Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 9., szombat II kánikulában is dolgoznak... (Folytatás az 1. oldalról) de ilyen izzasztó külső hőmérséklet esetén ezek nem sokat segítenek. így marad hűsítőként a védőital, vagyis a citromlé és a szódavíz. Kezemmel keresem a meleg hőforrását. Szerencsémre csak a külső burkát érinthetem. — Ez egy magasnyomású gőzzel működő, hengeres vasaló — mondja Szabó Rafael. — A legmelegebb gép, ezzel vasaljuk az ágyneműket. Mikor a gépnél dolgozó Zsibrita Edittől kérdezem, hogyan bírja a meleget, csak mosolyog és annyit mond: — Hiába van meleg, mosni, s vasalni kell, mert ilyenkor is nagy a forgalom, várják az emberek a tiszta ruhát. Ahogy távolodunk, látom, nevető szemmel összenéznek. Észrevették, hogy már ez alatt az 5 perc alatt is átizzadtam az ingemet. A következő helyiségben néhányan vasalnak. Ijesztő, ahogy az elektromos vasalóból fütyülve száll ki a forró gőz. Szpisják Jánosnétól megtudom, hogy itt „csak” 38 Celsius-fok van, így — ahogy ő mondja — igazán semmi okuk sincs a panaszra. Mikor kilépünk az udvarra, a kinti kánikula kellemesnek tűnik. Közben Szabó Rafael elmondja még, hogy naponta 30—35 mázsa ágyneműt és 5—6 mázsa felsőruházati cikket mosnak, vasalnak. Átszalad rajtam a gondolat, lehet, hogy nekem is itt kellene hagynom az ingem, hiszen csurom víz? Pedig ahogy Szabó János, az üzem egyik dolgozója mondta, csak megszokás kérdése az egész... Béla Vali — Éder Tamás A sörpalackozók nem söröznek Izzik a-szerszám a Foreonban Fotó: Szőke Margit teli, vagy amíg a főmunkaidőben nem sikerül annyi pénzt keresni, ami elég egy mostaninál magasabb színvonalú életvitelhez. * * * Bába Tibor, a BHG Híradástechnikai Vállalat 8. számú békéscsabai gyáregységének fejlesztőmérnöke. 1984- ben Budapesten, a műszaki egyetem villamoskarán szerzett diplomát. A vállalat társadalmi ösztöndíjat kötött, ezért nem volt kétséges, hogy tanulmányai után Békéscsabán áll munkába. A munkakezdéséről a következőket mondja: — Először technológusként dolgoztam, 1985 tavaszáig. A gyártás során felmerült problémák orvoslása, a gyártáselőkészítés volt a feladatom. Nagyjából megismertem a gyárat, igaz, átfogó képet a termelésről nem kaphattam. Ez a munka nem is kötött le igazából. A vállalaton belüli átszervezéskor létrejött egy fejlesztési csoport, ahol fejlesztőmérnöki beosztást kaptam, és ezt csinálom. — Első hallásra azt gondolná az ember, hogy ezzel a fiatal mérnök jó lehetőségeket kapott. — Első hallásra igen. Ehhez a munkához megfelelő elméleti felkészültség kell (nagyközösségi tv-vétel technikai berendezések fejlesztésével foglalkozom). Mégis, szakmai ambícióim kielégítetlenek. Az egyetemen elektronikai technológia szakon végeztem, a diplomaterv- feladatom mikroprocesszoros technológia irányítás, illetve tervezés volt. Legszívesebben most is ezzel foglalkoznék. Ismereteim szerint azonban Békés megyében erre nincs lehetőség. Nem arról van szó, hogy a mostani munkám alacsonyabban kvalifikált szakembert igényelne, hanem arról, hogy az érdeklődésemet nem fedi teljesen. — Hogyan ítéled meg a vállalaton belüli lehetőségeidet? — Az idén másodszor volt szervezeti változás nálunk, bizonytalan, hogyan fejlődnek a vállalaton belüli struktúrák. De ez napi gondot nem jelent nekem. A beosztásnál többre tartom a megfelelő színvonalú mérnöki munkát és az ezért járó fizetést. Amit most csinálunk, arra van külföldi és belföldi piac. A szakmai előrelépés lehetősége előttem áll. — És az anyagiak? — Két éve 3 ezer 700 forint volt a kezdő fizetésem, a rendkívül alacsony mérnöki kezdő fizetésektől mintegy 500 forinttal maradtam el. Most 5 ezer 700 forint az alapom, amivel elértem hajdani csoporttársaim átlagát. — Ha egy . képzeletbeli mérleg egyik serpenyőjébe az általad végzett mérnöki munkát, a másikba pedig a jövedelmedet tennéd, akkor szerinted merre billenne a mérleg nyelve? — Egy-két éve dolgozó villamosmérnöknek ma Magyarországon egy készülék- gyártó vállalatnál körülbelül ennyit fizetnek. Az, hogy a mérleg nyelve egyensúlyban van-e, vagy nincs, az attól függ, mihez hasonlítom... — Hasonlítsuk az otthon- teremtés költségeihez. — Ha jól számolom, akkor egy lakás ára 15 évi teljes fizetésemmel egyenlő. Ha nem eszek, nem ruházkodok, stb., akkor másfél évtized kell egy OTP-s lakáshoz. Ehhez képest ez a pénz, hogy úgy mondjam, kevés. Arra elég, hogy a mindennapos szükségleteinket kielégítsem. — Az előbb említetted a lakást. Te hol élsz, sikerült-e már lakást szerezned? — A feleségemmel egy komfort nélküli, régi ítpusú falusi házban lakunk Két- egyházán. Ez szükségmegoldás. — Milyenek a kilátásaitok? — Vagy veszünk egy OTP-s lakást, vagy építünk, ha jobbat akarunk. — És miből? — Szülői segítségre nem számíthatunk, csak a saját megtakarításunkra, illetve bizonyos vállalati támogatásra. — Van-e lehetőséged vállalaton belül, illetve azon kívül pluszjövedelem szerzésére? — Van egy ideám, plusz munkát csak szakmámon belül szeretnék végezni. Jelenleg ilyet nem találtam. Persze, ha úgy alakulnak a dolgok, és égetően szükségünk lesz a pénzre, akkor elmegyek segédmunkásnak is egy kőműves mellé. — Az utóbbi időben any- nyit beszéltünk a tudás felértékelődéséről, a műszaki értelmiség fokozott megbecsüléséről. Erzed-e ennek valamilyen jelét? — Tapasztalataim szerint ezek a jó elvek még nem jutottak el oda, ahol meg kellene valósítani őket. (Vége) Lovász Sándor II nemzetközi rákkongresszus előkészületei ü 85 éves magyar autósport A Nemzetközi Rákellenes Unió XIV. kongresszusa — amelyet, mint ismeretes, Budapesten rendeznek meg augusztus 21. és 27. között — 79 országból több mint nyolcezer résztvevőt vár. Rubányi Agnes, a Motesz Kongresszusi Iroda vezetője az MTI munkatársának elmondta: az idén tizennyolc nemzetközi orvostudományi konferenciát szerveztek hazánkban, ezek közül a legkiemelkedőbb, méretei miatt a legtöbb előkészítői munkát igénylő a daganatos betegségekkel foglalkozó tanácskozás lesz. A kongresszusra 31 európai és 48 tengerentúli ország neves szakemberei érkeznek. Az eddigi jelentkezési adatok szerint a legtöbb tudóst az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból várják, s a szocialista országokból 960 szakember érkezik. A magyar rákkutatást hatszáz orvos képviseli majd. A kongresszus megnyitója a Budapest Sportcsarnokban lesz, a plenáris üléseknek, szimpóziumoknak, kerekasz- tal-konferenciáknak, szekcióüléseknek a Hungexpo- vásárváros ad otthont. Az egyhetes tanácskozáson több mint négyezer előadás hangzik el, lesz olyan nap, amikor egyszerre 46 szekcióban vitatják meg a daganatos betegségek gyógyításának időszerű kérdéseit. Délutánonként negyven helyen mutatnak be szemléltető ábrákat a kutatók. A tudományos programot kiállítás egészíti ki: kétezer négyzetméteren több tucat cég vonultatja fel orvosi műszereit, gyógyszereit. A kongresszus résztvevőit a főváros valamennyi szállodájában, egyéb szálláshelyeken és diákotthonokban helyezik el. A tanácskozás színhelyére belépésre jogosító névjegykártyájukkal inf gyenesen utazhatnak valamennyi fővárosi tömegközlekedési eszközön. Az Örs ve+ zér térről UICC feliratú kü- lön-autóbuszok szállítják £ résztvevőket a vásárváros-] hoz. Kutató Diákok Köre A különböző tudományokban kimagasló képességű tanulók számára megszervezi a Kutató Diákok Körét a Magyar Tudományos Akadémia és a KISZ Központi Bizottsága a területi akadémiai bizottságok közreműködésével. A Kutató Diákok Körének az a célja, hogy a tehetséges és az átlagosnál magasabb felkészültségű diákok érdeklődését felkeltse a mélyebb ismeretszerzésre, a kutatásra, s megismertesse a tudományos vizsgálódás módszereivel. A körök központjait Budapesten kívül Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben alakítják ki, de más, megfelelő feltételekkel rendelkező városokban is indulhatnak csoportok. A tanulók a területi diákkörök által meghirdetett, illetve egyéni érdeklődés alapján választott témákra jelentkezhetnek. A felvételről szakmai beszélgetés alapján döntenek, amelybe bevonják a csoport vezetőjét, egy középiskolai tanárt és egy KDK- tagot. A körök vezetői kutatók, tanárok, akik a diákok munkáját folyamatosan segí-. tik. A tanév végén a diákkörök záróülésén értékelik a kutatómunkát, az eredményeket, az elkészült dolgozatokat. A legsikerültebb tanulmányokat gyűjteményes kiadványban jelentetik meg. Az érdeklődők 1986. október 1-ig küldhetik be jelentkezésüket az alábbi címre: KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács titkársága „KDK” 1388 Bu-_ dapest, pf. 72. Ö magyar autósport kétségkívül igen jelentős dátuma 1900. november 30. Ekkor alapították . a Királyi Magyar Automobil Club-ot (KMAC) és kezdődött a következő évben a magyar autósport története. Az első versenyek, vagy ahogy akkoriban nevezték, „túrautak” célba érkezőit egyformán díjazták és a sorrendet a rendezők nem határozták meg. 190U június 6-án már elkészítették az eredménylistát, az első helyezett Csekme Károly volt, Fiat-gépkocsival. Nagy magyar siker született a világ első Grand Prix- jén, melyet 1906. június 26. és 27-én rendezett a Francia Automobil Club (ACF). A Le Mans közelében kijelölt országúti körpályán mind a két nap hat-hat kört autóztak a versenyzők és az 1236,16 kilométer össztávon a magyar Szisz Ferenc Re- nault-kocsival 32 perc 19,4 mp előnnyel futott elsőként célba az őt követő olasz Nazzaro (Fiat) előtt. 1909-ben hat magyar versenyző vett részt a „Henrik herceg” túraúton, a „Budapest—Temesvár—Budapest” verseny rajtjánál 1912-ben 25 gépkocsi sorakozott fel. Egy év múlva a „Tatra—Adria” túraút rajtvonalától 32 gépkocsi indult és több kategóriát értékeltek. A legjobbak között találkozhatunk Del- már Walter nevével, aki később hazai bajnokságot és számtalan külföldi versenyt nyert. Az első világháború után két évet kellett várni, amíg az első versenyt megrendezték. Ez volt a budapesti Sváb-hegyi verseny, amely 11 éven keresztül mágnesként vonzotta Európa legjobbjait. A közel 5 kilométeres pálya a kontinens egyik legszebb és vezetéstechnikai szempontból legnehezebb útvonalának számított. 1926-tól a Gugger és János-hegyi pályákon rendeztek számtalan versenyt, majd a Hármas- határhegyi következett, melyet első ízben 1931-ben a német Rudolf Caracciola nyert meg. 1934-ben az új gyóni országút egy kilométeres szakasza hívta fel magára a figyelmet, ahol a német Hans Stuck (Auto Union) 320 km/óra sebességgel új világrekordot állított fel. 1936-ban a Monte Carlo rallye-n Kozma Endre Fiat Balilla kocsival kategória- győzelmet aratott. Ugyanebben az évben rendezték meg a budapesti népligeti pályán az első magyar Grand Prix-t, melyet az olasz Tazio Nuvo- lari nyert meg a német Bernd Rosemeyer előtt. Ez időben pálya versenyzőink közül Hartmann László érte el a legjobb hazai és külföldi eredményeket. A nemzetközileg is elismert sportember a tuniszi GP-n . szenvedett halálos balesetet. Mivel Magyarország is belesodródott a II. világháborúba, néhány jelentéktelen verseny után 1943-tól szünet következett. Az 1945. évtől rendszeresen megrendezett gyorsasági motorkerékpár-versenyek befejező programjaként indultak az autósok. Az autójavító vállalatok sportszerető dolgozói kezdtek hozzá az egvüléses versenyautók építéséhez. Az úttörők közül Kozma Ferenc, Kiss Ferenc, Széles Tibor, Wimmer András nemcsak kiváló versenyzők, de jó érzékkel megáldott konstruktőrök is voltak. A túíwersenysportba is egyre többen kapcsolódtak be, melyből bajnokságokat írt ki a Magyar Autósport Bizottság. A jól sikerült hazai rendezvények mellett nemzetközi versenyek szervezését is vállalta. Az 1960. évi „Wien —Budapest—Tihany” céltúra sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy pár év múltán „München—Wien—Budapest” rallye címen Európába jnoki futamként találkoztunk véle a nemzetközi sportnaptárban. 1963-ban, az első versenyen 146 kocsi rajtolt és a következő években sem csökkent a verseny iránti érdeklődés. Olyan nevek kerültek a győztesek közé, mint a finn Aaltonen és Makinen, a francia Andreu- et, a lengyel Zasada, az osztrák Wittmann és az NSZK- beli Walter Röhrl. Vele egy időben a Cordatic, majd később Taurus rallye Európa- bajnoki futamként vonzotta Európa volánművészeit. A magyar gyorsasági autósport történetében új mérföldkövet jelentett az 1961. és 1962. évi Ferihegyi GP, melyeket a városligeti és népligeti versenyek követtek. Ezeken Európa legkiválóbb versenyzői vettek részt, mint Jacky Ickx, Jochen Rindt, Niki Lauda. A hatvanas évek elején az ADAC felkérésére a Magyar Autóklub szívesen vállalta a Túrakocsi Európa Kupa hazai fordulójának lebonyolítását. A versenysorozatot 1967-ben Európa-bajnoki rangra emelték, melynek versenyein Hollós István több kategóriagyőzelmet aratott Steyr-Puch kocsijával. n vel a versenyautók teljesítménye egyre emelkedett, a fákkal teli népligeti pálya alkalmatlanná vált további versenyek redezésére. A hazai sportve- zetés úgy döntött, hogy a további versenyrendezésről lemond és a gyorsasági sportot bizonytalan ideig szünetelteti. A pályaversenyek helyett rallye, hegyi, autocross, rallye-cross-bajnokságokat írt ki. A versenyek számszerű emelkedése együtt járt a minőségi javulással: a Fer- jáncz—Tandari páros rallye EB 3., Cserkút! hegyi EB 3. helyezése is ezt bizonyítja. Befejezés előtt a Liszt Ferenc Emlékmúzeum Befejeződött Liszt Ferenc egykori, a volt Zeneakadémia épületében levő lakásának műemléki rekonstrukciója, valamint eredeti bútorainak és emléktárgyainak restaurálása. Augusztus végén kezdik átszállítani az értékes darabokat, a kottákat, a könyveket, a képzőművészeti alkotásokat és berendezési tárgyakat a zeneakadémiai emlékszobából a Vörösmarty utca 35. szám alatti házba, ahol szeptember 20- án nyitja meg kapuit a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutató Központ. Az első Liszt-emlékszobát a Zeneművészeti Főiskola fél évszázados jubileumára 1925- ben rendezték be a Zene- akadémián. A különböző múzeumoktól és a magánszemélyektől kapott relikviákkal fokozatosan bővülő anyagot a felszabadulás után 1959-től láthatta ismét a közönség a Liszt Ferenc téri épületben. Ezek kapnak helyet az új múzeumban: köztük a zeneköltő zongorái, íróasztala, szalonjának ülő- garnitúrája, imazsámolya, utazótáskája, írókészlete és a szobákat egykor díszítő számos textíliák, amelyeket az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeum restaurátorai frissítettek és újítottak fel.
