Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
1986. szeptember 5., péntek Főiskola Békéscsabán! A pályázatot nyert ifiklub Tervek, emlékezés az első képzési évad kezdetén — Beszélgetés dr. Földes! Bélával Magas, fiatalosan elegáns, ötvenes korú férfi érkezik a megbeszélt találkozóra. Járása határozott, kézfogása erős. Egész lénye valami lendületet hordoz. Megszólalása, beszéde könnyed és természetes. Ilyennek képzeli az ember „a” pedagógust. Dr. Földesi Béla. ö lesz a vezetője a Debreceni Tanítóképző Főiskola békéscsabai, kihelyezett tagozatának. Kérdezni sem kell, magától foglalja össze mindazt, ami bennünket érdekelt a tanítóképzés békéscsabai startja előtt. — Békés megyében 400 képesítés nélküli tanítói, vagy üres tanítói állás van. Ez tarthatatlan állapot: régóta érzi ezt mindenki a megyében, a vezetők is és a pedagógia művelői is. A közeljövőben jelenik meg a Felsőoktatási Szemlében egy reprezentatív felmérésen alapuló tanulmányom a pedagógus-ellátottságról. Abban is szerepel az adat, hogy az országban 4500 képesítés nélküli tanítói és napközi otthoni nevelői állás van. Látható, hogy Békés részesedése igen „tekintélyes”. Jellemző, hogy a megye által meghirdetett állások 45-46 százalékát tudták csak pályázat útján betölteni. Körülbelül ilyen a kép országosan is, az előző tanévet tekintve. A megyei vezetőkkel folytatott beszélgetés alapján azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy 1995-re fel kell számolni a megyében a képesítésnélküliséget. — Hogyan szól a történet? — Több, mint egy évtizede, 1971-ben a békéscsabai városi pártbizottság tett javaslatot, majd 1973-ban, a megyei tanács művelődési osztályának akkori vezetőivel készítettük el a pedagógusképzés békéscsabai tervezetét, amely akkor személyi és pénzügyi okokból, najnos nem valósulhatott meg. Négy éve, a megyei pártbizottság oktatásüggyel foglalkozó értekezletét követően, újra felmerült a gondolat, nagyobb erővel. Az ott elhangzott értékelés a megyei oktatásügy helyzetét periférikusnak és elmaradottnak minősítette, amelyen elsődlegesen a helyi pedagógusképzés megindításával lehet segíteni. Az erre tett megyei javaslatot a felettes politikai és minisztériumi testület megértéssel fogadta. Azóta felgyorsult a dolgok menete. Megindult az építkezés, és jelenleg is jó ütemben halad. — Engem nagyon megragadott a város és a megye vezetőinek példás gondja és mindenre kiterjedő figyelme, amellyel a főiskola ügyét szorgalmazzák. Az a tény, hogy a létesítésre a megyei költségvetésből 250 milliós, garantált költségkeretet ki tudtak hasítani, nagyon pozitív szándékra és akaratra utal. — Hogyan szervezik meg az oktató gárdát? Szeretnénk építeni a megye szellemi erőire, a megye és a város pedagógusaira. Ez nyilván azt jelenti, hogy elsősorban a középiskolai tanári rétegből kerülnének ki az oktatók és a gyakorlatvezetők. Érthető módon, ez a szakmai követelmények magasabb szintjét feltételezi majd részükről. Másrészt pedig az oktató gárdának részt kell majd vennie a város és a megye szellemi életében. Ugyanakkor természetesen az is szándékunk, hogy más megyékből is hívjunk jó szakembereket. — Adottságait tekintve, milyen lesz ez a főiskola? — Egészen bizonyos, hogy egy nagyon alkalmas, okosan és szellemesen tervezett intézmény épül (Fajzi Tamás és Szabados Béláné belsőépítész terveit egészen kiválónak tartom.) Ez lesz az első olyan egyik főiskola, amelyiknek területe van. A kor követelményeinek színvonalán álló adottságokkal számolhatunk a készülő objektumban. Nemzetközi méretű játékcsarnoka lesz, féllelátóval, korszerű öltözőkkel, orvosi szobával, kutatólaboratóriummal. Egy- holdas szabadidőparkunk, az atlétikai, tenisz- és kosárlabdapályáink rendelkezésére állnak majd a város fiataljainak is. — Bár nagyon energikus embernek látszik, tudom, hogy négy éve van a nyugdíjazásig. Hogyan néz elébe a hosszú távlatot és rengeteg többletenergiát követelő iskolaalapításnak? — Több debreceni barátom is úgy értékelte vállalásomat, hogy „Béla, te nem vagy eszednél! Négy évvel a nyugdíj előtt, kényelmesen ülhetnél a fenekeden...!” Én azonban érzek magamban annyi erőt és lendületet, szeretem annyira a tanítóképzés munkáját, hogy kellő segítséggel jól végre tudom hajtani a rám bízottakat. — Ezek után lássuk a másik, a személyes történetet! — Ebben a megyében születtem. Viszontagságos gyermekkor után kerültem Budapestre, ahol hamar NB I-es sportoló lettem! 1949-ben gerelyhajításban országos ifjúsági bajnokságot nyertem. A sportbeli sikereimnek köszönhetem, hogy az orvosi egyetem helyett a testnevelési főiskolára kerültem. 1955-től tanítok a debreceni tanítóképzőben, 13 évig voltam az intézmény általános és tanulmányi főigazgató-helyettese. Három gyermekem van és egy unokám. Kiegyensúlyozott családi életet élek. Kedvelem a fotózást, kertészkedést és a bútorokkal való bajlódást. Most éppen egy századfordulós kolóniái bútor restaurálásával foglalkozom szabad időmben. Gyűjtöm a régi könyveket, 1500 kötetes saját könyvtáram van. — Eddig nem esett még sző a tudományos munkásságáról. — 1969-ben pedagógiából szereztem doktori címet. Nemrégen pedig a történelem- tudományok kandidátusa lettem. Több mint ötven önálló publikációm jelent meg. — Visszatérve a csabai főiskolára, a főépületben még folynak a munkák, de a tanítás már elkezdődik a jövő héten. Hol és hogyan? — Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán szeptembertől megindul egy évfolyam képzése. A jelentkezők még Debrecenben felvételiztek. Háromszoros volt a túljelentkezés. A békéscsabai tagozatot 117-en választották — ebből 52 hallgatót vettünk fel. (A felvételi relatív ponthatára 89 pont volt.) Az oktatási igazgatóság adottságai minden szempontból megfelelőek, a munka zavartalanul megindulhat. Minden hallgatónak tudunk szállás- és étkezési Tehetőséget biztosítani. — Kikkel kezdik az első főiskolai évfolyam képzését? — Az elméleti előadásokra Debrecenből érkezik nyolc előadó. Hét pedagógus pedig a megyéből kerül törzsállományba. Ók is hallgatják az előadásokat és ennek alapján vezetik a szemináriumokat és a gyakorlatokat. — A hagyományos módszerek szerint képzeli el a munkát, vagy teret kapnak az újabb pedagógiai kísérletek is? — Egyelőre a tanítóképzés hagyományos útját követjük, de a hallgatóknak a tanítási gyakorlatukban kezdettől módjuk lesz új módszerek kipróbálására. Később, természetesen egyre több teret szentelünk a korszerű pedagógiai kutatásnak, a kísérleteknek. — Hogyan tervezik a hallgatók szakosítását? — Minden hallgató köteles egy szakkollégiumot választani. A harmadik évfolyamtól kezdve ki kell alakítani a szakos képzést. A végleges főiskolai karon nyolc szakkollégiumi képzés indul, úgymint: ének, könyvtár, környezetismeret, matematika, orosz, rajz, technika és testnevelés. Az első évfolyamon most csupán egy testnevelésből, és fél-fél csoport ind ü énekből és oroszból. Az 1988 89-es tanévben már mind a nyolc szakkolégiumi képzésnek folynia kell. Ekkorra már 450-500 hallgatója lesz a főiskolának és mintegy 50 oktatója. — Az új intézmény új vezetőjeként, mit tart a legfontosabb vezetői tulajdonságnak? — Egész életemben a .legfontosabbnak tartottam azt a bölcsességet, amelyet Ana- tole France így fogalmaz meg: „Lefelé menni nagyon könnyű, felfelé annál nehezebb. Éppen ezért, ha fölfelé mégy, köszönj az embereknek, mert lefelé is találkozol velük!”... — Mit vár a mai pedagógusnövendékektől? — Olyan tanítók képzésében szeretnék részt venni, akik tudnak viselkedni és beszélni. A hallgatók körében nem fogom megengedni a közönséges, trágár beszédet, és mindazokat jutalmazni fogom, akikben — a tantestülettel együtt — érezni tudom a tanítói hivatástudatot. — Sok ilyen tanítványt és sikereket kívánok, köszönöm a beszélgetést! Pleskonics András A Békés Megyei Ifjúsági Klubtanács 1986-ban kiírt pályázatára olyan közösségek ja entkeztek, melyek valami új, jó módszert hasz- n'osítottak saját klubjukban. A pályázat nyertese a Gyulai Húskombinát ifjúsági klubja lett, s az elismerés mellett 15 ezer forjntot kaptak a további jó ötletek megvalósítására. A klubvezetővel, Maliga Katalinnal a helyszínen, közvetlenül a kombinát mellett, egy faépületben találkoztunk. A három szobából álló helyiséghez egy kis konyha is hozzátartozik, ebben van a büfé. A tágas „nagyterem”, a biliárdszoba és az otthonos kis társalgó is arról tanúskodik, hogy a klub gazdái nagy gonddal, igyekezettel rendezték be a számukra kijelölt területet. — Mikor is kezdtétek el a munkát? — A műszaki átadás 1984 decemberében volt, de a hivatalos megnyitóra csak 1985 februárjában kerülhetett sor. Már nagyon vártuk a kezdést, hiszen régóta terveztük egy ifjúsági klub létrehozását. Az átadás után társadalmi munkában rendeztük be a helyiséget, s a kombinát dolgozói közül sokan ajánlották fel egynapi bérüket. Az így összegyűlt pénzből vásároltunk és ma már van színes tévénk, biliárdasztalunk és jó minőségű zenei berendezésünk is. Kezdetben sok segítséget kaptunk a vízügyi igazgatóság és a kórház ifiklubjától. Ekkor állítottuk össze alap- szabályzatunkat és választottuk meg a vezetőséget is. Taglétszámunk folyamatosan nő, idén hatvanan vagyunk. — Bizonyára sok volt kez-_ detben a kiadás. Kitől kap- tatok még támogatást? — A kombinát évente 20 ezer forintot ad, az itteni KISZ-bizottság pedig 72 ezer forintot bocsátott rendelkezésünkre az induláskor. Próbálunk mi is némi bevételre szert tenni, így például számítógépes tanfolyamot szervezünk az itt dolgozók gyermekeinek, valamint alkalmi rendezvényeinken esetenként belépőt szedünk. Ez persze nagyon jelképes összeg, de emellett igyekszünk takarékoskodni, s talán ennek köszönhető, hogy pénz dolgában nem panaszkodhatunk. — Mire költitek az így összegyűlt pénzt? — Természetesen ^ legtöbb kiadást a programok megszervezése jelenti. Klubunk olyan rendezvényeket igyekszik létrehozni, melyen a tagságon kívül a kombinát bármely dolgozója részt vehet. Tavaly például mi rendeztük a SZOT Szállóban a „húsos” bálát, amire természetesen az egész kombinát hivatalos volt. Idén ismét hálózunk, s az október 6-i rendezvényünkre szeretnénk a gyulai társastáncosok egy csoportját is meghívni. Gyakran adunk otthont különféle kiállításoknak, bár elég kevés használható falfelülettel rendelkezünk. Tavaly láttuk vendégül Stekly Zsuzsa tűzzománcanyagát, ezen a kiállításon vásárlásra is mód nyílt, és sokan éltek a lehetőséggel. Márciusban Scholtz Endre békési pedagógus-festő képeit láthatták az idelátogatók, júliusban pedig Zsidó Ferenc tárlatát nyitottuk meg. Egyik fiatal munkatársunk szabad idejében virágkötészettel foglalkozik, s évente rendez árusítással egybekötött bemutatót klubunkban. Ugyanez a fiú, név szerint Szilágyi Ferenc, rendszeresen szórakoztatja tagjainkat színes útibeszámolóival. hallhattunk már Mexikóról, Japánról, idén pedig előreláthatóan Mongólia következik. Szívesen látunk vendégül érdekes embereket, eljött hozzánk Tiszai László, a Füles szerkesztője, Füstös Veronika, a szépségverseny 3 helyezettje, valamint Hirschler Ri- chárd, a HVG főszerkesztője is. — Bizonyára vannak állandó programjaitok . .. — Igen. Ide sorolhatom a számítógépes tanfolyamunkat kezdők és haladók részére. Minden évben kirándulunk, tavaly Keszthelyen jártunk, idén pedig a Dunakanyarba készülünk. Évente rendezünk nőnapot, farsangot, előszilvesztert és bátyus bulit. Kedveljük a különféle vetélkedőket, legutóbb az URH-s versenyen indultunk, s örömmel mondhatom, hogy meg is nyertük. — Rengeteg érdekes ren- dezvényről szóltál. Ezek után joggal feltételezhetné bárki, hogy mindig telt ház van a klubban. — Azért problémák is bőven akadnak. Sok gondot okoz, hogy a klubtagok között sok a vidékről bejáró és a két műszakban dolgozó, nehéz olyan időpontot találni, ami mindenkinek megfelel. A régi klubforma szerintem ma már nem megvalósítható, mivel a fiatalok többsége nagyon kevés szabad idővel rendelkezik, s a rendszeres foglalkozásokat nem igényli. Ezért próbálom inkább az alkalmi rendezvényeket színesíteni. — Sok a gond, probléma, te mégis szívesen dolgozol klubvezetőként. Miért? — Szerintem nincs annál szebb érzés, mint amikor azt látom, hogy 20—30 ember jól érzi magát és ebben nekem is részem van. Gajdács Emese Az URH-s vetélkedő győztesei Intézkedések a pedagégusellátottság javítására Űj, a szakképesítéssel nem rendelkezőkre vonatkozó rendelet született a pedagógus munkakör betöltésének feltételeiről. Célja: a szakképzetlen pedagógusok számának csökkentése, s az iskolai oktató-nevelő munka minőségének javítása, színvonalának emelése. Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, az elmúlt tanévben az alapfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott tanárok-nevelők mintegy nyolc százalékának nem volt meg a szükséges képesítése. Bár az új tanévtől a képzési lehetőségek bővülése és a demográfiai változások miatt az alsó tagozaton a pedagógusellátottság folyamatos javulásával lehet számolni, a felső tagozaton várhatóan tovább nő a pedagógushiány, s így átmenetileg emelkedik a szakképzetlenek száma. A most életbe lépett oktatási törvény vonatkozó rendelkezéséhez kapcsolódóan ezért — átmeneti időszakra — külön is szükséges volt szabályozni e tevékenységet. A napokban megjelent miniszteri rendeletnek az is célja, hogy ösztönözze az iskolákat az egyéb megoldások keresésére, így a jobb belső szervezésre, külső óraadók és nyugdíjasok foglalkoztatására. Az új jogszabály szerint képesítés nélküli személy csak egy tanévre, s csak akkor alkalmazható, ha vállalja a szakképesítés megszerzését, és egy éven belül felvételi vizsgát tesz felsőfokú intézményben. Sikertelen vizsga esetén — ha a jelentkező alkalmasságát a gyakorlatban bizonyította — a felvételi legfeljebb két alkalommal ismételhető meg. Mivel a gyermekek alapvető készségeinek és képességeinek kibontakoztatásához az alapozó évfolyamokban elengedhetetlen a pedagógus szakértelme, a jövőben az általános iskola első és második évfolyamán előírt szak- képesítés nélkül nem foglalkoztathatják az érre jelentkezőket. Legalább ilyen fontos az iskolai munkaerő-szükségletnek a jelenleginél differenciáltabb megállapítása. Ma a pedagógusokra ugyanis egy sor olyan feladat — adminisztrációs, és nem pedagógiai teendő hárul, amely növeli a tanárok terheit, s amelyhez ugyanakkor nem szükséges felsőfokú végzettség. A pedagógusok adminisztrációs munkájának csökkentéséről intézkedő miniszteri utasítás mellett a Művelődési Minisztérium külön támogatást is nyújt az iskoláknak. Már ebben az évben 350, a tervidőszak során pedig összesen 3800 pedagógusasszisztens, a jövő évtől pedig évente 200 iskolatanár és 300 úgynevezett szabadidőszervező segítheti az iskolák adminisztrációs munkáját, mindennapi tevékenységét. ÉPÍTKEZIK? GONDJA VAN? CSAK EGY TELEFON! Korszerű építőanyag reklámáron! ÉRDEKLŐDJÖN, MEGÉRI! BÍZOL GT, Békéscsaba, Kossuth utca 23. Telefon: 26-613.
