Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-18 / 220. szám
NÉPÚJSÁG 19S6. szeptember 18., csütörtök Őszi munkacsúcs a határban (Folytatás az 1. oldalról) lászos talajelőkészítése. Kukoricát 420 hektáron termelünk, mégpedig takarmánynak, a betakarítását a napraforgó után kezdjük. Befejeztük a silózást, 800 vagon siló készült a szarvasmarhaállománynak. Gondunk a szállítással akad, hiszen egy időben kell sok mindent szállítanunk, de egy csehszlovák társgazdaságból érkezett segítség, s viszonzásul mi náluk silózunk. Köröstarcsa, Petőfi Tsz, Nagy Imre, elnök: — A nyári, nem valami jó terméseredmények után viszonylag kedvezőnek ígérkezik az ősz. A 461 hektár napraforgót learattuk. Tagjai vagyunk a békési napraforgótárház társulásnak, ide szállítjuk a nagy olajtartalmú magot, előtisztítás után. Jelenleg a 457 hektár rizs aratása folyik, két hete 60 hektárról betakarítottuk a rövid tenyészidejűt, utána várnunk kellett, s addig az 545 hektár kukoricánkból letörtünk 180 hektárnyit. Most folytatódik a rizsaratás és a szójabeta- karítás, ezután a maradék kukorica következik. A rizstermés jobb a tavalyinál és a tervezettnél is, a napraforgó pedig még soha ekkora hozamot nem ért el. Általában mondhatom, hogy az ősziek kedvező képet mutatnak, bízunk benne, hogy pótolják a nyári lemaradást. Jól haladunk az őszi vetésre való felkészüléssel is. Nagybánhegyes, Zalka Máté Tsz, Chabrecsek András főmezőga*zdász: — Aránylag jól állunk, sok a munka, egy időben sokféle növényt kell betakarítani. A silózást befejeztük, a 430 hektár napraforgót learattuk, a 2200 hektár kukorica törése megkezdődött, a hozam változó, a mélyebb területeken jobb. Később szedjük a 200 hektár cukorrépát. Nálunk sok a háztáji növény, fűszerpaprika, dugványhagyma, cirok, így torlódik a szállítás, hiszen a jó időt mindenki igyekszik kihasználni. De jó a munkaterv is, és a szállítást igyekszünk minél szervezettebben megoldani. Pusztaföldvár, Lenin Tsz, Perjés Antal főagronómus: — A kukoricatörés felénél tartunk, az összes területünk ezer hektár volt. A termés a szárazság ellenére jobb a tavalyinál. A kukorica az idén korábban érett, már szeptember elején megindultak a munkagépek. Ugyanakkor a tenyészidő- különbség megmaradt, így folyamatosan tudunk dolgozni. Huszonkét százalék a víztartalom, tehát kevés vizet kell elvonni, valamelyest kisebb lesz az önköltség. A cukorrépaszedést október elején kezdjük, addigra szeretnénk végezni a kukoricával, őszi búzát 1100 hektáron tervezünk, a terület 60 százalékán már szinte vetésre kész a talaj. Sarkad, Lenin Tsz, Varga János növénytermesztési fő- ágazat-vezető: — A napraforgó betakarítása folyik, a 709 hektárnak 60 százaléka kész, a termés a tavalyinál lényegesen jobb. A héten, kedden elkezdtük az 570 hektár cukorrépa szedését, naponta 25—30 vagont szállítunk a Sarkadi Cukorgyárral közösen a gyárba, amellyel igen jó a kapcsolatunk, sok segítséget kapunk tőlük a 4 ezer szarvasmarha takarmányozásához is. Már van mintegy száz vagon nedvesen tárolt kukoricánk is, és kész a 800 vagon siló 80 százaléka. Árukukoricát 700 hektáron vetettünk, ezt még nem törjük, mert a hideg, kötött talajon, amilyen a miénk, később érik. Ami az őszi vetésre való felkészülést illeti, a meliorációs fenntartási munkák keretében az idén 1000 hektáron végzünk mélylazítást, s ebből 800 hektár kész. A kötött területeken nehéz a talajelőkészítés, száraz a föld. Előfordul alkatrészhiány is. Nem esett szó még a kenderről: a héten befejeztük a szállítását, egy része exportra kerül, 90 százaléka ugyanis első osztályú. Szeghalom, Fehér Lajos Tsz, Szabó Gyula, termelési elnökhelyettes: — Az időszerű munkákkal jól állunk. Az őszi vetés alá 3 ezer hektáron kell előkészíteni a talajt, s ez az ösz- szes szántóterületeknek csaknem a felét jelenti. Megfelelő, aprómorzsás a magágy, csak biológiailag nem tud beérni, legfeljebb ha jönne egy eső. A kukoricánknak 15 százalékát takarítottuk be, a terület egyébként 1200 hektár, több a tervezettnél, mert volt másodvetésünk és átminősítés is. A víztartalom a talajtól függően nagyon változó, 16—28 százalék közötti. Rizst 375 hektáron vetettünk, betakarítása csaknem 30 százalékán kész. Karcagra szállítjuk, az átvevők elégedettek a minőséggel. A napraforgó-aratást félbehagytuk, a belvizes területeken a te- nyészidő ugyanis meghosz- szabbodott, így a 975 hektárból 825-öt arattunk le, a többi szeptember végére marad. A cukorrépát a hét végén kezdjük szedni, a kábái gyárban dolgozzák fel. Tóth Ibolya Szeptember 22-től október 3-ig Lezárják a tiszaugi hidat Szolnokon tegnap, szerdán a közúti igazgatóságon sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 44. számú főúton levő tiszaugi közös közúti, vasúti hidat pályaszerkezetének és burkolatának javítása miatt szeptember 22-én 10 órától október 3-án 14 óráig teljes szélességben lezárják. Ez idő alatt kizárólag a megkülönböztetett jelzéseket használó járművek, valamint a gyalogosok áthaladása lehetséges. Mint Boros József, a Szolnoki Közúti Igazgatóság műszaki igazgatója elmondta, a húszas években épült híd szerkezete az utóbbi időben gyakran meghibásodott, ezért döntöttek a lezárás mellett. A most folyó munkálatok az állagmegóvást szolgálják, de már készülnek a végleges tervek, amelyek a teljes felújítást célozzák. Várhatóan a tiszaugi híd teljes felújítására a VII. ötéves terv utolsó időszakában kerülhet sor, s ennek költsége meghaladja a 100 millió forintot. A műszaki igazgató azt is elmondta, hogy a nagy nyári turistaforgalom miatt nem lehetett előbbre hozni a lezárást, ugyanakkor későbbi időpontban sem valósíthatók meg a hídfenntartási munkálatok, mivel a hideg és a rossz időjárás akadályozhatja a feladatok teljesítését. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a nagyobb vállalatok, üzemek, az érintett tanácsok részletes tájékoztatót kaptak a lezárásról. Pintér László üzemeltetési főmérnök árról számolt be, hogy az 5,3 méter széles, 300 méter hosszú hídon a vizsgálatok szerint a Kunszent- márton felőli oldalon mintegy 150 méter hosszúságban van szükség a burkolat felújítására. A tervek szerint reggel 6-tól este 6-ig dolgoznak a szakemberek, s igénybe veszik a szombatvasárnapi munkát is. Fórum az időszerű úttörőfeladatokról Tegnap délután Békéscsabán a Padrah Lajos Általános Iskolában a városi, városi jogú nagyközségi és községi úttörőelnökök részvételével fórumot tartottak az új úttörőév időszerű feladatairól, illetve az országos úttörővezetői konferenciára való felkészülésről. A vendégeket az iskola úttörői kedves műsorral fogadták, majd a résztvevők közösen megkoszorúzták az iskola névadójának emléktábláját. Az úttörővezetőknek Ancsin Györgyné igazgató az oktatási intézmény oktató-nevelő munkájának legfontosabb célkitűzéseiről beszélt, majd Varga Sándor, a Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei elnökségének elnöke felkérte Haraszti Istvánt, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának titkárát, hogy válaszoljon az úttörő vezetők kérdéseire. Képünkön Haraszti István (középen) válaszol a kérdésekre —L. S. — Fotó: Szőke Margit Tanácsülés Mezöberényben A Mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács és a HNF nagyközségi bizottsága tegnap, szerdán kihelyezett ülést tartott Csárdaszálláson. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között hozott fontosabb intézkedésekről Szűcs Lajos tanácselnök számolt be. Ezt követően meghallgatták Berej:zki Dénes elöljáró tájékozatótját a csárdaszállá- si elöljáróság megalakulása óta végzett munkájáról. Az elöljáróság 1985-ben jött létre és az eltelt időszakban hat alkalommal ülésezett. A csárdaszállási elöljáróság több hasznos javaslattal segítette a nagyközségi tanács munkáját, elkészítette Csárdaszállás ötéves környezet- védelmi tervét, foglalkozott a lakossági bejelentésekkel. Igyekezett jó kapcsolatot kialakítani a társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint a helyi gazdasági egységekkel. Ezt követően a testület beszámolót hallgatott meg az ipar, a kereskedelem és szolgáltatás helyzetéről, a VI. ötéves tervben elért fejlődéséről, a VII. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseiről. Mezöberényben teljes körű a lakosság foglalkoztatása, tíz jelentősebb állami és szövetkezeti ipari üzem, illetve telephely működik. A felmérések szerint a VII. ötéves tervidőszakban a népességszám minimális növekedésével lehet számolni. A VI. ötéves tervben fejlődött a kereskedelmi hálózat, javítva ezzel a lakosság áruellátását. A VII. ötéves tervben fő feladat az áruellátás bővítése, az olcsóbb fogyasztási cikkek arányának emelése és a vásárlási körülmények kulturáltabbá tétele. Ezt követően a hosszú távú településfejlesztési koncepció előzetes elképzeléseinek véleményezésére került sor. A tanácsülés jóváhagyta a VII. ötéves tervi társadalmi és gazdasági programot. Az ülés interpellációkkal és bejelentésekkel zárult. V. L. File Attila, a MÁV épület- és hídfenntartási főnökségének szakembere bejelentette, hogy a vasútforga- lom fennmarad a lezárás időtartama alatt, s csak vonatmentes időben cserélik ki az elkorrodálódott vasszerkezetet. Az is elhangzott a tájékoztatón: a forgalomterelést úgy szervezték meg, hogy a lehető legkevesebb bosszúságot okozza a közlekedőknek. Az utak mentén már jó előre terelőtáblákkal jelölik a kijelölt útvonalat. A lezárás időtartama alatt a szolnoki, valamint a csongrádi Tisza-hidat vehetik igénybe a járművek. Kecskemét felől Békéscsaba irányába északról a Kecskemét 44. számú főút—441. számú főút, Nagykőrös—Cegléd—311. számú főút—4. számú főút Szolnok—442. számú, Szolnok—kunszentmártoni főút, Cserkeszőlő—44. számú főút a kijelölt terelőút. Ennek hossza 109 kilométer, a többletúthossz 67 kilométer. Békéscsaba felől Kecskemét irányába a fenti útvonalat visszafelé vehetik igénybe a közlekedők. A másik terelőút délről, amely a csongrádi Tisza-hidat érinti, a következő: Békéscsabáról Kecskemét felé a 44. számú főút—45. számú főút, Kunszentmárton—Szentes—451. számú főút, Kiskunfélegyháza—5. számú főút. Kecskemét—44. számú főút. A terelőút hossza 88 kilométer, a többletútszakasz 38 kilométer. A Népújság kérdésére válaszolva, a szakemberek elmondották, a fenntartási . munkálatok várható költsége mintegy 2—3 millió forint, s kedvező időjárás esetén a tervezettnél egy-két nappal korábban is átadhatják a hidat. Az autóbusz- forgalmat is érinti a változás, eszerint a Békéscsaba— Budapest között közlekedő távolsági járatok utasai a kunszentmártoni hídfőnél le- szállnak az autóbuszról, gyalog átmennek a hídon és a Kecskemét felőli hídfőnél egy másik autóbuszra szállnak, s így folytatják útjukat Budapest irányába. A tegnapi sajtótájékoztatón azt is elmondották, hogy a 4. számú főút szolnoki átkelési szakaszának felújítása a szeptember 22-i tiszaugi Ti- sza-híd lezárásának időpontjáig befejeződik. (verasztó) fl polgári védelem és Csernobil M em tudom, nincsenek értesüléseim arról, hogy a szomszédos országokban — beleértve a Szovjetuniót is —, milyen szerepet vállaltak a polgári védelmi szervek, szervezetek április 26. után. Azt azonban meg kell ítélnünk, hogy a magyar polgári védelem mit tett, milyen szerepet kellett vállalnia a katasztrófa kapcsán. Csernobil nagy tanulság és bár sok kárt, az ott élőknek pedig szenvedést is hozott, sok tapasztalatot ad a világnak. A magyar polgári védelem kimagaslóan megállta a helyét ebben a helyzetben. Ennek az alapját a külföldiek adták azzal, hogy szinte naponta hangzottak el elismerő nyilatkozatok külföldi szakemberek részéről. Tőlünk a szomszédos országok vezetői május 2-től naponta kaptak tájékoztatást és a hozzájuk eljuttatott mérési adatok megbízhatóak. Az itthoni, magukat szakembereknek vélt személyek elmarasztaltak bennünket, mert szerintük nem adtunk kellő tájékoztatást, vagy azért, mert nem osztottunk jód- tablettákat. A védekezésre nem sok módunk nyílott. Szerencsére a legfelsőbb párt- és állami vezetés hitt nekünk és jóváhagyta javaslatainkat. A hitetlenkedők azonban csak május 8-9-e körül kezdtek elcsendesedni, amikor tudomásunkra jutott, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet május 6-án szinte szó szerint fogalmazta meg mindazt, amit mi tettünk és azokat is, amiket ők sem tartottak indokoltnak (pl. a jódtabletták kiosztása). Bizonyos megnyugvást nekünk is hoztak ezek a nyilatkozatok. A magyar polgári védelem vezetése április 28-án este szerzett tudomást a szerencsétlenségről, de 29-én már az Ipari Minisztérium illetékeseivel megegyezésre jutottunk néhány alapvető kérdésben és elrendeltük a mérések megkezdését mindazok részére, akik műszerrel rendelkeznek. Április 30-tól a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága hasonlóvá vált egy vegyes parancsnoksághoz (civilek és katonák). Megjelentek mindazok a szakemberek (sugárbiológusok, fizikusok, kémikusok, orvosok, meteorológusok, vízügyiek, ipari és más szakemberek), akik a műszaki tanács tagjaiként egyrészt adatokat szolgáltattak az általuk vezetett szervezet, intézet útján, másrészt részt vettek az értékelésben és a javaslatok kidolgozásában. Április 30-tól csaknem 700 mintavevő helyről mintegy 70 mérőállomásról ömlöttek az adatok, és birkóztunk velük. Szerencsénk is volt a szerencsétlenségben. Hazánkat 29-ről 30-ra virradó éjjel érte el egy radioaktív felhő, amely Salgótarján, Budapest, Balaton, Szombathely irányába vonult el és egy része szétszóródott az ország fölött, más része pedig átterjedt Ausztria területére. Az erőműből április 26—28. között kiáramlott radioaktív anyagokat a légáramlat északnyugati, majd nyugati irányba vitte, és a skandináv államok után Lengyelországot, az NDK-t, és az NSZK-t, Csehszlovákiát érintette. Ennek a felhővonulatnak egy része északról tört be Ausztria területére és lecsapódott. Így Ausztria egyes területein jóval magasabb sugárszintet mértek, mint nálunk. A tej szennyezettségét minden feldolgozóüzemben mérték, és a fogyasztók asztalára olyan tej került, amelyben alig volt észlelhető a szennyeződés. Ezért született olyan intézkedés, hogy a tejipar minden tejet vásároljon fel, a lakosság részére pedig javasoltuk, hogy csak zacskózott tejet fogyasszon. Egyesek nevetségesnek ítélték a nagy levelű zöldségek mosására vonatkozó javaslatainkat, mondván, hogy eddig is mindig megmosták a háziasszonyok a zöldségféléket. Ez igaz, de nem volt közömbös, hogy a május 2-a után szedett zöldséget átöblítették vagy bő vízben többször megmosták. Május közepén — a radioaktivitás folyamatos csökkenése következtében — alig kaptunk mérhető értékeket, ezért az illetékesek úgy határoztak, hogy a naponkénti tájékoztatásról, külföldre pedig a napi adatszolgáltatásról áttérünk a heti egyszeri tájékoztatásra. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságán csaknem egy hónapig megfeszített, nehéz munka folyt, amelyben az érintett szervek, szervezetek vezetői, képviselői is közreműködtek. Köszönet és elismerés illeti mindazokat, akik ebben a feladatban részt vettek, amely nem volt látványos, de akik hittek a közleményeknek és a nyilatkozóknak, azoknak biztonságérzetet adtunk és ez nagy dolog. A magyar polgári védelem — beleértve a társminisztériumok és az országos hatáskörű szervek által létrehozott szakszolgálatokat is — jól felkészült szakemberekkel és megfelelő műszerparkkal rendelkezik. A polgári védelem jó kapcsolatköre és a szoros együttműködés most gyümölcsöző volt. Tovább kell tehát erősíteni, javítani a kapcsolatokat minden szinten és bővíteni az együttműködés körét. Példásan helytálltak a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek által működtetett szakszolgálatok. A vezetők — megértve a helyzet lényegét — azonnal foganatosították a szükséges intézkedéseket. Ez is igazolja annak az elvnek a helyességét, hogy a parancsnoki (vezetői) állomány kiképzésére kell fordítani a figyelmet, akik a munkát irányítják. B efejezésül még egyszer aláhúzom, hogy a polgári védelem és velünk együtt mindazok, akik részt vettek a munkákban, dicséretesen helytálltak, és amikor a műszerek egy részét visszahelyezik a raktárakba; érezniük kell, hogy mindent megtettek a lakosság védelme, biztonsága érdekében. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka