Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

1986. augusztus Z3„ szombat o .7,Va//v >«V4Vj : *- / T£Jct;-.> t. Kőrőt-Tai \iiz. kintira* •"\ ./'•••/•’írwjv, í//í t V», }Tárton •-., ynbiTtowqcr Äi-xoVJ«rwtfl WWWAV ,'l T. Kann Kondor o,t\~ j\ •ÄStot“ ** JUS.tKamul'­JiKau* T,.i& Trpronq Z! Kirckefi/tíáni ’,w TKwyos WO*.-Z“ (fenendő* i ,r'u7?.yítcwí» Teker Tő &1) omb-cqqha UJIezMbovcT- ' t"2 TX.Pe/rq á Tafota T.JCI'uxq w-Arad 1786-ban jelent meg Po­zsonyban Korabinszky Já­nos Mátyás német nyelvű, gót betűs lexikona 916 ol­dalon, 12 X 20 centiméteres nagyságban. A szerzőt a köz­ismert Szinnyei József-féle irodalmi lexikon ismerteti 978—983. hasábjain. Könyv- kereskedőnek és térképszer­kesztőnek titulálja, aki 1740. február 23-án született a fel­vidéki Eperjesen. Tanulmányait szülőváro­sában kezdte, majd mint ár­va fiú 1756-ban Pozsonyba ment, ahol az ágostai evan­gélikus líceumban folytatta tanulmányait, és mint zené­hez értőt, a templomi zene­karnál is alkalmazták. 1759— 69-ig a pozsonyi ág. ev. is­kolánál „a sexta tanítója mellett mint adiunctus mű­ködött”, tehát afféle kisegí­tő tanárként. Ez alatt laká­sán leányintézetet alapított, ahol növendékeit a szaktár­gyakon kívül a francia és különösen a magyar nyelvre oktatta, akkor, amikor az egész országban a német nyelv volt uralkodó. Mun­kásságának eredménye lett, annak idején legelterjedtebb könyve, az Ungarische Sprachmeister (Magyar Nyelvmester), mely 1774 után még öt kiadást ért meg! Irigyei csakhamar elüldöz­ték Pozsonyból, honnan nagybátyjához ment Olden- burgba, majd innen Rinteln- be, ahol teológiát és mate­matikát tanult. Két év múlva visszatért Pozsonyba, ahol kellemetlen meglepetés érte: rokonai a rájuk bízott értékeit elkótya­vetyélték, így Länderer könyvnyomtatóhoz állt be és a Pressburger Zeitung fő­munkatársa lett. Folyamodott közben könyv- kereskedői szabadalomért, amelyet abban az időben a császár adott, és igen sok könyvet vásárolt ennek meg­alapozására hitelre is, de az engedélyt nem kapta meg, így befektetései kárba men­tek, mindenét elárverezték és polgárjogától is megfosztot­ták. Ekkor Bécsbe ment neve­lőnek, ahol nyugodtan dol­gozhatott munkáin: előbb egy horvát lexikont szerkesz­tett, majd készített egy ma­gyar almanachot, közben pártfogást kapott Széchenyi Ferenc és Forgách Miklós grófoktól, akik lehetővé tet­ték ma is méltán híres Ma­gyarország víz- és természet­rajzi térképének kiadását. Megfeszített munkával dol­gozott lexikonén is, mely 1786-ban jelent meg, és amelyből mi is idézünk, ké­szített még egy kézi atlaszt, ebből vesszük térképeinket. Munkássága csak élete utolsó hónapjaiban nyújtott nyugodt megélhetést, amikor József nádor 400 arany nyugdíjat szavazott meg ne­ki, 1811 márciusában. Ez év június 23-án halt meg. Most az 1786-ban megje­lent lexikont ismertetjük, amely a korabeli szokás sze­rint az első oldalon, címében már egyben tartalmát is ad­ja. Szó szerinti fordítása az eredeti tördelés rendjében a következő: Földrajzi—történeti és termék LEXIKON MAGYARORSZAGROL amelyben az ország legjelesebb helységeit betűrendi sorrendben megadja, fekvésüket meghatá­rozza, és rövid hírekkel, melyek társadalmi érintkezésben is kel­lemesek és hasznosak, bemutatja JOHANN MATHIAS KORABINSKY egy posta térképpel, amelynek segítségével magunk készíthetünk erről az országról egy teljes ideális atlaszt POZSONY megtalálható a Weber és Kora- binsky kiadóban 17 8 6 Békés megye térképe mellé az alábbi helyeket választot­tuk ki tájékoztató közlésül: Békés. Református mező­város (vásárjogú község) Bé­kés megyében kb. 800 házzal. A határ nagy kiterjedésű. A sok gabona mellett jelentős itt az állattartás és az állat­vásárok. Fában hiány van, A posta új épületét tavaly november 7-én adták át Fotó: Szőke Margit A helység feltehetően tö­rök, illetve kun személynév­ből kapta nevét. Az alapul szolgáló személynév az ótö­rök kemür, (körülrág, lerág) szóból keletkezhetett a mis melléknévi igenévi képző hozzáillesztésével. Az egykor Csanád várme­gyéhez tartozó Kevermes a múlt század közepén Fényes Elek leírásában (Magyaror­szág geographiai szótára): „Igen szép és nagy puszta, nevezetes marhatenyésztéssel és hizlalással, ménessel, do­hányföldekkel. Bírta néhai Tököly Péter Csanádi volt főispán, kinek itt jeles kas­télya, angolkertje, s nézésre méltó istállói voltak”. A pusztát ekkor (1851) 1398-an, negyven évvel ké­sőbb pedig már 3734-en lak­ták, s a lexikonok ez idő tájt már gőzmalmáról is em­lítést tesznek. Kevermes lélekszáma 1984. január 1-én 3016 volt. volt. A fölötte levő termek a vártörténeti kiállításnak adnak otthont. Sümeg nagyközség látni­valói közül kiemelkedik a barokk stílusú katolikus plébániatemplom, a gyönyö­rű Maulbertsch-freskókkal. A külsejét tekintve egysze­rű templom szép falfestmé­nyeit 1969-ben restaurálták. Sümeg neves szülötte Kis­faludy Sándor (1772—1844) költő. Szülőháza ma emlék­múzeum a róla elnevezett téren. A földszintes barokk nemesi kúria folyosóján helytörténeti kiállítás, benn a költő hajdani dolgozószo­bájában Kisfaludy bútorai, használati tárgyai, mellette reformkori dokumentumok láthatók. Itt van a sümegi pantheon is, a város neves szülötteinek emléktábláival. Szemben vele a Népkert, Kisfaludy 1869-ből való szob­rával. A szobor Gerenday Antal alkotása. Sümeg sokat köszönhet Ramasetter Vincének, a szá­zadfordulón élt neves kék­festőmesternek. Kórházat, szegényotthont, óvodát és iskolát alapított, s ő volt az egyik kezdeményezője a köz- világítás bevezetésének és a járdaépítéseknek. Szobra (Istók János műve) a Kos­suth utca és a Mártírok út­ja találkozásánál áll. A Már­tírok .útján (2. szám alatt) található a Kisfaludy Szál­loda, étterem és cukrászda. (Rajta kívül még egy turis­taszálló van Sümegen, a Vak Bottyán u. 2. sz. alatt.) A hajdani barokk püspöki palota ma diákotthon, kecse­sek a manzárdtetőn levő szobrok, és a kis hagymate­tős tornyocska a homlokzat jobb oldalán. Sümegi látványosság a ló­szerszámmúzeum, Biró Már­ton püspök egykori istálló­jában. A község temetőjé­ben szép síremlék alatt nyugszik Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedi Róza. (B. J.) Kétszázéves lexikon Békés megyéről ezért azt az itt folyó Körösön szállítják ide. Különben szal­ma- és sártéglákat égetnek. Annak ellenére, hogy a fa itt rika, mégsem olyan drá­ga, mint más vidéken. Egy ún. Lapa, azaz egy tutaj tü­zelőfa 4 forint, ez Pozsony­ban legkevesebb kétszer olyan drága. Csaba. Szlovák község Bé­kés megyében — több mint 1000 házzal —, amelyet 1715- ben alapítottak. Jó a föld­művelés és állattenyésztés. Bort is termelnek, de nem jó. Mivel a helység területe ilyen sok lakos részére túl kicsi, a földesúri tulajdonból bérelnek, amit jól megfizet­nek. A sok szarvasmarha mellett sok a juh és sok ken­dert is termelnek. A Körös folyót nemrég a falu közelé­be vezették. Vízi malmok he­lyett lómalmokat használnak, amellyel kapcsolatban sok az előítélet. Az ilyen malmok az okai gyakran annak, hogy a legszebb gabonát nagy rész­ben tönkreteszik. Gyula. Két mezőváros Bé­kés megyében, amelyet a Kö­rös folyó választ el. I. Né- meth-Gyula, itt a házak — szép rendben — nem égetett téglából vannak építve. 2. Magyar-Gyula várral, azún. Harucker (báró) örökség székhelye ebben a megyében. Köröskörül mocsarak van­nak, amelyeket a Fehér- és Fekete-Körös folyók hoztak létre, amelyeknek sok ka­nyarulatuk van. A levegő egészségtelen, a szántóföldek azonban rendkívül terméke­nyek. Itt vannak a legszebb marhalegelők, ezért itt tart­ják a leghíresebb állatvásá­rokat. Különben van itt két állatkert és teknősbékás tó. Szarvas. Nagy szlovák mezőváros a Körös mellett Békés megyében. Nagyvá­radtól 8 mérföld délnyugat­ra, Szolnoktól 7 mérföld ke­letre, és ugyanennyi Szeged­től északra. Már a XVI. szá­zadban jelentős város és erődítmény, ami több ostro­mot állt ki, pl. 1595-ben és 1685-ben. Röviddel ezután a várost és az erődítményt felgyújtották és teljesen le­rombolták. A város 37 évig maradt ebben az állapot­ban. A mostani évszázadban Harucker báró bölcs intéz­kedései következtében ez a helység, mint a vidék több helysége, ismét felemelke­dett. Ezen helységek mellett található egy csatorna, ame­lyet Lesch-Gödemek ne­veznek. A házakat sártéglá­ból csinosan és tisztán épí­tették, a tetőket nád borítja, a lakószobák különlegesen épített kályhákkal vannak ellátva. Ezen a vidéken sok tú­zok, rozsomák (gödény) és más vad szárnyas tartózko­dik. Egész csordák (fekete és fehér) láthatók, ezrével gyülekeznek és sok kárt okoznak. Egészen különös ezen állatok befogásmód­ja. Néhányan lampionokat erősítenek mellükre égő fénnyel, és kabátba burko­lóznak. Időnként kitakarják a lámpát, mintha villámla- na. Mások trombitákkal vannak felszerelve, és a mennydörgést utánozzák, mások köveket dobálnak, mintha jégeső esne. Mind­ezek következtében a rabló­madarak fejüket elrejtik, meg lehet közelíteni, és hu­rokkal el lehet ejteni őket. Sok sas is található errefe­le, nyulak is vannak, de nincsenek kis madarak. Az ún. szállások, vagy majorságok 1—2 mérföldre vannak a falvaktól. Ennyit ezen vidék településeiről. Magyar ka Ferenc A püspöki palota 1664-ben Kara Musztafa nagvvezir Bécs alól megver- ten visszaözönlő hadai Sü­meget is fölégetik, elpusztít­ják. A Rákóczi-szabadság- harc idején 1705—1709 kö­zött Béri-Balogh Ádám ku­ruc brigadéros csapatai tart­ják megszállva a várat, mely a kuruc—labanc há­borúk után — elvesztvén stratégiai jelentőségét —las­san romhalmazzá válto­zott ... Az Országos Műemléki Felügyelőség 1957 és 1964 között, a régészeti feltárást követően helyreállította. A nyugati oldal külső kaputor­nyához jól járható sétaút ve­zet, az egyébként meglehe­tősen meredek Vár-hegyen. Az udvar északnyugati ré­szén emelkedik a Köves­bástya (Köves András püs­pök építtette 1554-ben), a belső várban pedig az öregtorony, a várkápolna és a hajdani lakóhelyiségek lát­hatók. Az öregtorony alsó része végén fegyverterem (Fotó: MTI — KS-reprodukció) 1 •. A -f í //-/£*-/­/boiv A Korabinszky-atlasz címlapja Békés megye egykor XLV Á ujx/szii y-Z /nz //>/•/ C. Duke Szolnok^. .«*• ^ ---t ii f ^ (~Vm7aro~Á- Szlbllw :* , V ^ '•* ---- — / - "‘S' t <1 £/,(«' . lii • / / SZÜLŐFÖLDÜNK Helységneveink nyomában Kevermes Hazai tájakon Sümegi séta A Balaton felé a 84-es fő­úton autózva, már távolról szemünkbe tűnik a síkságból magányosan kiemelkedő hegy ‘tetején terpeszkedő sümegi vár, á turisták kedvelt cél­pontja. Az első adatok a várról 1318-ból valók. 1552- ben a közeli Veszprém vá­rát elfoglalják a török ha­dak, ezért a veszprémi püs­pökség Sümegre költözött, s ott is maradt jó 200 évig. Ez a kétszáz év, amíg Sü­meg püspöki székhely volt — különösen Széchenyi György püspöksége idején a község fejlődését, virágzását hozza. Ezt mutatják az e korból származó szép ba­rokk épületek is, melyek megadják Sümeg karakterét, hangulatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents