Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

■ 1986. augusztus 25., hétfő Gorbacsov üzenete a „Hatokéhoz 0 moratórium és az USA Dtomkonferencia Mától mintegy 600 nukleá­ris szakember tanácskozik Bécsben a reaktorbalesetek tanulságairól, megelőzésük módjairól. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) keretében rendezett ötnapos konferencia egyik kezdeményezője a Szovjet­unió, amely már a csernobili baleset után néhány nappal közölte a szervezettel: az okok kivizsgálása után rész­letes jelentést terjeszt az ENSZ-intézmény elé. Ez a csaknem 400 oldalas jelentés, amelyet a napokban Moszk­vában ismertettek, immár az IAEA-tagállamok rendelke­zésére áll. A konferencián egyúttal, amint szovjet rész­ről hangsúlyozzák, általában foglalkoznak majd az atom­reaktorokban bekövetkezett balesetekkel, üzemzavarok­kal, hogy — a tapasztalato­kat kicserélve — megelőzzék a további katasztrófákat. A tanácskozásokon magyar küldöttség is részt vesz. Az atomügynökség kereté­ben folyó nemzetközi együtt­működés általában nagy len­dületet kapott. Tíz napja ért véget Bécsben egy másik nagyszabású tanácskozás, amelyen nemzetközi szerző­dések tervezetét dolgozták ki a nukleáris balesetek kö­telező jelzéséről, illetve a baleseteknél való segélynyúj­tásról. A tervezetek szeptem­ber végén az IAEA vezető testületé, majd közgyűlése elé kerülnek. Minden remény megvan arra, hogy a két egyezmény, amelyek többek között az atomfegyverekre és velük folytatott kísérle­tekre is kiterjednek, hamaro­san életbe lép. Új ellenzék Indiában Űj pártot alapítottak az Indiát kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszusból ki­zárt politikusok. A párt ne­ve: Indiai Nemzeti Kong­resszus — Indira Gandhi. Azok a politikusok, akiket Radzsiv Gandhi nem talált méltónak arra, hogy tisztsé­get töltsenek be akár a kor­mányban, akár pártjában, hosszabb ideje, burkoltan és nyíltan támadták és becs­mérelték a vezetést. Többü- ket nemrég kizárták a párt­ból, vagy felfüggesztették tagságukat. Ramarao Gundu Rao egy­kori karnatakai főminiszter — az új szervezet életrehí- vója — nem kevesebbet kö­vetel, mint Radzsiv Gandhi kormányának lemondását. Szerinte az Indiai Nemzeti Kongresszus irányítása olyan emberek kezébe került, akik megtagadták Indira Gandhi politikai hagyatékát és vál­ságba sodorják az országot. A kormányzópárt felső kö­reiben megalapozatlannak és nevetségesnek tartják a vá­daskodásokat. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy a személyes bosszúvágytól haj­tott politikusok hangja csak addig lesz hallható, amíg pénzük tart. Tárgyalások lesznek Salvadorban Szeptember 19-én legmagasabb szinten folytatódnak a Salvado­rt hazafiak és a Duarte-kor- mány közötti tárgyalások. He­lyi idő szerint szombatra virra­dóra erről született megállapo­dás a felek mexikóvárosi meg­beszélésein. A megállapodás ér­telmében a tárgyalásokat a Sal­vadort San Miguel tartomány­beli Sesoriban tartják. A kor­mány részéről ott lesz Duárte elnök, valamint a hadsereg fő­parancsnokságának magas ran­gú tisztjei. A hazafiakat a Fa- rabundo Marti Nemzeti Felsza- baditási Front (FMLN) nevű fegyveres szervezet, és annak politikai szárnya, a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) ve­zetői képviselik majd. A mostani mexikóvárosi tár­gyalások célja az volt, hogy ki­jelöljék az immár hat éve tartó polgá|(háború befejezésének fel­tételeiről nagy megszakításokkal •folyó tárgyalások 3. fordulójá­nak időpontját, helyszínét, és megegyezzenek más szervezési kérdésekben. Mihail Gorbacsov, azSZKP Központi Bizottságának fő­titkára az úgynevezett új-del- hi Hatokhoz intézett válasz­üzenetében leszögezte: teljes mértékben egyetért azzal a megállapítással, hogy föl­dünk védelméért minden nép egyaránt felelős. A szovjet vezető üzenetét a moszkvai televízió szombat esti hír­adójában hozták nyilvános­ságra. Argentína, Görögország, In­dia, Mexikó, Svédország és Tanzánia államfői augusztus elején a mexikói Ixtapában megtartott tanácskozásuk be­fejeztével felhívást intéztek Mihail Gorbacsovhoz és Ro­nald Reagan amerikai el­nökhöz, amelyben azt java­solták, hogy a Szovjetunió hosszabbítsa meg a nukleá­ris robbantásokra egyoldalú­an meghirdetett moratóriu­mát, és ehhez csatlakozzon az Egyesült Államok is, leg­alább a következő szovjet— amerikai csúcstalálkozóig. (A Szovjetunió egyébként a na­pokban 1987. január 1-ig meghosszabbította a morató­riumot.) Ma nincs fontosabb fel­adat, mint a nukleáris kísér­letek beszüntetése — állapí­totta meg Mihail Gorbacsov válaszában, és rámutatott: ezt a célt kell szolgálniuk a Rövid ideig tartó nyuga­lom után a hét végén újult erővel robbantak ki a za­vargások Pakisztánban. A biztonsági erők több helyütt tüzet nyitottak az államfő, Ziaul Hakk lemondását kö­vetelő tüntetőkre, s kettőt közülük halálra sebeztek; a hivatalos kormánystatisztika szerint ezzel huszonkilencre emelkedett a tizenegyedik napja tartó összecsapások ha­lálos áldozatainak száma. Ziaul Hakk nyilatkozatát közli szombati számában a Szaúd-Arábiában angol nyel­ven megjelenő, Arab News című újság. Hakk az inter­júban kifejtette: véleménye szerint a parlament jelenleg „nincs olyan helyzetben, hogy választásokat írhatna ki.” A választásokat a pa­kisztáni elnök olyan „szük­ségtelen erőpróbának” nevez­te, amelynek a mostani hely­zetben „senki nem tenné ki magát szívesen.” Benazir Bhutto és több más ellenzéki vezető letar­tóztatására utalva Hakk ki­jelentette: „aki megsérti a törvényeket, elnyeri bünteté­sét”, s ez mindenkire vonat­kozik. Az országában dúló zavargások okát az államfő a rendkívüli állapot nemré­giben történt feloldásában vélte megtalálni, de hozzá­tette: a nyugtalanság „leg­később három héten belül teljesen lecsillapodik”. Benazir Bhutto, a pakisz­Genfben megkezdett szovjet —amerikai tárgyalásoknak. A kérdésről folytatott sokol­dalú megbeszélések fontos fóruma lehet a leszerelési értekezlet, amennyiben meg­szűnnek azok a mesterséges akadályok, amelyek a min­denfajta kísérleti robbantást betiltó megállapodás terveze- *■ te hatékony előkészítésének útjában állnak: Az Egyesült Nemzetek Szervezete — amelynek na­pirendjén több mint 30 esz­tendeje szerepel a nukleáris fegyverekkel folytatott kísér­letek betiltásának kérdése — nem merítette még ki lehe­tőségeit a kérdés megoldásá­ban, s ezeket a lehetőségeket tevékenyebben kellene ki­használni. Az erőfeszítéseket minden irányban meg kell tenni —• vélekedett válaszá­ban Mihail Gorbacsov. „Akárcsak önöknek, ne­künk is meggyőződésünk, hogy a világűrt kizárólag bé­kés célokra, az egész embe­riség javára szabad felhasz­nálni” — hangsúlyozta a szovjet vezető. A Szovjetunió síkraszáll a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló megállapodás előírásai­nak megszilárdítása mellett, mivel ez a jelenlegi körül­mények között a stratégiai táni ellenzék letartóztatott vezetője és nyolc társa el­len vizsgálatot folytatnak a kormány megdöntésére szőtt összeesküvés gyanújával — jelentette be a karacsi rend­őrség. A hírügynökségek rá­mutatnak, hogy vádemelés esetén halálbüntetéssel is sújthatják az ellenzéki ve­zetőket. Benazir Bhuttót, a legna­gyobb ellenzéki erőt képvi­selő Pakisztáni Néppárt ve­zetőjét augusztus 14-én, az ország függetlenségének 39. évfordulója alkalmából tar­tott ellenzéki nagygyűlésen tartóztatták le. A- gyülekeze­ti és tüntetési tilalom meg­sértéséért 30 napi elzárásra ítélték. A kormány előző nap betiltott mindenféle tüntetést és mintegy 500 el­lenzéki politikus letartózta­tását rendelte el, hogy meg­akadályozza a függetlenségi napra meghirdetett országos tiltakozó megmozdulásokat. A hét végén sem csilla­podtak a tiltakozó megmoz­dulások és erőszakos kilen­gések. A dél-pakisztáni Szukkurban és Kotriban az államfő, Ziaul Hakk lemon­dását követelő tömeg épüle­teket gyújtott fel. A rendőr­ség Larnakában szétvert egy tüntetést. A letartóztatottak száma a hírügynökségi je­lentések szerint azóta elérte a tízezret. A biztonsági erők és a tüntetők 'közötti össze­csapások halálos áldozatai­nak számát hatvanra teszik. stabilitás alapja. Igen fon­tos, hogy minél előbb megál­lapodás szülessen a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok között a világűr—föld és a világűr—világűr osztá­lyú világűrbeli csapásmérő fegyverek, s a műholdrom­boló fegyverzetrendszerek betiltásáról, ideértve a mind­két félnél meglevő ilyen fegyverek likvidálását is — állapította meg a szovjet ve­zető. Mihail Gorbacsov szólt üzenetében arról is, hogy a Szovjetunió egy újabb szov­jet—amerikai csúcstalálkozó mellett van, ennek azonban a két ország közötti kap­csolatok normalizálását, a nemzetközi légkör javulását, a fegyverzetek csökkentésé­ről folyó tárgyalások mene­tének meggyorsítását kell szolgálnia. „Készek lennénk a csúcstalálkozón megállapo­dást aláírni a nukleáris kí­sérletek betiltásáról” — hangsúlyozta Gorbacsov. A szovjet—amerikai csúcstalál­kozót valós tartalommal kell megtölteni, ez a lényege a két ország vezetői között Genfben megszületett megál­lapodásnak — hangsúlyozta végezetül a szovjet vezető a Hatok felhívására adott vá­laszában. A lengyel igazságügyminiszter az amnesztiáról Már csaknem 11 ezer sze­mélyt bocsátottak szabadon Lengyelországban az am­nesztia életbe lépése óta el­telt egy hónap alatt, köztük a politikaiaknak csaknem a felét: az állam- és közrend­ellenes bűncselekményekért fogva tartott 189 személyből 80-at. Mindezt Lech Domeracki igazságügyminiszter közölte abban az interjúban, amely a kormány lapjának, a Rzecz- pospolitának a hét végi szá­mában jelent meg. Hozzátet­te, hogy valószínűleg'össze­sen 20 ezer embert helyez­nek szabadlábra. A minisz­ter kijelentette, hogy szaba­don bocsáthatják Zbigniew Bujakot, a feloszlatott egy­kori Szolidaritás szakszerve­zet egyik volt vezetőjét is, akit a Szolidaritás illegali-~ tásban maradt legfontosabb országos vezetői közül utol­sónak, ez év júniusában tar­tóztattak le. Domeracki em­lékeztetett arra, hogy az am­nesztia keretében már kien­gedték Bogdan List, a Szoli­daritás egyik országos veze­tőjét és Adam Michniket, aki a Szolidaritás országos ve­zetőinek befolyásos tanács­adója volt. .Bujáknak pon­tosan ugyanakkora esélye van a szabadulásra, mint Michniknek és Lisnek volt, akik már otthon vannak. Mindenkinek, aki az állam, vagy a közrend ellen köve­tett el bűncselekményt, le­hetősége van a szabadulás­ra. Török cáfolat Turgut özal török kormányfő szombaton cáfolta azokat a ko­rábbi .sajtó jelentéseket, melyek szerint török katonai egységek iraki területen hajtottak végre akciókat kurd gerillák ellen. Az iráni hírügynökség arról adott hirt, hogy egy ezerfős török ala­kulat a múlt hét második felé­ben behatolt Irak területére, és magával hurcolta a betiltott tö­rökországi Kurd Munkapárt 35 tagját. Ozal kijelentette: a török had­sereg augusztus 15. óta semmi­féle akcióban nem vett részt az iraki határon túl. A hónap kö­zepén a török légierő kurd ge­rillák rejtekhelyeit bombázta Irak északi részén, miután a kundok néhány nappal előbb — ankarai jelentés szerint — meg­ölték a török kormányerők 12 katonáját. Az iráni külügyminisztérium szombaton — szóvivője útján — rádiónyilatkozatban ítélte el az augusztus 15-i török bombatáma­dást, és követelte az ankarai kormánytól a hasonló akciók haladéktalan beszüntetését. Bár hivatalos amerikai vá­lasz még nem érkezett arról, hogy az Egyesült Államok csatlakozik-e a Szovjetunió­hoz a kísérleti atomrobban­tások szüneteltetése ügyében, hivatalos fehér házi vezetők az elmúlt héten mindent megtettek az újabb szovjet ajánlat jelentőségének csök­kentése, az atomfegyverkezé­si politikájuk megindoklása érdekében — állapította meg a Pravda heti nemzetközi szemléjében. A szovjet pártlap beszá­molt arról, hogy a világ kü­lönböző tájain az emberek lelkesen üdvözölték és tá­mogatásukról biztosították Mihail Gorbacsov hétfői be­jelentését, a kísérleti atom­robbantások szüneteltetésére egyoldalúan vállalt szovjet kötelezettségnek az év végé­ig szóló meghosszabbítását. Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy más­fajta visszhangok is érkeztek a szovjet fővárosba — figyel­meztetett a Pravda. A hiva­talos Washington egyszerű „propaganda-fogásnak” mi­nősíti az újabb szovjet aján­latot, elferdíti, meghamisítja a Szovjetunió javaslatának valódi célját, hogy ily módon saját országa lakosságának nagyrésze előtt ismeretlen maradjon a moratórium meghosszabbításának jelen­tősége. A héten több washingtoni kormánytisztviselő arra hi­vatkozott, hogy „a morató­riumhoz való csatlakozás Egy katolikus lapban meg­jelent „vallomás” ismét rávi­lágított a francia pártok fi­nanszírozása körül kialakult problémákra, az egész rend­szer jogi rendezetlenségére: Huguette Bouchardeau asz- szony, a szocialista kormány volt környezetügyi miniszte­re a La Croix című lapnak adott nyilatkozatában elis­merte, hogy a pártok nem­csak adományokból és tagdí­jakból élnek, hanem egyéb pénzügyi eszközök is rendel­kezésre állnak, sőt olykor ré­szesülnek a kormány „titkos pénzalapjaiból” is. A „vallomás” voltaképpen nem hatott a felfedezés ere­jével, csupán egy nyílt titok elismerése volt, hiszen közis­mert, hogy a francia pártok tevékenysége, egyre inkább amerikanizálódó választási kampányai hatalmas össze­geket emésztenek fel. Aligha lennének fedezhetők a hiva­talosan engedélyezett forrá­sokból. Miként Bouchardeau asszony interjújában fogal­mazott: „Az igazság az, hogy a jobboldal főleg az üzleti világból él. A baloldal ke­vésbé, de a hiányt pótolják a városi közösségek és kü­lönféle szervezeteik”. A volt miniszter hozzáfűzte még, hogy a kormány titkos pénz­alapjai felhasználásában sem tekinthető egyik párt sem makulátlannak... Bouchardeau asszony nyi­latkozata mindenesetre feltű­nést keltett politikai körök­ben, s újabb adalékként szol­gál az idei nyár „pikáns” ügyeihez, így a Carrefour du Developpement nevű szerve­zet pénzügyi visszaélései nyo­mán kialakult bonyodalmak­hoz, amelyekbe belekevere­dett a volt szocialista kor­mány együttműködési mi­nisztere, Christian Nucci is, épp a választási kampányá­val összefüggő pénzügyi ma­nipulációk révén. A Nucci- ügyre adott afféle visszavá­gásként, a Le Canard En- chainé című szatirikus lap leleplező okmányokat publi­kált, annak bizonyítására, hogy hasonló pénzügyi vét­ségek a másik táborban, a kormányzó jobboldali pár­toknál is előfordulnak. A lap szerint Alain Juppe, költség- vetési miniszter választási nem szolgálná az Egyesült Államok és szövetségeseinek biztonságát”. Eközben a szö­vetséges országok, az NSZK, Izland, Hollandia, Dánia, Norvégia, Görögország kü­lönböző szintű vezetői elis­merően szóltak az új szovjet béke javaslatról. Az Egyesült Államokon belül is napról napra nő a kísérleti atom­robbantások ellenzőinek tá­bora. Egyes közvéleményku­tatások szerint a lakosság 80 százaléka nem ért egyet a kísérletek folytatásával. Mindez azonban eddig sü­ket fülekre talált a Fehér Házban. Inkább „hurrá-opti­mizmust” keltenek, hogy a többi leszerelési kérdésben lehétőseg van a megállapo­dásra. „Űj gondolatokkal” állnak elő, amellyel a kor­mányzat megegyezési kész­ségét próbálják bizonygatni. Ezek egyike állítólag a kí­sérletek számát korlátozná. Egy másik elképzelés szerint „a Szovjetunióval a kísérleti robbantások ellenőrzésének technikai vonatkozásáról kel­lene tárgyalni”. „Mindent, csak a kísérleti atomrobban­tások szüneteltetéséhez való csatlakozást nem” — minősí­ti az amerikaiak próbálkozá­sait az SZKP KB lapja. „Bárhogy is ügyeskednek Washingtonban, az új szov­jet felhíváshoz való hozzáál­lásuk az amerikai vezetők szándékainak és felelősségtu­datának igazi próbaköve ma­rad” — hangsúlyozta a Prav­da. nyomdai költségeit hamis számlázással „rendezte”. Miért folyamodnak a poli­tikai pártok a pénzügyi visz- szaélésekhez? A fennálló tör­vények szerint hivatalosan a pártok csak tagdíjakból, gyűjtésekből, s választott képviselőik hozzájárulásaiból élnek, A baloldali pártok va­lóban komoly anyagi terhet rónak parlamenti képviselő­ikre. Egy szocialista képvise­lő például több mint 8000 frankot fizet havonta párt­jának, a kommunista képvi­selők fizetését pedig közvet­lenül a párt kapja meg, s egy párizsi régióban élő fém­ipari szakmunkás havi átlag­bérének megfelelő összeget térít vissza számára. Egy közvéleménykutatás szerint az ellenzéki és a kor­mánypártok egyaránt helyes­lik a pártok finanszírozásá­nak korszerű, törvényes sza­bályozását. Giscard d’Estaing volt elnök méltatlankodva jegyezte meg, hogy „Fran­ciaország még mindig azon kevés nyugati demokráciák közé tartozik, amelyek nem rendezték jogilag a pártok finanszírozását”. Ilyen tör­vény alkotásával pedig már kísérleteztek Franciaország­ban. Abban ugyan mindenki egyetért, hogy szükséges a fi­nanszírozási rendszer szigo­rú szabályozása, de ez maga után vonná a pártok elszá­molásainak ellenőrzését. Emiatt a legtöbb párt egye­lőre vonakodik elkötelezni magát a változtatások mel­lett. Ezért aztán egyelőre csak egy „minimális prog­ram” — a választási kampá­nyok korlátozott állami tá­mogatása — megvalósításá­ban várható a politikai pár­tok egyetértése — vélekedett a Le Monde. Feltétlenül egységesebbé tenné a politikai légkört, ha a pártok felhagynánák „a képmutatással”, amelyre vé­gül is a jelenlegi helyzet rá­kényszeríti őket — véleke­dett Bouchardeau asszony. Szerinte most „teljesen fö­lösleges erkölcsről beszélni, itt világosságra, jogi szabály­zásra és hatékonyságra van szükség . Móricz Ilona Bécsi kutyaságok A bécsi tanács pályázatot írt ki, amelynek témája: a legol­csóbb és legcélszerűbb „kutyagumi”-tasak feltalálása. Az ügy több, mint sürgető, lévén, hogy a gondos helyszíni felmérések szerint az osztrák főváros 60 000 ebe évente kereken l5 tonna ürülékkel szennyezi a járdákat, parkokat. Akik már halkan be­leléptek, rendőrért kiáltanak. A rendőr néha bírságol, de inkább nfcm: a városatyák tekintettel vannak arra, hogy a bécsi kutyák többségének gazdája törődött nyugdíjas, aki már hajolni sem na­gyon tud. Igaz, az ifjabb kutyatulajdonosok sem hajlandók az ismételt felszólítások ellenére eltakarítani kedvenceik piszkát, A pályázat célja, hogy még egyszerűbb és olcsóbb megoldással szolgáljon — külföldi turisták ötleteit is szívesen látják. Amíg a „kutyagumi”-ellenes mozgalom sikere kibontakozik, Bécs kutya­barátai részvéttel, az ebgyülölők derültséggel fogadják Borisz, a pudli ügyét. A díjazott tenyészkant az utcán farkaskutya támad­ta meg. A harapások végzetes következménnyel jártak. Amint a jogtanácsos fogalmazta feljelentés leszögezte: ... A kannak négy alkalommal vezették elő a tüzelő szukát, ám Borisz számára a fedezés lehetetlennek bizonyult. A legkényesebb helyen megha­rapott eb tulajdonosa 2000 schillinges fájdalomdíjat kapott far- kaskutyáéktól, s a biztosítótól további 40 ezrest kasszírozott be a szegény tenyészkan megkorcsosulásáért. Heltai András Pakisztán Szükségtelen erőpróba Halálbüntetés fenyegeti Benazir Bhuttót Franciaország: Vallomás a pártok pénzügyeiről

Next

/
Thumbnails
Contents