Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Befejeződtek a magyar—NDK hivatalos tárgyalások I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI ITNAGS LIPH 1986. SZEPTEMBER 11.. CSÜTÖRTÖK Ára: 1.80 forint XLL ÉVFOLYAM, 214. SZÁM KITE-program az öntözésre, a hozamnövelésre Szabá Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának felszólalása a tanácskozáson A háromszáz főre berendezett terem szűkösnek bizonyult. Ennél több szakember volt ugyánis kiváncsi arra, milyen öntözésfejlesztési elképzeléseket ajánl tagüzemeinek a Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés. Nyolc megye mezőgazdasági üzemeinek vezetői, az ágazati és érdekképviseli szervek, az állami apparátus képviselői jöttek el tegnap Kondorosra és Hunyára. A kondorosi művelődési házban tartott tanácskozáson — amelyen többek között részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT és a KITE elnöke, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese — elsőként Balogh Csaba, a KITE igazgatója a tervekről, az elképzelésekről. a termelés intez- zifikálásáról, ugrásszerű hozamnövekedésről beszélt. Négy nagy témakörben fejtette ki álláspontját: a gabona-, közelebbről a búza- termesztésről, a kukorica ugrásszerű hozamnövekedéséről, az öntözés és a zöldségtermesztés fejlesztéséről. Részletes okfejtésében két csoportra osztotta a mező- gazdasági fejlesztési típusokat. Elsőként említette a meglévő technika jobb kihasználását, az eszközök és termelési feladat összhangjának megteremtését, tökéletesítését. Míg a másik típusú fejlesztést úgy képzelik el, hogy az eddigieknél hatékonyabb eszközök bevonásával valósítsák meg a hozamok erőteljes növelését a tagüzemek. A KITE búzából 370 ezer hektáron termeltet, s az országos hozam mintegy 28- 30 százaléka terem meg e termelési rendszer gazdaságaiban. Szeretnék az öt tonna termésátlagot stabilizálni, olyan zárt géprendszereket alkalmazni, amelyek ezt elősegítik. Nagy hatékonyságú IH vetőgépeket munkába fogni, ellátni automata sor- elzáró-berendezésekkel, és kiváló, pontos, minőségi munkát adó permetezőgépeket üzemeltetni. Az érvényes támogatási konstrukciók mellett a KITE dolgozik azon, hogy saját anyagi alapjaikat valami módon növeljék. A legfontosabb és legtöbb feladatot adó növények egyike a kukorica, aminél a csapadék hiánya öt tonna hektáronkénti hozamkiesést is jelenthet. Ugrásszerű fejlődést szeretnének elérni e területen a rendszerhez tartozó gazdaságok. Ehhez dolgozott ki 3 éves időszakra szóló feladatsort a KITE. Az aszály sújtotta megyék közül a legérintettebb területeken, Békés, Csongrád, Haj- dú-Bihar és Szolnok megyében 250 KITE-tag 150 ezer hektáron termeli a vetőmag- és árukukoricát. A statisztikai adatok nélkül is érvényes a követelmény: öntözni kell! Az alig 7 tonnás hektáronkénti átlagot tíz tonna fölé emelni csak így —' a Szabó István a mezőgazdaság legégetőbb problémáiról beszélt szakszerű műtrágyázással együtt — lehetséges. Erre alkalmas berendezések ismerték hazánkban és a megyében is. Az említett körzetben 600 hektáron, öt üzemben folynak az öntözési kísérletek, jó eredménnyel 1987-ben 5 ezer, 1988-ban további 10 ezer, s 1989-ben újabb tízezer hektáron szeretnének öntözni, és hektáronként 5 tonnával magasabb hozamot elérni. A gép- beszerzésre a lizingszerződé- ses forma nyújt jó lehetőséget, amelynek keretében amerikai és izraeli berendezéseket szerelnének fel. Énhez társulnia kell olyan ár- konstrukciónak, ami legalább 15 százalékos jövedelmezőséget biztosít ezen ágazatnak. Ugyanakkor a KITE többlet- termeléshez kötött támogatási módszert kíván bevezetni már a következő termelési évben: A 25 ezer hektáron a termelésfejlpsztéssel előállított 125 ezer tonna többlettermés aztán húzó hatást fejthetne ki a mezőgazdaság teljes egészére.' — A csúcstechnikát kell meghonosítani, hogy a legtöbb eredményt hozó termelést folytathassunk. Alacsony nyomású és energiatakarékos, környezetkímélő berendezéseket felszerelni, hogy a legoptimálisabban ki lehessen védeni a ma még létező rizikótényezőket, A zöldségvetőmagvak termesztésének fejlesztése és a zöldségtermelés felfutása is indokolt. Itt alkalmazhatók a csepegtető öntözőberendezések, amelyek automatikusak, és folytonos csapadékpótlásra nyújtanak lehetőséget. A viszonylag magas hektáronkénti költségek miatt a szigorú technológiai és tápanyagutánpótlási kérdések, követelmények betartása teremtheti m,eg a többlethozam elérésének feltételeit — mondotta Balogh Csaba, a KITE igazgatója. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT és a KITE elnöke hozzászólásában a mező- gazdaság aktuális gondjairól, az üzemek kicsi tűrőképességéről szólt. A megoldást abban látja, hogy az 1984. előtti útra kell a mezőgazdaságot visszaterelni. Rövid távú gondjaikról szólva kijelentette, hogy az egyszerű újratermelés feltételeit meg kell teremteni. „Gyengék voltunk — állapította meg —, mert 16 millió tonna gabonáról beszélünk, és 20 ezer tonnával csökkent a hatóanyag-felhasználás. Ennyire szegények nem lehetünk.” Az öntözésről elmondta, hogy a kínálati piac ellenére döntően a nagyüzemeknek kell kielégíteniük a jövőben is a feldolgozó és tartósító üzemek szükségletét. Ehhez segítséget nyújthat az öntözés, mint a legjobban megtérülő beruházások egyike. „Legyen általános az öntözés, ahol erre megvannak a lehetőségek” — jelentette ki Szabó István. A TOT és a KITE elnökének beszéde után a több mint 320 szakember megtekintette a Kondorosi Egyesült Tsz kukoricatábláit, ahol 250 hektárnyi területet „gondoz” a Zimmatic Lateral Move Lindsay berendezés óránként 600 köbméter vizet permetezve a növényekre. 10—100 méterig képes locsolni, óránként 7,2—7,2 milliméter csapadékot juttatva egységnyi területre. A generátorós áramfejlesztővel és rásegítő villanymotorokkal dolgozó önjáró 3,4 méter magasból gondozza a már említett 250 hektárnyi területet. Hasonlóan önjáró berendezéseket láttak a vendégek a Hunyai Hunyadi Tsz. tábláin is. —Számadó— Az amerikai gép munkáját figyelik a szakemberek Fotó: Szőke Margit Fogadás Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke parlamenti dolgozószobájában fogadta a dán külügyminisztert, A találkozón részt vett Várko- nyi Péter. A délutáni órákban " a Külkereskedelmi Minisztériumba látogatott Uffe Elle- mann-Jensen, s a magyar— dán kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről folytatott eszmecserét Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel. A hagyományos barátság és a szívélyes együttműködés szellemében tartották meg szerdán Berlinben Lázár György és Willi Stoph hivatalos tárgyalásait. Szerdán délelőtt az Unter den Lindenen Lázár György megkoszorúzta a fasizmus és militarizmus áldozatainak emlékművét, majd az NDK Minisztertanácsának épületében fogadta őt vendéglátója, Willi Stoph miniszterelnök. A plenáris ülésen mindkét ‘kormányfő megelégedéssel és örömmel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai eredményesen fejlődnek, az^ elmúlt években megtartott magas szintű találkozókon — így ffádár János és Erich Honecker elvtárs megbeszélésein ■— elhatározott irányban. Az együttműködés szilárd alapját alkotják a két országot összefűző közös eszmék és társadalmi célok. Ezt eredményesen és folyamatosan szolgálja az elmúlt évtizedekben kiépült széleskörű intézményrendszer. A tárgyalófelek rámutattak arra, hogy a korábbi tervekben foglalt feladatok jelentős része megvalósult, ami igazolja a derűlátást a további még dinamikusabb fejlődés felé vezető lépések kijelölésénél. A kormányfők tájékoztatták egymást hazájuk belső helyzetéről, majd részletesen áttekintették — a 2000-ig szóló együttműködési programnak megfelelően — a kapcsolatok kölcsönösen előnyös, lényeges kibővítésének sok tekintetben újszerű, új területekre kiterjedő feladatait. Lázár György hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a Német Demokratikus Köztársaság- az egyik legfontosabb szocialista partner, ezért is fontos a gazdasági együttműködés minden lehetőségének feltárása és kimerítése. Igen lényeges a műszaki-tudományos- együttműködés továbbfejlesztése, örvendetesen bővülnek a két ország között a kulturális, oktatási, sport- és turisz- • tikai kapcsolatok is. (Folytatás a 2. oldalon) IV. Számítástechnikai Szervezési akadémia Szarvason Megvalósított, a gyakorlatban bevált számítógépes rendszerek bemutatása — ez a mindenkori fő témája a Számítástechnikai Szervezési Akadémiának, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság hívott életre 1983-ban. A rangos, tudományos rendezvény színhelye minden évben Békés megye, közelebbről 1983-ban Orosháza, egy évvel később Gyula, tavaly Békéscsaba volt, jelenleg Szarvas és a sor 1987-ben ismét kezdődik elölről. S hogy miért éppen megyénk ad helyt mindig az akadémiának? Nos, amikor az SZVT számítógép-alkalmazási munkabizottsága 1983-ban kezdeményezte ezt az akadémiát, elhangzott a kérdés, kik vállalnák a házigazda szerepét. Békés megye jelentkezett, így itt találkozik évről évre a számítástechnika számos szakembere, hogy elméleti és gyakorlati ismereteit bővítse, tapasztalatokat szerezzen és cseréljen. / Az idei rendezvényt az SZVT, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Békés megyei szervezetek szeptember 10- től 13-ig Szarvason, a Date Mezőgazdasági Főiskolai Kar épületében tartja. A mostani téma: több munkahelyes rendszerek mikroszámítógépek felhasználásával. Az előadóteremben nyolc televíziós képernyőn figyelheti a hallgatóság az előadásokhoz kapcsolódó, illetve önálló gyakorlati bemutatókat. Ami a résztvevőket illeti, Soprontól Budapesten át Nyíregyházáig, az ország szinte minden tájáról összesen 340- en érkeztek a háromnapos akadémiára, melynek előadói között, első alkalommal két külföldi szakember is szerepel. Az akadémia most napirendre tűzött témája egyébként inkább a jövőt, mintsem a jelent reprezen— Mit vár ettől az akadémiától? — kérdeztünk meg egy résztvévőt, Csapó Györgynét, aki Budapestről érkezett. A Magyar Villamosművek Tröszt alkalmazási programozója, s napi munkája felhasználói programok terjesztése. — Különösen kíváncsi vagyok a két külföldi előadóra, arra, hogy kinn hol tartanak, mert itthon szinte csak most kezd igénnyé válni a különböző munkahelyeken működő számítógépek összekapcsolása. A másik dolog, amiért eljöttem: a vállalatnál megbíztak azzal a feladattal, hogy a bér- és munkaüggyel kapcsolatban számítógépvonalon mi újság. Eddig a Commodore 64 volt uralkodó, most az IBM PC belkompatibilis gépek kerülnek használatba, mert a Commodo- rek keveset tudnak. Az elosztott rendszerek, melyekről itt is szó van, csak a nagyobb gépek-^ kel oldhatók meg. ' Fotó: Kovács Erzsébet tálja, hiszen több munkahelyes mikroszámítógép-rendszer napjainkban még igen kevés helyen működik az országban. Az akadémiát szeptember 10-én, tegnap délután dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke, 1 az SZVT Békés megyei szervezetének ügyvezető elnöke nyitotta meg, majd dr. Pataki István, Szarvas város tanácselnöke köszöntötte a megjelenteket, ezután bemutatta a véndéglá- tó várost, s méltatta a rendezvény jelentőségét. „Mik- rogépes alkalmazások helyzete és jövője” címmel Bányai István, az Ipari Minisztérium főmunkatársa tartott ezután előadást, őt követően pedig a Londonban élő és dolgozó Somogyi Erzsébet oktató számolt be „Osztott rendszerek elmélete és technológiája” címmel a legfrissebb külföldi gyakorlati megoldásokról. A számítás- technikai kiállítást szintén tegnap délután dr. Pompéry Béla, a Számítástechnikai Szervezési Akadémia szervező bizottságának elnöke nyitotta meg. Az akadémia ma és holnap további előadásokkal, bemutatókkal, kerekasztal- megbeszéléssel folytatódik, majd szombaton délelőtt fórum lesz, melyet követően az akadémia szervező bizottságának elnöke összegzi és értékeli a rendezvényt, majd a pályázat eredményeit hirdeti ki, és díjátadás után elnöki zárszóval ér véget a háromnapos program. T. I. A mikrofonnál Bányai István
