Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

NÉPÚJSÁG 19S6. szeptember 18., csütörtök Őszi munkacsúcs a határban (Folytatás az 1. oldalról) lászos talajelőkészítése. Ku­koricát 420 hektáron terme­lünk, mégpedig takarmány­nak, a betakarítását a nap­raforgó után kezdjük. Befe­jeztük a silózást, 800 vagon siló készült a szarvasmarha­állománynak. Gondunk a szállítással akad, hiszen egy időben kell sok mindent szál­lítanunk, de egy csehszlovák társgazdaságból érkezett se­gítség, s viszonzásul mi ná­luk silózunk. Köröstarcsa, Petőfi Tsz, Nagy Imre, elnök: — A nyári, nem valami jó terméseredmények után vi­szonylag kedvezőnek ígérke­zik az ősz. A 461 hektár nap­raforgót learattuk. Tagjai va­gyunk a békési napraforgó­tárház társulásnak, ide szál­lítjuk a nagy olajtartalmú magot, előtisztítás után. Je­lenleg a 457 hektár rizs ara­tása folyik, két hete 60 hek­tárról betakarítottuk a rövid tenyészidejűt, utána várnunk kellett, s addig az 545 hektár kukoricánkból letörtünk 180 hektárnyit. Most folytatódik a rizsaratás és a szójabeta- karítás, ezután a maradék kukorica következik. A rizs­termés jobb a tavalyinál és a tervezettnél is, a naprafor­gó pedig még soha ekkora hozamot nem ért el. Általá­ban mondhatom, hogy az ősziek kedvező képet mutat­nak, bízunk benne, hogy pó­tolják a nyári lemaradást. Jól haladunk az őszi vetésre való felkészüléssel is. Nagybánhegyes, Zalka Má­té Tsz, Chabrecsek András főmezőga*zdász: — Aránylag jól állunk, sok a munka, egy időben sokféle növényt kell betakarítani. A silózást befejeztük, a 430 hektár napraforgót learattuk, a 2200 hektár kukorica töré­se megkezdődött, a hozam változó, a mélyebb területe­ken jobb. Később szedjük a 200 hektár cukorrépát. Ná­lunk sok a háztáji növény, fűszerpaprika, dugványhagy­ma, cirok, így torlódik a szállítás, hiszen a jó időt mindenki igyekszik kihasz­nálni. De jó a munkaterv is, és a szállítást igyekszünk mi­nél szervezettebben megolda­ni. Pusztaföldvár, Lenin Tsz, Perjés Antal főagronómus: — A kukoricatörés felénél tartunk, az összes terüle­tünk ezer hektár volt. A ter­més a szárazság ellenére jobb a tavalyinál. A kukori­ca az idén korábban érett, már szeptember elején meg­indultak a munkagépek. Ugyanakkor a tenyészidő- különbség megmaradt, így folyamatosan tudunk dolgoz­ni. Huszonkét százalék a víz­tartalom, tehát kevés vizet kell elvonni, valamelyest ki­sebb lesz az önköltség. A cu­korrépaszedést október ele­jén kezdjük, addigra szeret­nénk végezni a kukoricával, őszi búzát 1100 hektáron ter­vezünk, a terület 60 százalé­kán már szinte vetésre kész a talaj. Sarkad, Lenin Tsz, Varga János növénytermesztési fő- ágazat-vezető: — A napraforgó betakarí­tása folyik, a 709 hektárnak 60 százaléka kész, a termés a tavalyinál lényegesen jobb. A héten, kedden elkezdtük az 570 hektár cukorrépa sze­dését, naponta 25—30 vagont szállítunk a Sarkadi Cukor­gyárral közösen a gyárba, amellyel igen jó a kapcsola­tunk, sok segítséget kapunk tőlük a 4 ezer szarvasmarha takarmányozásához is. Már van mintegy száz vagon ned­vesen tárolt kukoricánk is, és kész a 800 vagon siló 80 százaléka. Árukukoricát 700 hektáron vetettünk, ezt még nem törjük, mert a hideg, kötött talajon, amilyen a mi­énk, később érik. Ami az őszi vetésre való felkészülést illeti, a meliorációs fenntar­tási munkák keretében az idén 1000 hektáron végzünk mélylazítást, s ebből 800 hek­tár kész. A kötött területe­ken nehéz a talajelőkészítés, száraz a föld. Előfordul al­katrészhiány is. Nem esett szó még a kenderről: a hé­ten befejeztük a szállítását, egy része exportra kerül, 90 százaléka ugyanis első osz­tályú. Szeghalom, Fehér Lajos Tsz, Szabó Gyula, termelési elnökhelyettes: — Az időszerű munkákkal jól állunk. Az őszi vetés alá 3 ezer hektáron kell előké­szíteni a talajt, s ez az ösz- szes szántóterületeknek csak­nem a felét jelenti. Megfele­lő, aprómorzsás a magágy, csak biológiailag nem tud be­érni, legfeljebb ha jönne egy eső. A kukoricánknak 15 szá­zalékát takarítottuk be, a te­rület egyébként 1200 hektár, több a tervezettnél, mert volt másodvetésünk és átmi­nősítés is. A víztartalom a talajtól függően nagyon vál­tozó, 16—28 százalék közötti. Rizst 375 hektáron vetettünk, betakarítása csaknem 30 szá­zalékán kész. Karcagra szál­lítjuk, az átvevők elégedet­tek a minőséggel. A napra­forgó-aratást félbehagytuk, a belvizes területeken a te- nyészidő ugyanis meghosz- szabbodott, így a 975 hektár­ból 825-öt arattunk le, a töb­bi szeptember végére marad. A cukorrépát a hét végén kezdjük szedni, a kábái gyár­ban dolgozzák fel. Tóth Ibolya Szeptember 22-től október 3-ig Lezárják a tiszaugi hidat Szolnokon tegnap, szerdán a közúti igazgatóságon saj­tótájékoztatón jelentették be, hogy a 44. számú főúton le­vő tiszaugi közös közúti, vasúti hidat pályaszerkeze­tének és burkolatának javí­tása miatt szeptember 22-én 10 órától október 3-án 14 óráig teljes szélességben le­zárják. Ez idő alatt kizáró­lag a megkülönböztetett jel­zéseket használó járművek, valamint a gyalogosok át­haladása lehetséges. Mint Boros József, a Szol­noki Közúti Igazgatóság mű­szaki igazgatója elmondta, a húszas években épült híd szerkezete az utóbbi időben gyakran meghibásodott, ezért döntöttek a lezárás mellett. A most folyó munkálatok az állagmegóvást szolgálják, de már készülnek a végleges tervek, amelyek a teljes fel­újítást célozzák. Várhatóan a tiszaugi híd teljes felújítá­sára a VII. ötéves terv utolsó időszakában kerülhet sor, s ennek költsége megha­ladja a 100 millió forintot. A műszaki igazgató azt is el­mondta, hogy a nagy nyári turistaforgalom miatt nem lehetett előbbre hozni a le­zárást, ugyanakkor későbbi időpontban sem valósíthatók meg a hídfenntartási mun­kálatok, mivel a hideg és a rossz időjárás akadályozhat­ja a feladatok teljesítését. A sajtótájékoztatón az is el­hangzott, hogy a nagyobb vállalatok, üzemek, az érin­tett tanácsok részletes tájé­koztatót kaptak a lezárásról. Pintér László üzemeltetési főmérnök árról számolt be, hogy az 5,3 méter széles, 300 méter hosszú hídon a vizs­gálatok szerint a Kunszent- márton felőli oldalon mint­egy 150 méter hosszúságban van szükség a burkolat fel­újítására. A tervek szerint reggel 6-tól este 6-ig dol­goznak a szakemberek, s igénybe veszik a szombat­vasárnapi munkát is. Fórum az időszerű úttörőfeladatokról Tegnap délután Békéscsa­bán a Padrah Lajos Általá­nos Iskolában a városi, vá­rosi jogú nagyközségi és köz­ségi úttörőelnökök részvéte­lével fórumot tartottak az új úttörőév időszerű feladatai­ról, illetve az országos út­törővezetői konferenciára való felkészülésről. A ven­dégeket az iskola úttörői kedves műsorral fogadták, majd a résztvevők közösen megkoszorúzták az iskola névadójának emléktábláját. Az úttörővezetőknek Ancsin Györgyné igazgató az okta­tási intézmény oktató-nevelő munkájának legfontosabb célkitűzéseiről beszélt, majd Varga Sándor, a Magyar Út­törők Szövetsége Békés me­gyei elnökségének elnöke felkérte Haraszti Istvánt, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának titká­rát, hogy válaszoljon az út­törő vezetők kérdéseire. Ké­pünkön Haraszti István (kö­zépen) válaszol a kérdések­re —L. S. — Fotó: Szőke Margit Tanácsülés Mezöberényben A Mezőberényi Nagyköz­ségi Közös Tanács és a HNF nagyközségi bizottsága tegnap, szerdán kihelyezett ülést tartott Csárdaszálláson. A lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról és a két ülés között hozott fonto­sabb intézkedésekről Szűcs Lajos tanácselnök számolt be. Ezt követően meghallgat­ták Berej:zki Dénes elöljáró tájékozatótját a csárdaszállá- si elöljáróság megalakulása óta végzett munkájáról. Az elöljáróság 1985-ben jött lét­re és az eltelt időszakban hat alkalommal ülésezett. A csárdaszállási elöljáróság több hasznos javaslattal se­gítette a nagyközségi tanács munkáját, elkészítette Csár­daszállás ötéves környezet- védelmi tervét, foglalkozott a lakossági bejelentésekkel. Igyekezett jó kapcsolatot kialakítani a társadalmi és tömegszervezetekkel, vala­mint a helyi gazdasági egy­ségekkel. Ezt követően a testület be­számolót hallgatott meg az ipar, a kereskedelem és szolgáltatás helyzetéről, a VI. ötéves tervben elért fej­lődéséről, a VII. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseiről. Mezöberényben teljes körű a lakosság foglalkoztatása, tíz jelentősebb állami és szövet­kezeti ipari üzem, illetve te­lephely működik. A felméré­sek szerint a VII. ötéves tervidőszakban a népesség­szám minimális növekedésé­vel lehet számolni. A VI. öt­éves tervben fejlődött a ke­reskedelmi hálózat, javítva ezzel a lakosság áruellátását. A VII. ötéves tervben fő fel­adat az áruellátás bővítése, az olcsóbb fogyasztási cik­kek arányának emelése és a vásárlási körülmények kul­turáltabbá tétele. Ezt követően a hosszú távú településfejlesztési kon­cepció előzetes elképzelései­nek véleményezésére került sor. A tanácsülés jóváhagy­ta a VII. ötéves tervi társa­dalmi és gazdasági progra­mot. Az ülés interpellációk­kal és bejelentésekkel zá­rult. V. L. File Attila, a MÁV épü­let- és hídfenntartási főnök­ségének szakembere beje­lentette, hogy a vasútforga- lom fennmarad a lezárás időtartama alatt, s csak vo­natmentes időben cserélik ki az elkorrodálódott vasszer­kezetet. Az is elhangzott a tájékoztatón: a forgalomte­relést úgy szervezték meg, hogy a lehető legkevesebb bosszúságot okozza a közle­kedőknek. Az utak mentén már jó előre terelőtáblákkal jelölik a kijelölt útvonalat. A lezárás időtartama alatt a szolnoki, valamint a csong­rádi Tisza-hidat vehetik igénybe a járművek. Kecskemét felől Békéscsa­ba irányába északról a Kecs­kemét 44. számú főút—441. számú főút, Nagykőrös—Ceg­léd—311. számú főút—4. szá­mú főút Szolnok—442. szá­mú, Szolnok—kunszentmár­toni főút, Cserkeszőlő—44. számú főút a kijelölt terelő­út. Ennek hossza 109 kilo­méter, a többletúthossz 67 kilométer. Békéscsaba felől Kecskemét irányába a fenti útvonalat visszafelé vehetik igénybe a közlekedők. A másik terelőút délről, amely a csongrádi Tisza-hi­dat érinti, a következő: Bé­késcsabáról Kecskemét felé a 44. számú főút—45. számú főút, Kunszentmárton—Szen­tes—451. számú főút, Kis­kunfélegyháza—5. számú fő­út. Kecskemét—44. számú főút. A terelőút hossza 88 kilométer, a többletútszakasz 38 kilométer. A Népújság kérdésére vá­laszolva, a szakemberek el­mondották, a fenntartási . munkálatok várható költsé­ge mintegy 2—3 millió fo­rint, s kedvező időjárás ese­tén a tervezettnél egy-két nappal korábban is átadhat­ják a hidat. Az autóbusz- forgalmat is érinti a válto­zás, eszerint a Békéscsaba— Budapest között közlekedő távolsági járatok utasai a kunszentmártoni hídfőnél le- szállnak az autóbuszról, gya­log átmennek a hídon és a Kecskemét felőli hídfőnél egy másik autóbuszra száll­nak, s így folytatják útju­kat Budapest irányába. A tegnapi sajtótájékoztatón azt is elmondották, hogy a 4. számú főút szolnoki átkelési szakaszának felújítása a szeptember 22-i tiszaugi Ti- sza-híd lezárásának időpont­jáig befejeződik. (verasztó) fl polgári védelem és Csernobil M em tudom, nincsenek értesüléseim arról, hogy a szomszédos országokban — beleértve a Szovjet­uniót is —, milyen szerepet vállaltak a polgári vé­delmi szervek, szervezetek április 26. után. Azt azonban meg kell ítélnünk, hogy a magyar polgári védelem mit tett, milyen szerepet kellett vállalnia a katasztrófa kap­csán. Csernobil nagy tanulság és bár sok kárt, az ott élők­nek pedig szenvedést is hozott, sok tapasztalatot ad a világnak. A magyar polgári védelem kimagaslóan megállta a he­lyét ebben a helyzetben. Ennek az alapját a külföldiek adták azzal, hogy szinte naponta hangzottak el elismerő nyilatkozatok külföldi szakemberek részéről. Tőlünk a szomszédos országok vezetői május 2-től naponta kaptak tájékoztatást és a hozzájuk eljuttatott mérési adatok megbízhatóak. Az itthoni, magukat szakembereknek vélt személyek elmarasztaltak bennünket, mert szerintük nem adtunk kellő tájékoztatást, vagy azért, mert nem osztottunk jód- tablettákat. A védekezésre nem sok módunk nyílott. Sze­rencsére a legfelsőbb párt- és állami vezetés hitt ne­künk és jóváhagyta javaslatainkat. A hitetlenkedők azon­ban csak május 8-9-e körül kezdtek elcsendesedni, ami­kor tudomásunkra jutott, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet május 6-án szinte szó szerint fogalmazta meg mindazt, amit mi tettünk és azokat is, amiket ők sem tartottak indokoltnak (pl. a jódtabletták kiosztása). Bi­zonyos megnyugvást nekünk is hoztak ezek a nyilatko­zatok. A magyar polgári védelem vezetése április 28-án este szerzett tudomást a szerencsétlenségről, de 29-én már az Ipari Minisztérium illetékeseivel megegyezésre jutottunk néhány alapvető kérdésben és elrendeltük a mérések megkezdését mindazok részére, akik műszerrel rendel­keznek. Április 30-tól a Polgári Védelem Országos Parancsnok­sága hasonlóvá vált egy vegyes parancsnoksághoz (civi­lek és katonák). Megjelentek mindazok a szakemberek (sugárbiológusok, fizikusok, kémikusok, orvosok, me­teorológusok, vízügyiek, ipari és más szakemberek), akik a műszaki tanács tagjaiként egyrészt adatokat szolgál­tattak az általuk vezetett szervezet, intézet útján, más­részt részt vettek az értékelésben és a javaslatok kidol­gozásában. Április 30-tól csaknem 700 mintavevő helyről mintegy 70 mérőállomásról ömlöttek az adatok, és bir­kóztunk velük. Szerencsénk is volt a szerencsétlenségben. Hazánkat 29-ről 30-ra virradó éjjel érte el egy radioaktív felhő, amely Salgótarján, Budapest, Balaton, Szombathely irá­nyába vonult el és egy része szétszóródott az ország fö­lött, más része pedig átterjedt Ausztria területére. Az erőműből április 26—28. között kiáramlott radioaktív anyagokat a légáramlat északnyugati, majd nyugati irányba vitte, és a skandináv államok után Lengyelor­szágot, az NDK-t, és az NSZK-t, Csehszlovákiát érin­tette. Ennek a felhővonulatnak egy része északról tört be Ausztria területére és lecsapódott. Így Ausztria egyes területein jóval magasabb sugárszintet mértek, mint ná­lunk. A tej szennyezettségét minden feldolgozóüzemben mér­ték, és a fogyasztók asztalára olyan tej került, amely­ben alig volt észlelhető a szennyeződés. Ezért született olyan intézkedés, hogy a tejipar minden tejet vásárol­jon fel, a lakosság részére pedig javasoltuk, hogy csak zacskózott tejet fogyasszon. Egyesek nevetségesnek ítél­ték a nagy levelű zöldségek mosására vonatkozó javas­latainkat, mondván, hogy eddig is mindig megmosták a háziasszonyok a zöldségféléket. Ez igaz, de nem volt kö­zömbös, hogy a május 2-a után szedett zöldséget átöblí­tették vagy bő vízben többször megmosták. Május közepén — a radioaktivitás folyamatos csökke­nése következtében — alig kaptunk mérhető értékeket, ezért az illetékesek úgy határoztak, hogy a naponkénti tájékoztatásról, külföldre pedig a napi adatszolgáltatás­ról áttérünk a heti egyszeri tájékoztatásra. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságán csak­nem egy hónapig megfeszített, nehéz munka folyt, amely­ben az érintett szervek, szervezetek vezetői, képviselői is közreműködtek. Köszönet és elismerés illeti mindazokat, akik ebben a feladatban részt vettek, amely nem volt látványos, de akik hittek a közleményeknek és a nyilat­kozóknak, azoknak biztonságérzetet adtunk és ez nagy dolog. A magyar polgári védelem — beleértve a társminiszté­riumok és az országos hatáskörű szervek által létreho­zott szakszolgálatokat is — jól felkészült szakemberek­kel és megfelelő műszerparkkal rendelkezik. A polgári védelem jó kapcsolatköre és a szoros együttműködés most gyümölcsöző volt. Tovább kell tehát erősíteni, ja­vítani a kapcsolatokat minden szinten és bővíteni az együttműködés körét. Példásan helytálltak a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek által működtetett szakszolgálatok. A vezetők — megértve a helyzet lényegét — azonnal foga­natosították a szükséges intézkedéseket. Ez is igazolja annak az elvnek a helyességét, hogy a parancsnoki (ve­zetői) állomány kiképzésére kell fordítani a figyelmet, akik a munkát irányítják. B efejezésül még egyszer aláhúzom, hogy a polgári védelem és velünk együtt mindazok, akik részt vettek a munkákban, dicséretesen helytálltak, és amikor a műszerek egy részét visszahelyezik a raktá­rakba; érezniük kell, hogy mindent megtettek a lakosság védelme, biztonsága érdekében. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka

Next

/
Thumbnails
Contents