Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-02 / 181. szám
1986. augusztus 2., szombat — Jobb, ha nem számolgatjuk az éveket — mondja a Budapestről érkezett Tevődi Ilona, aki 16 éve jár Gyulára. — A Pálfy kollégium helyileg jobb volt — emlékezik —, itt viszont jobbak a körülmények. Valamit valamiért. Idén a régi vázlataimat vettem elő, tehát műtermi munkát végzek. — (Körülötte szinte minden beterítve a Sopronban, Firenzében és Gyulán készült képeivel.) A már 13 önálló kiállításon szereplő Ilona itt készül fel újabb kiállitására. Csöbör Esztert a mártélyi magányos tanya képe ragadta meg. Harmonikus, gazdag színvilágú képén szinte előttem áll a jól ismert tájrész. Két ecsetvonás közt csak annyit mond: — A város légköre vonz ide. Nem lehet elszakadni tőle. Ilona még búcsúzóul megjegyzi, hogy jó lenne kicsit kinyújtani a tábor időtartamát, és egyeztetni a soproni művésztelep programjával. A kiállítás igen szép sikert és elismerést hozott a peda- gógus-művésztelep lakóinak. Az Erkel Művelődési Központ előcsarnokát érdemes figyelmesen végigjárni. S közöttük fel lehet fedezni — a táborvezető dinamikus, absztrakt képei mellett — még egy Békés megye'i alkotó nevét is. A fiatal Kónya Ilona textilképeit. Ügy‘látszik, a gyulai „levegő” ismét jót tett e lelkes és tehetséges alkotógárdának. S nemcsak szavakban, de képekben is megfogalmazták mindazt, amit oly lelkesen és őszintén elmondtak. B. Sajti Emese Fotó: Szőke Margit A Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége évtizedek óta szorgalmazza és támogatja a rajzpedagógusok továbbképzését, alkotó tevékenységét segítő művésztelepeket. Ahogyan a soproni mellett a gyulait felfedezte, úgy alakult, formálódott a két művésztelep állandó közössége. Marsovszky Endre 26 évig vezette a Gyulán otthonra lelt művésztelepet, ám idén dr. Csipesné Fábián Irénnek kellett ezt a szép örökséget átvállalnia. A fiatal gyulai rajzpedagógus örömmel kalauzolt bennünket a műhelyekben, s még elkísért a művésztelep kiállítására is. — Idén huszonötén jöttek el az ország minden részéből hozzánk. Tegnap. hétfőn nagy kirándulást tettünk közösen a gyulai művésztelep tagjaival — magyarázza lelkesen Irénke —, voltunk Hódmezővásárhelyen az Alföldi Galériában, a Med- gyessy-teremben, Mártélyon. aztán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, s egy kis szegedi városnézésre is jutott időnk. Korábban ellátogattunk Koszta Rozó műtermébe. a tábor végén pedig elmegyünk a gyulai művésztelepre, valamint Székelyhídi Attila műtermébe is. A tegnapi nagy út után még éjfélbe nyúló előadást is hallgattak a résztvevők, 9 órakor mégsem találtuk már a tábor otthonául szolgáló kollégiumban a művészeti vezetőt. Kertész Sándort. Így Irénke fogalmazta meg röviden a pedagógus-mű- vésztelep célját: — Elsősorban a továbbképzést segíti, aztán lehetőséget teremt a rajztanárok számára nyugodt körülmények között alkotni, feltöltődni, hiszen ez a pedagógiai munkájukban mindenképpen kamatozik. S az sem baj, ha munkáikat a nagyközönség elé tárjuk. Jövőre tervezzük, hogy előzsűrizés után a tábor tagjainak alkotásaiból kiállítást rendezünk a gyulai SZOT—Medosz-gyógy- üdülőben. A műhelyek felé haladva Irénke még megjegyzi: a 613-as szakmunkásképző intézet lánykollégiumában kitűnő otthonra lelt a tábor. Az ellátásra, a főztjükre sem lehet panasz. E kedves, elismerő szavak után szinte mellbe vág a Miskolcról érkezett Korkos Jenő Zoltán szigorú-aggódó ..letolása”. nyira feltöltődöm itt, annyi impulzus ér a három hét alatt. Most készítettem egy napraforgó-sorozatot. Az első bánatos, kínlódó volt, ez a legutóbbi pedig vidám, csupa életerő ... A Nagykanizsáról érkezett, csendes Farkas Jánosné lapozza az itt készült tollraj- zait. Finom, visszafogott vonásokkal készítette el szobatársai portréját, a város egy- egy részletét. — Itt az ember egész évre feltöltődik. A város nagyon szép, s mindig ad valami újat. Az itt készült képekből Kertész Sándor tervez egy kaposvári kiállítást is a Táncsics Gimnázium galériájában. A művésztelep ma is érvényben levő házirendjét még Marsovszky Endre állította össze. Valahogy így szól: mosolyogjunk sokat! E pont betartásában, úgy látszik, nincs hiány. Szűcs Szabó Sándor éppen a „nyárfa műhelybe” igyekszik, ahol mint fafaragó tevékenykedik. De mappájából kiderül: erőssége mégis a tollrajz. Remek szemmel örökítette meg a művésztelep tagjait egy-egy beszélgetés alkalmával, Gyula legjellegzetesebb zugait, kedvelt helyét, a piacot, no és a strandot. Az orosházi származású, de Sopronban élő és alkotó művész-pedagógus rajzain a mesterségbeli tudáson túl a kitűnő emberábrázoló és megfigyelőképesség érhető tetten. — Jenő csak a szomorú dolgokat mondta — próbál enyhíteni a hangulaton a kedves mosolyú miskolci pedagógusnő, Nyitrai Viktória. — Négy éve járok ide, ahol szeretettel fogadnak minket, s ahol nagyon jó a közösségi szellem. Vendéglátóink lehetőségükhöz mérten mindent megtesznek, hogy ez a három hét kellemesen teljen el. Vidám hangulatban éljük át a napokat, s ez segít abban, hogy egy-két alkotás megszülessen. A tegnapi kirándulásunk különösen mély nyomot hagyott bennem. . Szűcs Szabó Sándor a „nyárfa műhelyben" Günczné Duda Margit napraforgó-sorozatot készített — Tizenöt éve járok erre a művésztelepre. Azért, mert szeretem ezt a várost. És mit tapasztalok? — emeli meg a hangját. — Tele van a vár környéke szeméttel, a művésztelep háta mögötti egyetlen kis „Barbizon”-ban is kiirtották a fákat, s megszűnt ott az alkotó, gyógyító csend. Tönkrement a vár is, szóval mindenütt a romlás jeleit látom. Nekem ezért kerülnek ki a kezem alól drámai hangulatú, pesszimista munkák — mondja búcsúzóul és elviharzik. Gönczné Duda Margit a művésztelep egyik legrégibb tagja. — Szegeden, Tarján-tele- pen tanítok, s számomra különösen sokat jelent ez a tábor. Enélkül meg sem tudnám fogni az ecsetet. Any„n tábor nélkül ecsetet se tudnék lógni” Látogatóban a gyulai pedagógus-művésztelepen r XXX AZ ÜVEGIPARI MÜVEK OROSHÁZI ÜVEGGYÁRA IMPORTBESZERZÉSI ÜGYEK BONYOLÍTÁSÁRA KERES ANYAGGAZDÁLKODÓ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, legalább középfokú német nyelvtudással, tárgyalókészséggel rendelkező műszaki vagy közgazdasági képzettségű szakembert, VILLAMOSTERVEZÖI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE erősáramú hálózatok tervezésében jártas, felsőfokú végzettségű szakembert, valamint ÜZEMMÉRNÖKI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE gépészmérnöki, vegyipari gépész, vagy szilikátipari gépészmérnöki végzettségű szakembert Bérezés: az 5/1983. (XII.) ME sz. rendelet szerint, megegyezés alapján. Jelentkezés: személyesen vagy írásban az ÜM, Orosházi Üveggyára személyzeti és oktatási főosztályán. Cím: Orosháza, Csorvási út 60—62. 5900. Telefon: 374/114, 115-ös mellék. Levélcím: Orosháza. Pf.: 118. 5901. Nemzetközi rézfúvósfesztivál A harmadik alkalommal rendezték meg a Somogy megyei Barcson a nemzetközi — táborral és versenynyel egybekötött — rézfúvós- fesztivált. A pénteki megnyitón, a művelődési központ nagytermében a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kvintettje lépett először pódiumra. Augusztus 15-ig a magyarokon kívül 19 ország muzsikusai: tizenkilenc kvintett, kilenc pozankvartett, két kürt és három más instrumentumokból felépített kvartett, három trió, valamint huszonnégy egyéni versenyző szólaltatja meg hangszereit. MOZI Egészséges erotika Hogy van-e ebben a filmben erotika, és hogy az „egészségesbe, vagy netán „egészségtelen”, a végéig kiderül. Nincs benne. Sem ilyen, sem olyan. Ettől aztán csalódik is a mozinéző, és ez még akkor is általánosítható,- ha vannak, akik nem vallják be. Ha azonban napirendre térünk afölött, hogy nincs benne sem ilyen, sem olyan erotika, akkor is marad valami más. Marad egy kétharmad részéig jó film, sőt: kitűnő mozifilm. Hogy aztán a harmadik harmadában leül az egész, hogy a frenetikus ötletből lanyha unalom lesz, írhatnánk a forga- tókönyvíró-rendező. Tímár Péter rovására. Sajnos, oda kell írnunk, de azzal a mentő körülménnyel, hogy a kísérlet megérte, legközelebb talán már azt is megtalálja, arra is rájön, hogyan lehet (kell) olyan filmet csinálni, amelyben az alapötlet a végkifejletet is inspirálja? Persze, nehéz egy filmet két részre osztani, hogy első kétharmad, utolsó egyhar- mad. Nehéz egyiket a másiktól elválasztva értékelni, megbecsülni. Mégis ez a járható út, ha szokatlan is, hiszen az egész, az az értékelendő, okos szokás szerint. A kitűnő kétharmad azonban több, mint a szándék megvalósulása. Talán még az ígéretnél is több, hogy Tímár Péter képes lesz majd elejétől a végéig kitűnő filmet csinálni. Hiszen olyan leleményei vannak, amelyek hasonlítanak ugyan az egykori, világhíres néma, majd hangosfilmek leleményeire, mégis egyediek, csak itt, most, és nála érvényesek. A torz arcok, a túlkarikírozott járás, a bürokrata- és funk- cinyelv telitalálatosan jellemző felvonultatása; a közeg, amelyben ez a mozibeli ládagyár él, liheg és úgy tesz, mintha dolgozna: a videokamerával meglesett női öltöző szomorúan sekélyes, néhol bizony elnyűtt erotikája (csak van valami aprócska) ; a vezető-beosztott viszony(latok) feudalista beütései; a két lábon járó primitív bunkóság és butaság bohózatosan leleplező felvonultatása: óriási film lehetőségét hordozzák. Aztán (annál a bizonyos kétharmadnál) a szereplők kilépnek eddigi önmagukból, realista játékba kezdenek, és az addigi hangulat, fiimi atmoszféra szertefoszlik, kiüresedik. Innen már várjuk a film végét, és sajnáljuk, hogy így sikerült. De: Tímár Péter vállalkozása még így is figyelemre méltó, kell, hogy további teret és lehetőséget kapjon, hiszen így karikírozni azt, ami a valóságban sokkal vér- remenőbb, nem sokan tudják. Vagy talán nagyon- is kevesen. Tímár azonban közöttük van. Rajhona Ádám főnöke, Koltai Róbert tűzoltója, Kristóf Kata titkárnője és Haumann Péter trösztelnöke bravúros alakítás. Hogy a marcona képű állatorvos miért beszélt gyerekhangon: rejtély. Csak talán nem...? A fényképezés viszont (Kardos Sándor munkája) egyáltalán nem talányos. Ha teleobjektívvel dolgozik és torzít: akkor sem, ha imbo- lyog a kamera, akkor sem, ha más trükköket alkalmaz: akkor sem. Ilyen tudatos és könnyed fotografálás kellene, hogy jellemezze a magyar filmeket. (s—n)
