Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

1986. szeptember 11., csütörtök Befejeződtek a magyar—NDK hivatalos tárgyalások A magyar kormányfő vendéglátójával, Willi Stoph minisz­terelnökkel (Folytatás az 1. oldalról) ~ Nemzetközi kérdésekről szólva a tárgyalófelek alá­húzták, hogy teljesen egybe­esnek a két párt, a két kor­ihány nézetei. Mindkét or­szág nagy örömmel üdvözli a Szovjetunió által elindított átfogó békeoffenzívát, Gor­bacsov elvtárs javaslatait a béke és az államok közötti bizalom erősítésére, a lesze­relés — ezen belül a nuk­leáris leszerelés — előmozdí­tására. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság a maga erejével a jövőben is tevékenyen hozzá kíván járulni az alko­tó párbeszédhez, az államok közötti jó viszony ápolásá­hoz, a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, egy békésebb világ megteremtéséhez. A felek kifejezték remé­nyüket, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Ál­lamok külügyminisztereinek küszöbön álló találkozója — a hidegháborús, militarista körök mesterkedései ellené­re — megvalósul és sikeres lesz. Fontosnak ítélték meg a stockholmi konferencia eredményes befejezését és azt, hogy konstruktív légkör jellemezte az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten résztvevő államok bécsi találkozójának munká­ját. Lázár György magyaror­szági látogatásra hívta meg Willi Stoph miniszterelnö­köt. A berlini tárgyalások­ról közös közleményt adtak ki. * * * A két miniszterelnök kísé- rétének tagjai a nap folya­mán külön megbeszéléseket folytattak egymással. Marjai József miniszterelnök-he­lyettes Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettessel, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke Kurt Blechával, az NDK Sajtóhi­vatalának elnökével találko­zott. Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár Horst Tschanterrel, az NDK állami tervbizottságának el­nökhelyettesével, Barity Miklós külügyminiszter-he­lyettes Herbert Krolikowski külügyminisztériumi állam­titkárral folytatott eszmecse­rét. A kormányfői tárgyaláso­kat rövid városnézés követ­te, majd Lázár György mi­niszterelnököt fogadta hiva­talában Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságá­nak főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke. * * * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán ha­zaérkezett a Német Demok­ratikus Köztársaságból. Lázár György fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Jelen volt George Folk, az NDK buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője is. Benazir küldetése Az elmúlt hónapok egyik legvéresebb terrorcselekmé­nye, a Pan American óriás­gépének elfoglalása és a fe­délzeten kitört lövöldözés az utóbbi napokban ismét Pa­kisztánra irányította a fi­gyelmet. Miközben a kegyet­len akció kapcsán még min­dig jónéhány kérdés megvá­laszolatlan, helyi megfigye­lők emlékeztetnek olyan, im­már a' töményebb politika világába tartozó események­re is, amelyek szinte kiszá­míthatatlan következmények­hez vezethetnek a dél-ázsiai országban. A Hakk-rendszer ellen egyre határozottabb eszkö­zökkel fellépő ellenzéki pár­tok ugyanis szabályos ulti­mátumot adtak ki* ha az iszlamabadi kormány nem jelenti be záros határidőn belül (az eredeti köv'etelés szerint a jövő hét végéig) új választási kiírását, akkor megindítják a beígért orszá­gos ellenállási kampányt. Ez pedig — az elmúlt időszak százezres tömeggyűlései, til­takozó /elvonulásai ismereté­ben — könnyen a feszültség kirobbanásához vezethet a 90 milliós államban. (Még akkor is, ha az ellenzék nem nevezhető egységesnek.) Ha viszont ilyen kiélezett a helyzet, miként döntött a pakisztáni vezetés Benazir Bhuttó szabadon bocsátása mellett? — vetik ellen ugyanakkor mások. Tény, hogy az egykori miniszterel­nök, Ali Bhutto lányának, akit lázítás vádjával tartóz­tattak le, most kellett volna bíróság elé kerülnie, így őri­zetbe vételének megszünteté­se sokakat meglepett. Egye­lőre valóban nehezen dönt­hető el, hogy a váratlan in­tézkedés a pakisztáni kor­mány (s így közvetve Hakk tábornok-elnök) magabiztos­ságát sugallja-e — a hiva­talos indoklás mindenesetre a politikai állapotok meg­nyugvására hivatkozott —, vagy épp ellenkezőleg, a még nagyobb vihar kitöré­sének elkerülése volt a cél. Maga Benazir változatla­nul derűlátó. „Feltett szán­dékom valóra váltani apám befejezetlen küldetését” — nyilatkozta ismét rámutatva az ország demokratizálásá­nak elkerülhetetlenségére. Szólt az Egyesült Államok szerepéről is, hiszen nyil­vánvaló, hogy a washingto­ni támogatás, illetve annak elmaradása létfontosságú le­het a pakisztáni hatalmi har­cok szempontjából. Ügy tű­nik azonban, hogy a Fehér Házban mindeddig az a vé­lemény, hogy Hakk nem azonos Marcosszal —, vagy­is a pakisztáni állapotokat közel sem ítélik még olyan kritikusnak, mint a Fülöp- szigeteken annak idején dú­ló válságot. Kérdés, hogy a mostani ultimátum mennyi­vel súlyosbítja a helyzetet, s közelebb juttatja-e a Bhutto- lányt vállalt feladatának el­végzéséhez? Szegő Gábor Barátság ’86 hadgyakorlat Csehszlovákia, a Szovjet­unió és Magyarország fegy­veres erői csapatainak rész­vételével harmadik napja folyik Csehország terüle­tén a „Barátság ’86” had-, gyakorlat. A szerdai nap leg­fontosabb feladata a csapa­tok átcsoportosításának gya­korlása volt. A csehszlovák, szovjet és magyar katonák , feladatuk teljesítésekor magasfokú harckészültségről, erkölcsi és politikai színvonalról tettek tanúbizonyságot. A hadgyakorlatra a Hel­sinkiben elfogadott záróok­mányt aláíró államok közül 19 országból érkeztek megfi­gyelők. ' A megfigyelőket a cseh­szlovák nemzetvédelmi mi­niszter és a csehszlovák néphadsereg parancsnoksága nevében Miloslav Zika ve­zérezredes, nemzetvédelmi miniszterhelyettes üdvözölte Prágában. Szovjet—kfnai megállapodások Nyikolaj Talizinnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­ső elnökhelyettesének pekin­gi hivatalos látogatása alkal­mából több dokumentumot írtak alá szerdán. Módosította a két ország azt a konzuli egyezményt, amelyet még 1959-ben kö­töttek, és amely „már nem felel meg a mai követelmé­nyeknek”. Mindkét fél szük­ségesnek tartotta a megálla­podás újra fogalmazását, és tartalmasabb, a kétoldalú konzuli kapcsolatok javítását előmozdító megállapodás alá­írását, A Szovjetunió és Kí­na képviselői a múlt év no­vemberében Moszkvában dolgozták ki a megállapo­dást, amelyet most Peking- ben külügyminiszter-helyet­tesi szinten írtak alá. Jegy­zéket írtak alá a két ország külkereskedelmi forgalmáról is. Talizin, aki egyben a szov­jet állami tervbizottságnak is az elnöke, szerdán -befejezte tárgyalásait vendéglátójával, Jao Ji-lin, a kínai államta­nács elnökhelyettesével. A megbeszélések után Talizin megállapodást írt alá Szung Pinggel, a kínai állami terv­bizottság elnökével arról, hogy a két ország tervbizott­sága a jövőben kapcsolatot létesít egymással. Del-libanoni támadás Az izraeli legiero szerdán reggel két dél-libanoni pa­lesztin menekülttábort bom­bázott. A támadásnak három halálos áldozata és nyolc se­besültje volt. Az akció lé-, nyét az izraeli hadsereg szó­vivője is megerősítette, kö­zölve, hogy az izraeli légitá­madást megtorlásnak szán­ták, amiért előző éjjel négy fegyveres palesztin csónakon megpróbált behatolni izraeli felségvizekre Szidontól dél­re. A szerdai támadással együtt Izrael az idén már nyolc íz­ben mért légicsapást dél-li­banoni célpontokra. A helyszínről érkezett be­számolók szerint a támadó A japán kormány döntést az Egyesült Államok hadá­szati védelmi kezdeményezé­sének kutatásaiban való rész­vételről széles körű tiltako­zást váltott ki a távol-keleti országban. Az ellenzéki pár­tok ezt a lépést az 1969-es parlamenti határozat és a ja­pán békealkotmány semmibe vételének tekintik. A Japán Kommunista Párt szerdán nyilatkozattal szólította fel a gépek két bevetésben bom­bázták Szidon (Szaida) ipari negyedének két palesztin menekülttáborát. A palesztin táborok légvédelmi ütegei lőttek a behatoló gépekre, de azok sértetlenül tértek visz- sza bázisukra. Tel-Avivban egy nevének elhallgatását kérő magas rangú izraeli tiszt a támadás kapcsán leszögezte, hogy az nem áll kapcsolatban az isz­tambuli zsinagógában vasár­nap elkövetett véres öldök­léssel. A libanoni partoknál kedden éjszaka lezajlott in­cidensről elmondta, hogy az izraeli parti őrség tüzet nyi­tott egy gumicsónakra. kormányt döntése visszavo­nására. A JKP a demokrá­cia lábbal tiptásának tartja, hogy a kormány két héttel a rendkívüli parlamenti ülés­szak megnyitása előtt hozta meg döntését. Az SDI-hez való csatlakozással veszélyes fordulatot vesz a távol-keleti szigetország tudományos és technológiai fejlesztésének militarizálása — figyelmez­tet a JKP nyilatkozata. Belgrádban — magyarul Az 1986—87-es tanév Belg- rád Banjicai peremkerületé­nek „Bora Sztankovics” ne­vét viselő általános iskolájá­ban jelentős újdonsággal kezdődött: a jugoszláv fővá­rosban ez az első elemi is­kola, ahol megkezdték a ma­gyar nyelv fakultatív okta­tását. Az elsősök és másodi­kosok számára a tanrend he­ti két órát irányoz elő, a harmadik—hetedik osztályo­sok heti három órában ta­nulnak magyarul, míg a nyolcadikosok újra heti két órában foglalkoznak—anya­nyelvűkkel. Anka Budimlija, a szerb köztársasági kormány ide­gen nyelvek oktatását irá­nyító tanácsosa a követke­zőket mondja: — Az 1981-es népszámlá­láskor Belgrád lakosai kö­zül 3480-an vallották magu­kat magyarnak. Az elmúlt évek során azonban a szü­lők érdektelensége miatt a főváros elemi iskoláiban nem indítottak magyar ta­gozatokat, s nem .került sor a magyar nyelv fakultatív oktatására sem. Most mint- I egy kéttucat gyermek jelent­kezett, s várjuk, hogy még többen is lesznek. A szük­séges anyagi eszközök ren­delkezésre állnak ... Belg­rádban egyébként már mű­ködik két nemzetiségi tan­nyelvű általános iskola, az egyikben románul, a másik­ban pedig szlovákul végzik el az első négy osztályt a gyerekek. — Amennyiben Szerbia többi városában is meglenne a kellő érdeklődés, nincs semmi akadálya annak, hogy magyar tagozatokat nyis­sunk. Örülök, hogy ezáltal lehetővé tesszük a gyerekek­nek anyanyelvűk és nemze­ti kultúrájuk ápolását — hangoztatja Anka Budimlija. Abban, hogy Belgrádban megkezdték a magyar nyelv fakultatív oktatását, orosz­lán része van Kapitány Fe­rencnek, a jugoszláv nép­hadsereg őrnagyának, aki hi­vatásos tisztként öt éve a fővárosban teljesít szolgála­tot. Kapitány Ferenc a vajda­sági Mokrinban született. Há­rom gyermeke van: idősebb lánya, Edit ötödikes, az ik­rek — Robert és Renata — Schmidt parlamenti búcsúja Helmut Smith Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szer­dán kijelentet­te, hogy az NSZK kormá­nya az utóbbi időben kezde- mény^zőleg lé­pett fel a le­szerelési • tár­gyalások elő­mozdítása cél­jából, s több javaslatot is előterjesztett a kelet—nyuga­ti fegyverzet­korlátozási megbeszélé­seken. A kan­cellár a sző-’ vetségi gyűlés (bundestag) ülésszakának megnyitása al­kalmából elmondott beszédé­ben egyúttal méltatta a parlamenti életből visszavo­nuló Helmut Schmidt volt kancellárnak az ország szol­gálatában szerzett államfér­fiúi érdemeit. Schmidtnek, aki hosszú politikai pályafutás, így 37 éves képviselői tevékenység után úgy döntött, hogy az 1987. januári országos vá­lasztásokat követően nem tér vissza a bundestagba, a par­lamenti képviselők nagy tapssal, állva fejezték ki el­ismerésüket. Schmidtet 1974 májusában választották - meg kancellár­nak, s hivatali ideje . alatt sokat tett az enyhülési és a nyugatnémet keleti politika kibontakoztatásáért. 1982- ben kénytelen volt távozni, nem utolsósorban az ame­rikai rakétatelepítéssel kap­csolatos NATO-határozat után az SPD-ben támadt vi­ták következtében. Jelenleg a Die Zeit című hetilap ki­adója. Kohl eddigi kormányzásá­nak mérlegét megvonva el­utasította elődjének azt a megállapítását, amely sze­rint Bonn túlságosan alkal­mazkodó politikát folytat Washington irányában. A kancellár példaként megem­lítette: az ÄSZK nemet mon­dott a Líbia"'elleni szankció­kat sürgető amerikai köve­telésekre. Kohl, aki a nemzetközi bé­ke biztosítását és a leszere­lés előbbre vitelét az elkö­vetkező időszak döntő fon­tosságú külpolitikái felada­tának minősítette, javulónak, építő szelleműnek ítélte meg a kétoldalú nyugatnémet— szovjet viszony alakulását. Üjra emlékeztetett arra, hogy több alkalommal üze­netet váltott Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtit­kárával. Az érintkezés ered­ményeinek sorában megem­lítette a műszaki-tudomá­nyos együttműködési keret- megállapodást, valamint Walter Wallmann környeze­ti, természetvédelmi és re­aktorbiztonsági miniszter legutóbbi moszkvai látogatá­sát. Októberre tárgyalásokat irányoztak elő egy környe­zetvédelmi megállapodás megkötése céljából — mon­dotta. Hasonlóképpen megemlí­tette, hogy más kelet-euró­pai szocialista országokkal is terveznek környezetvédel­mi, kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt. Belpolitikai vonatkozás­ban Kohl majdnem négy­éves hivatali időszaka nagy eredményének mondotta, hogy a korábbi helyzethez képest újra megindult a gazdasági növekedés az or­szágban. A kétórás beszédben bú­csúzó Helmut Schmidt — mintegy politikai hagyaték­ként — arra ösztönözte a bundestagot, hogy ápolja a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, mint a legerő­sebb és legfontosabb, vala­mint Franciaországgal, mint a legszorosabb szövetséges­sel, és ezen az alapon bon­takoztasson ki tevőleges ke­leti politikát, fejlessze kap­csolatait a Szovjetunióval. Schmidt kételyeinek - adott hangot az amerikai hadá­szati védelmi kezdeménye­zéssel, az SDI-vel, valamint minden olyan, a valóságtól elrugaszkodó, ártalmas tö­rekvéssel szemben, amely ar­ra irányul, hogy a Szovjet­uniót fegyverkezési verseny­re kényszerítve okozzon szá­mára gazdasági nehézsége­ket. Noha Schmidt megítélése szerint a szociáldemokraták távozásával sem következett be fordulat a nyugatnémet külpolitikában, a volt kan­cellár hiányolja Bonn meg­felelő súlyát a nemzetközi életben. Ugyanakkor a Kohl- kormány javára írta, hogy fenntartotta a folyamatossá­got a két német állam kap­csolataiban, s ebben a vo­natkozásban szorgalmazta a további legmagasabb szintű személyes érintkezést, kap­csolattartást. most elsősök. Amikor a csa­lád Belgrádba költözött, Edi­tet szívesen íratták volna be magyar tannyelvű iskolába, vagy legalább egy olyanba, ahol lehetőség van a magyar nyelv tanulására. Ilyen isko­lát azonban a fővárosban nem találtak. Kapitány őrnagy elkezdte az utánjárást. Elment a ke­rületi oktatási bizottsághoz, ahol megtudta több magyar család címét. Felkereste őket. A beszélgetések során látta: többségük nem tudja, vagy nem törődik azzal, hogy gyermekeik számára, ha óhajtják és megvan a szük­séges legkisebb létszám, ak­kor anyanyelven is megszer­vezik az általános iskolai ta­nítást. Ezt a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság alkotmánya biztosítja. A szülők többségét nem nagyon érdekelte a dolog. Kapitány Ferenc azonban nem adta fel... Tavaly de­cember elején kérvényt íft a fővárosi oktatási és mű­velődési bizottsághoz és a banjicai „Bora Sztankovics” általános iskola igazgatójá­hoz, kérve, gyermekei szá­mára tegyék lehetővé, hogy az elemi első négy osztályá­ban magyar nyelven tanul­hassanak. Egy hónap múlva megérkezett a válasz, amely­ben az állt, hogy a magyar tagozat(ok) megnyitásának nincs semmi akadálya. Amennyiben a szülők óhajt­ják és a létszám is meglesz, a magyar nyelvű oktatást meg lehet szervezni. Az őrnagy újra nekigyűr- kőzött. „Összegyűjtött” 19 olyan szülőt, aki hajlandó lenne gyermekét fakultatív magyar órákra járatni. Az­tán újabb ötlete támadt: fel­lapozta a belgrádi telefon­könyvet, amelyből kiírt 168 nevet, s közülük 76 személyt fel is hívott. Ily módon újabb 25 családdal bővült az érdekeltek névsora. Kapi­tány Ferenc ekkor új^bb ké­relmet nyújtott be. Erre megérkezett a kedvező vá­lasz. Kétéves erőfeszítéseit tehát siker koronázta. A tankönyveket és a progra­mokat Vajdaság autonóm tartományból szerzik be. A szervezést a belgrádi okta­tás- és nevelésfejlesztési in­tézet vállalta, s tanárt is biz­tosított. Egyébként Bora Sztanko­vics (1875—1927), akinek ne­vét az iskola viseli, a szá­zadelő legjelentősebb szerb írója volt. Márkus Gyula B JKP tiltakozása az SOI ellen

Next

/
Thumbnails
Contents