Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
NÉPÚJSÁG 1986. szeptember 3., szerda A nyugat-berlini Markwald céggel már több mint egy évtizede kooperál a Gyulai Szabóipari Szövetkezet. A német megrendelőtől kapott anyagból, kellékekből és technológiával készítették ezeket a már őszi viseletre alkalmas női selyemruhákat. A 425 darabos sorozatot még egyszer alaposan átnézik Fotó: Szőke Margit Magyar könyvek Pekingben Először szerepelnek magyar könyvek Pekingben. a szeptember 5—11 között tartandó nemzetközi könyvkiállításon. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat a magyar könyvkiadás legújabb terméséből válogatott anyagot mutat be, tizennyolc könyvkiadó tevékenységét reprezentálva. Az előzetes hírek szerint a legnagyobb érdeklődés a tudományos könyvek iránt várható, elsősorban szak- könyvtárak és egyetemek részéről. A Kultúra ennek megfelelően állította össze a magyar könyvkiadás sokszínűségét érzékeltető válogatást: a kiállított 300 kötet több mint kétharmada társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki és orvostudományi témákkal foglalkozik. Pillantás Magyarországra Egy fejlődő városrész oktatásáról Mezőmegyer évekkel ezelőtt önálló kistelepülés volt köhajításnyira a megyeszékhelytől. Ma Békéscsaba VII. kerülete, előretolt kertvárosa. Egyre többen, főleg fiatalok — megunva a lakótelepek neurózist szülő hétköznapjait — építenek itt, költöznek ki a városból. Számukra és természetesen a régi lakosok számára sem közömbös, hogy milyen viszonyok fogadják- -gyermekeiket a helyi általános iskolában, amelyet nemrégen olvasztottak a korábban már egyesült 4-es, 8-as iskolába. Erről kérdeztem Erdélyi Mihályt, a VII. kerületi általános iskola tagozatvezetőjét. — Hogyan alakult a tanulók létszáma az elmúlt időszakban? — Az összevonások miatt felsőtagozatosaink a 4-es, 8- as iskolához kerültek, a VII. kerületben csak az alsó tagozat maradt. A létszám folyamatosan csökken, 1983 óta 104-ről 86-ra apadt tanulóink létszáma. — Megfelelő a pedagógusellátottság önöknél? — Általában igen. A négy osztályban hét pedagógus tanít. Az idén ketten gyesre mentek, helyettük képesítés nélküli munkaerőket kell felvennünk. A nagyobb probléma az, hogy az egyik gyesen lévő kismamánk tanította a szlovák nyelvet, s most még nem tudjuk kivel pótolni őt. A helybeliek 80-90 százalékának szlovák az anyanyelve, ezért fakultatív tárgyként ciklusonként 5-7 órában tanítjuk a nemzetiségi nyelvet. Ezzel a lehetőséggel egyébként valamennyi diákunk élt eddig. — Milyen a kapcsolatuk a művelődési házzal? — Évek óta szorosan együttműködünk. A művelődési ház a helyszíne valamennyi rendezvényünknek. Nagytermében tartjuk az iskolai ünnepségeket, itt vetítik az iskolamozi filmjeit, illetve a Jókai Színház évi gyermekműsorait is. Saját tornatermünk nincs, ezért a bordásfallal felszerelt nagyteremben zajlanak testnevelésóráink, valamint a tömeg- sportrendezvények. A művelődési ház ad otthont a népi táncnak, illetve az idei évtől beinduló rajzszakkörnek is. — Az iskola felszereltségével elégedett? — Adottak a korszerű oktatás tárgyi feltételei. Szeretném elmondani, hogy a szülői munkaközösség tagjai és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz dolgozói rengeteget segítenek az iskolának társadalmi munkájukkal. Részt vettek a játszóudvar elkészítésében, a nyári felújítási munkálatokban és egyáltalán mindent elkövetnek, hogy a tanulók megfelelő környezetben tanuljanak. y, j. Szerdán „Pillantás Magyarországra” címmel magyar napok kezdődnek a francia fővárosban, az Eif- fel-torony első emeletén. A szeptember 14-ig tartó rendezvénysorozatra a közelmúltban kötött magyar— francia megállapodás keretében, a Gustave Eiffel által tervezett budapesti Nyugati pályaudvar felépítésének 100. évfordulóján kerül sor. Békéscsaba általános és középiskoláinak, valamint a városkörnyéki községek — Köröstarcsa, Újkígyós, Szabadkígyós, Kondoros, Doboz, Telekgerendás, Gerendás és Kétsoprony iskoláinak — közművelődési felelőseit egész napos tanácskozásra, évad-előkészítőre hívta meg Szanazugba a városi tanács művelődési osztálya. A tanács üdülőházában rendezett megbeszélést három csoportban szervezték meg, külön a békéscsabai, külön a városkörnyéki általános iskolák, és külön a középiskolák közművelődési felelőseinek. Az egyes csoportokban a megyei művelődési központ, a színház, az ifjúsági ház, a moziüzemi válA látogatók megtekinthetik majd a magyar korona, a jogar és az országalma másolatát, a budapesti No- votel Szálló gasztronómiai napokat rendez. A magyar napokon számos filmet vetítenek majd az Eiffel-to- rony első emeleti mozijában, s vitákat tartanak Szabó István, Lugossy László és Szabó László filmrendezők részvételével. A rendezvényen képviselteti magát az IBUSZ és a Malév is. lalat, az Országos Filharmónia, a megyei könyvtár és más, békéscsabai művelődési intézmények vezetői, vezető munkatársai tájékoztatták a résztvevőket 1986 87 várható közművelődési programjairól, mondták el ajánlataikat az iskolák számára. A tanácskozás hasznos tapasztalatokkal zárult, elsősorban azzal, hogy az iskolai év kezdetekor, a köz- művelődési programok tervezésének bevezető időszakában az ilyen kétoldalú eszmecsere e programok sikerét segíti elő, módot ad arra, hogy az iskolai közművelődési felelősök időben és megfelelő tájékozottsággal válogathassanak az intézmények ajánlataiból. (s—n) Iskolai közművelődési felelősök tanácskozása A robbanó Sztár „Engedje meg, hogy elsők legyünk, akik gratulálunk új színes tévékészülékéhez. Meggyőződésünk, hogy jól választott, amikor a kiváló műsizaki tulajdonságokkal rendelkező Videoton gyártmányú színes készüléket vásárolta.” A fenti jókívánságokat a Color Sztár színes televízió garancialevelében olvashatjuk. Megható és udvarias:, amit a Videoton Elektronikai Vállalat vevőinek kíván. A bökkenő csak az, hogy az általuk gyártott színes Color Sztár bizony nem mindig tartja meg ezeket a kiváló műszaki tulajdonságokat. 1985, október 13-án, Orosházán — kikapcsolása után fél órával — felrobbant egy Color Sztár. Tiszta szerencse, hogy a képernyő előtt senki sem tartózkodott. A háziasszony a szívéhez kapott, aztán egy vödör vízért rohant. Mentette a menthetőt. így is kiégett egy darabon a parketta, a függöny. „Öntözés” közben arra gondolt, mi történik, ha gyermeke a készülék közelében tartózkodik. Aztán megkezdődött levelezése a gyárral. Regénnyi beadvány született az esetről. Oda-vissza. Vannak a károsultnak levelei, csak éppen tévéje nincs. A Videoton „mosta kezeit”. Megnyugtatta a tulajdonost, hogy „a minősítő irat tartalmazza az élet- és vagyonbiztonsági megfelelőséget”. Közölték továbbá, hogy őket 3 évig terheli a felelősség. Az ügyfél elégedjen meg csak azzal, amit az Állami Biztosítótól kapott; a 11 ezer 800 forinttal. Mert öt év alatt ennyit csökkent a 20 ezer forintos: tévé értéke. Csakhogy az öt év alatt — úgy tűnik — a forint értéke is sokat romlott. Mert színes tévét 40 ezer forinton alul már nem lehet kapni. A Videoton illetékesei elmondták a károsultnak, hogy a közeljövőben három készüléket sorsolnak ki azok között, akiknek kigyulladt a televíziójuk. Tehát 3 vesztes nyertes lesz. Tudomásunk szerint több ilyen felrobbant készüléket tartanak nyilván az országban. Kérdésem: vajon a többi károsulttal mi történik? Spóroljon össze még 20 ezret — feltéve, hogy mindenkinek fizetett a biztosító —, és vegyen egy új televíziót? Vagy lottózzon, hátha a tárgynyereményen nyeri vissza készülékét? Milyen megoldást javasol a gyártó cég? Ha már ilyen robbanós kedvükben vannak a Sztárok, miért nem térnek rá egy biztonságosabb készülék gyártására? Kérdés kérdés hátán. Szerettem volna választ kapni rájuk. A megadott telefon- szágnot hiába hívtuk napokon át. Telexet küldtünk Szabadi Gyulának, a belföldi vevőszolgálat osztályvezetőjének. Nem válaszolt, így hát a kérdések nyitottak maradtak... Béla Vali A kigyulladt televízió maradványai Elismert HNF-tisztségviselök A Hazafias Népfront megyei bizottsága évről évre figyelemmel kíséri a mozgalom tisztségviselőinek és aktivistáinak tevékenységét, s a lehetőségekhez mérten kitüntetések, jutalmak átadásával igyekszik elismerni a közösség érdekében végzett munka eredményét. Természetesen jó néhányan vannak olyanok, akiknek esetében ez a méltányolás csak jelképes, hiszen a több évtizedes fáradozást, a szabad idő feláldozását, illetve ezek ellenértékét nem lenne célszerű anyagi alapon megállapítani. Ugyanis itt — és ezzel tisztában van mindenki — önként vállalt társadalmi megbízatások teljesítéséről van szó, amiért nem jár ellenszolgáltatás. Az erkölcsi elismerésnek, a közmegbecsülésnek sokan tudnak örülni, sőt egy őszinte köszönet mindennél többet jelent, s úgy fogják föl, mint a jövőnek szóló biztatást. * * * Torda Lajos nyugdíjas általános iskolai igazgató az ötvenes évektől kezdve látja el megszakítás nélkül Csabacsüdön a népfronttitkár feladatát. Emellett még ma is ő vezeti a TIT helyi csoportját. Egyébként negyvenkét esztendőt töltött el a pedagóguspályán és ez idő alatt éveken át irányította a járási igazgatói munkaközösséget, s az MHSZ-ben titkárként is közreműködött az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelésében. A közelmúltban lakásán látogattam meg. Az egyik szoba falát értékes perzsaszőnyeg díszíti, amelyet Demcsák János, a község első főjegyzője tervezett és Demcsák Jánosáé készített. Ez egy 1926. évi helyzetet ábrázoló, 1:12 000 méretarányos térkép Csabacsüdről, rajta a címerrel. — Milyen felállásban dolgozik itt a HNF? — A 23 tagú bizottságban és a héttagú elnökségben többen vannak a 35 éven felüliek, meg a férfiak. Az előbbi testület ülésein kevésbé jó, az utóbbiakon viszont százszázalékos a megjelenés. Például az idén a következő témák szerepeltek a napirenden: az új ötéves terv megvitatása, a helyi tanács és a népfront együttműködése, továbbá településfejlesztési, szociálpolitikai és környezetvédelmi feladatokat beszéltünk meg. Ennek eredményeként két utcánkban műút épült, amihez portánként hét-nyolcezer forinttal járult hozzá a lakosság. Még ebben az évben fásítással és árokásással kapcsolatos akciót szervezünk. Az alapellátás javuló tendenciát mutat, ugyanis az áfész nemrég egy új élelmiszerboltot létesített. A tanács segítségével kialakulóban van az öregek napközi otthona. Az intézmény az egykori pékség épületében kap majd helyet. — Hogyan telnek a nyugdíjas-hétköznapok? — Nekem egészségügyi okokból is nagyon hasznos a kertművelés. Időm nagyobbik részét ezzel töltöm el. Feleségem szintén nyugdíjas. Három gyermekünk és hat unokánk van. A kölcsönös látogatások elég gyakoriak. Szeretek olvasni, különösen a szépirodalmi alkotásokat kedvelem. Ezenkívül el szoktam beszélgetni ismerőseimmel, barátaimmal és kollégáimmal is. A megye másik szegletébe, Battonyára is ellátogattunk, ahol Roczkov Borisz- láv helyi HNF-elnököt kerestem fel. Fiatalkorában — mint mondotta — szülei földjét művelte, majd Orosházán a mezőgazdasági technikumot végezte el. Ezután pedig oklevelet szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Közben vezető beosztásban több helyen is dolgozott, míg 1977-ben előbb üzemgazdászi csoportvezető, majd belső ellenőr lett a Petőfi Tsz-ben. — Kikre lehet számítani a tömegmozgalmi munkában? — Őszintén szólva például a mi esetünkben nem volt szerencsés a népfrontbizottság létszámának csökkentése az előző ciklushoz képest. A jelenleginél több aktivistát tudtunk mozgósítani egy-egy aktuális feladat elvégzésére. Most 36-an vagyunk, de azt is figyelembe kell venni, hogy időközben nem ritka az elköltözés, a passzívvá válás és a halálozás sem. Egyébként mindenben számíthatunk a nő- és rétegpolitikai munkabizottságunkra, amelyet korábban Ravasz Lajosné irányított, majd Nagy Imrénét választottuk meg vezetőnek. Az általános iskolában tartott üléseinkre a testületi tagoknak mintegy 80 százaléka jön el. Kimondottan jó a kapcsolatunk az oktatási intézmények szülői munkaközösségeivel; továbbá a párt-, tanácsi és gazdasági szervekkel. Egyik legnagyobb feladatot a szeptember 23-i felszabadulási ünnepségig való mozgósítás jelenti. Ehhez természetesen fásítási, parkosítási, tisztasági és egyéb tennivalók is hozzátartoznak. — Mit szeret csinálni szabad idejében? — Nézze, van még néhány évem a nyugdíjazásig. Min- di° arra gondolok, hogy talán majd jut időm olyan tevékenységre is, amely a munkahelyi, társadalmi és egyéb kötelezettségeim miatt ma még szóba sem jöhet. Bizonyára ezért is szeretem a rádiót, mert ennek hallgatása közben mindig tudok valamit, más hasznos dolgot, csinálni. A belföldi kirándulásokat szintén kedvelem. Külföldön is jártam már több alkalommal, s ezek az utazások főként szakmai tapasztalatszerzés szempontjából voltak fontosak. S hogy a családomról is mondjak valamit: feleségem Köjál-ellenőrként dolgozik, fiunk általános iskolába jár jelenleg. Nagyon szeretném őt úgy felnevelni, hogy egyszer majd a nyomdokaimba léphessen. Bár már ma is sejtem, hogyannak idején neki sem lesz könnyebb... Bukovinszky István Magyar kórus sikere Olaszországban Az olaszországi Arezzóban rendezett nemzetközi kórus- verseny nagydíját a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem női kara nyerte el. A nagyszabású zenei fesztiválon, amelyet az idén harmincnegyedik alkalommal rendeztek meg, 16 ország 50 kórusa vett részt. A magyar női kar «első helyezést ért el a „polifon” kategóriában is, s ugyancsak első helyezett lett a „romantikus és huszadik századi kóruszene” kategóriában. A pécsi kórus ezenkívül elhódította a Liszt-művek legjobb előadásáért járó kü- löndíjat. Ugyanezen a versenyen a kórus karmestere, Jobbágy Valér, a „legjobb karnagynak” járó különdíjat kapta. Az arezzói kórusverseny érdekessége volt, hogy a zenei rendezvényeken kívül az érdeklődők Liszt életéről szóló dokumentációs kiállítást tekinthettek meg, magyar kiadású Liszt-lemezeket és -kottákat is vásárolhattak.
