Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
1986. szeptember 5„ péntek o Ifi jllUkfitö ERRŐL ÍRTUNK.. A MEZÖGAZDASÄGI termények árának felemelésével javult a parasztság helyzete. Július 1-ével a gabonafélék árát 50—100 százalékkal felemelték. Más termények árát is a tavalyihoz képest magasabban állapították meg. Ennek következtében az agrárolló jelentős mértékben összébb csukódott. Augusztus hónapban 200 000 pár lábbeli kerül kedvezményes áron a falusi lakosság között szétosztásra. Ezzel nagyjából elértük a békebeli állapotot, mert egy pár lábbeli ára kb. 1 mázsa búza árának felel meg. Természetesen ez a mennyiség nem fedezi a falusi lakosság szükségletét. Még mindig drága a csizma. A hároméves terv növeli az állatállományt, vele együtt a bortermelést. A hároméves terv végén helyreáll minden vonalon a békebeli állapot, vagyis egy mázsa búzáért egy pár csizmát lehet vásárolni. (Viharsarok, 1947. augusztus 30.) MÉG MINDIG DRÁGÁK a mezőgazdasági gépek. A mezőgazdasági gépek ára a terményárak felemelésével is még mindig nagyon drága a parasztság számára. Különösen figyelemre méltó, hogy a Nehézipari Központ által gyártott gépek jelentősen olcsóbbak a más gyárak által előállítottaknál. Az ekénél például kb. 60—70 forint a különbség. Követelni lehet, hogy a NIK-hez hasonlóan más üzemek is szállítsák le a mezőgazdasági gépek árát. A mai bérek mellett is mód van rá, hogy a mezőgazda- sági gépek árát 5 százalékkal mérsékeljék. (Viharsarok, 1947. augusztus 30.) GAZDÁKNAK. A földmívelésügyi miniszter a mező- gazdasági traktorok őszi szántási kötelezettségének szabályozásáról rendeletet adott ki. A rendelet pontosan meghatározza, hogy _ a traktortulajdonosok mekkora területet kötelesek felszántani. A 30 lóerőnél kisebb traktorokkal 110 katasztrális holdat, a 30-nál nagyobb, de 50 lóerősnél kisebb traktorokkal 140 katasztrális holdat, az 50 lóerősnél nagyobb traktorokkal pedig legalább 170 katasztrális holdat kötelező felszántani... Ha valamelyik község fölös számú traktorral rendelkezik, és emiatt azok munkaerejét nem tudja kellőképpen kihasználni, akkor a termelési bizottság ezt a körülményt a járási gazdasági felügyelőknek 1947. szeptember 10-ig jelenteni köteles. Ilyen esetben a' szántási kötelezettség teljesítésének helyét a járási gazdasági felügyelő állapítja meg. (Viharsarok, 1947. szeptember 3.) • Gyulai | „házi” cipóNaponta átlagosan 25 j mázsa sül ki a kedvelt házi jellegű cipóból a Gyulai Sütőipari Válla- , ( latnál. Valószínűleg több is elkelne belőle a gyulai üzletekben, ám egyelőre nem tudnak többet készíteni. A „házi” cipó sok kézi munkával ké- ; szül — gépesíteni csak a dagasztás folyamatát lehet, a megmunkálás és a kisütés hagyományos ' technológiával történik. A vállalat laboratóriumában naponta ellenőrzik a cipó minőségét. Át- 1 lagmintát vesznek, amelyet műszeres és érzékszervi vizsgálatnak vetnek alá. Fotó: Szőke Margit ) • • Külf f Idre utazóknak TOURIST IN» OWMATION Kitárul az MM-kapu Vásári világtalálkozó Lipcsében A lipcsei utcák házain fekete-piros-sárga nemzetiszínű zászlókat lobogtat a szél, transzparensek, fényújságok hirdetik: augusztus 31. és szeptember 6. között rendezik meg az őszi nemzetközi vásárt. A nagy seregszemle idei jelszava: „A nyitott világkereskedelemért és a műszaki haladásért.” Ennek szellemében csaknem száz ország hatezer kiállítója vesz részt a magas színvonalú ipari tárlaton, amelyen a fejlett műszaki technikák — automata berendezések, mikroelektronika, robotok — bemutatása mellett a műszaki együttműködés számos példájáról is tájékozódhatnak a látogatók. Még mielőtt elindulnánk a műszaki vásár színhelyére, és elvegyülnénk a 400 ezer négyzetméternyi kiállítási területen épült 22 hatalmas csarnok és 25 pavilon tarka tömegáradatában, tekintsünk körül a múltat idéző Lipcse városában, amely immár 800 éve fontos szerepet tölt be a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelemben. Drága selymek, ékszerek, szőrmék, finom borok és sok más értékes áru érkezett ide a világ minden részéről, kereskedők, iparosok, kalmárok találkoztak itt évente többször is. A régi Lipcse központja a Piactér (Marktplatz) már a XII. században kialakult. 1925- ben egy föld alatti vásár- csarnok épült itt, majd 10 évvel később elkészült a vasbeton vázas vásárház, s ma ezekkel az épületekkel együtt a tér nyugati oldalán találhatjuk a vásárigazgatóság hatemeletes központját is. Az utcákat járva elénk tűnnek a város kereskedelmi örökségei: az 1555-ben épült Régi mérlegház, itt ebben a reneszánsz épületben mérettek meg a vásárra hozott áruk. Aztán századunk elején nyílt meg a Hansahauz, a könyvkiadók hajdani székhelye, említésre méltó a reprezentatív vásárház: a Zentralmessepalast. Ugyancsak Lipcsében láthatjuk a világ első vásárházát a Gewandgasse sarkán, a századforduló idején készült, neobarokk stílusban. Nem hagyható ki a rangsorból a Ring-Messeha- us, a legnagyobb lipcsei vásárház, amelyben textilbemutatókat rendeznek ma is. Valójában nehéz lenne valamennyi régi és új kereskedelmi épületet bemutatni, hiszen az egész belváros arculatát a vásár határozza meg, szinte valamennyi ház a kereskedők szolgálatára emeltetett. Közöttük sok a műemlék. Egészen a XIX. század végéig az áruvásár jellemezte a lipcsei kereskedelmi világtalálkozókat, majd mintavásárrá (Mustermesse) alakult át. új formát és tartalmat kapott, s ezeket évről évre a jelenlegi műszaki vásár helyén rendezték meg. Azóta is az északkeleti és délnyugati kapu jellegzetes kettős M íve alatt haladnak át a vásárlátogatók. Az idei lipcsei őszi vásáron 29 szakterületen vonultatják fel termékeiket a szocialista és a tőkés országokból érkező kiállítók. Pőruljárt magyar turisták Hispániában az idegenforgalomból származó bevételek előkelő helyet foglalnak el az ország nemzeti jövedelmét kitermelő ágazatok rangsorában. Éppen ezért meglehetősen különös, hogy az utóbbi esztendőkben az év elején körlevélben hívják fel a külföldi képviseletekés utazási irodák figyelmét a hatóságok az országban tapasztalható közbiztonsági hiányosságokra. Az őszinteség mindenesetre tiszteletre méltó, bár sok kárvallott turista szerint a hatóságok jobban tennék, ha a hazai és külföldi állampolgárok személy- és vagyonvédelmével törődnének lelkiismeretesen. Spanyolországról, a megannyi egyéb ismeret mellett elsősorban tudnivaló, hogy a nyári hónapokban a tolvajok és az útonállók eldorá- dója. Ha létezne bármilyen statisztika a kirabolt, megerőszakolt, összevert turistákról, akkor a milliószámra ideérkező nyugatnémet, francia, brit, holland és skandináv látogatók sorában ott lenne az a sok száz magyar is, akik az évente mintegy húszezer spanyol földre érkező honfitársunk közül pórul jár. A madridi magyar konzuli hivatal jegyzőkönyveiből kiderül, hogy a legtöbb ideérkezőnek fogalma sincs a rá leselkedő veszélyről. Ha összefoglaljuk a tanulságokat, akkor ezek között első helyen áll: a magyar turista számtalan felesleges tárgyat hoz magával, s ez elsődleges célpont a rablók és tolvajok számára. További tanulság, hogy Hispániában nem tanácsos a gépkocsi tetején csomagokat tárolni. Nem csak fizetett és őrzött parkírozóhelyen hagyott gépkocsikat fosztanak ki villámgyorsan. Sevillában például több magyar autóját akkor rabolták ki. amikor megállt a piros jelzésnél. A megszeppent utasok, mire hátrafordultak az ablakbetörésre, csupán azt láthatták, hogy még az ülés alá rejtett értékeiket is elvitték. Általános tanulságokkal is szolgálnak a jegyzőkönyvek. Vannak, akik feledékenységből olyan iratokat hoznak ki kabátzsebükben, amelyek elvesztéséért a magyar jogszabályok büntetést helyeznek kilátásba. Vagyis érdemes indulás előtt ellenőrizni, hogy vállalati iratok, katonakönyv, vagy egyéb, nem maradtak-e az útiholmik között. Az ellopott útlevelek helyett egyébként a konzuli hatóságok hazatérési okmányt állítanak ki, sőt, szükség esetén — otthon visszatérítendő — pénzbeli segítséget is nyújtanak. A jegyzőkönyvek többségéből kitűnik, hogy a nyelv- ismeret nélkül kapcsolatteremtéssel próbálkozó turisták többnyire bűncselekmény áldozatai lesznek. Barcelonában „bájitallal” kábítottak el két magyar fiatalembert kedves „útikalauzaik”. A két nappal később magukhoz tért turisták még az alkalmi ismerősök személyleírását sem tudták megadni a rendőrségnek. A spanyol hatóságok rendkívül türelmesek és rutinosak a jegyzőkönyvek elkészítésénél. Igyekeznek segítséget adni, ám van, amikor ők is elképednek a magyarok könnyelműsége láttán. Befejezésül a riasztó körkép után még néhány jó tanács. Az útiokmányok és kisebb értékek elhelyezésére rendelkezésre áll a szállodai páncélszekrény. Ha valakitől késsel vagy lőfegyverrel pénzt követelnek, nem érdemes ellenállást tanúsítani, mert a kábítószeres, ittas, vagy más okokból ellenőrizhetetlen cselekedetekre képes támadó várhatóan erőszakot alkalmaz. Utcán alkalmi „segítségnyújtóknak” ne adjuk át kabátunkat, táskánkat, ha valahol figyelmeztetnek, hogy a cipőnket vagy ruhánkat beszennyezték. (így kezdődik a villámgyors rablás.) Étteremben, áruházakban ne mutogassuk, hol és mennyi pénzt tartunk. Az évente Spanyolországba látogató húszezer magyar közül nyaranta több százan járnak pórul. Érdemes óvatosabbnak, körültekintőbbnek lenni. Meruk József Rz MNB hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1986. szeptember 4-én. Devizanem vételi közép eladási árt. 100 egységre Ft-ban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. es. cl. rubel USA dollár 6470,55 2645,91 102,70 562,21 886,57 648,99 1885,00 279,17 3122,88 14 848,13 593,40 2126,99 30,84 302,04 29,78 32,43 2631,93 629,02 2797,20 4332,68 ECU (Közös Piac) 4469,91 6477,03 2648.56 102,80 562,77 887,46 649.64 1886,89 279,45 3126.01 14 862,99 593,99 2129,12 30,87 302,34 29,81 32,46 2634.56 629.65 2800,00 4337.02 4474,38 6483,51 2651,21 102,90 563,33 888,35 650,29 1888,78 279,73 3129,14 14 877,85 594,58 2131,25 30,90 302,64 29,84 32,49 2637,19 630,28 2802,80 4341,36 4478,85 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1986. február 18-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. íhhihhhww Halál az indiai utakon Ijesztő adatokat közölt az Indiai Országos Közlekedési Kutatóintézet a közúti balesetek rohamos növekedéséről. Kedden közzétett jelentése szerint ajz országban minden negyedik percben történik halállal és sebesüléssel járó baleset. Ha a szerencsétlenségek a jelenlegi ütemben szaporodnak, az áldozatok száma az évezred végére négyszeresére emelkedhet. Míg 1960-ban 55 478 közúti balesetről készült jegyzőkönyv Indiában, 1983-ban már 170 844-rÖL A halálos áldozatok ' .'.ma az évi ötezerről több mint harminc- ezerre növekedett. A balesetei: zöme emberi tényezőkre vezethető vissza: a közlekedési szabályok rendszeres megsértésére, a figyelmetlenségre és a mások iránti teljes közömbösségre. Az okok közé tartozik az országutak gyenge minősége, a járművek rossz műszaki állapota is. Rengeteg olyan gépkocsi fut az utakon, amelynek régen a roncstelepen volna a helye.
