Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 30., szombat Folytatódik az I. agrárifjúsági fesztivál Új jogszabályok a dolgozók átcsoportosításával kapcsolatos kérdésekről „Elkötelezetten, felelősséggel” Interjú Bányász Rezső államtitkárral az új sajtótörvényről A fesztivál résztvevői közül néhányan tegnap délután Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalattal ismerkedtek Fotó: Gál Edit (Folytatás az 1. oldalról) harmadikban az egyik slá­gertéma, a vállalkozások ér­tékelése került szóba. Az előadó Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács el­nöke volt. A negyedik szek­ció a szakmai képzést bon­colgatta, Szabó Gyula MÉM- főosztályvezető-helyettes irá­nyításával. Az ötödikben Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára a KISZ XI. kong­resszusának az agrárifjúság­ra vonatkozó határozatait fogta csokorba, elindítva ez­zel a vitát. És végül a hato­dikban az ágazati feladato­kat boncolgatták. Előadó Fekete Ferenc, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője volt. A szeptember végén nyíló plovdivi nemzetközi vásáron a magyar vállalatok mint­egy 800 négyzetméternyi fe­dett és szabadtéri kiállítási területen vonultatják fel ex­portra kínált ipari újdon­ságaikat. összesen 16 ma­gyar külkereskedelmi, illet­ve ilyen jogokkal rendelke­ző iparvállalat állít ki a Hungexpo szervezésében. A plovdivi vásárigazgatóság új helyet jelölt ki a magyar ki­állítók számára. Augusztus 18-án Vonalban voltunk. A kedves olvasó közérdekű bejelentéseit, pa­naszait, javaslatait, egyéni kérelmeit, s mindazokat a kéréseket, kérdéseket fogad­tuk. melyek intézésében szerkesztőségünk segítségét kérték. Néhány kérdésre, amint azt augusztus 25-i számunkban is jeleztük, ki­vizsgálás után visszatérünk, válaszolunk. Az elmúlt hé­ten sikerült több kényesebb dolgot tisztáznunk. Nattán Mária, Békéscsaba, Bartók Béla út 23. szám alá üzenjük: a Halászcsárda melletti rétesboltot valójá­ban lebontják, városrendezé­si okok következtében. De — és ez a lényeg — a Békés Megyei Vendéglátóipari Vál­lalat nem hagyja a város lakóit friss rétes nélkül. A Korzó Étteremben, illetve konyháján rétessütést szer­veznek. Az új Korzó cuk­rászdában — ez most épül — szintén lesz rétesárusítás. A Kulich Gyula-lakótelepen üzemelő krémesboltot rétes sütésére és forgalmazására is alkalmassá teszik. Az intéz­kedések közül legszámotte­vőbbnek a büfé melletti régi könyvesbolt átalakítása szá­mít. Tehát a városközpont­ban is nyitnak olyan delikát rétesboltot, mint amilyet a Jókai utcában bezárnak. Gyebrovszki Mihályné, a Békéscsabai Körösvidéki Cipész Szövetkezet dolgozó­Az ágazati fórumokat kö­vetően a fesztivál vendégeit 20 Békés megyei mezőgazda- sági, illetve élelmiszeripari egység látta vendégül. Az egész délutánt kitöltő ismer­kedés elsődleges célja az volt, hogy az ország külön­böző részeiből érkezett ag­rárfiatalok betekintést nyer­jenek Békés megye mező- gazdaságába, élelmiszeripa­rába. A vacsora után sza­badidős programok kezdőd­tek. A legnagyobb sikere ta­lán a „Te színpadod” bemu­tatónak volt — amely lap­zártánk után fejeződött be —, ahol a fesztiválon részt­vevő megyék saját műsora­ikkal kedveskedtek a közön­ségnek. Verasztó—Lovász A magyar kiállítók közül a legtöbb újdonságot a Mo- gürt és a Komplex vonultat­ja fel. A Mogürt standján a legújabb fejlesztésű városi és távolsági Ikarus autóbuszok tekinthetők majd meg, a Komplex kiállításán pedig — ugyancsak új típusú — mezőgazdasági gépek, köz­tük a bolgár piacon is kere­sett kukoricacső-törő adap­terek és szárzúzók. A Buda- vox első ízben mutatja be számítógépes híradástechni­kai ellenőrző berendezését. ja azt észrevételezte, hogy az újonnan épült szökőkút kö­zelében a járdalapok közé beszorul a tűsarok. A városi tanács műszaki osztályán ar­ról tájékoztattak, hogy ez a létesítmény építés alatt áll. Jól szeretnék megcsinálni, ezért a tervező úgy rendel­kezett, hogy a fugákat két menetben kell kiönteni, ez­zel a beton kötését fokozzák. A fugák teljes feltöltését a jövő hét második felére ígérték. Szabadkígyósra Z. L. ol­vasónk három kérdésére adunk választ. Ezek szerint az V. kerületi ortopédia­rendelőben azért van zsú­foltság, mert a megyében csak két ilyen profilú ren­delő üzemel: Békéscsabán és Gyulán. Az egészségügyi el­látást szervezők a megye minden városában szeretné­nek ilyen szakrendelést meg­honosítani. Ez a gondolat azonban nem kap mindenhol létjogosultságának megfelelő támogatást. Egyelőre az agi- tációs felvilágosító munka folyik arról, hogy Oroshá­zán, Mezőkovácsházán, Szarvason, Békésen és Szeg­halmon a helyi vezetés tá­mogassa ezt az igazán cél­szerű és okszerű egészség- politikai elhatározást. Vala­mennyi helyre a rendelési időre szakorvosról is gondos­kodnának. A sarkos gyermekszandál beszerzése nagy gond, ez túl­(Folytatás az 1. oldalról) —, akkor felmondási idejük legfeljebb hat hónapig meg­hosszabbítható. Ez idő alatt a dolgozók az átlagkeresetüket kapják, és az új munkahely kereséséhez szükséges sza­badidő biztosítása érdeké­ben nem kell a régi mun­kahelyükön dolgozniuk. A vállalatokat a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodás­ra ösztönzi, hogy ilyen ese­tekben a felmondási időre járó bér nem az átcsoporto­sítást végrehajtót terheli, ha­nem azt a költségvetés meg­téríti a munkáltatónak. Nagy Sándor azzal foly­tatta a tájékoztatót, hogy a szakszervezetek javaslatára született meg az a döntés, ami szerint ha a felmondá­si idő hat hónapig történő meghosszabbítása alatt sem sikerül az átcsoportosított dolgozónak megfelelő mun­kahelyet biztosítani, akkor további hat hónapig elhe­lyezkedési támogatásra jo­gosultak. Az elhelyezkedési támogatás összege az első három hónapban az átlagke­reset 75 százaléka, a továb­bi három hónapban pedig 60 százaléka. Ez az idő is folyamatos munkaviszony­nak számít, s ebből munka­ügyi szempontból semmiféle hátrányuk nem származhat a dolgozóknak, és társada­Tegnap, augusztus 29-én délután ülésezett Telekge­rendás Községi Tanácsa. El­sőként Gyebnár János ta­nácselnök számolt be a két tanácsülés közötti vb-mun- káról, majd Németh Tibor iskolaigazgató tájékoztatott az általános iskola oktató­nevelő munkájáról, a sze­mélyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az iskolaigaz­gató személyzeti és káder­munkájáról. A tanácsülés értékelte az elmúlt ötéves terv legjelen­tősebb eredményeit. A köz­lekedési feltételeket javítot­ták, a járdaépítési tervüket részben teljesítették. Két ütemben szerették volna megvalósítani a gáz beveze­tését. A VI. ötéves tervi gázprogram során a telepü­lés 85 százalékán lehetővé nő a megye határán. A ké­rés megvizsgálását továbbít­juk a Belkereskedelmi Mi­nisztérium ruházati főosztá­lyára. Ami a bébitápszeres üve­geket illeti, kizárólag köz­egészségügyi okokból nem váltják vissza. Az újbóli felhasználásnak azonban nincs akadálya, de csak a beolvasztás után. A MÉH- nek üvegcserépként eladható. Iványi Elekné kérését a békéscsabai Szigetvári, Szív és Lázár utcai útépítéssel összefüggésben a városi ve­zetés elé továbbítottuk. El­mondtuk, a körzetben lakók azt kérik, hogy a tanácstól ezzel kapcsolatban tájékoz­tassák őket. Erre ígéretet kaptunk. Farkas Jánosné, Medgyes- egyháza, Hunyadi u. 12. sz. alól az iránt érdeklődött, hogy belterületen a szom­széd ház építőmezsgyéjétől milyen távolságra lehet el­helyezni a zöldségtermelésre alkalmas fóliasátrat. A leg­újabb rendelet szerint — kaptuk a tájékoztatást Csa­ba Mártontól, a megyei ta­nács osztályvezető-helyette­sétől — a legkisebb távolság 150 centiméter. A háztáji kisgépek kar­bantartására, javítására a Békéscsabai Agroker és Ag- roszer, valamint a Békés­csabai Generál Ipari Szövet­kezet békési gebinesrészle- ge vállalkozott. Molnár La­lombiztosítási ellátásra is jogosultak. Az új jogszabályok, arra az esetre, ha vállalatok fel­számolása válna szükséges­sé, szociális kedvezménye­ket is garantálnak e válla­latok úgynevezett jogi állo­mányban lévő — például sorkatonai szolgálatát töltő, gyeden vagy gyesen lévő, il­letve tartósan külföldön lé­vő dolgozóinak. Az ő ese­tükben vállalatuk felszámo­lását követően a felszámoló szerv gyakorolja tovább a munkáltatói jogokat, s ha visszatérnek a munkába, ne­kik is a lakóhelyük szerint illetékes munkaügyi szolgál­tató iroda köteles új mun­kahelyet felajánlani. Ha ez nem sikerül, ezeket a dol­gozókat is ugyanazok a jo­gok illetik meg, mint azokat a társaikat, akik tényleges állományban voltak. A SZOT titkára hangsú­lyozta: változatlanul fő alap­elv a teljes foglalkoztatott­ság, a munkához való jog biztosítása mindenki számá­ra. Ahhoz azonban, hogy a teljes foglalkoztatottság a hatékony foglalkoztatással párosuljon, azt kell elérni, hogy mindenki ott dolgoz­zék, ahol munkájára a leg­nagyobb szükség van, ahol a legtöbb hasznot eredménye­zi mind a maga boldogulá­sára, mind pedig a gazda­ság számára. vált a korszerű fűtés. A fennmaradó településrésze­ket a VII. ötéves terv idő­szakában látják el gázzal. Kibővítették a villamosháló­zatot, a 47-es főközlekedési út mentén autóbuszvárót építettek, bitumenes röplab­dapályát és játszóteres par­kot létesítettek. Elkészült a körzeti orvosi rendelő és szolgálati lakás felújítása. A község lakói nagyon örültek a crossbar telefonhálózat ki­építésének. A lakosság áru­ellátását segítette a Békés­csaba és Vidéke Áfész zöldi ségüzletének, valamint á Skála területi raktárának megnyitása. A tanácsülés befejezésül 4 Békéscsaba és Vidéke Áfész községet érintő VII. ötéves tervét tárgyalta. jós, az Agroker igazgatója sérelmezte szerkesztőségünk­höz érkezett telefonhívásá­ban az ezzel összefüggő tá­jékozottság fogyatékosságait. Javasoltuk, hogy a kisgépek javításának fogadókészségét javítsák meg Békéscsabán, és a jelenleginél jobb tartalék- alkatrész-készletet alakítsa­nak ki, hogy ne forduljon elő olyan panasz, észrevétel, mint amilyet Fodor József náluk is tapasztalt. Itt szeretnénk megjegyez­ni, hogy a háztáji fejőgépek karbantartását, javítását a békéscsabai székhellyel mű­ködő tszker-en belüli Bos- coop dolgozói vállalják. A Deák utcában megtalálha­tók. Ök tartják karban a nagyüzemekben használt fe­jőberendezéseket is. Seres Mihály, a Békéscsa­ba és Vidéke Áfész elnöke arról tájékoztatta szerkesztő­ségünket, hogy a szövetke­zet üzemeltetésében működő Lencsési úti étterem (Dúdo­ló Pocok) vezetőjét a lakos­sági panaszok alapján a fel­sőbb szervek megbüntették. A hangos zenebonának tehát ára van. A szövetkezet kü­lönböző intézkedéseket fo­ganatosított a lakótelepi csend biztosítására, az éj­szakai pihenés nyugalmára. Még zajszintméréseket is folytattak, hogy megelőzzék a hasonló panaszokat és az ezt követő büntetések kiro­vását. Olvasóink nevében köszönjük az igazán gyors és példás intézkedéseket. Dupsi Károly Mint köztudott: szeptem­ber 1-jén lép életbe az Or­szággyűlés által márciusban elfogadott sajtótörvény. En­nek kapcsán kért interjút Bányász Rezső államtitkár­tól, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnö­kétől az MTI munkatársa: — Fél esztendő múltán ho­gyan értékelhető a sajtótörvény szakmai és társadalmi fogadta­tása, növelte-e a magyar tájé­koztatás nemzetközi tekintélyét? — A sajtótörvényt min­denekelőtt a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésé­nek szándéka szülte. Az a tapasztalat, hogy az embe­rek mind jobban igénylik a haza és a világ dolgairól szóló bőséges, eligazító jelle­gű tájékoztatást, a szűkebb és tágabb környezetünk tör­ténéseiről, eseményeiről való gyors, hiteles és pontos be­számolókat. A közvélemény — mint az olvasói levelek sokasága, képviselői, tanács­tagi fogadóórákon, s más alkalmakkor kinyilvánított állampolgári vélemények jelzik — egyetértéssel fo­gadta a sajtótörvény meg­születését. A megjegyzések arra is rámutatnak: a la­kosság fokozottabban érzé­keli és értékeli, hogy a saj­tó, a rádió és a televízió egyre árnyaltabban tükrözi valóságunkat, eredményein­ket és nehézségeinket. Elis­meréssel szólnak arról, hogy a tömegtájékoztatás a való­ban időszerű és fontos fel­adatokat állítja előtérbe. Nem marad pozitív vissz­hang nélkül, ha egy-egy cikk, riport a megoldás, a kiútkeresés szándékával szól a kisebb-nagyobb közössége­ket, egyes gyárakat, ágaza­tokat vagy az egész társa­dalmat, gazdaságot érintő gondokról. — Ügy hiszem, a sajtó egész magatartása, minden­napi munkája önmagában igazolja, hogy az újságírók dolgukat megkönnyítő, moz­gásterüket növelő dokumen­tumként értékelik a tör­vényt. Rendkívül nagy nemzet­közi visszhangja is volt a sajtótörvénynek. Ügyszólván minden vezető lap, rádió­adás foglalkozott — persze eszmei-politikai elkötelezett­sége szerint — új törvé­nyünkkel. Nemcsak a szo­cialista országokban talál­kozhattunk sok, pozitív kommentárral, hanem má­sutt is, ahol adnak az írott szó hitelére. — ön parlamenti felszólalásá­ban sem titkolta: a paragrafu­sok formálódásakor, az előzetes szakmai eszmecserék során több kérdésről heves vita bontako­zott ki. Véleménye szerint a végül is elfogadott törvény mi­ként segíti majd a tájékoztatás­politika gyakorlatának fejlődé­sét? — Elsősorban a kormány­zati szervek, az intézmé­nyek, vállalatok, azaz: az informátorok felvilágosítási kötelezettségéről szólnék itt. Nem titok, hogy a törvény előkészítésekor sokan aggá­lyoskodtak, mások őszintén aggódtak, hogy a sajtó eset­leg nem korrekt módon, olyan információkat, ténye­ket, adatokat, álláspontokat is nyilvánosságra hoz, ame­lyek voltaképp valamely in­tézmény, szerv belső titkai, s amelyeknek közzététele itthon vagy külföldön hát­rányos helyzetbe hozhatna például egy vállalatot. Ma­gától értetődő, hogy az alapvető a társadalom össz- érdeke, ez felette áll min­den részérdeknek. De a tör­vény elismeri a tájékoztatás terén is a kisebb közössé­gek és az egyén érdekeit is. — A sajtótörvény határo­zottan biztosítja az újság­írók jogát a közérdekű in­formációk megszerzéséhez és közreadásához. A felvilágo­sítás megtagadására a tör­vény kizárólag állami és vállalati titok védelme cí­mén ad felhatalmazást. Né­hányszor mégis megkísérel­ték minden elfogadható in­dok nélkül megtagadni a valóságot. Szerencsére ilyen példa egyre ritkábban akad. Külön is szeretném aláhúz­ni, hogy nincs semmiféle indokolatlan korlát, tilalmi lista a tájékoztatásban. El­kötelezetten, felelősséggel bármiről írhat a sajtó. Min­denkor határozottan, szigo­rúan fellépünk, ha az újság­írót — önérdekből — meg­fosztják az információtól, vagy félretájékoztatják, de következetesek leszünk a fe- lelősségrevonásban akkor is, ha az újságíró szegi meg szakmája írott vagy íratlan szabályait. — A sajtótörvény nem ren­delkezhet tételesen a sajtójog egy sor Időszerű — ha tetszik: napi — kérdésében. Készfll- nek-e a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalában e témakö­rökben eligazító Végrehajtási rendelkezések? — A sajtótörvény olyan jogokat és kötelezettségeket rögzítő alapjogszabály, amelynek rendelkezései köz­vetlenül és azonnal hatnak. Tartalmazza az alapvető rendelkezéseket, míg a rész­letszabályokat a végrehajtá­si rendeletek és más jogte­rületek rendelkezései fogal­mazzák meg. A törvénnyel egy időben, az abban kapott felhatalmazásnak megfelelő­en — többek között — négy államtitkári rendelkezés is készült a tájékoztatási hi­vatalban. — Az első, vagyis az idő­szaki lapalapításról szóló rendelkezés tisztázza a lap engedélyezésére és meg­szüntetésére, illetve szüne­teltetésére vonatkozó eljárás teljes menetét. Másodikként időszerű volt jogszabállyal rendezni a helyi stúdiók, is­mertebb nevükön a kábel- televíziók működését is. Lé­nyege az, hogy ha helyi po­litikai, gazdasági és kultu­rális igényt elégítenek ki, s biztosítottak a szükséges fel­tételek is, akkor nincs aka­dálya az alapításnak. A har­madik, a szerkesztőségek ve­zetőinek jogállásával foglal­kozó rendelkezés a korábbi­aknál még egyértelműbben leszögezi, hogy a főszerkesz­tők, a felelős szerkesztők a szerkesztőségek igazi gazdái. Személyükben felelnek a „lap alapítója által megha­tározott célok, szerkesztési elvek megvalósításáért. a lap teljes tartalmáért”. A negyedik rendelkezés az új­ságíró alkalmazási feltételei­ről szól, s a hivatás, a szakma gyakorlásához nél­külözhetetlen követelménye­ket taglalja — a színvonal, a mérce emelésének igényé­vel. — Véleménye szerint a sajtó — most már törvény által is — mozgástere növeli-e a tájékoz­tatás társadalmi hasznát, kö­zösségi felelősségérzetét? — A törvény nemcsak az alkotmányban elismert jo­got — a sajtószabadságot —, hanem a népnek a tájékoz­tatáshoz való jogát is magá­ban foglalja, kodifikálja az újságírók jogait és köteles­ségeit, előírja a felvilágosí­tási és választási kötelezett­séget is. Jogi garanciákat nyújt a jól bevált sajtópoli­tika gyakorlásához: nem szi­gorít, nem szűkíti, hanem bővíti a tájékoztatás lehető­ségeit. Meggyőződésem, hogy a lapok, az MTI, a rádió és a televízió szerkesztőségei­nek vezetői, a rovatoknak határozott arculatot adó új­ságírók most még több in­formáció birtokában végez­hetik felelősségteljes mun­kájukat, növelhetik hitelü­ket az olvasók, a nézők, a hallgatók előtt. Sajtónk egy felnőtt nép felnőtt sajtója. Ä nyomtatott és az elektroni­kus sajtó műhelyeinek élén felelős szerkesztők, szakmá­juk felkészült mesterei áll­nak. Így hát minden felté­tellel rendelkezünk ahhoz, hogy a sajtótörvény széles­körűen érvényesüljön, tájé­koztatásunk megfeleljen fontos társadalmi küldetésé­nek. Magyar vállalatok a plovdivi vásáron A Vonalban voltunk utózöngéi Tanácsülés Telekgerendáson

Next

/
Thumbnails
Contents