Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-08 / 186. szám
1986. augusztus 8., péntek o Távoktatás az iparban Üj szakmai továbbképzési és oktatási formát vezettek be az iparban: a távoktatást. Ebből a célból hozták létre a közelmúltban az Ipari Távoktatási Leányvállalatot, amely sajátos módszerekkel kívánja segíteni a hazai iparfejlesztési feladatok megvalósítását. A gazdasági fejlődésben egyre inkább meghatározó szerepet játszik az úgynevezett emberi tényező, ezért megnőtt a szakemberképzés jelentősége. A fejlődéshez gyorsan igazodó, és minden eddiginél hatékonyabb képzési, tovább- és átképzési formákra, módszerekre, eszközökre van szükség. Az egyik ilyen lehetséges megoldás a távoktatás, amit sok országban már évtizedek óta eredményesen alkalmaznak. A hallgatók oktatócsomag formájában kapják kézhez mindazokat az információkat, amelyek egy adott szakmai, illetve tudományág ismereteinek elsajátításához, illetve megújításához szükségesek. Széles körűen hasznosítják a legkorszerűbb technikai eszközöket, a videót, a számítógépeket. Egy-egy program- csomag video- és hangkazettából, írásos anyagokból, diasorozatokból, ábrákat, grafikonokat tartalmazó jegyzetekből áll. A programcsomagok ösz- szeállításában, a tananyag elkészítésében az adott szakma, tudományág legjelesebb szakemberei, valamint pedagógusok és pszichológusok vesznek részt. Egy egyórás program elkészítése gyakran 600— 800 munkaórát is igényel, ami azt is mutatja, hogy a távoktatásban egyáltalában nem csökken a pedagógusok feladata, legfeljebb megváltozik. Ennek az oktatási formának az elterjesztésével minimálisra csökkenthető a munkából való távolmaradás, s a hagyományos tanfolyami képzésnél is lénye- gesen olcsóbb. Az Ipari Távoktatási Leányvállalatnál elkészült egy húsz kazettából álló sorozat „A korszerű vállalati mechanizmus” címmel. Ez a programcsomag máris igen nagy érdeklődést váltott ki az iparvállalatok körében, számos nagyvállalat rendelt belőle. Az iparban dolgozók képzését, át- és továbbképzését kívánják segíteni egy 1987 januárjában induló kétéves távoktatási tanfolyammal. Az ehhez szükséges tananyag most készül, a vállalati oktatási szakemberek és ügyintézők számára. Augusztusi csillaghullás — fényes égitestek Augusztus első felében a csillagos égbolton az átlagosnál gyakrabban bukkannak fel néhány másodpercre fénycsíkok, amelyek nem mások, mint apró meteorok a föld légterében. Ezekben a napokban éri el a földet a Per- seidák elnevezésű meteorraj, amely az évente megjelenő csaknem 100 meteorraj közül a legsűrűbb. A „csillaghullásként” számon tartott hirtelen felvillanó jelenségek voltaképpen apró porszemcsék vagy kődarabkák, amelyek az üstökösökről szabadulnak el. Az üstökösökről, azok öregedésével, elillannak a gázok, és anyaguk elporlad. Az így keletkező por- és kődarabkák az üstökös pályáján elosztanak, és meteorrajként folytatják útjukat. Ezek a gom- bostűfejnyi szemcsék bolygónk légterébe másodpercenként 10—70 kilométeres sebességgel csapódnak be. A földet körülvevő légréna. A termelésirányításban nálunk is jelentős eredményeket lehet még elérni. A vállalat vezetése is arra törekszik, hogy fejlesszünk, változtassunk. Egyszóval, a mostani beosztásomban van bőven kiaknáznivaló. Nem kell attól féljek, hogy langyos vízbe kerülök egy bizonyos idő után. — Békés megye az ország egyik legelmaradottabb megyéje. Ez egy fiatal mérnöknek visszahúzó erőt jelent, vagy pontosan az ellenkezőjét, az átlagosnál nagyobb lehetőséget? — Visszahúzó erőt, ha nem kapja meg a segítséget, de lehetőséget, talán az átlagosnál is jobbat, ha segítik a mérnökök munkáját. Gyepes László, a Békés Megyei Tanács főelőadója. A Bánki Donáth Gépipari Műszaki Főiskola rendszerszervező szakán 1980-ban végzett. Azok közé a Békés megyei születésű diplomások közé tartozik, akik tanulmányaik végeztével nem a megyében helyezkedtek el. A döntéséről mondja a következőket: — A főiskolán elhatároztam, hogy Budapesten maradok. Egyrészt a számítás- technika akkor Békés megyében igencsak gyerekcipőben járt, a szakmai előremenetelem Budapesten egyszerűbbnek látszott. Másrészt a főváros eleve vonzóbb egy fiatalembernek. De tudtam azt is, hogy magasabb fizetésre számíthatok, mint szőkébb hazámban. A Metalo- globus vállalatnál kezdtem el dolgozni, ahol egészen 1984- ig voltam. De megnősültem, és az albérletből albérletbe költözés már kezdett elviselhetetlenné válni. Budapesten lakást szerezni szinte egyenlő a lehetetlennel. Kiderült, hogy erre Gyulán reális lehetőségünk van. Munkát is könnyen kaptunk, így hazaköltöztünk Békés megyébe. teg levegőmolekulái az óriási sebességű kozmikus törmelékkel ütközve felgyorsulnak, ionizálódnak, és néhány másodpercre elektromos vezetővé válnak. Az így fényesre gerjedt levegőréteg átmérője az egy kilométert is eléri, hossza pedig több tíz kilométer lehet. Ez a látványos fénycsatorna figyelhető meg a tiszta éjszakai égbolton. A meteorok bolygónk légterében rendkívül rövid idő alatt elégnek, hamuvá válnak. A finom hamu néhány hét alatt leszáll a földre, s bekerül a természet körforgásába. A legtöbb meteort az idén az augusztus 11-ével kezdődő héten lehet majd látni. Ma, amikor számos műhold kering bolygónk körül, az égboltot fürkészők gyakran összetévesztik a mesterséges égitesteket a meteorokkal. A két fénylő testet leginkább az különbözteti meg egymástól, hogy a meteorok csak egy, legfeljebb másfél másodpercig láthatók, míg a műholdak villogása jóval hosszabb ideig megfigyelhető. Az idén augusztusban a szokottnál jobban „megmutatja magát” néhány bolygó. Az éjszakai égbolton szabad szemmel is jól kivehető lesz a Vénusz, a 'Mars és a Jupiter. A Vénusz már közvetlenül napnyugta után feltűnik a nyugati égbolton. A Mars 22 és 24 óra között, a déli égbolton, a Jupiter pedig éjfél után ugyancsak a déli égbolton lesz a legfényesebb. Szeptemberre fokozatosan halványul a Vénusz és a Mars. A Jupiter azonban még tartja magát, sőt szeptemberben lesz a leglátványosabb. Ezek a bolygók rendkívül ritkán láthatók együtt és ilyen tisztán az égbolton. A természeti jelenség magyarázata az, hogy a bolygók ezúttal egyszerre kerülnek szembe a nappal. — A lakás megszerzésével egyértelműen jobb anyagi körülményeket tudtatok megteremteni Békés megyében, de azt is említetted, hogy a pesti fizetésed magasabb volt. — Az alapfizetésem az agráripari egyesülésnél 4 ezer 800 forint volt, több, mint a fővárosban, de a havi jövedelmem 7—800 forinttal kevesebb. A mostani munkahelyemre másfél év után kerültem. A változtatás egyik oka a jobb fizetés, a másik a nagyobb szakmai fejlődési lehetőség. Jelenleg a népességnyilvántartás számítástechnikai rendszerével, annak továbbfejlesztésével foglalkozom. Szeretem azt, amit csinálok, szakmai ambícióimat is kielégíti. — Vannak-e ismereteid arról, hogy hajdani csoporttársaidnak mennyi a jövedelme? — A vidékiekről nem nagyon tudok. A pestiek lényegesen több fizetést kapnak, arról nem beszélve, hogy a pluszpénz-kereseti lehetőségeik összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az enyém. Nekem másodállásom vagy rendszeres pénzt hozó elfoglaltságom nincs. — Hogyan ítéled meg a fiatal műszakiak anyagi és erkölcsi megbecsülését a munkahelyeden? — A munkahelyemen - a fizetésem illeszkedik a felsőfokú végzettségűek fizetéséhez. Panaszkodni tehát nem panaszkodom. Ami persze csak azt jelenti, hogy hónapról hónapra megélünk, törlesztjük a különböző részleteket. Félretenni, megtakarítani alig tudunk. Egy tíznapos bulgáriai útra hét hónapig spóroltunk. Kocsink nincs. Fizetésből a jövőben sem lesz. Legalábbis pillanatnyilag erre nem látok lehetőséget. — Ezek szerint összességében elégedetlen vagy a műszakiak megbecsülésével? — Különösebben elégedett nem lehetek. — 1986-ban Békés megyében egy huszonéves, hat éve dolgozó mérnöknek véleményed szerint milyen fizetés lenne reális? — Erre a kérdésre szinte lehetetlen válaszolni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a többi fiatal mérnök fizetéséhez képest én nem panaszkodhatok. De ha a megélhetési költségeket és a kevésbé kvalifikált munkával szerezhető jövedelmeket vesszük alapul, akkor havi 2000—3000 forint hiányérzetünk — gondolom — lehet. — Gyakran találkozunk munkába jövet a buszon, és tudom, hogy szeretsz olvasni, figyelemmel kíséred a kultúra különböző ■ területeit. — Az úgynevezett kulturális igényeim gyakorlati kielégítése meglehetősen visz- szafogott. Anyagilag nem bírom, hogy minden olyan könyvet megvegyek, amire úgy érzem, hogy szükségem lenne. Persze ez a szakkönyvekre is vonatkozik. Egyszerűen nincs rá pénzünk. — A jelek szerint az anyagi gyarapodáshoz neked is valamiféle plusz munkát kell találnod. Gondolkoztál-e már azon, hogy mikor vágsz bele? — Valószínűleg, hogy hamarosan én is rákényszerülök. Ha jön a gyerek, vagy ha egy kocsit akarunk venni. — Megbántad-e, hogy hazajöttél Békés megyébe? — Nem. A helyzetemet korántsem látom kilátástalannak, valószínű, hogy még nagyon sokáig Békés megyében dolgozok. Abban viszont reménykedem, hogy a jövedelmi viszonyaim mind jobban lehetővé teszik, hogy napi nyolc órában keressem meg a család normális élet" viteléhez szükséges pénzt. (Folytatjuk) Lovász Sándor Kunágota Országos tűzoltó versenyre készülnek Lelkes fiúk és lányok szállják meg a mezőkovácsházi állami tűzoltóság két tűzpiros gépkocsiját a kunágotai sportpályán. Van, aki sisakot tesz a fejére, s van, aki a krómozott tűzoltóbaltát veszi a kezébe. Az aznapi néhány órás foglalkozás célja: a gyerekek ismerjék meg a tartozékokat, és lássák, hogyan működnek a különböző berendezések. Ugyanis nagy erőpróba előtt állnak, mivel ők képviselik Békés megyét az augusztus 16-tól 25-ig tartó zánkai országos úttörőtűzoltó-versenyen. Természetesen, az év közben szakkörként működő fiú- és lánycsapat, vezetője, Gyöngyösi Károly testnevelő szakos tanár szintén ott van közöttük, aki immár húsz éve foglalkozik gyermekek és felnőttek felkészítésével társadalmi munkában. — Milyen előzményei voltak annak, hogy a kunágo- taiak eljuthattak erre a szintre? — Hadd mondjam el, hogy az eddig elért eredményeinket a sok időt, energiát és szorgalmat igénylő munkának köszönhetjük. Az idén a körzeti, valamint a megyei versenyt a mi fiú- és leánycsapatunk nyerte meg. Nagyon örültünk annak is, hogy június végén ott lehettünk az egyhetes felkészítő táborozáson Szanazugban, ahol az elméleti ismeretek elsajátításával és a gyakorlati feladatok végrehajtásával foglalkoztunk. De jutott idő a játékra és a pihenésre is. Költségeinket a helyi önkéntes tűzoltó-egyesületünk fedezte. Jelentős segítséget kaptunk a megyei parancsnokságtól, amely többek között felszereléseket biztosított részünkre. Egyébként a kevermesiekkel együtt 1977- ben egy hónapig Bulgáriában voltunk, ahol részt vettünk a nemzetközi versenyen, és ott jómagam edzői teendőket láttam el. Négy évvel ezelőtt pedig a lánycsapatunk került be a Zánkán rendezett országos versenybe és nyolcadik helyezést ért el. — Milyen támogatást kaptak és kapnak a különböző helyekről? — Elsőként a helyi Bercsényi Termelőszövetkezetet említem meg, amely az augusztusi rendezvénnyel kapcsolatos kiadásainkat magára vállalta. Ha személyekre is gondolt, akkor ki kell emelnem Varga Mihálynak, az önkéntes tűzoltóegyesület parancsnokának és Kiss Istvánnak, a tsz tűzvédelmi előadójának munkáját, mert szakmai és egyéb vonatkozásban igen sokat segítettek. Vagy például: a községi tanács jóvoltából motoros fecskendőt vásárolhattunk. A Béköt és az üdítőipari vállalat pólóingeket ajánlott fel. Ezen kívül több ezer forinttal támogat bennünket az Univerzál, a békéscsabai Mezőgép, a mezőkovácsházi áfész és a helyi tanács is. A foglalkozáson ott van Rácz István, az úttörőgárda összekötő tisztje is, aki nagy szakmai hozzáértéssel koordinálja, szervezi a versenyekkel kapcsolatos teendőket. ö mutatja be nekem Varga Mihályt, a kunágotai önkéntes tűzoltóegyesület parancsnokát is. — Mióta tölti be itt ezt a tisztet? — Tíz évvel ezelőtt vettem át a parancsnokságot a községben. Jelenleg 28 tagja van testületünknek, amely 1911-ből származó dokumentummal rendelkezik, vagyis nagy múltra tekint vissza ez az egyesület, és mi igyekszünk is ápolni a hagyományokat. Ugyanakkor büszkék vagyunk a gyerekekre. Az utóbbi nyolc évben majdnem minden területi versenyt ők nyertek meg. Vezetőségi tagok közé tartozik Gyöngyösi Károly, aki két évvel ezelőtt megkapta a Tűzbiztonsági érem ezüst fokozatát, és e kitüntetés bronz fokozatát vehette át Simon József törzszászlós is. G már 40 éve tagja az egyesületnek, s úgymond mindenes teendőket lát el községünkben. — Mi volt a legnehezebb a gyakorlaton? — Nekem — mondja Kisházi Ágota nyolcadik osztályos tanuló — a staféta ment nehezen, mert nem tudtam felugrani a gerendára. — Én — veszi át a szót Farkas Tünde — főleg az elméiéi? résztől féltem. Ott ugyanis pontosan kell tudni az adatokat. Gól Gyula szeptembertől a ’ gyulai mezőgazdasági szak- középiskola első osztályosa lesz. — Hogyan érzed magad itt, ebben a közösségben. — Nagyon megszerettem a tűzoltószakkört, és jól érzem magamat, mert együtt vagyok a barátaimmal meg a motorszerelés kielégíti érdeklődésemet. Ehhez hasonlóan indokolja pályaválasztását Szilágyi Károly is, aki mechanikai gépész szakközépiskolába jelentkezett Szegedre. Nem kis önbizalommal mondja; a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek „elegendők” lesznek ahhoz, hogy a kunágotai úttörőtűzoltók az országoson is jól megállják helyüket. Jó fizikai felépítésű fiatal benyomását kelti Ágoston Tibor, ö a mezőhegyest szakmunkásképző intézetben folytatja majd tanulmányait. — Mi volt a feladatod az előző versenyeken? — Az osztó villát szereltem össze. Erre három tömlőt kellett ráerősítenem, majd hatvan méteren át húztam magam után... A helyszínen tapasztalt dolgokhoz szükségtelen kommentárt fűzni, s ezért csupán annyit jegyzünk meg; lelkesedésben, küzdeni akarásban nincs hiány a kunágotai gyerekek körében. Munkájuknak, erőfeszítésüknek meg lett a gyümölcse. Nevezetesen már az is szép eredménynek számít, hogy e község mindkét csapata megnyerte a megyei versenyt és bekerült az országos mezőnybe. Kép és szöveg: Bukovinszky István A mezőkovácsházi állami tűzoltók is segítik az úttörőket a felkészülésben Biotechnikai fejlesztő laboratórium épül Szegeden megkezdték a Biotechnika Rt. új fejlesztő laboratóriumának építését. A háromszintes létesítményben 2000 négyzetméternyi alapterületen helyezik majd el a különféle fejlesztő, laboratóriumokat, a félüzemi kísérletek elvégzésére alkalmas berendezéseket. A laboratórium a tervek szerint alkalmas lesz arra, hogy a kutatóintézetek eredményeit félüzemi módszerek között kipróbálja, és kidolgozza azokat a dokumentációkat, amelyek alapján az ipar termelésbe állíthatja a biológiai kutatások új felfedezéseit. A Biotechnika Rt. — amelyben azonos nagyságú alaptőkével vesz részt az MTA Szegedi Biológiai Központja, az Állami Fejlesztési Bank és az Innofinance Bank — 90 millió forintot adott a beruházásra. Erre a célra 103 millió forint állami támogatást kaptak. Az ily módon rendelkezésre álló 193 millió forintot körülbelül fele-fele arányban fordítják az épület kivitelezésére, illetve a műszerek, berendezések megvásárlására és felszerelésére.
