Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
NÉPÚJSÁG 1986. szeptember 11,, csütörtök Lengyel szövetkezeti vezetők látogattak megyénkbe Január elsejétől átalakul a bankrendszer Kedves vendégeket fogadott szeptember 9-én, kedden délelőtt a Ferihegyi repülőtéren Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke. A lengyel parasztönsegély-szövetkeze- tek czestochowai vajdasági szövetségének vezetői látogattak megyénkbe baráti és szakmai kapcsolatok teremtése céljából. A delegáció vezetője Ryszard Krzeminski, a szövetség elnöke, Jan Smi- gielski közgazdász és Piotr Wawrzyniak közös vállalati igazgató első útja Kondorosra vezetett. Majd a nap délutánján Gyulára érkeztek, ahol a szövetkezet tevékenységével ismerkedtek. Ezután - ac-gyulai „Hőforrás” üdülőszövetkezetet tekintették meg. Tegnap, szeptember 10-én Békéscsabán, a Mészöv székházában fogadta a lengyel szövetkezeti delegációt Tanai Ferenc és megismertette a vendégekkel Békés megye fogyasztási szövetkezeteinek A fogyasztási szövetkezetek hosszú idő óta sajátjuknak érzik és vallják az őszi megyei könyvhetek megrendezését. Így van ez most is. Ennek jegyében tartotta ülését tegnap, szeptember 10-én délelőtt Békéscsabán, a Mészöv székházában ez a szervező bizottság, mely hivatva volt számba venni az idei könyvhetek tennivalóit. A bizottságba meghívott KISZ, Hazafias Népfront TIT és a megyei könyvtár képviselői, az áfészek munkatársai és könyvesboltjainak vezetői előtt dr. Futó Sándor, a Mészöv Áfész-titkárságának helyettes vezetője ismertette a könyvhetek programját. Mindenekelőtt hangsúlyozta: az idei őszi megyei könyvheteket most a fogyasztási szövetkezetek kongresszusra való készülődésének jegyében rendezik országszerte. Fontos feladatnak mondotta a titkárhelyettes, hogy az idei őszi megyei könyvhetek során kapcsolódjan egybe a könyvbarát mozgaszervezeti-gazdasági felépítését, kereskedelmi, termeltetési, felvásárlási helyzetét. Majd Ryszard Krzeminski, a lengyel parasztönsegély-szö- vetkezetek czestochowai vajdasági szövetségének elnöke adott tájékoztatást. Mint megtudtuk, a magyar viszonyoktól sok mindenben eltérő az ottani szövetkezetek felépítése és tevékenységi köre. Az általuk képviselt szövetkezetek szövetsége azonban a vajdaság legerősebb gazdálkodó és ellátó szervezete. Ök főként a falusi lakosság ellátását tartják alapvető feladatnak. Következésképp, ebben a vajdaságban 11 szövetkezeti típus található. A szövetség elnökétől tudtuk meg azt is, hogy a czestochowai vajdaságnak mintegy 730 ezer lakosa van. A vajdaságban az ipar, ezen belül is a kohászat, s a ruházati cikkek ellátása az elsődleges. A kölcsönös tájékoztató után Békéscsabán az áfész Gazda lom az „Olvasó népért” mozgalommal, a műszaki-közgazdasági könyvnapokkal és a TIT ismeretterjesztő munkájával. Mindez szolgálja együtt a „Könyvet minden házba!” mozgalmat. Ehhez nem elég a szövetkezeti könyvesbolti hálózat. Hogy a könyv ezekben a hetekben mindenhová eljusson, a legkülönbözőbb társadalmi szervek segítségére van szükség. Különösen a bizományosok tehetnek ezért sokat, akik 1985-ben és az idei I. félévben a szövetkezeti könyvesboltok forgalmának 68,37 százalékát teljesítették. Ezt követően a programról szólt az előadó. Elsősorban az őszi könyvhetek megyei megnyitó ünnepségéről, melyet október 17-én Mező- kovácsházán, a művelődési házban rendeznek meg. A megyei megnyitó ünnepség íróvendége Mocsár Gábor lesz. A művelődési házban ekkor nyitják meg az országos népművészeti kiállításra beérkezett áfész-szakkörök Áruházába látogattak a vendégek, majd Újkígyóson a szövetkezet élelmiszer-feldolgozó üzemének többirányú tevékenységét tanulmányozták. Délután a mezőkovácsházi Mozaik Áruházban és az áfész ipari üzemében folytatódott a vendégek programja. Ma, szeptember 11-én délelőtt Orosházára érkezik a lengyel szövetkezeti delegáció, ahol az áfész munkáját tanulmányozzák. Ezt. követően megtekintik a szövetkezet leányvállalataként üzemelő Hotel Alföld Szálloda és Vendéglátóipari Kombinátot, illetve a Csillag Áruházát. A nap délutánján ismét Gyulára vezet útjuk, ahol az üdülőváros nevezetességeit tekintik meg. A lengyel vendégek Békés megyei látogatása holnap, szeptember 12-én a reggeli órákban fejeződik be. Majd a déli órákban elutaznak hazánkból. — Balkus — munkáit. Ugyanakkor könyv- bemutató és -vásár várja a megnyitó ünnepség résztvevőit. Az idei őszi megyei könyvhetek programját színesítik a már hagyománnyá lett íróolvasó találkozók, melyeket az áfészek szerveznek. És, hogy a könyv eljusson a távoli falvakba is, azért sokat, tesznek majd az iskolai szövetkezetek tagjai, diákjai, akik az idei esztendőben versenyeznek a legjobb könyv- terjesztési címért. Továbbá a napokban ismét meghirdette a megyei KlSZ-bizottSág és a Mészöv, az áfész KISZ- szervezetei és csoportjai körében a könyvterjesztési versenyt. Nem hiányoznak majd az utcákról a szövetkezetek könyvsátrai sem. Azt már a megyei szervező bizottság résztvevői javasolták, hogy kerüljön sor folyóiratok szerkesztőinek, helyi íróknak, olvasótáborokban részt vett fiataloknak a találkozójára is. — Balkus — A gazdasági reformfolyamat — hosszú ideje előkészített — újabb állomásaként 1987. január elsejétől átalakul a magyar bank- rendszer. A mai és a hosz- szabb távú gazdaságpolitikai feladatokat egyaránt szolgálja, hogy a Magyar Nemzeti Bank ezután csak jegybanki funkciókat lát majd el, s a gazdasági élethez közvetlenül kapcsolódó pénzintézeti munka elvégzésére öt, nyereségérdekeltségű kereskedelmi bank jön létre. Állami bankfelügyelet érvényesíti majd a bankok biztonságos működésének követelményeit, védve a betétesek és a hitelezők érdekeit. A nagy tőkeigényű, lassan megtérülő — az állami finanszírozás hatáskörébe tartozó — beruházások finanszírozására Állami Fejlesztési Intézetet hoznak létre. Az új, kétszintű bankrendszer kialakításának céljairól, a változások részleteiről Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár adott tájékoztatást szerdán a Pénzügyminisztériumban. Madarasi Attila a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének menetébe illeszkedő, a korábbi intézkedésekből logikusan következő újabb lépésnek nevezte a bankrendszer átalakítását. Utalt a vállalatirányítási rendszer korszerűsítésére, a vállalatok szanálásával, illetve felszámolásával kapcsolatos jogszabály életbelépésére, hangsúlyozva: a piac „szereplőinek” lehetőségeit a pénzügyi intézményrendszer átalakításával is szükséges növelni. E pénzügypolitikai szemlélet jegyében vált lehetővé 1983- tól a kötvénykibocsátás, megkezdhették működésüket a szakosított pénzintézetek, s a kellő előkészületek után napjainkra' megérett az idő a bankrendszer egészének átalakítására. Lényegi módosulást jelent, hogy elválik egymástól a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció. A Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank, részt vesz a gazdaságpolitika kialakításában, érvényesíti a monetáris szempontokat a népgazdasági tervezés folyamatában, védi a forint valutaértékét, őrködik a külső és belső pénzügyi egyensúly felett. Az MNB devizamonopóliuma megmarad, továbbá kizárólagos joggal intézi majd a külföldi adósságügyeket és a belső pénzmozgások szabályozását. Közvetlen hitelezői kapcsolatban a belföldi jövedelemtulajdonosok közül csak az állami költségvetéssel és a bankokkal, pénzintézetekkel áll majd, utóbbiak számláit vezeti. Miként Tímár Mátyás elmondta: az MNB közvetett módszerekkel — például refinanszírozási politikával, kamatpolitikával, a kötelező tartalékolás mértékének meghatározásával, úgynevezett nyíltpiaci műveletekkel — irányítja, szabályozza a bankok tevékenységét. Január elsejétől öt kereskedelmi bank vezeti a vállalatok számláit. Ezek a bankok hitelt is adnak, gyűjtik a vállalati betéteket. Az öt, részvénytársasági formában működő pénzintézet: az Általános Hitelintézet; az Országos Kereskedelmi és Hitelbank; a Budapesti Fejlesztési és Hitelbank; a Magyar Külkereskedelmi Bank, valamint az Általános Érték- forgalmi Bank. Mindegyik nyereségérdekeltségű lesz, tevékenységük bűvülése eredményességüktől függ majd. A vállalatok egyenjogú partnerévé váló bankok betét- gyűjtésükkel és hitelnyújtásukkal gyorsítani fogják a jövedelmek hatékonyság szerinti átcsoportosítását, saját alaptőkéjük terhére részt vehetnek vállalkozásokban, bankári szolgáltatásaikkal pedig segítik a vállalatok döntéseit. Valamennyi bank országos hatáskörű lesz és ügyfélkörük nem ágazati alapon szerveződik. Klienseik között azonban a lakosság egyelőre nem szerepelhet, mert — elsősorban a lakásépítés hitelezési feltételeiben érvényesülő szociális szempontok miatt — ma ' még nincs lehetőség az egységes, piaci jellegű kamatlábak alkalmazására. Várható, hogy a személyi jövedelemadó rendszerének kidolgozása után ez a megkötés enyhülni fog. Bár a vállalat számláját csak egy — kijelölt — bank vezetheti, betéteit más pénzintézetnél is elhelyezheti, és hitelt is több banktól felvehet. Így a bankok között verseny alakul ki, s egy-egy nagyobb vállalkozás finanszírozásába több pénzintézet is bekapcsolódhat. A tervek szerint még 1987-ben lehetővé teszik a „szabad bank- választást”, vagyis a vállalatok szabadon dönthetnek majd arról, hogy melyik bankot bízzák meg számlájuk vezetésével. A pénzügypolitika irányítói a kereskedelmi bankok működésétől a többi között azt várják, hogy a jó hitel- képességű, fizetőképes, ígéretes gazdálkodást folytató, hatékony vállalatok esélyei növekednek a hitelnyújtásban. Ugyanakkor a tartósan fizetési zavarokkal küszködő, kibontakozásukat megalapozni képtelen vállalatok lehetősége a külső források igénybevételére egyre inkább csökkenni fog. A szakosított pénzintézetek — az úgynevezett kisbankok — lehetőségei nem változnak. Továbbra is széleskörű betét- és hitelkapcsolatokat építhetnek ki, részt vehetnek vállalkozásokban, bankári szolgáltatásokat nyújthatnak. A kereskedelmi bankoktól az különbözteti meg ezeket a pénzintézeteket, hogy nem vezethetik ügyfeleik számláját. • * Az új bankrendszer irányítására és ellenőrzésére bankfelügyeleti főosztály alakul a Pénzügyminisztériumban. A kizárólag szakmai felügyeletet ellátó szervezet hatósági eszközökkel érvényesíti a kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek biztonságos működésének követelményeit, védi a betétesek és a hitelezők érdekeit. A jegybanki szabályozással, és felügyelettel összehangoltan működik. A tájékoztatón elmondták, hogy a monetáris politika befolyásoló', hatékonyságra késztető szerepét a pénzügyi infrastruktúra átalakítása után is növelni kell. Egyebek között ezt szolgálják majd a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének soron lévő intézkedései: a vállalati adórendszer korszerűsítése, a társulási jogszabályok továbbfejlesztése, a személyi jövedelemadózási rendszer kialakítása. Megyei megnyitó — Mezökovácsházán Ülésezett az őszi megyei könyvhetek szervező bizottsága Javaslat Pató Pál-díjra Korán kezdett örülni Szűzi Érme. Akkor ugyanis még ágy hívták és büszkén tálalhatták volna fel tiszta asztalterítőre az Étlapozó bármelyik színhelyén. Kívánatos volt, mint a hajadonok általában és annak örült, hogy Gerslifalva központjában annak az utcának a páratlan oldalán, ahol ő is lakott, lefektették a vízvezetéket. Ügy gondolta, rövidesen a párosokra is sor kerül, nem kell majd a lakásuktól jó mesz- sziie, az apadófélben levő artézikúthoz menni egy kis vízért. Ha szeretnék idegen szavakat használni, azt mondanám, direkte azért ment el életében először a dolgozó nép okos gyülekezetét magában foglaló, mintegy 24 embert képező körzeti tervbeszámolóra, hogy a nép nevében (már a páros oldaliakra gondolok) köszönetét mondjon a nemsokára másik oldalon is lefektetendő vízvezetékért. Ám kiokosította az előadó: a páros oldalra egyelőre nincs elég zsozsó. De maszat egy csepp se! Találunk majd addig is valami megoldást. Ez több mint negyedszázada történt. Azóta már nem Szű- zinek hívják az akkori hajadont, mert párosodásra adta a fejét és ebből kifolyóan váratlanul ivadékai is napvilágra kerültek. Sajnos, azonban a csimoták tisztán tartása víz hiányában egyre válságosabbra fordult. Ezért a második beszámolón (amiket mindig választások előttre időzítettek) korholóan nyilvánított véleményt a páros oldaliak nevében. Csakúgy, mint a harmadik és negyedik beszámolón. — Már az artézibői is kifogy a víz! Nálunk mikor vezetik be?! A felelet, amit egy szakavatottan előrelátó (már egy másik) gyűléstájékoztató adott, egyszerű volt, de igaz. Az előadó tudta ugyanis, hogy az első, második, harmadik, negyedik tervciklust minden bizonnyal követi majd a következő. Ezért türelemre intette a párosokat, mondván: majd az ötödikben. Egyébként is szanálásra kerül a páros oldal, mert oda akarják tervezni Gerslifalva arborétumát, a lovaglóiskolát, vagy ha minden jól megy, a középtávú új temetőt, a modern ravatalozóval, önégetővei. Minek akkor a fölösleges kiadás? Azért, hogy többet fizessenek majd a szanáltaknak? Ez ugye nem lenne helyes. Sok minden másra kell addig is az a kicsinyke pénz. De azért találnak majd valami megoldást, mert természetesen nem nézhetik tétlenül, hogy éppen a nagyközség központjában mászkáljanak maszatosan a gyerekek víz hiányában. Ha a lakók kérik, meg javíttatják a csatornákat, hogy abból nyerhessenek elegendő desztillált vizet. Nem is volt rossz ötlet. A csatornák és általában a házak felújításáért a lakók az illetékes ürgelyuköntőkhöz folyamodtak abból a meggondolásból, hogy gyerekkorukban még az esőtől telített tócsák is kékek voltak, és mosdottak is benne, ha éppen nem volt kedvük az artézihez menni ... Ám a szinkron nem volt meg a két hivatal között és elutasították kérésüket. — Szanálás lesz, semmi szükség semmiféle felújításra! Az ötödik alkalommal már láthatóan ideges állapotban szólalt fel néhány páros oldali lakó nevében az őszülő asz- szony. (Sokan közben meghaltak.) — Miért csak mi párosok vagyunk mostohák?! A páratlanok miért jobbak nálunk?! Az újabb gyűlésvezető szintén tájékozott volt. Ö is tudta, hogy az ötödik után újabb tervciklus következik és ezért újfent türelemre intett, hogy majd akkor... De addig is találunk valami megoldást — mondta megnyugtatóan. Szinte sugárzott belőle az együttérzés. Találtak is. Elkezdték befelé építeni a járdákat. Annyi víz gyűlt össze esők után a házak tövében, hogy az aszályos hónapokra is tartalékolni lehetett belőle. Ám ekkor meg (nyilván, mert nem tartalékolták hordókban a hanyag lakók) a felgyűlt vizektől inogni kezdtek az amúgy is roggyant házak alapjai, a fölösleges mennyiség lefolyt a pincékbe és paradicsommá tette a patkányok életét. A lakókon kívül emiatt csak a csótányok idegeskedtek, de azok köztudomásúan nem szeretik a vizet. A hatodik körzeti népi összejövetelen már majdnem teljesen látszott az idegesség a reszketeg, hajdani Szűzi Érmén (hogy miért adtak már az ő csecsemőkorában is ilyen különleges nevet az újszülötteknek, rejtély) és hajlott háttal, de egyenesen megkérdezte a főizétől: — Meddig várjunk még a szanálásra vagy a vízbevezetésre? Hiszen már a halottain- kat sem tudjuk tisztába rakni... — Mit akar, mama? Nemsokára olyan kedvezményben részesül, hogy ingyen utazhat az autóbuszon Gerslifalvától a mohácsi vészi ünnepségekre! De azért nyugodt lehet. Épületeiket szanálni fogjuk. Ez terv és nálunk a tervek előbb- utóbb megvalósulnak ... — Nekem is van egy tervem — mondta félénken egy másik felszólaló. — Szavazzuk meg, hogy kapjanak Pató Pál- díjat az illetékesek. A díj kiadására talán nem kell majd várni harminc évig... Végül is igazuk lett az ígérgetőknek: a házakat 30 év után valóban szanálni kezdték a páros oldalon. Kár, hogy ezt már nem élhette meg a hajdani első felszólaló. Varga Dezső Kukorica- és siiócirok- fajlabemutató Békéscsabán, a vetőmagvállalat fürjesi fajtakísérleti állomásán szerdán kukorica- és silócirok-fajtabemutatót rendeztek, melyre az ország külöböző tájairól 120 tudományos kutató, növényvédő és agrár szakember érkezett. A vendégeket Hursán Pál, a fajtakísérleti állomás vezetője köszöntötte, majd Murányi Miklós, a megyei tanács vb elnökhelyettese beszélt a kukoricatermelés, a -nemesítés, a -fajtakísérlet jelentőségéről. Elmondotta többek között: az elmúlt öt esztendő a kukoricatermelésben sikeres időszak volt. 1982-ben megyénk túlhaladta a 800 ezer tonna termelést e fontos takarmánygabonából. 1985-re öt ezer hektárral csökkent a kukoricatermő terület. Különböző intézkedések hatására ebből az idén három-négy ezer hektárt sikerült megnyerni kukorica számára. Közel 108 ezer hektárról több mint 800 ezer tonna kukoricát takarítanak be az elkövetkező hetedben. De lehetne ennél több is —mondotta az elnökhelyettes —, ha a szellemi tőkét, a talaj termőképességét jobban hasznosítanánk, hiszen köztudott: Békésben jobb- az adottság az országos átlagnál. Válasszuk meg jobban a fajtát, törekedjünk jobb minőség előállítására, jó vetőmag és jól szervezett gyomirtás sokat segít. A vetőmagvállalat irányításával működik a fürjesi telep, ahol több mint ezer fajta növényt vizsgálnak. Kutatási és kísérleti bázist illetően szegények vagyunk. Arra kérte Murányi elvtárs a vállalatot, tekintse nagyon fontosnak ezt a telepet, s minél gyorsabban juttassa el a legjobb fajták magját a termelőkhöz. Szakmai előadást tartottak a hibrid kukorica genetikai hátteréről, a vetőmag-előállításról, a vigorvizsgálati módszerekről, a fajtaellátottság helyzetéről és a vegyszeres gyomirtásról; dr. Szeráf in Jenő, Ertsey József - né, dr. Somssich István és dr. Wábel János. A résztvevők ezután megnézték a fajtakísérleti parcellákat. a.
