Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

1986. szeptember 4., csütörtök Dobrinyin—Hammer találkozó Zbigniew Messner életrajza Jubilál a Harvard Egyetem Anatolij Dobrinyin, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára szerdán Moszk­vában fogadta Armand Ham­mert, a neves amerikai köz­életi személyiséget. A talál­kozó Hammer kérésére jött létre. A megbeszélésen megvi­tatták a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyze­tét és azok további fejlesz­tésének lehetőségeit. Egyet­értettek abban, hogy az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvén alapuló vi­szony fejlesztésében nagy Csehák Judit, a kormány elnökhelyettese, aki a bécsi 2. hungarológiai világkong­resszus alkalmából Rátkai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes kíséretében tar­tózkodott Ausztriában, szer­dán befejezte látogatását. Csehák Juditot fogadta Franz Vranitzky kancellár, megbeszélést folytatott Her­bert Moritz közoktatási és művészeti, Heinz Fischer tu­domány- és kutatásügyi, Franz Kreuzer egészségügyi Szerda délután a nyugat­német fővárosba érkezett Vernon Walters amerikai ENSZ-nagykövet, hogy Ro­nald Reagan elnök külön- megbízottjaként Líbiáról tárgyaljon Genscher külügy­miniszterrel és Kohl kancel­lárral. Vernon Walters amerikai elnöki különmegbízott Gen­scher külügyminiszterrel és Kohl kancellárral folytatott szerdai tárgyalásain szorgal­mazta, hogy a nyugati szö­vetség „közösen válaszoljon” az Egyesült Államok által feltételezett líbiai akciókra. Nyugatnémet diplomáciai források szerint azonban a washingtoni vendég szavai Gőzerővel dübörög a kö­zel-keleti diplomácia gépe­zete. Akármerre fordul a figyelő tekintet, a világ egyik legzaklatottabb térségében fantasztikus aktivitás figyel­hető meg. A tevékenység egyik fókusza Líbia, amely újabb amerikai fenyegetések célpontja. Vernon Walters tábornok amerikai ENSZ- nagykövet szüntelenül uta­zik, és nem titkolja, hogy célja „Kadhafi helyzetének gyengítése”. Nem tudni — csak sejteni —, hogyan fo­gadták körútját Párizsban és Brüsszelben (alighanem ért­hető aggodalommal), de Mad­ridban nyilvánosságot is ka­pott, hogy Gonzales kabinet­je „igyekezett fékezni” Wal­ters lendületét. Ez azonban nem befolyá­solta az amerikai haditenge­részet (és a hatodik flotta nem akármilyen erőt képvi­selő légiereje) Líbiát fe­nyegető „mediterrán mozgá­sát”. A spanyol főváros kö­zelében levő, újabb Q—15-ös vadászbombázók szálltak le, hogy csatlakozzanak a Líbi­át fenyegető amerikai fegy­veres demonstrációhoz. Ér­kezésük után nyomban el­hagyta Cadiz melletti tá­maszpontját a Kennedy ne­vű amerikai repülőgép- anyahajó és — kísérőhajók­kal együtt — „ismeretlen úticél” felé indult... Spanyol lapértesülések sze­rint a katonai nyomás mel­lett Walters a gazdasági „bekerítést” is szorgalmazta Hispániában, és ezt az „öt­letét” Madridban éppúgy ideges bizalmatlansággal fo­gadták, mint a katonai jel­legűeket. Az érthetően jól­értesült Wall Street Journal úgy tudja, a katonai és a gazdasági mellett Reagan szerepet játszhatna a keres­kedelmi-gazdasági, a kultu­rális, a tudományos és más jellegű együttműködési kap­csolatok bővítése. Kifejezték véleményüket, miszerint a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak egyesítenie kell erőfeszítése-* it a háborús veszély kiikta­tására, a kétoldalú kapcsola­tok normalizálására, vala­mint a nemzetközi légkör egészségesebbé tételét célzó hatékony intézkedések hala­déktalan meghozatala érde­kében. és környezetvédelmi, Gert­rude Fröhlich-Sandner csa­ládügyi miniszterrel, vala­mint Adolf Czetteller, a mun­kások és alkalmazottak ka­marája, illetve a társadalom- biztosítási teherviselők szö­vetsége elnökével. A kor­mány elnökhelyettese Eisens- tadtban találkozott Theodor Kery tartományi főnökkel. A látogatáson jelen volt Nagy János, hazánk bécsi nagykö­vete. olyan benyomást keltettek, mintha a Reagan-kormány- zat felismerte volna, hogy a partnereivel való együttmű­ködést nem veszélyeztetheti újabb meglepetésszerű és egyoldalú katonai akciókkal. Mindamellett a tárgyalá­sokból — szintén e források értelmezése szerint — az is kiviláglott, hogy Washing­ton politikai és gazdasági szankciókkal mégis „büntet­ni” akar, Walters egyebek­ben méltányolta a Líbiából származó nyugatnémet im­port, főleg olajbehozatal csökkenését és a líbiai nagy­követségi személyzet létszá­mának leszállítását. „egy harmadik fronton” is aktív: a Cl A újabb paran­csokat kapott a líbiai veze­tő elleni „mindenoldalú” te­vékenységre. Walters utazása közben — nyilvánvalóan egy az egész térségre kiterjedő stratégiai terv keretében Murphy ame­rikai államtitkár egyiptomi —izraeli csúcstalálkozó, és lehetőleg egy „Washington­nak kedvező jordániai gesz­tus” összehozásán fáradozik. A Peresz—Mubarak találko­zó talán egy héten belül rea­lizálódik, Husszein pedig — alighanem a Murphy-javas- latokról — Londonban tár­gyal. Nyílt titok, hogy Muryhyt — „minimális si­ker esetén” — maga Shultz külügyminiszter követné a Közel-Keleten. A körkép Libanon nélkül nem teljes, és úgy tűnik, ott is nőtt Washington diplomá­ciai aktivitása, amely sze­retné ellensúlyozni a sokat szenvedett kis országra gya­korolt Szíriái befolyást. Szá­mos megfigyelő részben en­nek jeleit tapasztalja a tíz­hónapos szünet után először összeült libanoni kabinet né­hány tagjának állásfoglalá­saiban is. Túlzás lenne azt állítani, hogy a térségben megélén­kült események kaleidosz­kópszerű kavargása elegendő lenne bármilyen valós prog­nózis megkockáztatásához, ehhez egyszerűen sok a kér­dőjel. Ami biztosnak lát­szik: az amerikai diplomá­cia (és katonapolitika) nagy offenzívába kezdett Camp David feltámasztására, te­hát egy Washingtonnak — és csak Washingtonnak — kedvező „kibontakozás” el­érésére. Harmat Endre Zbigniev Messner, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke 1929. március 13-án született Stryj- ben; munkáscsaládból szár­mazik. A Lengyel Egyesült Munkáspártnak 1953-tól tag­ja. Közgazdász végzettségű, szakterülete a vállalati költ­ségszámítás és az adatfeldol­gozás. Felsőfokú közgazdasági ta­nulmányait Krakkóban kezd­te, majd a Katowicéi Köz- gazdasági Főiskolán folytat­ta. 1950-től a katowicei fő­iskola oktatója lett, s itt szerzett tudományos fokoza­tokat. Doktori címet 1961- ben szerzett, 1969-ben a köz- gazdasági tudományok dok­tora lett. 1972-ben rendkívü­li egyetemi tanári, 1977-ben rendes egyetemi tanári ki­nevezést kapott. A Katowi­cei Közgazdasági Akadémia rektorhelyetteseként 1968. és 1975. között dolgozott, majd 1975. és 1981. között rektora volt az egyetemnek. A főiskola pártbizottságá­ban különböző funkciókat töltött be. Tagja volt a LEMP Katowicei Vajdasági Pártbizottságának. A LEMP IX., rendkívüli kongresszu­sán, 1981-ben a Központi Bi­zottság tagjává választották, ezt követően a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja lett. 1973-tól a Katowicei Vaj­dasági Tanács tagja, 1980­A Szovjetunió a jövőben is támogatja Líbiát a sza­badság és függetlenség meg­védésében, az imperialista erők agresszív próbálkozá­saival szemben — hangsú­lyozta Líbiából való elutazá­sa előtt a tripoli repülőtéren tett nyilatkozatában Pjotr Gyemicsev. Az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettese állami küldöttség élén részt vett a líbiai forradalom év­fordulójának ünnepségein. Gyemicsev gyümölcsöző­Elveszített bombák Az amerikai légierő egyik zaragozai állomásoztatású F —4 Phantom típusú vadász­bombázója a múlt hét végén három gyakorló bombát „el­veszített” egy spanyol fa­lucska közelében. Az esetről kiadott hivata­los jelentés szerint a gyakor­ló bombák csupán helyzet­jelző műszert tartalmaztak, Könnygázgránát Könnygázgránát robbant ked­den este a New York-i Metro- politan-ben, öt perccel azután, hogy a szovjet Mojszejev-együt- tes elkezdte 15 fellépéséből álló amerikai turnéjának első elő­adását. A teltházas előadás mintegy 4100 nézője rövid időn belül elhagyta a nézőteret. A gránát felrobbanását egy telefo­náló az úgynevezett Zsidó Vé­delmi Liga nevében vállalta. A zenekar eljátszotta az ame­rikai és a szovjet himnuszt, majd elkezdődött az előadás. Ot perccel később könnygázgránát gurult a Metropolitan Opera né­zőterén az ülőhelyek közti fo­lyosóra. A robbanás után az előadás megszakadt, a zenekar és a tánckar levonult a szín­padról. Füstmérgezéssel huszonhat em­bert kellett elsősegélyben része­síteni, négy embert kórházba szállítottak. A fennállásának ötvenedik év­fordulóját ünneplő Mojszejev- együttes 1974 óta első ízben ven­dégszerepeit az Egyesült Álla­mokban. A keddi előadására je­gyet váltott nézők ütemes taps­sal próbálták meg „visszacsalo­gatni” a zenekart és a táncoso­kat. ám a robbanás után egy órával olyan döntés született, hogy a fellépést elhalasztják. A Metropolitan szóvivője kö­zölte, hogy az előadást szerdán este tartják meg. Az operaház biztonsági szolgálatát megerősí­tik, hogy elejét vegyék a ha­sonló provokációknak. ban elnöke. A LEMP Kato­wicei Vajdasági Bizottságá­nak első titkáraként 1982-től 1983 decemberéig tevékeny­kedett. A Minisztertanács elnök- helyettesi tisztét 1983. no­vember 22-től töltötte be: feladata a kormány munká­jának koordinálása volt. A Szejm a Minisztertanács el­nökévé 1985 novemberében választotta meg. Hosszú ideje tagja a Len­gyel Közgazdasági Társaság­nak. amelynek egy évtizedig elnöhelyettese volt. Munkásságát több kitünte­téssel ismerték el: egyebek között megkapta a Munka Zászlórend első fokozatát, Lengyelország Újjászületésé­nek Parancsnoki Keresztjét. nek nevezte a látogatást, amelynek során számos lí­biai vezetővel tárgyalt. A két ország kapcsolataira jel­lemző barátság és kölcsönös megértés légkörében folyta­tott megbeszéléseken szovjet és líbiai részről egyaránt a kétoldalú együttműködés fej­lesztése mellett foglaltak ál­lást. Korunk legfontosabb kérdéseiben a Szovjetunió és Líbia közeli, vagy azonos ál­láspontot vall — mondotta nyilatkozatában Pjotr Gye­micsev. robbanó töltet nem volt ben­nük. A repülőgépről felszál­lás után váltak le, miután letört a bombákat tartószer­kezet. A spanyol hatóságok által közzétett magyarázat értésre adja, hogy a fegyverek elve­szítése napokkal ezelőtt tör­tént, de a pontos időt nem jelöli meg. A Spanyol Kom­munista Párt aragóniai bi­zottsága tiltakozó közle­ményt adott ki. Kristálytiszta és édes vize miatt a környék lakossága nagyon kedvelte a Nios-ta- vat, amely augusztus máso­dik felében természeti ka­tasztrófa miatt vált ismertté az egész világon. A tóból ki- szivárgott mérgező gáz 1700- nál több ember halálát okoz­ta. Augusztus 21-én este ki­lenc óra körül a tókörnyéki falvak lakói házaikban pi­hentek, sokan már békésen aludtak, amikor — az eddigi vizsgálatok szerint — vulka­nikus eredetű robbanás tör­tént a tó mélyén. Az áttet­sző tiszta víz fortyogó, vö­rösesbarna „pocsolyává” változott, és sűrű fehér pa­macsokban halált okozó gáz tört a felszínre, ami pillana­tok alatt ellepte a környé­ket. „Valami egészen furcsa sza­got éreztem. Olyasmi lehe­tett, mint a lőporfüst” — mesélte néhány nappal ké­sőbb egy 27 éves fiatalem­ber, aki a kevés szerencsé­sen megmenekült közé tar­tozik. Az emberek egy ré­szét álmában érte a halál, mások a hatalmas hőérzet miatt ruhájukat szaggatva igyekeztek menekülni, de John Harvard, a fiatal farmer és prédikátor mind­össze egy évet élt az akkori Massachusetts gyarmaton — korán ragadta el a halál. De annyi ideje volt, hogy meg­ismerkedjék azzal a teológiai iskolával, amelyet Massachu­setts kormányzatának ado­mányaiból alapítottak rövid­del azelőtt, hogy Harvard át­kelt az óceánon. .A puritán hitet valló lelkészek képzé­sével foglalkozó intézet mű­ködése megnyerte Harvard elismerését, s amikor a friss bevándorolt távozott az ár­nyékvilágból, fele vagyonát — 7R0 fontot — és az akko­ri időkben rendkívül jelen­tős, 320 kötetes könyvtárát az iskolára hagyta. A hálás telepesek ezért azután róla nevezték el lelkészképzőjü­ket. Az adományozás 1638-ban történt, az iskola akkor már két éve működött. Ma a Cambridge-ben, Boston elő­városában elhelyezkedő in­tézmény az Egyesült Álla­mok kétségkívül legtekinté­lyesebb magánegyeteme, a „Borostyán Liga” — a ke­leti partvidék legjobb egye­temeit ismerik ezen a gyűj­tőnéven” — egyik legkivá­lóbbika, amely vezető állam­férfiak, politikusok, köz­gazdászok ezreit adta már fennállásának 350 éve alatt az Egyesült Államoknak, köztük az ország hat elnökét is. Az egykori teológiai főis­kola a három és fél évszá­zad alatt rendkívül kiterjedt oktatási tevékenységet foly­tató egyetemmé fejlődött. Bár a teológiai oktatás ma is jelentős, már a múlt szá­zad elején megkezdték a jo­gi képzést, a század második felében a bölcsészettudomá­nyok tanítását. 1920. óta működik a pedagógiai fakul­tás. s bár műszaki képzés már a múlt század közepén indult, teljes jogú műegye­temi fakultása az egyetem­nek tulajdonképpen csak a harmincas évek óta van. Az orvosképzés viszont már 1782. óta folyik, s ez időköz­ben kiegészült közegészség- ügyi és fogorvosi képzéssel is. Az utóbbi időben pedig a századunk első évtizedé­ben megnyílt közgazdásági fakultás, a Harvard Business School nevét ismerik egy­re jobban: végzett növendé­keinek névsora szinte az amerikai üzleti élet Gothai Almanachjával is felér. A legújabb nevezetesség pedig a volt tanítványról, John F. csak az ajtóig jutottak. El­pusztultak a madarak és az erdei állatok, csak az erdő fái és a zöldellő fű maradt a régi. Yaoundeba, a kameruni fővárosba csak két nappal később futottak be az első jelentések a történtekről. Egy Wum városában dolgozó kormánytisztviselő rokonlá­togatásra indult Niosba, s nem túl messze úticéljától döglött antilopot talált az úton, amit motorkerékpárjá­ra erősített, s hálát adott a sorsnak, amiért ilyen szeren­csés napja van. Később azonban már emberi holttes­teket fedezett fel, szédülés fogta el, s gyorsan visszafor­dult. Vasárnap, augusztus 24-én a hadsereg egyik alegysége vonult be Niosba és környé­kére, s az ország lakossága — s nem sokkal rá az egész világ — csak akkor szerzett tudomást arról, mi is tör­tént. Megfelelő szűrőberen­dezések hiányában azonban a katonák sem kezdhettek hozzá a holtak elhantolásá- hoz, a tetemek eltakarításá­hoz. A járványok megakadá­lyozásában így a környező völgyekből érkezett dögkese­Kennedyről elnevezett ál­lamigazgatási fakultás. A Harvardé az Egyesült Álla­mok legnagyobb — több mint tízmillió kötetes — egyetemi könyvtára, a Fogg Múzeum kincseivel nem egy ország képzőművészeti mú­zeuma igencsak boldog len­ne — anyaga sok ilye» mú­zeumnál, képtárnál gazda­gabb. A Harvard Egyetemen ma mintegy 17 ezer diák tanul — nem éppen olcsón. Az Egyesült Államok leggazda­gabb magánegyeteme, amely­nek vagyonát csaknem négy- milliárd dollárra becsülik, az országban a legmagasabb tandíjat számítja fel, de en­nek ellenére elsősorban ado­mányokból, a volt diákok tá­mogatásából él. A tandíj azonban nem jelent feltétle­nül akadályt: általában minden három diák közül kettő valamiféle anyagi tá­mogatásban, ösztöndíjban ré­szesül, részint az egyetem saját alapjaiból, részint ta­nulmányi kölcsönökből. Az előképzettség már nagyobb akadályt jelenthet a jelent­kezőknek: a túljelentkezés általában hat-hétszeres. s így általában csak azok jut­hatnak be, akik mögött jó középiskolai háttér áll. Aki bejut az egyetemre, bizonyos lehet abban, hogy kiváló képzést kap, s ha megfelelő előmenetelt tanú­sít, jövője is megalapozott. A Harvard Egyetemről ed­dig 20 Nobel-díj as tudós ke­rült ki — tanári karában pedig ugyancsak magas a Nobel-díjjal, vagy más ma­gas tudományos kitüntetés­sel elismertek aránya. A jubileumot most látvá­nyos külsőségek között ün­nepük meg. Egymást érik majd a különböző tudomá­nyos tanácskozások, szimpó­ziumok, a volt diákok talál­kozói, a hivatalos megemlé­kezések. A volt gyarmati teológiát felköszönti majd az angol trón örököse, Károly herceg, beszédet mond aa amerikai kormány több tag­ja. Egy v,szépséghiba” azon­ban akad: az Egyesült Álla­mok elnöke nem lesz jelen. Reagan állítólag csak úgy vállalkozott volna a résztvé- telre, ha megkapja az egye­temi tanácstól a díszdoktori címet. A Harvard azonban ezt a címet a jelek szerint nem adományozza egyköny- nyen — így az elnöki láto­gatás ezúttal elmarad. lyűknek volt a legnagyobb szerepük. A kameruni kormány fel­hívása nyomán több ország­ból érkeztek a helyszínre tu­dósok a szerencsétlenség okainak megállapítására. Az első feltételezésekkel ellen­tétben a tudósok azt állít­ják, hogy nem hidrogénszul- fid, hanem széndioxid és kéndioxid szabadult ki a víz alól. Az égési sérülése­ket annak tulajdonítják, hogy a kéndioxid reakcióba lépett a levegőben található nedvességgel és kénsav for­májában hullott alá. Szakértők véleménye sze­rint további vizsgálatokra van szükség a gáz összetéte­lének pontos meghatározásá­ra. Fontosnak tartják azt is, hogy vízminták és a víz hő­mérsékletének rendszeres mérése alapján megállapít­sák, nem fenyeget-e másutt is ehhez hasonló tragédia ve­szélye. Francois Leguern francia vulkanológus a helyszínen végzett vizsgálatok után ki­jelentette, hogy az ilyen jel­legű természeti' csapások kö­zül a mostani volt a leg­borzalmasabb. Az ENSZ-se- gélyt összehangoló genfi iro­dának legfrissebb jelentése szerint az áldozatok száma 1746, s 437 embert ápolnak kórházakban. Csehák Judit megbeszélései Walters az NSZK-ban Körkép, kérdőjelekkel Gyemicsev elutazott Líbiából Kiss Csaba (Vashington) Tragédia a Nios-tónál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents