Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
1986. szeptember 17„ szerda Losonczi Pál tárgyalásai Szíriában Az Elnöki Tanács elnöke és Hafez Asszad szír államfő megbeszélése NÉPÚJSÁG Osztrák átrendeződés (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a magyar szóvivő tájékoztatást adott a tárgyaló küldöttség tagjainak előző nap folyamán folytatott megbeszéléseiről. Horváth István, az MSZMP KB titkára találkozott Abdallah Ahmarral, a Baath párt főtitkárhelyettesével. Megállapították, hogy az MSZMP és a Baath párt együttműködése jótékonyan befolyásolja az államközi kapcsolatokat. Kifejezték készségüket a két párt közötti együttműködés kiszélesítésére és erősítésére. Váncsa Jenő mezőgazdasági *és élelmezésügyi miniszter, a magyar—szíriai gazdasági együttműködési vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke megbeszélést folytatott Szabah Bakdzsa- dzsi tervezésügyi államminiszterrel, a bizottság szíriai társelnökével. Tárgyalásokat folytatott továbbbá a felső- oktatási, a gazdasági és a külkereskedelmi, valamint az «nergiaügyi és a mező- gazdasági miniszterekkel. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke tárgyalásokat folytatott Jaszin Rádzsó szíriai tájékoztatási miniszterrel tájékoztatási Kedden délelőtt — középeurópai idő szerint a délutáni órákban — New Yorkban megnyílt az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 41. ülésszaka. Az előző, jubiláris 40. ülésszakot hétfőn hivatalosan is bezárta annak elnöke, Jaime de Pi- nies spanyol diplomata. Az új ülésszak napirendjén eddig 142 kérdés szerepel, amelyeket a bizottságokban, illetve a közgyűlés teljes ülésén kell megvitatni. Ezek között szerepel a béke és a nemzetközi biztonság számos fontos témája, a világ gazdasági helyzete, a fejlődő országok sok problémája, a környezetvédelem közös megoldásokat igénylő kérdése. A szocialista országok új pont beiktatását javasolják a nemzetközi biztonsági rendszer megszilárdítására. A javaslatot hazánk képviselője nyújtotta be az ügyrendi bizottságnak, illetve az ENSZ főtitkárának. A közgyűlés általános vitájában több mint százhúsz tagállam képviselője jelentkezett már felszólalásra. Az első héten mond beszédet a egyezmény megkötéséről. Az egyezmény, amelyet várhatóan még a mostani látogatás alatt aláírnak, ösztönzi a magyár és a szíriai tájékoztatási szervek közvetlen kapcsolatainak fejlesztését. Leszögezi, hogy a két fél kölcsönösen segítséget nyújt a másik ország újságíróinak rádiós és televíziós műsorkészítőinek munkájához. Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes és Herktagállamok küldöttei előtt Reagan amerikai elnök, János Károly spanyol király, Corazón Aquino, a Fülöp- szigetek elnöke és több más államfő. Felszólal az általános vitában Jacques Chirac francia miniszterelnök és több kormányfő. Már a jövő hét keddjén elhangzik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt beszéde. A magyar küldöttség vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter várhatóan szeptember 30-án fejti ki az ülésszakon a Magyar Népköztársaság álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Az általános vita megnyitása előtt a közgyűlés három napon át rendkívüli ülésszakon vitatja meg a namíbiai kérdést. A szerdán kezdődő vitában eddig már több mint száz ország képviselője kért lehetőségét a felszólalásra. Az el nem kötelezettek mozgalmának legutóbb Hararéban elfogadott követeléseit várhatóan Robert Mugabe, Zimbabwe miniszterelnöke fejti ki. A közgyűlés rendkívüli ülésner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes tárgyalást folytattak vezető szíriai tábornokok jelenlétében HiJc- mat Sehabi hadseregtábornokkal, szíriai vezérkari főnökkel. A tárgyalásokon megállapították, hogy a két baráti hadsereg közötti együttműködés jó, a kapcsolatok rendezettek, összhangban a két ország kapcsolataival és a honvédelmi miniszterek találkozóján meghatározott irányelvekkel. A tárgyalásokon áttekinszaka elé számos olyan javaslatot terjesztettek már, amely nemcsak a világszervezet Namíbia függetlenségének megvalósítását követelő határozatai végrehajtását sürgeti, hanem határozott intézkedéseket kíván megvalósítani a fajüldöző dél-afrikai rezsim és annak pártfogói ellen. A közgyűlés megnyitása előtt ünnepélyesen emlékeztek meg a világszervezet székháza előtt a nemzetközi békenapról. Az ENSZ legutóbbi közgyűlése 1986-ot nemzetMfei békeévvé nyilvánította. A háborúk áldozatainak emléket állító hiro- simai békeharangot Pérez de Cuellar főtitkár kondította meg. Alekszandr Belonogov, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője, a Biztonsági Tanács soros elnöke az ünnepségen kijelentette: a világszervezet tagjainak közös célja, hogy csökkentsék a nemzetközi békét fenyegető veszélyeket, szüntessék meg azokat. Ennek érdekében minden tagállamnak a gyakorlatban kell megvalósítania az ENSZ Alapokmánya tették a katonai gazdasági kapcsolatok konkrét kérdéseit és meghatározták a további feladatokat. Pacsek József altábornagyot fogadta Musztafa Tlász hadtesttábornok, a hadsereg és a fegyveres erők főparancsnokának helyettese, miniszterelnök-helyettes, Szíria hadügyminisztere is. A találkozók baráti légkörben folytak. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes Diah al-Fattal külügyminiszter-helyettessel beható eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről a válság rendezésének lehetőségeiről. Vidéki programmal folytatódott kedden délután a Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség szíriai látogatása. Az Elnöki Tanács elnöke a Damasz- kusztól 60 kilométerre fekvő Kuneitrába utazott. A magyar küldöttséget Ku- neitrában a helyi kormányzó fogadta. A vendéglátó Losonczi Pállal röviden ismertette a város történetét, majd az Elnöki Tanács elnöke a mártírok emlékművénél koszorút helyezett el. Az Elnöki Tanács elnöke este a damaszkuszi magyar kolónia tagjaival találkozott. A szíriai fővárosban mintegy 120 fős magyar közösség él: kiküldöttek és családtagjaik. elveit, hatékony eszközöket kell találnia arra, hogy teljes mértékben kihasználják az ENSZ lehetőségeit a béke és az igazságosság érvényre juttatására. „Korunkban a tartós béke alapvető szükséglet ahhoz, hogy megőrizzék a civilizációt, biztosítsák az emberiség fennmaradását” — hangoztatta egyebek között Belonogov. A megnyitó ülésén a közgyűlés távozó elnöke, Jaime de Pinies spanyol diplomata is aláhúzta annak fontosságát, hogy az eddigieknél jobban használják fel a világszervezetet a nemzetközi béke biztosítására, a népek közötti együttműködés megvalósítására. A 40. ülésszak elnöke rámutatott: a világban továbbra is számos súlyos válság van még, s ezek megoldását csak nemzetközi összefogással lehet elérni. A küldöttek ezt követően megválasztották a 41. ülésszak elnökét. Az új elnök Humájun Ra- sid Csoudhuri, Banglades külügyminisztere. Székfoglaló beszédében Csoudhuri is a világban fennálló súlyos feszültségek megszüntetését sürgette. Ausztria ismét választásokra készül, amelyek bizonyosan átrendezik Bécsben a politikai erővonalakat. Franz Vranitzky szocialista párti kancellár kedden hivatalosan is előterjesztette javaslatát az államfőnek: írják ki november 23-ra a parlamenti választásokat. Az eredetileg jövő áprilisban esedékes voksolás előrehozatalát az váltotta ki, hogy lehetetlenné vált az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 1983. óta tartó közös kormányzása. A koalíciót az SPÖ azért mondta fel, mert az FPÖ minap választott új elnöke, Jörg Haiden szélső- jobboldali nézeteiről ismert, míg Haider elődje, Norbert Steger alkancellár a párt középutas tényezőit képviselte. Vranitzky kancellár szerint ezzel a személycserével háttérbe szorult az eddig uralkodó és az együttműködés alapját jelentő liberális elem. Haider persze azonnal szerződésszegésnek nevezte a koalíció felbontását, mondván, hogy az együttműködési szerződést nem személyek, hanem pártok kötötték. Ez természetesen így van, ám bizonyos politikai helyzetekben a nemzetközi gyakorlatban koránt sem ismeretlen közös kormányzások felbomlása, ha felmorzsolódtak az egyetértés alapjai. Ausztriában most ez történt. Az sem feledhető, hogy Haider személyét még pártbeli társa, Harald Ofner igazságügyminiszter is az „ellenzék és az elszigetelődés” szinonimájának nevezte. Vranitzky az FPÖ új helyzetében — mint a rádiónak nyilatkozva elmondta — nem lát további lehetőséget a konstruktív együttműködésre az ország sürgető problémáinak megoldásában. Égető gondok pedig jócskán akadnak, főképpen a gazdaságban. Ott van például az osztrák ipar zászlóshajójának, a hetvenezer embert foglalkoztató Voest-Al- pine acélipari konszernnek a válsága. A kormány szanálási akcióba fogott, ami egyes üzemek bezárásával, csaknem tízezer dolgozó elbocsátásával jár, és 21,5 milliárd schilling állami támogatást igényel az évtized végéig. A vállalat ügye országos méretű társadalmi problémává és érzékeny politikai témává vált. A koalíció tulajdonképpen már a Voest- Alpine kérdésében megroppant, hiszen az FPÖ nem értett egyet a szocialisták szanálási tervével. Jellemzi ugyanakkor a helyzetet, hogy az 1970 óta ellenzékben levő Osztrák Néppárt (ÖVP) nem utasítja vissza a kormány által megajánlott állami támogatást. Lehet, hogy az ÖVP a Voest-Alpine kapcsán már az esetleges nagykoalícióra kacsintgatott? Ügy tetszik, a gondolat az SPÖ-től sem idegen. Ezzel kapcsolatban maga a kancellár is kijelentette: leginkább a nagykoalíciós kormányzást tartja megvalósíthatónak, ha a szocialisták a választásokon nem szereznének abszolút többséget. Márpedig novemberben alighanem patthelyzet alakul ki a két nagy párt között. A legújabb felmérések szerint mindketten 45 százalék körüli eredményre számíthatnak. Az elkövetkező választások tétje tehát minden bizonnyal az, hogy melyikük állíthat kancellárt a közös kormány élére. Laczik Zoltán Lehet, hogy ez a búcsúkézfogás? Franz Vranitzky osztrák kancellár (jobbról) búcsúzik Steger szabadságpárti aikancel- tártól, s egyben a jelenlegi kormánykoalíciótól is Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka a külügyminiszteri találkozó előtt — Moszkvában Szakszervezeti világkongresszus Berlinben Megkezdte tanácskozását a XI. szakszervezeti világkongresszus. A köztársasági palotában egy hétig tartó szakszervezeti világ- fórumon minden eddiginél szélesebb körű a részvétel. 154 országból több mint négyszáz szervezet küldte el küldöttségét az NDK fővárosába. A kongresszust rendéző Szakszervezeti világszövetség (SZVSZ) — az egyetlen, amely szocialista, fejlődő és tőkés országok szakszervezeteit egyaránt tömöríti — a legnagyobb, haladó nemzetközi szak- szervezeti központ. Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének megnyitója után Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke köszöntötte a kongresz- szust. Az NDK vezetőjének nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszusi küldöttek elfogadták a tanácskozás napirendjét és a munkabizottságok összetételét. Ezt követően Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára terjesztette elő az SZVSZ Irodájának beszámolóját, amely az 1382-es X. Szakszervezeti Világkongresszus óta a nemzetközi életben és a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett változásokat elemezte, s az elkövetkező évek feladatairól szólt. A délutáni teljes ülésen a főtitkári beszámolót három hozzászólás egészítette ki. Ezek a béke megőrzésének kéqdéselvel, a gazdasági és szociális kérdésekkel, valamint a szakszervezeti jogokkal foglalkoztak. Szeptember 19-én és 20-án Washingtonban sor kerül Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter találkozójára. Feladatuk a tanácskozásukat előkészítő kétoldalú és igen széles témakörű konzultációsorozat mérlegének megvonása, illetve annak tisztázása, hol tart a szovjet—amerikai viszony jelenleg, és van-e esély a továbblépésre. * A kétoldalú szakértői megbeszéléseket szovjet részről hasznosnak minősítették, rámutatva arra is, hogy továbbra is fennállnak alapvető ellentétek. „A két fél ellenőrizte politikai óráit, itt- ott megtisztították a szerkezeteket, megtörtént az órák bizonyos pontosítása, ám az órák szinkronba állítása nem sikerült” — állapította meg Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes múlt heti sajtóértekezletén. Sevardnadze és Shultz bizonyosan találkozni fog, az akadályokat sikerült elhárítani. Eredetileg már májusban tárgyalóasztalhoz kellett' volna ülniük, de a Líbia ellen áprilisban végrehajtott amerikai terrorbombázás miatt szovjet részről a találkozót lemondtak. A Líbia körüli, múlt hónapi amerikai flottamozdulatok miatt tartani lehetett az események megismétlődésétől, de szerencsére nem így történt. Az utolsó akadály az elmúlt hetekben a Daniloff-ügy volt: a titkos iratok átvételén rajtakapott amerikai tudósító esetét Nyugaton annyira felfújták, hogy félő volt:egész világot érintő, több nagyságrenddel fontosabb ügyeket fog elhomályosítani. Itt végül kompromisszumos megoldás született. Felmerül a kérdés, milyen körülmények közepette kerül sor a washingtoni találkozóra? Mihail Gorbacsov, a Ru- dé Právónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a genfi csúcstalálkozó utáni amerikai kormánypolitikát elemezve aggasztó kép tárul elénk, amiből az a következtetés vonható le, hogy amerikai részről legalizálni akarják a fegyverkezési hajszát. A genfi csúcs óta egy jottányit sem közeledett a két fél a fegyverzetcsökkentésről szóló megállapodáshoz — állapította meg a főtitkár. Geraszimov külügyi szóvivő korábban arról beszélt, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó felé tovább vezető útról a külügyminiszteri találkozón fognak dönteni. Mihail Gorbacsov legutóbb ugyancsak úgy fogalmazott, hogy ezen a találkozón fogják tisztázni, van-e a szovjet—amerikai párbeszédnek esélye a továbblépésre. A Szovjetunió mindenesetre híve az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozónak — mondotta —, ám egy ilyen csúcs aligha hoz hasznot, ha folytatódik a fegyverkezési hajsza, ha fokozódik a feszültség, ha megszegik a meglevő szerződéseket. Amerikai részről mesterséges optimizmust keltenek, mintha a csúcstalálkozó előkészítése teljes gőzzel folyna, hogy azután, ha szükséges, azt mondhassák, a Szovjetunió politikája miatt nem születtek eredmények —mutatott rá Mihail Gorbacsov. A szovjet megnyilatkozásokban visszatérő motívum, hogy az amerikai fegyverkezési törekvések lényegében a Szovjetunió gazdasági tönkretételét célozzák, s mint Valentyin Falin, az APN sajtóügynökség igazgatója találóan fogalmazott: háborút kívánnak folytatni a fegyverek felhasználása nélkül. Szovjet részről diplomáciai, katonai, politikai és propaganda téren felvették a harcot az amerikai törekvésekkel szemben: rávilágítanak a világ közvéleménye előtt az amerikai békeszólamok tar- talmatlanságára és a valódi amerikai szándékokra; részben a várhatóan fokozódó terhek miatt elkezdődött a szovjet gazdaság nagyszabású korszerűsítése; katonai részről az amerikai fegyverkezési lépések lehetőleg minél olcsóbb, ám mégis hatékony ellentételezésére törekednek, jelezve, hogy nem kívánják lemásolni az Egyesült Államok hihetetlenül költséges fegyverkezési megoldásait. Diplomáciai síkon több nagyszabású szovjet leszerelési javaslat született, a Szovjetunió négyszer hosz- szabbította meg egyoldalú atomkísérleti moratóriumát, és egy régi nyugati kifogást felszámolva jelentékeny előrelépés történt a helyszíni ellenőrzés terén is: kölcsönös megállapodás alapján amerikai tudósok kezelte ellenőrző berendezések működnek a szemipalatyinszki kísérleti terep közelében, s a stockholmi konferencián a Szovjetunió ugyancsak kölcsönös alapon hozzájárult európai területe esetenkénti, repülőgépről történő ellenőrzéséhez. Nagyszabású, több síkon folytatott küzdelem folyik tehát a két fél között egymás szándékainak semlegesítésére és saját célkitűzéseik elérésére. A republikánus kormányzat hatalomra jutása után nem kívánta ott folytatni a szovjet—amerikai kapcsolatokat, ahol elődei abbahagyták. Közel hat évre volt szüksége ahhoz, hogy önmagával dűlőre jusson, és meghatározza, milyen mérleg elérésére kíván törekedni ebben a viszonyrendszerben. Az, hogy a két fél között a nukleáris és űrfegyverektől kezdve, Afganisztánon keresztül a kultúráig terjedő, igen széles körű konzultációsorozat volt és további tárgyalások lesznek, jelzi, hogy az amerikai álláspont kialakult. s most már a két fél álláspontjainak közelítése a feladat. Az eheti külügyminiszteri tanácskozás talán már választ ad arra a kérdésre. eredmény reményében tartható-e meg a szovjet— amerikai csúcstalálkozó. Várad! Emil
