Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,86 íorint XL1. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM A megyénkben tartózkodó Penza megyei ideológiai delegáció tegnap délelőtt Békéscsabán megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét Fotó: Szőke Margit Hazánkba érkezik a lengyel kormányfő Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívásá­ra szeptember 4-én, csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke. (Zbigniew Messner életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) Elutazott az ENSZ főtitkárhelyettese Befejezte ötnapos magyar- országi látogatását és szer­dán elutazott Jan Marten- son, az ENSZ főtitkárhelyet­tese, aki az Országos Béke­tanács vendégeként érkezett Budapestre. Jan Martensont Sebestyén Nándorné, a.z Országos Bé­ketanács elnöke és Barabás Miklós, az OBT főtitkára tá­jékoztatta arról, mit tesz a magyar békemozgalom az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév sikeréért. Jan Martenson megköszönte az Országos Béketanács ed­digi támogatását és megál­lapodtak abban, hogy mi­lyen formában nyújt segít­séget a magyar békemozga­lom az ENSZ leszerelési vi­lágkampányához, mindenek­előtt a fejlődés és a béke té­makörében. Az ENSZ főtitkárhelyette­sét magyarországi program­ja során fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter, Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára és Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár. Jan Martenson részt vett a nemzetközi békehétvége budapesti, fertőrákosi és soproni programjain, felszó­lalt a Pugwash konferenci­án, és előadást tartott a Magyar ENSZ Társaság ülé­sén. Megalakult a Szanáló Szervezet Településfejlesztés Az állami szanálásról szó­ló minisztertanácsi rendelet végrehajtásaként szeptember 1-jével megalakult a Szanáló Szervezet. Az intézmény a Pénzügyminisztérium fel­ügyelete alatt önállóan mű­ködő költségvetési szerv. A Szanáló Szervezet foly­tatja le a jövőben egységes rend szerint az állami sza­nálást az állami vállalatok­nál, a trösztöknél, egyéb gaz­dálkodó szerveknél, az ipari szövetkezeteknél, a fogyasz­tási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél, az állami gazdaságoknál és az erdő- gazdaságoknál, valamint 1988. január 1-től a mező- gazdasági szakszövetkezetek­nél, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknél és a halá­szati termelőszövetkezeteknél is. Főbb feladatai a szanálási eljárás elrendelésére vonat­kozó döntés előkészítése, a szanálási eljárás lefolytatá­sa, a szanálást lezáró — a Szanáló Szervezet és a sza­nált vállalat közötti — meg­állapodás összeállítása, egyeztetése, jóváhagyatása, aláírása, a megállapodás végrehajtásának figyelem­mel kísérése, a Szanálási Alap kezelése. Az Országgyűlés Telepü­lésfejlesztési és Környezet- védelmi Bizottsága szerdán Straub F. Brúnó elnökleté­vel a Kiskunhalasi Állami Gazdaság oktatási központ­jában ülést tartott. A ta­nácskozás munkájában részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke is. Az ülés első napirendi pontjaként a településfej­lesztési hozzájárulás beveze­tésének tapasztalatait tekin­tették át a bizottság tagjai. Az előadók rámutattak: a hozzájárulás bevezetését ne­hezítette, hogy a tanácsok nem mindig jelölték meg helyesen a lakosságot legin­kább érintő közérdekű cé­lokat. Nem sikerült minde­nütt egyértelművé tenni, hogy nem újabb adókötele­zettségről, hanem megsza­vazható vagy elvethető hoz­zájárulásról van szó. Ennek ellenére az ország 3079 tele­pülése közül 2740-ben sza­vazták meg a tehót. Az elő­készítő munka néhány tele­pülésen még tart. A bizottság a második na­pirendi pontként az ország elmaradott településeinek fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokról tárgyalt. A szójatermesztésről tanácskoztak A Nádudvari KITE, a Ma­gyar Agráripari Egyesülés Békés megyei szervezetének ifjúsági bizottsága és a me- zőberényi mezőgazdasági szakemberek klubja szója- termesztési tanácskozást és fajtabemutatót rendezett teg­nap, szerdán délelőtt a me­zőberényi művelődési köz­pontban. Elsőként Gál Imre, a Me- zőberényi Aranykalász Tsz főagronómusa beszélt a he­lyi szójatermesztésről. Mező- berényben 1974-ben kezdték meg e növény termesztését, 70 hektáron. 1982-ig emel­kedtek a termésátlagok, majd ettől kezdve az aszá­lyos időszak miatt vissza­esés mutatkozott. Ennek el­lenére a mezőberényi tsz változatlan kedvvel ter­meszt — a vetésterület 12 év alatt megtízszereződött. Ebben az évben 2 tonna ter­mést takarítottak be hektá­ronként. A kukoricaágazatot kivéve, gazdaságosságát te­kintve nem volt versenyké­pes „ellenfele” a szójának — mondta Gál Imre —, arról nem is beszélve, hogy a réti területeken, mint búza-előve­temény, is kitűnően szere­pelt. A szója után vetett bú­za hektáronként 4-5 mázsa átlagtermés-növekedést ho­zott. A továbbiakban a részt ve­vő mintegy 50 mezőgazdasá­gi szakember Török János­nak, a KITE szaktanácsadó­jának, és dr. Wábel János­nak, a Békés Megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnökének dia­képekkel illusztrált előadá­sát hallgatta meg agrotech­nikai kérdésekről és a gyom­irtásról. A szója nem gyom­elnyomó növény, ezért az állomány fejlődéséhez több­szöri kezelés szükséges, ve­tés és kelés előtt, valamint kelés után is. A gyomirtó szerek, és nem utolsósorban a vetőmagárak teszik költsé­gessé a termesztést. Dr. Bódis László, a Fehér­jetechnológiai Tudományos Termelési Egyesülés igazga­tója számadatokkal utalt a magyarországi termelés hely­zetére. A világon 52 millió hektáron vetik ezt a magas fehérje-, illetve olajtartalmú növényt — Magyarországon 25-30 ezer hektáron. A. ter­melési feltételeket tekintve 80-100 ezer hektáron is ter­meszthető lenne. Ez azt je­lenti, hogy az igények felét borsóval és lóbabbal kiegé­szítve a hazai gazdaságok is kielégíthetnék, ezzel jelen­tős devizát takaríthatnánk meg. Alacsony szintű a szó­ja feldolgozása is. Nagvrészt ipari hasznosítású, főként takarmányozásra, vagy az élelmiszeriparban adalék­anyagként használják. Köz­vetlen táplálkozásra ná­lunk nem használják. Először a tavaszi BNV-n találkozha­tott a hazai közönség a kül­földön már jól ismert szója- tejjel,- szójaliszttel és más hasonló termékekkel. Hama­rosan a Bábolnai Napokon is bemutatják ezeket a korsze­rű táplálkozást célzó termé­keket, amelyekhez gyártót keresnek.. . Sz. M. A szakemberek (képünkön) a Mezőberényi Aranykalász Tsz földjén különböző fajtákkal ismerkedtek meg Iskolatáska-bemutató a Piért-nél Már a jövő tanévre ter­vezett iskolatáska-mintakol­lekció bemutatójára invitált szeptember 3-ra a Piért dél­magyarországi kirendeltsé­gének telekgerendási lera- kata. A papír-írószer boltok és a kultúrcikkboltok veze­tői minden évben ezen a bemutatón választják ki és rendelik meg a következő tanévre az alsó tagozatos kisdiákok számára az iskola­táskákat, tornazsákokat, sőt az óvodástáskákat és tolltar­tókat is. A most éppen 101 darabból álló kollekció be­mutatójára ezúttal vendége­ket is vittünk, mégpedig a telekgerendási általános is­kola néhány 3-4. osztályos nebulóját, és Hegedűs József személyében egy fiatal pe­dagógust, a harmadikosok osztályfőnökét. Kíváncsiak voltunk a véleményükre, hi­szen végül is a táskaválasz­tásban a legilletékesebbek maguk a gyerekek, akik használják majd. Vajon ne­kik melyik tetszik és mi­ért? Nagy a nyüzsgés a bemu­tatóteremben, a megye leg­több szaküzletéből eljöttek a kereskedők. Amíg a gyere­kek nézelődnek, Bohus Mik- lósnét kérdezzük, aki a medgyesegyházi áruház kul- túrcikkosztályát képviseli. — A tavalyinál sokkal na­gyobb a választék, és kb. háromszor annyi árut vet­tünk most, mint a múlt évi bemutatón. Ez például na­gyon tetszik, biztosan nem lesz gond eladni — mutat Bohusné egy takaros, piros­fehér sarokerősítőkkel díszí­tett kazettatáskát, amit a vevők egyszerűen csak dip­lomatatáskának neveznek. Igaz, 644 forint, de hiába drágább, mégis nagyon vi­szik ezt a fajtát. Azután igen praktikus a világos- szürke válltáska nagyobb diákoknak, jó öblös, könnyen tisztítható, bár cipzáros, és azért nem nagyon rajonga­nak a szülők. (Folytatás a 3. oldalon) Szakszervezeti hetek Békés megyében A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusán is hangsúlyozták, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a társadalomban a szakszervezeti munkát. A Szakszervezetek Békés Me­gyei Tanácsa ezekben a hó­napokban szakszervezeti he­teket rendez, amelynek cél­ja, hogy a tisztségviselőkkel és a tagsággal megismertes­sék, értelmezzék a kong­resszus dokumentumait, ha­tározatait. A szakszervezeti hetek ke­retében különböző helyeken és időpontokban tartott ta­nácskozásokon szólnak majd a szakszervezetek feladatai­ról a gazdálkodás segítésé­ben és a területpolitika ala­kításában. A rétegrendezvé­nyeket olyan találkozásokra. kívánják felhasználni, ahol megvitatják az ifjúság, a nők körében végzendő fel­adatokat, véleményt cserél­nek az értelmiségiekkel, s a különböző ágazatok dol­gozóival. A rendezvénysoro­zat szerves részét jelentik az iparági-ágazati középszer- vek, alapszervezetek prog­ramjai. A különböző tanács­kozásokon mód nyílik arra. hogy a mozgalom vezető tisztségviselői találkozzanak a tagsággal. Sokoldalú se­gítséget szeretnének adni a propagandistáknak az új ok­tatási év indításához, felada­taik ellátásához. A szabad­idős és sportprogramok le­hetőséget nyújtanak a ki- kapcsolódásra és a pihenés­re. Néhányat tudunk felsorol­ni a legjelentősebb rendez­vények közül, amelyekről la­punk munkatársai is tudósí­tanak majd. Ma délután az Orosházi Üveggyárban a kongresszusi feladatokról tart aktívaülést Fodorné Bir- gés Katalin, az SZMT ve­zető titkára. A szocialista brigádvezetők VIII. országos tájkonferenciájára október 24—26. között kerül / sor Orosházán a művelődési központban. Üzem-egészség­ügyi konferencia, Népszava­iéra m, Üj Reflektor Maga­zin-est, sportfórum található a rendezvények sorában. Az ágazati szakszervezetek ta­lálkozókat, fórumokat, sport- vetélkedőket rendeznek. A Népszava Lap- és Könyvki­adó Vállalat a rendezvények színhelyein kiadványaiból állandóan árusít. A vásárló választhat a könyvekből, amelyek ismertetik a szerve­zeti életet, a munkavédelmet, a társadalombiztosítást, a mozgalmi munkát segítő leg­fontosabb kérdéseket, de szépirodalmi műveket is ta­lálunk majd a standokon. b. zs.

Next

/
Thumbnails
Contents