Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG > MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TAHACS LAPJA 1986. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLL ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Folytatódik az I. agrárifjúsági fesztivál Színvonalas szakmai rendezvények, hangulatos programok Az I. agrárifjúsági fesztivál első napján, pénteken délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a Széchenyi-Iigetben megkezdődtek a szakmai rendezvények. Rácz Ernő, a KISZ KB osztályvezetője köszöntötte az elnökségben helyet foglalókat, közöttük Vörös Istvánt, az MSZMP KB politikai munkatársát, Szórádi Sándort, a KISZ KB titkárát, Murányi Miklóst, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettesét, Kiss Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Fodorné Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát, Szabó Bélát, a KISZ MB titkárát. Fzt követően dr. Dénes Lajos, MÉM-miniszterhelyettes lépett a mikrofonhoz. Dr. Dénes Lajos beszéde — Kedves fiatal barátaim! A MÉM vezetése nevében meleg szeretettel köszöntőm az I. agrárifjúsági fesztivál résztvevőit. Kívánom, hogy az itt töltött napok során valamennyien érezzék jól magukat, bővítsék szakmai, politikai ismereteiket, hozzájárulva ezzel a magyar élelmiszergazdaság feladatainak megvalósításához. A bevezetőjében a miniszterhelyettes a VI. ötéves terv teljesítéséről beszélt. Többek között elmondotta: összességében a tervidőszak alapvető célkitűzései megvalósultak. Figyelemre méltó, hogy a gabonaprogram keretében öt év alatt 72 millió tonna gabonát takarítottak be hazánkban. Az állattenyésztésben is jelentős eredmények születtek. A miniszterhelyettes a továbbiakban így folytatta: — Hazánkban ma még mindig sokan azt hiszik, hogy a mezőgazdaság a költségvetés támogatását élvezi. Örömmel számolhatok be arról, hogy a VI. ötéves terv közepétől mór jelentős befizetési kötelezettségeknek tett eleget az élelmiszergazdaság. Az elmúlt évben több mint 9 milliárd forinttal járult hozzá a mezőgazdaság a költségvetés egyensúlyi helyzetének megteremtéséhez. Őszintén el kell mondanom, azt is, hogy egy rendkívül nehéz időszakon vagyunk túl, amelyben több feszültség keletkezett. Három esztendőben súlyos aszály okozott gondot a gzadaságokban, a szőlőterület egy jelentős részén fagykárok jelentkeztek. Ezt követően az élelmiszergazdaság VII. ötéves tervéről, az előttünk álló' főbb tennivalókról beszélt az előadó. — Három fő követelménynek kell megfelelnünk a következő években. Biztosítani kell a lakosság zavartalan élelmiszer-ellátását, javítani a minőséget az egyes áruknál. Fokozni kell az exportot, mind a szocialista, mind a tőkés piacokon a jövőben csak a kiváló minőségű termékekkel tudunk versenyképesek maradni. Napjainkban a szocialista országok is elvárják, hogy minél jobb minőségű élelmiszeripari terméket kapjanak. A harmadik fő követelmény a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövedelemtermelő-képességének fokozása. Mindez elősegítheti azt, hogy az agrárágazat a jövőben nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. A föld a mezőgazdaság legfontosabb termelési eszköze, ezért cél termőképességének megőrzése. Hazánkban mintegy 2,3 millió hektáron pusztít az erózió, ugyanennyi területen savanyod- tak el talajaink és még számos tényező nehezíti a termőképesség megőrzését. A VII. ötéves terv során hazánk 14 térségében indítják be a meliorációs programot, amelynek keretében várhatóan mintegy 900 ezer hektáron valósulnak meg a beruházások. Az utóbbi időszak aszályos időjárása felhívta a figyelmet az öntözésfejlesztés szükségességére. Az elképzelések szerint a tervidőszakban 140 ezer hektáron valósul meg az öntözőtelepek rekonstrukciója, s várhatóan mintegy 60 ezer hektáron építenek ki új öntözőtelepeket. Beszéde befejező részében a miniszterhelyettes az 1987.. évi feladatokról szólt. — Jövőre nem kisebb feladat előtt áll a mezőgazdaság, mint az idén. A tennivalók adottak, éppen ezért kérem az első agrárifjúsági fesztiválon részt vevőket, hogy tolmácsolják otthonmaradott társaiknak ezeket az elképzeléseket. Úgy érzem, hogy a szaktudásnak, a fiatalok szakmaszeretetének még kimeríthetetlen tartalékai vannak hazánkban. Államunk számít a fiatal agrárszakemberek tudására, ismereteire, hiszen csak így valósíthatók meg a tervek. Mindehhez sok sikert, erőt, egészséget kívánok a MÉM vezetése nevében — mondotta befejezésül a miniszter- helyettes. * * * Az előadás után az .agrárifjúsági találkozó résztvevői hat ágazati fórumon vitathatták meg az őket érdeklő speciális kérdéseket. Az elsőben a szövetkezeti demokráciát járták körbe. A vitaindítót Pongrácz Aladár, a TOT főosztályvezetője tartotta. A másodikban az új vállalatirányítási formákról esett szó, Jendrolovics Pál, a KISZ KB osztályvezetőjének vitaindítója alapján. A (Folytatás a 3. oldalon) A Széchenyi-Iigetben a hallgatóság egy csoportja Fotó: Fazekas László D lengyel kormányfó Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. Hz Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, valamint a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A törvény korszerűsítését a megalkotása óta a gazdasági életben bekövetkezett változások — a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése, a tevékenységi kör szabadabb meghatározása, új üzemeltetési formák bevezetése — és a magasabb szintű jogszabályok korábbi módosítása tette szükségessé. Az új jogszabály a belkereskedelem alapvető feladatául az elosztási jellegű ellátási tevékenység helyett a kereslethez igazodó árukínálat kialakítását. a kereskedelmi, a vendéglátási és az idegen- forgalmi szolgáltatások bővítését határozza meg, és egyben elő kívánja segíteni a kereskedői foglalkozás jobb elismerését isi. A lakosság ellátásának és vásárlási lehetőségeinek javítása érdekében a kistelepüléseken, illetve a megfelelően el nem látott területeken lehetségessé válik a magánkereskedés és a kisipari tevékenység együttes gyakorlása. Az új szabályozás a magánkereskedés kereteit is kiszélesítette. A jövőben a jogszabály által meghatározott körben, az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészítve, vendéglátási, kereskedelmi és idegen- forgalmi szolgáltatás is végezhető. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról. Ennek célja az érdekképviselet érdemi munkáját is meghatározó vezetési-döntési rendszer fejlesztése és a választott szövetkezeti testületek irányító szerepének fokozottabb érvényre juttatása. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggésben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a Magyar Népköztársaság felső- oktatási intézményeiről. Ezen intézményrendszerben bekövetkezett változások szeptember 1-jén lépnek hatályba, s végrehajtásuk folyamatosan történik. A továbbiakban a testület kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg, valamint más időszerű ügyekről tárgyalt. Tanácskozott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott a KNEB székházában. A testület megvitatta az egészségügyi intézmények műszerellátásáról készített vizsgálati jelentést. Az ülésen megjelent és a vitában felszólalt Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes. A KNEB az előterjesztést elfogadta, s úgy döntött, hogy azt a Minisztertanács elé terjeszti. Ezt követően Szakali József, a KNEB elnöke tájékoztatta a testületet időszerű kérdésekről. Egyebek közt elmondotta: a Gazdasági Bizottság július 30-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a komplett berendezés-ex- port-fővállalkozásokra, 24 tett KNEJB-jelentést. Az ellenőrzés mezőgazdasági és élelmezésügyi, energetikai, vízügyi és egészségügyi export fővállalkozásokra, 24 szerződés lebonyolításában közreműködő 33 gazdálkodó egységre terjed ki. A vizsgálat során megállapították, hogy a vállalatok munkájában lényeges javulás tapasztalható. Reálisabban mérlegelik például a várható kockázatokat, átgondoltabban vállalkoznak, felkészültebben szerződnek, s külkereskedelemtechnikai szempontból is alaposabban készítik elő az egyes exportügyieteket. A vállalatok fokozatosan javuló marketing- és piackutató munkája ellenére visszaesett e fontos exporttevékenység. Döntően azért, mert nehezebbé vált a külgazdasági helyzet, csőként az exportfővállalkozó-tevékeny- ségben meghatározó szerepet játszó piacokon, a fejlődő országokban a fizetőképes kereslet. A fővállalkozói tevékenységben az alapvető gondot a szervezési tapasztalat és szakértelem hiánya okozza. Ezt erősítették meg a helyszíni ellenőrzésekkor szerzett ismeretek is. A szükséges tapasztalatok megszerzésére jó lehetőséget teremtenek a mind gyakoribb együttműködések a különböző külföldi fővállalkozókkal. A külgazdasági egyensúly megteremtésében változatlanul fontosak az export-fővállalkozások — hangsúlyozta a KNEB elnöke. Kedvező, hogy a tevékenység jogi szabályozása kialakult, s a figyelmet mindinkább a piaci stratégia kidolgozására, a vállalatok tájékoztatásának javítására, a biztosítási megoldások fejlesztésére lehet összpontosítani. A gazdasági bizottság állásfoglalása szerint új határozatokra nincs szükség, a meglévők következetes végrehajtása a feladat. Több jelzés érkezett az utóbbi időben, hogy a Balaton partján nem tartják be az 1983-ban bevezetett építési korlátozásokat. Előfordul, hogy magánszemélyek és közületek igyekeznek kijátszani az előírásokat. A hatóságok a tilalmi rendelkezéseknek nem szereznek érvényt, sőt esetenként a tanácsi dolgozók „útmutatást” adnak megkerülésükre. Ezzel kapcsolatban a KNEB elnöke elmondotta: a bejelentésekre indított vizsgálatok igazolták az észrevételek jogosságát, nagy számban derült fény szabálytalanságokra, esetenként a rendelkezések tudatos megsértésére. A népi ellenőrzés a tudomására jutott ügyekben határozottan eljárt. A KNEB az elnöki tájékoztatót tudomásul vette. Uj jogszabályok a dolgozók átcsoportosilásával kapcsolatos munkaügyi kérdésekről A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának szervezésében pénteken a Parlamentben Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese és Nagy Sándor, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat a munkaerő-átcsoportosítások időszerű kérdéseiről és az ezzel ■ összefüggő új munkaügyi jogszabályokról. Bukta László rámutatott, hogy hazánkban a munkaerőhelyzet ellentmondásos, szinte minden területen, minden vállalatnál egyszerre van jelen a munkaerőfelesleg és -hiány. A felesleges munkaerőtől a vállalatok nehezen szabadulnak, a munkaerőhiányt pedig nem tudják munkahely-racionalizálással enyhíteni- vagy megszüntetni. A munkaerő- hiányt a másutt feleslegesen foglalkoztatott vagy alacsony hatékonysággal dolgozók átcsoportosításával lehetne enyhíteni, mégpedig oly módon, hogy ez az emberek érdekeit lehetőleg ne sértse. A munkaerőmozgás nagyságrendje hazánkban lényegében kielégítő, a probléma az, hogy a felszabaduló munkaerő nem azokra a területekre áramlik, ahol szükség lenne rá. Évente csaknem 700 ezer dolgozó lép ki munkahelyéről, hogy jobb körülmények, kedvezőbb bér, esetleg alacsonyabb követelmények reményében másutt vállaljon munkát. Ehhez képest elenyésző az olyan munkahelycsere, amit a munkáltatók saját érdekeik szerint kezdeményeznek. A dolgozók hatékonyabb foglalkoztatása érdekében a gazdaságirányítás arra törekszik, hogy az eddigieknél is fokozottabban ösztönözze és késztesse a vállalatokat a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodásra. Ezért várható, hogy a kevésbé eredményesen gazdálkodó vállalatok a jövőben kénytelenek lesznek megválni dolgozóik egy részétől. A szeptember elsejével életbe lépő ú> jogszabályok azoknak a dolgozóknak az elhelyezkedését kívánják elősegíteni, akik a létszám csökkentése, vagy vállalatuk esetleges megszüntetne miatt kényszerülnek új munkahelyen állást vállalni. Az új jogszabályok a területileg illetékes munkaügyi szolgáltatás irodák feladatává teszik, hogy ha valamely vállalatnál egyidejűleg legalább tíz dolgozó munkaviszonyát szüntetik meg, akkor számukra gondoskodjanak megfelelő új munkahelyről. Az új munkakörnek olyannak kell lennie, amely megfelel az érintett dolgozó képzettségének, egészségi állapotának. Emellett a dolgozók várható Keresete sem lehet lényegesen — legfeljebb csak 10 százalékkal — alacsonyabb a korábbiaknál, s a napi munkába járáshoz szükséges idő a tömegközlekedési eszközökön nem haladhatja meg a két órát. Ha a' munkaügyi szolgáltató irodák nem tudnak ilyen munkahelyet felajánlani — s közben maguk az érintettek sem találnak elképzelésüknek megfelelőt (Folytatás a 3. oldalon)
