háttérin­tézmények (például kutatóin­tézetek) számára folyósított állami támogatást is. Sőt, az egyes előre elkülönített, meg­határozott célra fordítható alapok, például a művészeti alap, is ide tartoznak. A szigorú takarékosság je­gyében csökkentették a de­centralizált alapoknak jutta­tott pénzt, mérsékelték a do­logi kiadásokra fordítható összegeket a központi irá­nyításban, sőt, a háttérintéz­mények is kevesebb pénzből gazdálkodnak. A döntések érthetően sok vihart kavar­tak, hiszen a mérséklésre év közben került sor, amikor már minden intézmény szin­te előre elköltötte a neki szánt pénzt. Az érintettek túlnyomó többsége szert tesz viszont valamennyi saját be­vételre is, úgy, hogy szelle­mi vagy anyagi termékét, szolgáltatását értékesíti, te­hát ebből pótolhatja a kieső forintokat. Persze, nem olyan szigorú takarékosság, hiszen nem le­het mindenütt csökkenteni a kiadásokat. Például a legszi­gorúbb takarékosság idősza­kában is a szociálpolitika alappillére marad az egész­ségügy és az oktatás. Ezek előnyt élveznek, s nem kel­lett emiatt az előirányzott támogatásokat csökkenteni. A kényszerű takarékosság­ból remélhetőleg előbb-utóbb sikerül majd erényt ková­csolni. Megváltozik az a ma még sok helyen uralkodó szemlélet, hogy az egyes cé­lokhoz pénzt „föntről” lehet és kell kérni. Nívós rendez­vényekre, hasznos progra­mokra, ahogy a nyár jó né­hány, óriási tömeget vonzó eseménye bizonyította, akad érdeklődő, aki esetleg a szo­kásosnál magasabb belépti díjat is kifizeti. Viszont az egyes intézmények munkája, felelőssége, s kockázata meg­növekszik. n m az is bizonyos, e szemléletváltásra már rég szükségünk lett volna, s talán a kényszer gyorsítja a már megindult folyamatot. Várhatóan a kö­vetkező években sem válto­zik e kettős követelmény, a szigorú takarékosság, a sa­ját bevételek növelése mel­lett. Lakatos Mária A menyasszony is táncra perdült Fotó: Szóke Margit Gyuláról jelezték, hogy Gyulán, a Gyóni Géza utcá­ban kora hajnalban szeszt árusítottak. A próbavásárlás és ellenőrzés során kiderült, hogy az italboltnak erre nincs engedélye. A vendég­látóüzletekben hétköznapo­kon szeszes italt értékesíteni valóban tilos az üzletnyitás­tól reggel 9 óráig. Fodor Attila szakmunkás- tanuló kérdésére válaszolt a Démász: a 11. sz. iskola sportpályájának világítá­sát közvilágítási hálózatra nem lehet rákötni, mert az nem minősül közvilágítás­nak, így szabálytalan. El­számolási gondok is keletkez­nének ebből, mert a pálya- és közvilágítás üzemideje lé­nyegesen eltér egymástól. A bérletidíj-rendszer megszer­vezése nem az áramszolgál­tató feladata, de ha akad, aki ezt összefogja, és fo­gyasztóként jelennek meg, úgy a közhálózatról bekap­csolható a pályavilágítás. A Lencsési úti lakótelep­ről kérdezik, miért nincse­nek nátriumfényű lámpák a gyalogátkelőhelyek fölött a buszmegállók jelzésére? A válasz • erre az, hogy tanácsi megrendelésre végzi az ilyen világító testek felszerelését a Démász, mivel a tanács „áll­ja” a villanyszámlát. A Kétsopronyból, a Kert utcából érkező kérdésre: ugyancsak tanácsi megren­delés szükséges ahhoz, hogy bizonyos utcarészeken meg­oldódjon a közvilágítás. Ha viszont az üres telkek mel­lett éjjel-nappal ég a világí­tó test, az műszaki hiba, amit 24 órán belül megszün­tet a Démász, ha azt neki jelzik. Ancsin Béláné a békés­csabai Mokry lakótelepről telefonált, hogy tavasz óta a kukák mellett van a park- gondozás utáni hulladék, le­vágott sövénymaradvány, s a kuka mellé kerül a törött ágy is. A köztisztasági vál­lalattól azt a választ kapták, maguk csinálták, takarítsák el. A kertészeti és köztisz­tasági vállalat igazgatója, Botyánszki János a követ­kezőket válaszolta: — Ta­vasz <jta a Mokry lakótelep­ről többször elszállították a nem háztartási szemetet. Az IKV-s lakások értéke­sítése felől érdeklődött a Kulich Gyula lakótelep 31- es épületéből Ottlakánné. A részletes válaszból csupán a , lényeget. A városi tanács ide vonatkozó rendelete sze­rint nem jelölhetők ki elide­genítésre azok a telepszerű, többszintes lakóépületek, melyek 25 éven belül ké­szültek el. A lakások beren­dezéseinek megóvása bérlői kötelezettség is. A vállalat időközönként ellenőrzi, en­nek alapján meghatározza a bérlői és bérbe adói felada­tokat egyaránt. Érdekes problémával kere­sett meg bennünket Szabó József né Békéscsabáról: — Miért ennyi a dolgozat az iskolákban? A megyei pe­dagógiai intézet válaszában azt írja: megérti a telefonáló aggodalmát, a gyerekek egy részének szóbeli kifejezése valóban nem megfelelő. Ezért azonban nem csupán az iskola a felelős, a csa­ládban is egyre kevesebb idő jut a gyermekekkel való beszélgetésre. Az iskolai ér­tékelésben objektív okok in­dokolják a gyakoribb írás­beliséget. A jól szerkesztett feladatlappal. átfogóbban, pontosabban lehet mérni a tanulók tudását, a tanár szubjektivitása is csökken az értékelésben. Ugyanakkor gyakrabban lehet így ellen­őrizni minden tanulót, ez pe­dig a folyamatosabb felké­szülésre serkenti őket. A magas osztálylétszámok mel­lett csak így lehet megfelel­ni a tantervi követelmé­nyeknek. Békésről hívott minket Budai István nyugdíjas. Ne­ki válaszolunk, amikor el­mondjuk, hogy a fürdőjegy 10 forintról 18 forintra azért emelkedett, mert a Köjál egészségügyi okok miatt kötelezően előírta a fürdőlepedők használatát. Az SZTK-ra kapott fürdőjegy ez esetben is változatlanul be­bocsátást biztosít betegsége gyógyítására. VideAmozi képernyő nílkül... Kérdés, egyben vélemény is volt, amelyet Varga Mi­hály intézett hozzánk. A Néphatalomért, a megúju­lásért című cikksorozattal kapcsolatban nem értette, hogy a hatodik és tizenket­tedik rész címe miért feke­te, amit ő káros jelenség­nek ítélt, az a nyomdatech­nika ördöge. Ezek ugyanis szombati lapszámokban je­lentek meg. S míg a hétköz­napokban ezek színes olda­lak, vagyis mód van egy ol­dalon a több szín megje­lenítésére, addig szombaton nem ezek az oldalak készül­nek többszínnyomással a ti­zenhat oldal miatt. S végül néhány vélemény. Várhelyi Györgyné, a bé­késcsabai Lencsési lakótele­pi Népfrontbizottság tagja véleményeként fejtette ki véleményét. Elkészült végre a közösségi ház. Lerakták a kockaköveket. Majd már ép­pen csinosították, takarítot­ták, amikor munkások szed­ték fel a kockaköveket. A miértre az volt a válasz: másmilyet raknak le, olyat, amelyik nem csúszik. Azt kérdezi, alighanem jogosan: — „Ilyen gazdagok va­gyunk?” Ugyanakkor nem jut elég szemétgyűjtőre, nem lehet elérni, hogy legyen elég játszóterük a gyerekek­nek. Szabó Györgyné Szegha­lomról telefonált. Hozzászólt a ’86. október 11-én, a nyúj­tott munkarendről megjelent tájékoztatónkhoz. Elmondot­ta, hogy a szeghalmi posta például nem tart nyújtott munkaidőt, de a legnagyobb gondot ott látja, hogy a munkaidőalap védelmében sok munkahelyi vezető még nem tesz eleget, ugyanis hi­ába áll a legtöbb intézmény július 1. óta nyújtott mű­szakban a lakosság rendel­kezésére, az ügyelőkre nem nyitják rá az ajtót. Számadó Julianna A Békés Megyei Moziüze­mi Vállalat szervezésében a következő hetekben több megyénkbeli városban újabb, s ha úgy tetszik: „igazi” vi­deómozi nyílik. Eleddig ez a meghatározás azt jelentette, hogy a képmagnókban le­játszható mágnesszalagra rögzített játékfilmeket (ame­lyeknek csupán kisebb há­nyada nem került filmfor­galmazásra) színes televí­zióik) képernyőjéről élvez­hették azok, akik ezekbe a videómozikba megváltották a belépőjegyeket. De akik nem is olyan távoli külföl­di országokban jártak, azok egy másfajta, igazibb videó­mozi élményét is elmesélték hazatértük után barátaiknak, ismerőseiknek. Nos — bár egyelőre kísér­leti jelleggel — megyénkben is lesz ilyen igazi videómozi. Speciálisan kiképzett, a filmvetítővászonhoz hasonló méretű ernyőre vetítik ki majd a videofilmeket: a gyulai Erkel moziban októ­ber 23. és november 5. kö­zött, a szarvasi Táncsicsban november 21—25., az oros­házi Partizán filmszínházban november 27. és december 3., míg a békési Bástya mo­ziban december 4—17. kö­zött. A videóernyőre eddig ha­zánkban nem látott, zömé­ben másfél órás játékfilmek kerülnek. Ingrid Pitt és Ni­gel Green főszereplésével ké­szült a Drakula grófnő cí­mű angol film, spanyol nemzetiségű Az éjszaka Lil­lája, Renato Pozzette és Ed- wige Fenech játssza a fő­szerepét a Fotogén vagyok című olasz vígjátéknak, A földre pottyant férfi című angol film műfaja sci-fi, míg a további négy alkniris (A halál kézé, az Üld z San Franciscóban, valamint a Halálos játszma I—11. és a Tomboló ököl) hongkongi gyártású: bűnügyi, illetve kung-fu-film. Az utóbbi két alkotás főszerepét a közel­múltban tragikus (és titok­zatos) körülmények között elhunyt Bruce Lee alakítja, akit a hazai közönség már jól ismer. Sajnos, de a megyei mozi­üzemi vállalat a megyeszék­helyen nem tudott helyet szerezni a videómozinak. Egyelőre.. . (ni) A Sárkány közbelép című mozifilmben láthatta a nagy- közönség Bruce Lee-t; több videofilm világhírű sztárját (Mokép—MTI-fctó)

Next

/
Thumbnails
Contents