Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-22 / 223. szám
ISNiUMM 1986. szeptember 22., hétfő Bajnok borotvával, fésűvel és ollóval — A versenyzés az ön számára sport, hobbi vagy munka? — Egy kicsit sport is, hobbi is, munka is. Egyértelműen egyiknek sem nevezném, de ugyanakkor mindegyik. Sport, mert rengeteget kell készülni egy-egy versenyre, hobbi azért, mert munka után is naponta foglalkozom vele, s tulajdonképpen munka, ugyanis ez a kenyerem. Egyszerűen e hármat együtt szeretem — töpreng' Cseh István, a Békés Megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet orosházi fodrásza. — Megszállottja vagyok a szakmámnak. . -. — folytatja csendesen a fiatalember, aki 1967-ben szerzett szakmunkás-bizonyítványt a férfifodrász szakmában. Csakhamar a különböző megyei versenyeken kitűnt nemcsak hasonló korú, hanem a szakmában évtizedek óta dolgozó fodrászok között is. Az elmúlt két évtizedben tucatnyi megyei versenyt, és országos bajnokságot nyertem, tavaly pedig jogot szereztem a mesterbajnokságon való szereplésre, ahol 6. lettem. A legnagyobb sikeremet ez év augusztus 30-án értem el: Miskolcon 9 ország válogatottja szerepelt a Barátság Kupa versenyen — három férfi- és három női fodrász, valamint három kozmetikus —, s csapatban első helyen végeztünk. A mgayar válogatott tagjaként az egyéni versenyt én nyertem egy NDK-beli és egy bolgár versenyző előtt. — Hogyan lesz valaki a fodrászválogatott tagja? — Az idén kerültem a 10 tagú keretbe, ahol négyen vagyunk vidékiek. Minden második hétfőn Budapesten, a Magyar Fodrász-, Kozrpp- tikus Egyesület klubjában 3-4 órát tréningezünk modelljeinkkel, a legjobb szakemberek irányításával. A felkészítés során úgy volt, hogy én a „B” csapatban indulok, ugyanis a rendező ország két csapattal szerepelhet ezen a versenyen. Két frizurával készültem is: divatfrizurával választékkal, és választék nélkülivel. A verseny előtt három nappal a felkészítők úgy döntöttek, hogy az „A” csapat tagja leszek. Mi tagadás, megörültem, de nyomban el is fogott az idegesség: más frizurával kellett porondra áll- nom, nem azzal, amit gyakoroltam. Egy klasszikus hajvágás és egy sportos divatfrizura készítése volt a feladatom. Rövid idő alatt új modelleket kellett keresnem, az idő is kevés volt, mindegyik frizurát csupán háromszor gyakoroltam. A verseny előtti este még nem tudtam pontosan, milyen frizurákat fésülök majd — hallom. Megtudom azt is, hogy a modell rengeteget tud segíteni a versenyzőnek, úgymond „diktálja” neki a fogásokat, mozdulatokat. S milyen az ideális modell? Jó arcú, magas, vékony, dús és könnyen kezelhető hajjal. És milyen a jó fodrász? Először is — legalább is Cseh István szerint — a szakma megszállottja, s nem árt, ha van érzéke a széphez, no és ami nélkülözhetetlen, könnyű a keze. — Ha elnehezül az ember keze, akkor az ujjai bizony már nem úgy engedelmeskednek, s ez nemcsak a versenyzést, hanem a mindennapi munkát is nehezítheti — jegyzi meg beszélgető partnerem. Mi tagadás, szó esik a keresetről, a megbecsülésről is. A versenyzésből megélni nem lehet. Azt a mindennapi munka mellett csinálom. A sikerélmény, a szakmai tapasztalatcsere az igazi hajtóerő, no és csodálatos érzés, amikor eredményhirdetéskor a dobogó legfelső fokán állva eljátsszák a győztes tiszteletére a Himnuszt. Ami a keresetet illeti: az évek során a vendégköröm nőtt, szóval megtérül a befektetés — hallom, s máris az idei nagy feladatról beszél. Megtiszteltetés érte a napokban: a Magyar Fodrász, Kozmetikus Egyesület október 4-én Budapesten, az Intercontinentalban bemutatóval egybekötött technikai napot rendez, amelyen Cseh István üzleti frizurákat készít. S mi l(esz jövőre? Ami már biztos: mesterbajnokság, a Barátság Kupa és a fodrász Európa-bajnokság, melyen természetesen szeretne szerepelni. Az idei eredményei alapján... No, de ez a jövő zenéje. Szekeres András Figyelem! Kedvezményes vásár a Kemikál újkigyósi szaküzletében Újkígyós, Petőfi utca 60/2. sz. alatt. Telefon: (66) 56-255. 1986. szeptember 19-től, a BNV ideje alatt egyes termékek 10 százalék kedvezménnyel kaphatók Ajánlatunkból az alábbiakra hívjuk fel kedves vásárlóink figyelmét: — Akvabit szigetelőlemezek (papírhordozójú, csupasz és homokolt lemez) — fényvédő BITULAX — külső és belső, mosható falfesték, vliesin, kapitol — csempe-, padlólap-, parkettaragasztók — fakonzerválók, díszlazúr favédő és díszítő festékek — tapétaragasztók — bonobitok — BITULAX-szigetelőanyagok — BITUGÉL-szigetelőhabarcs — glettanyag, breplasta, belső falfelületre — vízzáróhabarcs- és adalékanyagok, barna 2000, resolit — szileton Mátra gázbetonragasztó-habarcs — aljzatkiegyenlítők, padlopon, betonadalék szerek — origó kittekből FI, F2, F3. Egész napos nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7-től 15.20 óráig. Levél Omszkbél MSZBT-tagcsoporfok az iskolákban „Kedves Andrea! Miért nem írsz nekem? Én már 7. osztályos vagyok. Jól tanulok. Hamarosan születésnapom lesz. Október 30án tartjuk... Az iskolával a mezőre mentünk, segíteni betakarítani. Az osztállyal nemrég kirándulni voltunk. Az erdőben nigyon jó volt. Tüzel raktunk. Nagyon jól szórakoztunk. Andrea, légy szíves küldjél levonókat, nagyon kérlek. Viszontlátásra! Barátnőd: Ólja A levél Omszkból érkezett, a gyulai Bánhunyadi Andreának. Gondosan díszítették, a kedves sorokhoz fényképet mellékeltek, hadd tudja meg Andrea, milyen kislánynak küldi a választ. Nehéz lenne megszámlálni, hány gyerek szövöget így, levelezéssel barátságot a szovjet pajtásokkal. Nem könnyű lefordítani a mesz- sze íródott sorokat, s még nehezebb összehozni rá a választ. De megéri, hisz nem csupán jó barátra, de — ha áttételesen is — tanítóra is lelnek e levelek által. Mert illik helyesen fordítani, szépen, hibátlanul írni, ha már olyan messzi, más országba küldik gondolataikat. Andrea is büszke erre a barátságra. Tablót készített tavaly. E levelet, a fotót, néhány képes levelezőlapot ragasztott rá, s az iskolának ajándékozta, a gyulai 3-as- nak, mikor végzett... * Ez persze csak egy móz- zanat abból a folyamatos munkából, melyet az iskola a két nép közti barátság ápolásáért tesz esztendők óta. A győzelem napjához kapcsolódva, minden évben megrendezik az orosz nyelvi hetet. A megnyitón, az ünnepélyes csapatgyűlésen több eredeti, orosz népdalt ad elő az énekkar. Az iskola ösz- szes szakköre készül valamivel a nagy eseményre, kiállítást rendeznek munkáikból, hadd lássa „ország-világ”, nem dolgoztak hiába. Az ügyes kezek szakkörpártákat, a rajzszakkörösök meghívókat készítenek... Meg kell adni a módját az orosz teadélutánnak, népviseletbe öltözve tálalják a jobbnál jobb orosz ételeket, tortákat, kísérőül szamovárban főzik a teát... Még a szülőknek is jut feladat. Már most elkezdik gyűjteni a baráti ország receptjeit, hogy tudják, mit készítsenek majd közösen a gyerekekkel a teadélutánra. Az már szinte természetes, hogy a finom falatok mellé orosz muzsika szól, s hogy a termet a két nép közt kialakult barátság jegyében díszítik fel. Mindezt dr. Csanálosi Ár- pádné, az iskola MSZBT-tag- csoportjának titkára idézi fel, amint a nyelvi heteken készített fotókat nézegetjük. Természetesen nem csupán ezen az egy héten tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a gyerekek megszeressék az orosz nyelvet. — Kollégáimmal olyan módszerekkel igyekszünk tanítani, hogy vonzóvá tegyük a nyelvet. Az iskolavezetés mindent megtesz azért, hogy felkészültségünk megfelelő legyen, e nem könnyű feladathoz. Hárman tanítunk oroszt, ketten már voltunk a Szovjetunióban továbbképzésen, így saját élményeink alapján is szószólói lehetünk a két nép barátságának. E riport egy levél idézetével kezdődik. Az elmúlt évben a 460 felső tagozatos diákból 322-en leveleztek Szovjetunióban élő társaikkal. Órákon mindig megbeszélik, hogy mit írjanak, s a szépei* megfogalmazott levélért buzdítás is jár: dicséret, ötös. melyik pedagógus, hogy szereti... Az iskola május 9-én ünnepélyes keretek között vette át az okiratot az MSZBT- tagcsoport megalakulásáról. Azóta, ha lehet, még lelkesebben végzik e munkát. Szép terveket szövögetnek. Ellátogatnak majd a Szovjet Kultúra Házába, testvériskolákkal veszik fel a kapcsolatot. minden ünnepségüket orosz műsorszámokkal színesítik, s a tantestület KISZ- esei sem maradnak ki a tervekből: ők irodalmi vetélkedőre készülnek. * A Békéscsabai 10-es Számú Általános Iskolában is fiatal MSZBT-tagcsoport dolgozik. E sorok írója, egy városi értekezleten hallott először róluk, ez év februárjában. A gyerekek kedves irodalmi műsort adtak elő, természetesen orosz nyelven. A nagyobbacskák borzasztóan izgultak, pedig nem volt miért. Bemutatkozásuk tökéletesen sikerült, nagy tapsot kaptak... Ólja — Igen, ez volt a „premierünk”. Azóta is szívesen vállalkozunk a közreműködésre az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken. Az iskola április 4-én kapta meg az országos elnökség oklevelét, ezzel hivatalossá vált MSZBT-tagsá- guk. — Tulajdonképpen ezután is azt csináljuk, amit eddig — mondja Kesjár Tamásné MSZBT ügyvezető elnök —, csak sokkal koordináltabban, és külső segítségre is számíthatunk. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez az általános iskolai korosztály az, mely életkori sajátosságainál fogva a legfogékonyabb a baráti kapcsolatok kialakítására. Itt, * a 10-es számú általános iskolában mindig nagy hangsúlyt kapott a nyelvoktatás. A harmadik, negyedik és nyolcadik osztályosok, valamint a nyelvtagozatosok bontott csoportokban tanulják az oroszt. Ám az érzelmi ráhangoláshoz mindez kevés. Ezért rendezik meg — itt is évről évre — az orosz nyelv hetét, ezért szorgalmazzák — ők is — a levelezést, ezért rendeznek kiállításokat, melyek a Szovjetunió megismerésében segítenek. — Az MSZBT-tagságnak köszönhető, hogy előadókat, filmeket, kiállításanyagokat kapunk a jövőben. Segítenek ha kell a vetélkedők szervezésében is. Gondolom, idővel táborozásokra is lehetőségünk nyílik. Elhatároztuk, hogy a Penza-klub munkájából is kivesszük a részünket, magyar és orosz nyelvű műsorok adásával... Az MSZBT-faliújság is hamarosan elkészül, melyen a leg- firssebb hírekről tájékoztatjuk a tagságot... — És sorolja, sorolja a szép terveket Kesjár Tamásné. Mi mással zárhatnánk e riportot? Kívánjuk, minkét iskola váltsa valóra elképzeléseit. Nagy Ágnes Mit tegyünk a falra? Fotó: Szőke Margit
