Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

1986. szeptember 22., hétfő Lapszél Szenzáció Hogy mi a szenzáció, az koronként változik. Egykor annak számítottak a bo­szorkányégetések, a tele­fon, a rádió, a repülőgép, aminek kipróbálására ez­rek és ezrek vonultak a helyszínre. Hitték is, meg nem is, amit láttak, hal­lottak, ahogyan Lajka űr­utazásával voltak a ma öregjei. Azóta a technika olyan csodákat produkált, hogy természetesen vesszük tu­domásul az űrrandevúkat, a szuperszonikus csodákat, a beszélő robotot, s niég felsorolni is képtelenség, mi mindent. Együtt élünk immár a csodákkal, s a mesebeli király, aki fele országát adta volna egy hihetetlen történetért, nem győzné vagyonával n valós történeteket sem., Lombikbébi? — Nem hi­szem! — kiáltaná, de ugyanúgy tamáskodna a rakétaelhárító rakéta hal­latán, ahogyan nem hinné a műholdakról sugárzott tévéműsorok meséjét sem. Ám a ma embere sem ug­rik be mindenféle mesék­nek, s igen nehéz bármifé­le történettel is kiváltani belőle, hogy „nem hiszem”. Pedig igencsak éhes a szenzációra. Talán éppen azért, mert nehéz izgalom­ba hozni. Felgyújtottak egy fiatal férfit, és egy lányt a Pinochet-rezsim vér­szomjas rendőrei? Szomo­rú, ám évek alatt meg­szokta. Dühöng a terror Párizsban, Libanonban? Mindennap hallja, látja. Üjabb áremelés itthon? Nem várja, de megszokta. Nem jön tehát izgalomba, csak dühöng. Mi hát akkor a szenzá­ció? Páldául egy óvodás gyerek eltűnése. A békés­csabai rossz hajlamú fér­fiú, avagy szatír óta ilyen szenzációt még a földren­gések sem jelentettek. Min­denki hírre szomjasan fi­gyelte a rádiót, televíziót, hogy megtalálták-e a Pi­lisben elveszett apróságot, és színezte a történetet az óvónők felelőtlenségéről, az arra mászkáló beteges emberek lehetőségéről, a " gyermekrablásról. Igaz, a hollywoodi fil­mesek már ötven éve rá­jöttek, és ügyesen adagol­ják is, hogy igazán a gye­rekekkel történt dolgokkal lehet felrázni a felnőtte­ket. Mélységesen felhábo­rodunk és együtt izgulunk minden gyermek ellen el­követett ' bűncselekmény vagy szadista megnyilvá­nulás alkalmával, olykor jogosan fővesztést kívánva az elkövetőnek. S az iggzság mégis az, hogy nap mint nap szó nélkül elmegyünk a kisebb tragédiák vagy tragédiához vezető sorshelyzetek mel­lett. Mikor az őrjöngve ke­rékpározó vagy motorozó gyerekeket látjuk, s nem szólunk rájuk, vagy a gyermekeit rendszeresen ütlegelő, erőszakos szom­szédnak szabad teret enge­dünk gyermekei kínzásá­hoz, avagy elfelejtjük meg­kérdezni a késő este sá­padtan, szipózásból haza­botorkáló gyermeket, hol járt, akkor magunk is hoz­zájárulunk a későbbi tra­gédiához. Hogy aztán so­pánkodjunk. aggódjunk, izguljunk, ahogy illik. Könny szökik a szemünk­be, elmondjuk, hogy „nem ember, aki ilyet tesz”, az­tán néhány nap múlva ugyanúgy elmegyünk a lá­tottak, hallottak mellett. A pilisszentkereszti kis­fiú előkerült. Ám hogy hány kis társa van nap mint nap veszélyben, azt tudjuk, de nem akarjuk érzékelni. Pedig senki más^ csak mi, felnőttek tudnánk megelőzni a gyermektragé­diákat. Hogy ne legyen be­lőlük szenzáció. B. Sajti Emese A HÉT ben láttuk, megkérdeztük: a Délépnél mennyit dolgoznak? Megdöbbentő adattal vezet­te be A Hét műsorvezetője, Léderer Pál a munkaidő ki­használásáról, illetve kihasz­nálatlanságáról szóló ripor­tot: becslések szerint az évi munkaidőalap egyharmada vész kárba hazánkban. Fe- yér Zoltán riportjában a székesfehérvári Alba Regia Építőipart Vállalathoz láto­gatott el, ahol keserű tapasz­talatokról hallhatott. A ri­portot követően felhívtuk Puskás Imrét, a Délép Bé­kés Megyei Építőipari Le­ányvállalatának igazgatóját, s megkérdeztük, neki- .milyen tapasztalatai vannak, s mi­ként próbálnak segíteni a bajokon? — Rengeteg igazolatlan tá­vollétünk van, melynek hát­terében általában az italozás áll. Aki rendszeresen hiány­zik — s erre volt már pre­cedens —, attól fegyelmi úton'megszabadulunk. Dol­gozóink mintegy fele fiatal, számukra az otthonépítés a legfontosabb, ezért sok a fi­zetés nélküli szabadság is. Ezt kénytelenek vagyunk ki­adni, dolgozóink nyugalma érdekében. A törtnapi kiesé­sek fő oka az ingázás. A jö­vőben igyekszünk a munka- erőforráshoz közel munkát vállalni. Gondot okoz a má­sodik gazdaság, melyet mun­kaidőben szerveznek, s ez a hatékonyság rovására megy. Aki hétvégén aktívan dol­gozik, nálunk piheni ki ma­gát... — Szó volt a „kemény­szívű” vezetők népszerűt­lenségéről is... — Ha a munkahelyi vezető nem figyel eléggé dolgozói­ra, azok- munkája nem meg­felelő, azt prémiumában ve­szi észre. Intézkedéseink is a hatékonyság növelését cé­lozták. A túlóráztatást a munkaidő védelmében nem engedélyezzük, aki mégis túlórázik, az legfeljebb le­csúsztathatja, s csak kivéte­les esetben fizetjük meg pénzben ezt a munkát. A másik, ugyancsak e célból hozott rendelkezés, hogy a szabadságokat lehetőleg a téli hónapokban kell kiadni. Építőiparról lévén szó, en­nek okát nem kell magya­ráznom. .. — Mindez megoldja a gon­dokat? — Csupán enyhíteni tud­juk a munkaidő-kiesést, de úgy érzem, vállalati szinten többet nem tehetünk. Ha a béreket emelni tudnánk, s dolgozóink nem kényszerül­nének esti, hétvégi munkára, jóval eredményesebb lenne a termelés. — Kilátástalannak tűnik a helyzet? — A téma ismerős volt, hiszen a műsor szakértője, dr. Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője már nem­egyszer szólt e gondokról. Ideje minden gazdálkodó szervezetnél komolyan venni az itt elhangzottakat, mert az össztársadalmi érdek ezt kívánja. N. A. Könyvtárosok továbbképzése A Szanazugban mintegy 40 könyvtáros vesz részt a me­gyéből azon a kétnapos to­vábbképzésen, melynek első előadását holnap, szeptem­ber 23-án délelőtt 11 órakor tartja Soron László, a Műve­lődési Minisztérium könyv­tári osztályának főelőadója. Előadásának címe: „Üjabb tendenciák a közművelődési könyvtárügyben”. Délután 2 órai kezdettel dr. Arató An­tal, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ szerve­zési és propagandaosztályá­nak vezetője beszél a könyv­tárról és környezetéről, va­lamint közönségkapcsolatá­ról. A közművelődési könyv­tárakban alkalmazható szá­mítógépes programokról Tóth Dezső, a Veszprémi Oktatástechnikai Központ munkatársa tart előadást. Másnap, szeptember 24-én az állománygondozés, állo- mányapasztás Békés megyei tapasztalatairól számol be Csobai László, a Békés Me­gyei Könyvtár osztályvezető­je. A továbbképzés utolsó előadását Győri Erzsébet, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ gyűjte­ményfejlesztési és bibliográ­fiai tanácsadó osztályának vezetője tartja, „Állomány­gondozás, állományapasztás a közművelődési könyvtárak­ban” címmel. Akár tetszik, akár nem, ma, szeptember 22-én beköszönt a csillagászati ősz. Szerencsére — mint képünk is bizonyítja — a hét végén az időjárás kegyes volt a nap, a fürdőzés sze­relmeseihez. Ök, mit sem törődve a csillagok állásával, s a vészesen közelgő, szomorú évszakkal, gondtalanul lubickol­tak a hűs habokban Fotó: Béla otto Diáktanya a Komlóban Alig egy éve írtunk arról, hogy lesz-e diáktanya a gyulai Komlóban? Az akko­ri feltételes módú fogalma­zás mára állítássá változott: igen, lesz, méghozzá hama­rosan. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság kezdeményezésére már alakult az ország néhány te­lepülésén úgynevezett diák­tanya, melyek lényege: ol­csó szállást és étkezést biz­tosítanak diákok részére, s ezeken túl különböző vonzó szórakozási lehetőségek is várják a fiatalokat ezeken a helyeken. A gyulaiak pályázatát is kedvezően ítélte meg az ÁIB, s egymillió forintot utalt át e célra. Ehhez az összeghez tesz még hozzá .a vendéglátóipari vállalat 3- 400 ezret, hogy mindenféle szempontból megfelelően ala­kíthassák át a ma még cuk­rászdaként működő helyisé­get a Hét vezér utca és a Béke sugárút sarkán. Az átalakítási munkálatok hamarosan megkezdődnek, s várhatóan november 30-ig be is fejeződnek. Bizonyára kedvelt helye lesz ez a gyulai — s a más településről érkező — fiata­loknak, hiszen sokféle ked­vezményben részesülhetnek. A diákok olcsó szállást kap­nak a Komlóban, kedvezmé­nyesen étkezhetnek, s noha II. osztályú lesz a diákta­nya, az üdítőket és sütemé­nyeket III. osztályú áron vá­sárolhatják meg. A Komló vezetősége mindezen túl, a városi KISZ-bizottsággal kö­zösen, különböző kulturális, szórakoztató programokat is szervez, többek között talál­kozókat közéleti személyisé­gekkel, írókkal, vetélkedő­ket, pódiumműsorokat, is­meretterjesztő előadásokat. A technikailag jól felszerelt diáktanyán — a tervek sze­rint — klubok is működnek majd. P. F. — HALÁLOS BALESET. Szep­tember 20-án 18 óra körüli idő­ben Gyula belterületén halálos kimenetelű baleset történt. Pfla­um József 52 éves gyulai lakos a Budapest körúton figyelmet­lenül vezette személygépkocsi­ját, s elütötte a vele azopos irányban kerékpározó Stefanyik András 74 éves gyulai lakost, aki a baleset következtében olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítás közben meghalt. Az ügyben a rendőr­ségi vizsgálat folyik. HÍREK Hirügyéletünk 19' óráig hív­ható, a tele- tyj QCII fönszántunk: L / " U O U Hírügyeletes: Pénzes Ferenc MA: MÓRIC NAPJA A Nap kél 6.30 — nyugszik 18.45 órakor A Hold ké| 20.17 — nyugszik 11.09 órakor ÉVFORDULÓ Százkilencvenöt éve szüle­tett Michel Faraday (1791 — 1867) angol fizikus és kémi­kus, az elektromágneses me. zőre vonatkozó ismeretek, s egyben az egész modem elektromágnestan megalapo­zója. IDŰIÓRflS Éjszaka erős lehűlés, gyenge talaj menti fagy, nappal kelle­mes melegedés. Ez jellemezte hétvégén megyénk időjárását. Szombaton a reggeli 3 fokról kora délutánra 20 fokra melege­dett a levegő. Vasárnap hajnal­ban szintén hideg volt. 2,4 fok volt a minimumhőmérséklet. Ilyen alacsony minimumhőmér­sékletet 59 éve nem mértünk e két napon. Délutánra Szarvason és Békéscsabán 23 fokra emel­kedett a hőmérő higanyszála —> tájékoztatta lapunkat Unyatinsz- ki Zoltán, a Békéscsabai Me­teorológiai Állomás ügyeletese. Előrejelzés az ország területé­re ma estig: folytatódik a nagyrészt derült, száraz őszi idő. Északon, északkeleten átmeneti­leg megnövekszik kissé a felhő­zet és néhol futó zápor is való­színű. Egyúttal megélénkül, majd időnként megerősödik az addig gyenge, mérsékelt északi, északnyugati szél. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 3—8 fok között, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 20 fok körül alakul. — NÉKOSZ-MEGEMLÉKE- ZÉS. Veszprémben szomba­ton ünnepélyesen megemlé­keztek a Batsányi János és Bányai Júlia néven 40 évvel ezelőtt megalakult népi kol­légiumról. Ez alkalommal a régi kollégium falán már­ványtáblát lepleztek le. A találkozóra egybegyűlt egy­kori népi kollégisták megko­szorúzták Batsányi János emléktábláját, és emlék­ülést tartottak a veszprémi várban. — VOLÁN-KÖZLEMÉNY. Ma, szeptember 22-én délelőtt 10 órá­tól október 3-án 14 óráig a ti- szaugi Tisza-hidat a közúti for­galom elől lezárják. Ezalatt Bé­késcsabáról Budapestre és visz- sza, valamint Békéscsabáról Kecskemétre és vissza közleke­dő autóbuszjáratokon a forgat? mat úgy bonyolítják le, hogy az utasok gyalog átkelve a hí­don, másik autóbusszal folytat­ják útjukat. Sok járókelő meglepődve szemlélte a minap Budapesten a Keleti pályaudvar előtt várako­zó paripát. Vajon az aszály sújtotta legelőkről került-e oda, vagy talán energiatakarékos­sági okokból ló vontatásra kíván áttérni a MÁV? Szó sincs erről, ugyanis — amint megtud- tűk — a jószág csupán egry készülő magyar filmben „statisztál” Fotó: Bukovinszky István Kner-könyvek Tibeti dalok (Európa) — Gergei Albert: Ar- girus históriája (Szép­irodalmi) — Mária (He­likon) — Pablo Neruda versei (Európa) — Ör­kény István: Párbeszéd a groteszkről (Szépiro­dalmi) — Alekszej Tolsztoj: Nyikita gyermekkora (Európa) — Buda ostroma (Szépirodal­mi) — Bessenyei József: A Hét­torony foglya (Labirintus-soro­zat, Helikon) — Eskhart mester (Helikon) — Gyula város tűz­védelmének története az 1700-as évektől napjainkig (Gyula vá­ros) LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság közlése szerint a 38. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottó­nyeremények — a nyere­ményilleték levonása után — a következők: 4 találatos szelvénye 70 fogadónak volt, nyeremé­nyük egyenként 176 080 Ft. 3 találata 4834 fogadónak volt, nyereményük egyen­ként 1275 Ft. A 2 találatos szelvények száma 134 705 db, ezekre egyenként 46 fo­rintot fizetnek. A Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet (Békéscsaba, Bartók Béla u. 46—50.) pályázatot hirdet a gyula-törökzugi szoigáltatóház üzemeltetésére, átalánydíj-befizetéses rendszerben: — lakáskarbantartás területén szakipari tevékenységet folytatóknak — hűtőgépszerelőknek — RTV-műszerészeknek. Érdeklődni, jelentkezni: a szövetkezet műszaki vezetőjénél

Next

/
Thumbnails
Contents