Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

1986. szeptember 8., hétfő o Településfejlesztés Köröstarcsán Bár még nem állapították meg a pontos végösszeget, de az előzetes számítások sze­rint várhatóan mintegy 4 millió forintba került a kö- röstarcsai víztorony, amely­nek kivitelezésében több vál­lalat is közreműködött. Pél­dául a 200 köbméteres gló­buszhoz a vasbeton alapot a hídépítő vállalat dolgozói ké­szítették el. E létesítmény át­adásával megoldódik a víz­ellátás problémája, mondot­ta Smiri Lajos tanácselnök. Ugyanis csúcsidőben 800—850 köbméter vizet használtak fel naponta, ám a mélytáro­lóban csak 100 köbméter fért el. Ezért vízkorlátozást kel­lett elrendelni. Minden utcá­ban van vezeték, amelynek együttes hossza 22—25 kilo­méter. A három kút megfe­lelő ivóvízzel látja el a köz­séget. Csatornázásra viszont csak a 8. ötéves tervidőszak­ban kerülhet sor. A paprév- zugi holtágat megtisztították, lehetőséget teremtve ezzel a horgászásra és az öntözésre. Településfejlesztésre 650 forintot szavazott meg a la­kosság családonként, s a pénz egy részét a már emlí­tett vízellátás javítására, utak, járdák, valamint az iskolai tornaterem létesítésé­re fordítják. Ez utóbbit a békéscsabai költségvetési üzem építi, és jelentős lesz a társadalmi munka értéke is. A tanács megkapta az engedélyt a földgáz beveze­tésére, ami társulás útján valósulhat meg. Előbb a fo­gadóállomást kell létrehozni, amely mintegy 700 ezer fo­rintba kerül. Szó van arról is, hogy a települést bekap­csolják a távhívásos rend­szerbe. Figyelemre méltó az a törekvés, hogy az iskolák­ban, óvodákban a szükséges munkákat (festés, karbantar­tás stb.) időben elvégezzék, s a kisiparosok is bekapcso­lódtak ebbe a tevékenység­be. A József Attila utcai épületben az udvart aszfalt- burkolattal látták el. A köz­úti üzemi vállalat Ady End­re szocialista brigádja Patai József vezetésével 80 óra A közelmúltban elkészült víztorony Fotó: Szőke Margit társadalmi munkát ajánlott fel. A népességmegtartó erő növelését segíti elő a lakás­építés, az idén 14 otthon teremtésére kértek enge­délyt. A tanácsnak 25 telke van, amelyet tartós haszná­latba vehetnek az igénylők. A helyi körülményekhez ké­pest elég jó az alapellátás, s az utóbbi időben javult a kenyér minősége. A periféri­kus területeken levő boltok­ban be lehet szerezni a leg­szükségesebb élelmiszereket., árucikkeket, ami főként az időskorúak helyzetét könnyí­ti. A lakosság száma nem nö­vekszik. A bölcsőde és az öregek napközi otthona 20 személyes, s mindkét intéz­ménybe csak 12-en járnak jelenleg. A napközis konyha viszonylag korszerű, de ko­rábban fel kellett újítani a tetőszerkezetet. A tanács 380—400 ezer forint szociális segélyt ad a rászorulóknak évente. összesen 12 olyan ember van, akik rendszeres szociális gondozást vesznek igénybe. Ezt a tevékenységet 6-7 társadalmi aktíva segíti a községben. Ami a munkalehetőségeket illeti, a termelőszövetkezeten kívül a sütőüzem, a Béköt, a Gyomaendrődi Viharsarok Htsz, továbbá a férfifehérne- műgyár helyi részlege fog­lalkoztat kisebb-nagyobb számban embereket. Ennek ellenére százon felül van azoknak a száma, akik na­ponta 0ingáznak. —y —n Videópályázat az alkoholizmus ellen Az egészségügyi ifjúsági napok szombat délelőttjén értékelte és osztotta ki a Videotechnika eszközeivel az alkoholizmus ellen című pá­lyázat díjait dr, Szüts Ist­vánná megyei alkohológiai titkár. Békéscsabán az MSZMP Oktatási igazgatósá­gán rendezett programon az első helyezettet megillető ju­talmat Farkasinszki Lajos gyomaendrődi pályázó ve­hette át „Körülöttem nincsen semmi” című munkájáért. Második díjat nem osztott ki a zsűri. A két harmadik he­lyezett dr. Halmai Zoltán (Békéscsaba, kórház) „Az ör­dögi kör című forgatókönyve és dr. Fábián Zoltán pécsi pályázó „Stációk” című pá­lyázata. Farkasinszki Lajos forga­tókönyvéből Rencz Antal rendező, Dobat Sándor ope­ratőr és Koncsik László gyártásvezető már elkészí­tette a klubokban, kisközössé­gekben forgalmazható video­filmét. A történetet a Békés Megyei Jókai Színház művé­szei elevenítik meg. A fő­szerepben Harkányi János, feleségét Nagy Mari alakít­ja. — Itt most nekem tapsol­tak — mondja megilletődöt- ten Farkasinszki Lajos. — Én is onnan jöttem, szenve­dő alanya voltam az alkoho­lizmusnak, az elvonókúrák gyötrelmének. Mindennél rosszabb volt talán, ami ezek után az életemben körülvett. Ezért szabadulnak a legtöb­ben nehezen a pokolból. Ke­vés az igazán megértő, se­gítő közösség, amelyik nem gúnyolja a gyógyulni kívá­nót. Ez a film több lett, mint amit megírtam. A he­lyi áfész-nél dolgozom, 1981- től írok is, pályázatokon je­lentkezem, a siker boldoggá tesz. — Hat hete készült el hat nap alatt ez a film — tájé­koztat vetítés után a gyár­tásvezető. — Békés megye megbízásából, anyagi támo­gatásával forgattunk. Belső használatra, nem mozi- vagy tévéfilmnek szánjuk, de min­denképpen nagyon hasznos lehet, ha minél több megyé­ben megvásárolják és vetí­tik a veszélyeztetetteknek, a fiataloknak Bede Zsóka Vonalban voltunk Kábeltévé — ivóvíz — szökőkút Egy hete, hétfőn délután vonalban voltunk és vártuk olvasóink telefonhívásait. Ezúttal nem volt kötött té­ma, bármilyen üggyel, véle­ménnyel, panasszal felhív­hattak bennünket. A sors úgy hozta, hogy a kérdések többsége egyéni, egyedi ügy­re vonatkozott, és ezek több­ségére azonnal válaszolni tudtunk. Amelyekre nem, azokat most közreadjuk. Dudás András, Varga Te­réz és utánuk még négy békéscsabai telefonáló arról érdeklődött: lesz-e, és ha igen, mikor, kábel-tv a me­gyeszékhelyen ? A telefonálóknak és a többi érdeklődőnek viszony­lag jó hírekről számolha­tunk be. Hosszú évek vajú­dása és egy helyben topogá- sa után végre megmozdult va­lami kábeltévéügyben. Mint Lukácsi Sándortól, a Gelka Békés megyei kisvállalatá­nak igazgatójától megtudtuk: megrendelték tőlük a békés­csabai kábeltv-rendszer komplett tervdokumentáció­ját. Ennek érdekessége,hogy az elképzelések lényegesen nagyvonalúbbak, mint régen. A múltban ugyanis csak a nagy lakótelepek bekötéséről volt szó, a terv viszont úgy készül, hogy tartalmazza a családi házas területek, azaz Jamina, az északi kertváros és a többiek kábelesítésének terveit is. Tudni kell azonban, hogy a terv még nem jelent meg­valósítást A kábel-tv létre­hozása meglehetősen költsé­ges dolog. Egy stúdió 10 mil­lió forint körüli összegbe ke­rülne és drágák, méterenként több mint ezer forintba ke­rülnek a törzskábelek is. Emiatt a ritkábban lakott területeken jelentős belépési költséggel lehet számolni. A távolabbi jövő után néz­zük, melyek a ma realitásai. A békéscsabai lakásszövetke­zet úgy tervezi, hogy a Len- csési úti lakótelepen mintegy 2 ezer 100 lakás bekapcsolá­sával még az idén megkez­dik a kísérleti kábeltévéadá­sokat. Ezek az adások hason­lítani fognak azokhoz, ame­lyek Békésen már több mint fél éve rendszeresen látha­tók, azaz nem élő adások lesznek, hanem videomagnó­ról bejátszottak. A valódi városi televizióra tehát egv ideig még várni kell, de a lényeg az: végre a megye- székhelyen is elkezdődött va­lami. A Békéscsabáról sugárzott „Ablak”-ban a nézők is lát­hatták, milyen víz folyik a békéscsabai Kulich lakótelep 14. számú ház vízcsapjaiból. El is hangzott egy olyan vé­lemény, hogy aki ebben a vízben mosdik, az ' mehet utána máshová fürdeni. Isz- lai Alber,tné most ismét je­lentkezett az ott lakók ne­vében és elmondta: a tv- adás óta nem történt semmi, a víz ugyanolyan zavaros, és attól félnek: valahogyan szennyvíz jut a vezetékbe, attól olyan piszkos a víz. Már többször kérték a víz- és csatornamű-vállalatot, hogy intézkedjen, olyankor kimosták a csöveket, de egy­két nap múlva ugyanolyan volt a víz, mint régen. Válaszért a víz- és csator­namű-vállalathoz fordultunk, ahol elmondták: mivel a vezetékben túlnyomás van, teljesen kizárt, hogy szenny­víz jusson az ivóvizvezeték- be, így fertőzéstől nem kell tartani. Ez persze csak ke­véssé vigasztalja az ott lakó­kat, hiszen a viz ivásra, mosdásra, mosásra, vagy fő­zésre szinte alkalmatlan. Ez a rendkívül kellemetlen ál­lapot két tényezőnek „kö­szönhető”. Aj, egyik az, hogy ez a ház egy úgynevezett végvezetékbe csatlakozik, azaz olyan csőszakaszra, ahonnan máshová már nem megy a víz, tehát csak kis sebességgel áramlik. Ez pe­dig lehetővé teszi, hogy a vízben lévő csapadék össze­gyűljön és leülepedjen. A csapadék pedig azért kelet­kezik, mert a békéscsabai víznek magas a mangán- és vastartalma. Ez a csapadék ugyan nem káros az egész­ségre, de a vizet gyakorlati­lag használhatatlanná teszi. Az okok ismerete persze csak gyenge vigasz, szeren­csére szolgálhatunk ennél jobb hírekkel is. A jövő évben megszüntetik a vég­vezetéket, így folyamatosan áramolni fog a víz, nem ülepszik ki tehát a csapa­dék. A végleges megoldást az jelenti majd, ha elkészül a városi víztisztító, mert akkor kiszűrik a vasat és a man­gánt is. Tv-ügyben telefonált Gál János a békéscsabai Kulich lakótelep 11. számú házából, mégpedig azért, mert ők és rajtuk kívül még 200 család csak nagyon rossz minőség­ben tudja nézni a tv-mű- sort. Az antennarendszert a szegedi Gelka antennaszerelő részlege készítette, és két hónapja rossz, szellemképes a vétel. Hiába fordultak a szegediekhez, legfeljebb ígé­retet kaptak, de nem jöttek ki a szerelők. Mivel a ház az ingatlan- kezelő vállalathoz tartozik, tőlük kértünk felvilágosítást. Elmondták, hogy a szegedi Gelka antennarészlegével olyan szerződést kötöttek, mely szerint ez a részleg vállalja a rendszer üzemel­tetését is. Ezért az IKV az antennarendszer használatá­ért a lakóktól beszedett díjat teljes egészében átutalja a szegedi Gelkához. Mindez nem azt jelenti, hogy tovább akarnák dobni a labdát. Megpróbáltak kapcsolatba lépni a békéscsabai anten­naszerelő részleggel, de saj­nos ez nem sikerült, így fel­kérik a szegedi Gelka veze­tőjét, intézkedjen, hogy a 200 család zavartalanul nézhes­se a tv-t. Végül egy kérdés, melyre fényképpel is illusztrált, megnyugtató választ is ad­hatunk. Molnár Lajos szóvá tette, hogy rövid üzemelés után kikapcsolták a békés­csabai Korzó téren épített szökőkutat. Attól félt, hogy valami rosszul értelmezett takarékosságból ezentúl csak néha-néha működtetik. Megtudtuk az üzemszünet okát: az elektromos vezeté­kek végleges kiépítése miatt kellett néhány napra kikap­csolni a szökőkutat. Ezzel a munkával a tervezett határ­idő előtt végeztek a szere­lők, így — mint Gál Edit fotóján is látható — ismét gyönyörködhetünk a működő szökőkútban. Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents