Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
1986. augusztus 23., szombat IgNiUMTd KOROSTAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Az európai rajzművészet remekei Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban A Szépművészeti Múzeum a modern külföldi rajzgyűjtemény európai hírű lapjait mutatja be a műfaj kedvelőinek. Közülük a legtöbbet — szám szerint 259 darabot — a művészet és a múzeum önzetlen, nagy barátja, Ma- jovszky Pál ajándékozta 1935-ben. Biztos kvalitásérzékkel, kiváló ízléssel, anyagiakat sem kímélve válogatta össze főleg a francia rajzművészet remekeit. A szakszerűen rendezett kiállítás végigkíséri azt az utat, mely a látás történetének nagy forradalmán, a XIX. századon át vezet a kortárs művészetig. A bemutató hazai vonatkozásokban sem szűkölködik. A XIX. század elején a magyar főúri megrendelők által sokat foglalkoztatott J. Kriehuber leheletfinom ak- varelljeivel indul, és R. Alt pest-budai látképeivel folytatódik a hazai műemlékek kedvelőinek gyönyörűségére. A XIX. század művészetének egyik uralkodó áramlata a múlt kötöttségei alól felszabadulást jelentő romantika volt. Legnagyobb mestere, Delacroix lendületes. Szent Sebestyént ábrázoló tollrajza csak a legnagyobb régi mesterek műveihez mérhető. A fejlődés további irányát a természethez forduló barbizoni festők jelölték ki- Művészetüket Daubigny és Rousseau hangulatos tájai ismertetik meg a közönséggel. Az iskola nagymestereit, Corot-t és Millet-t krétarajzok képviselik. A barbizoni mesterek baráti köréhez tartozott a francia karikaturista, Daumier. A francia realizmus vezéregyénisége Courbet volt, s Guys volt az első, aki felfigyelt a kialakuló párizsi nagyvilági életre. A tárgyak tudott képét megörökítő realizmust felváltó impresszionizmus a tárgyak optikai illúzióját adta. Művészeinek fényes sorát legnagyobb mesterük, Manet párizsi utcát ábrázoló ecsetrajza. Renoir ragyogó színvilágú akvarelljei, Sisley-nek a moret-i templomot ábrázoló kékes árnyékokkal mélyített krétarajza, valamint Pissaro és Degas ritka lapjai képviselik. Az impresszionisták második nemzedékéhez tartozó Toulouse-Lautrec a' modern rajz és vonal egyik kiemelkedő művésze a korabeli híres mulatóról, a Moulin Rouge-ról készített karikatúraszerű pillanatfelvételt. Az impresszionista művészet felbpmlását jelző poin- tilizmus képviselő, Seurat és Signac mellett a korszakos Cézanne is szerepel több művel. Ö volt a nagy forradalmár, aki a huszadik század mestereinek irányt mutatott a kubizmus felé a tér és testek szerkezetének hangsúlyozásával. A holland Ven Gogh az expresszioniz- mus elindítója volt, érzelmile túlfűtött képeivel. A kiáll, oon első, szociális indite.. u, sötét korszakának jellegzetességeiről valló, muiikásasszonyt ábrázoló szénrajza szerepel. Az impresszionizmust felváltó harmadik nagy irányzat a dekorativitás volt, amely e kiállításon Paul Gauguin műveiben jelentkezik. Ez áramlat örökösei voltak a Vadak és a Nabis csoport képviselői, akik közé Bonnard mellett a magyar Rippl-Rónai is tartozott Párizsban töltött ifjúsága idején. Már a huszadik századot köszönti Picasso korai Anya gyermekével című rajza, mely első nagy stílusváltásának idején, 1905-ben készült. A századfordulón Közép- Európában virágkorát élő szecesszió a bécsi nagy mestereket képviselő Klimt különleges lapja sokat elárul a korszak erotikával túlfűtött légköréből. A fiatalon meghalt Schiele viszont az expresszionizmus úttörője volt. A most reneszánszát élő Kokoschka is tanulmányozható a bemutatón egy kiváló lappal. Századunk tudományos világszemléletének megfelelően az absztrakt irányzatokhoz tartozó művészek a valóság szerkezetét akarják feltárni különféle geometriai formációkba sűrített alakzatokkal. Ide sorolhatók Van Doesburg architekturális jellegű kompozíciói, Delauney finom pasztellje. Napjainkba vezetnek át a szocialista indíttatású művészetet képviselő Kollwitz és Lea Grundig politikai hitvallás erejével bíró művei. Brestyánszky Ilona Formaterv és szépség Serdülő koromban Németh József tanárommal, az író Németh László édesapjával bejártuk tanulmányi kirándulásainkon az ország valamennyi táját, s bennük jelentős termelő központjait, a salgótarjáni vaskohóktól, üveggyártól kezdve Ajkáig, Herendig, a pécsi Zsolnai porcelángyárig. Jó három évtizeddel rá, hivatásomnál fogva újból felkerestem őket. most már tágítva a kört: bútorgyárakkal, papírgyárakkal, textilgyárakkal, kerámiaüzemekkel, az Ikarusszal, Videotonnal, hogy lehetőleg hézag ne maradjon tapasztalataimban, írtam könyveket, tanulmányokat. az első ipari forma- tervezői kiállítás katalógusát, s megnyithattam az első múzeumban rendezett ipari formakiállítást, Hódmezővásárhelyen (1967). 1963-tól tanúja és bírálója voltam az ipari formatervezők heti teljesítményeinek, ritka diadalának és gyakori kárszenvedésének, saját magam gyakorlati készségéről most nem beszélve. Legalább ilyen „terepismeret" szükséges a szellemi vagy éppen kereskedelmi „menedzsermunkához”. — Milyen üzemekben, gyárakban jártál? — kérdeztem egyszer az ipari formatervezés —^ elméleti és szervezési kérdéseiben járatos — illetékes tisztségviselőjétől. — Erre sajnos nem érek rá! — felelte őszintén, kétségek nélkül. Az ipari formatervezés két, már nem élő és két élő nesztora, Bozzay Dezső, Kovács Mihály, Dániel József. Karmazsin László az ipar s a technikai előképzettség felől jutottak szakmájuk megbecsült rangjához. Ez a három előbbi dolog — üzemi munkahely ismerete, elméleti és technikai felkészülési — az ipari formatervezés lényegére mutató, egymást kiegészítő tény és igazság. A formatervezés gyakorlatának és elméletének alapja, kiindulása nem a szép megjelenítés, a szép forma csupán következménye. Volt idő nálunk, a hatvanas években, amikor még a formatervezés művészi értékeit hangsúlyoztuk a folytonosság és a továbblépés tudatában. Vagyis hogy a tárgyak külső megjelenítését a piaci érdek tapasztalataiból következtetve ne szorítsa háttérbe a puszta használhatóság. Ez természetesen rövid átmeneti állapotnak ígérkezett, gyári formatervezőink rangbeli. beosztási, anyagi elismerése reményében. Nem egészen így történt, s ennek sem a konstruktőrök, mérnökök érdekvédelme, sem pedig az immár jó három évtizede főiskolán képzett ipari formatervezők kü- lön-külön okai nem voltak. Hiszen ott, ahol a konstruktőri-mérnöki tervezőmunka összhangban lehetett a formaadóéval (Medicor, Videoton, Orion, Ikarusz), az eredményben is megmutatkozott. A formatervezés ott vált pusztán díszítő szereppé, ahol a közös gondolkozás, az együttes munka hiányzott. Nyilvánvaló, hogy a konstruktőri elsőbbség megmaradt, s a formatetrvezői hadakozás — terhelve a kivitelezés korlátáival — szélmalomharccá fajult. Ha arra gondolunk, hogy minden idők jól megszerkesztett, felépített, a feladatának tökéletesen megfelelő tárgya egyben a megjelenés esztétikai követelményeit is kimerítette, akkor ebből az is következik, hogy a tárgyak esztétikuma nem valami önmagában semmiképpen nem létező: szépség. Mint ahogy a szép csak fogalom, csak következmény, csak fogalmi összevonása, gyűjtőneve számos tulajdonságnak, s a tárgyak anyagából, formájából, szerkezetéből, színéből, funkciójából, ezek összhangjából következnek. A Ganz gyár egész világon elterjedt villanymotorjait, a Thonet- széket, a mi 424-es gőzmozdonyunkat, az Árpád sínautóbuszt, vagy éppen a Lin- gel-polcokat nem kellett valamiféle különváló szépséggel felruházni, ezek magától értetődően szépek is voltak, mert anyaguk, szerkezetük, funkciójuk eleve ezt a végleges és mással nem helyettesíthető formát, megjelenést diktálta — szerkezet, forma, funkció kölcsönösségében. A törés ott következett be, amikor korunk szakosodó kényszerével a formatervezés különvált a tárgy konstruktőri tervezésétől, s mindkettő haladt a maga útján, egyrészt a funkcionalizmus rideg tárgyszerűsége, másrészt az öltöztetés (Styling) piaci érdekeihez alkalmazkodó szépelgés útján, a tárgyat birtokba vevő, használó ember rovására. Amikor tervező és formaadó egy volt, ez az ellentmondást szülő kettősség fel sem merült. De ott sem kérdés, ahol a jó közös munka a szakosodás ellenére is megvolt vagy megvan (kétcsuk- lós villamos, Minivizor tv- készülék, Fiskars ollók, a neves olasz Olivetti s a német Braun cégek termékei stb.). Gondos műszaki felkészültség nélkül nincs formaadás, a tökéletlen vagy zavaros funkciót fedező-fedő tetszetős megjelenítés bármily esztétikai törvénynek tesz eleget, megbosszulja magát. Köznapi példája ennek a sok későbbi toldással, kiegészítéssel felépített, s nehezen hozzáférhető, bonyolult autómotort fedő karosszéria. Ahogy más-más funkcióbeli törvényszerűségei vannak egy motornak, mint a porcelán csészének, úgy közös esztétikai meghatározásuk sem lehetséges, hacsak végső általánosítás árán nem. A csupán magyar nyelven megjelent tucatnyi elméleti munka eltérései, a máig is csak kísérletekben lévő esztétikai meghatározások, a mindennapi kritikai határozatlanságok jelzik, hogy van még elméletben is tennivaló. De semmilyen elmélet, semmilyen szervezet nem mondhat le arról, hogy gyáraink, üzemeink, konstruktőreink munkáit ne elsődlegesen vegye figyelembe, s ne tárgyaink gyakorlati feladatából indulva jusson el a humanitás szépségének mondott absztrakciój ához. Koczogh Ákos Rodin: Tanulmány Madame Séverin portréjához Picasso: Anya gyermekével Szente Béla versei: modell Szemben egymással... én innen Te a túlsó oldalon — mindegy asztal, vagy folyó vagy sírhalom — kezünkben villa, kés, tőr vagy puska — de mindig a másik oldalon ... ko kövön szeretnék feltámadni végre! — kő vagyok a kövek között... amíg éltem, hittem magamban, de lelkem egyszercsak megszökött. most ki tudja, hol, merre bolyong, engem meg itt koptat a szél... — csak egy kő vagyok a kövek között, ami föltámadást remél. Bodicsi Zsuzsa: „Az ember legjobb barátja a legrégibb” (Plautus) A lét letűnt virágai Zúzmarába temetkeznek Elkoptak csendben örömeink Megfáradt bennünk az idő Barátot bárhol kerestem is Elérhetetlen vágy, ha vitt Rád gondoltam szüntelen Láttalak tündér-vizeken Elűzött angyal vallomása Gondjaimban az éneked Játszottam szeretőt, hitvest Oltottam sorsomban tüzet Bánat-felhők fölött szabad Bánat nélküli mennyország Barátom, ki az öröklét Andalító igézetét Rejted áldott tekintetedben Áhítatban, szédületben Tiltott gyümölcsét a szépnek Jóllakásig nézegetem Arcodat a mindenségben Ami él, mind benned él Lélek lélekhez ha búvik Elveszett hajónkon úszik Gondolatban százszor újra Reggel este rádhajolva Édes emléket dúdolva Gázolok tűnő nyomodban Irgalomban fájdalomban Barátságodat idézve Bánat hull a lassú mélybe
