Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. AUGUSZTUS 20., SZERDA Ara: 2,20 forint XLI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Állami Dijak átadása Budapesten A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Állami Díjat adományozott nyolc magyar mérnöknek és fizikusnak a Halley-üstökös vizsgálatára felbocsátott VEGA űrszondák kulcsfontosságú műszereinek megalkotásáért és a tervezett méréseknek a nemzetközi tudományos élet által nagyra értékelt maradéktalan elvégzéséért. A díjakat tegnap a Parlament delegációs termében Maró- thy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Díj-bizottság elnöke adta át. Az ünnepségen részt vett Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá a magyar tudományos és műszaki élet számos vezető személyisége. Állami Díjat kapott Apá- thy István, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa. Gschwindt András, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, Hetényi Tamás, a BME tudományos munkatársa, Redl Richárd, a BME adjunktusa, Szabó Ferenc akadémikus, a KFKI főigazgatója, Szabó László, a KFKI főosztályvezetője, Szalai Sándor; a KFKI osztályvezetője és Szegő Károly, a KFKI tudományos igazgatója. Az ünnepséget követően a Minisztertanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Vámos László, a Békés Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében azokat a köz- művelődési dolgozókat, akik augusztus 20. ünnepe alkalmából magas kitüntetésben részesültek. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt — többek között — Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára, dr. Becsei József, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese, Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára és Szeljak György, az SZMT titkára. Ünnepi beszédet Mokrán János, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára mondott. Bevezetőben méltatta azt a szép és tiszteletre méltó hagyományt, hogy a közművelődésben vagy a közművelődésért dolgozók legjobbjai az államalapító, az alkotmány és az új kenyér ilnne- pén veszik át kitüntetéseiket. — A kultúra az emberiség öntudatának is nevezhető — hangoztatta a továbbiakban —, közkincs, új értékek létrehozója, mely meghatározza jövendőnket. Joggal nevezte Németh László „kovászembereknek” a kultúra munkásait, akik tudják: küldetésük van, melyet be kell teljesíteniük. A közművelők nem látványos, mégis nélkülözhetetlen feladatokat vállalnak és teljesítenek, ezért is fontos és elengedhetetlen, hogy a közművelők társadalmi helyzetét, tekintélyét tovább emeljük, és gondoskodjunk a társadalmi elismerés számos megnyilvánulásáról. Mokrán János ünnepi beszédének végén gratulált a kitüntetetteknek, és nehéz hivatásuk teljesítésében új sikereket kívánt valameny- nyiüknek. Ezután dr Becsei József nyújtotta át a kitüntetéseket. Negyvenhetén kaptak Szocialista Kultúráért kitüntetést, tizennégyen Kiváló Munkáért kitüntetést és tizenhármán miniszteri dicséretet. Az ünnepség után a me- gvei tanács végrehajtó bizottsága és a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bizottsága fogadáson látta vendégül a kitüntetetteket. (s—n) Csonka Barna, a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola zongoratanára átveszi a Szocialista Kultúráért kitüntetést Fotó: Sz. M. Ülés! tartott a KISZ megyei bizottsága Augusztus 19-én, tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését a KISZ Békés Megyei Bizottsága. A tanácskozáson az állandó meghívottakon kívül részt vett dr. Aíbet Andor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának munkatársa és Koncz István, a KISZ KB munkatársa. A napirenden két téma szerepelt. Először Tóth Károly, a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkára ismertette a javaslatot a feladattervre, a KISZ XI. kongresszusa és a megyei küldöttgyűlés határozatainak megvalósításáról. A feladatterv alapgondolata a fiatalok megnyerése az értelmes, hasznos és tudatos cselekvés által. Ennek értelmében kiemelt feladat a KISZ politikai jellegének erősítése és befolyásának növelése a fiatalok szélesebb köreiben. Elsősorban az alapszervezetekben folyó politikai nevelőmunkára kell összpontosítani. A politikai képzési központok segítségével önképző rendszer kialakítását tervezik. Tartalmi és tematikai ajánlást adnak a KISZ-bizottsági, az alapszervezeti KISZ-titkárok alapképzéséhez, az alapszervezeti titkárok és a testületi tagok éves felkészítéséhez, valamint az alapszervezeti aktívák képzéséhez. A feladatterv kiemelten foglalkozik az ifjúság politikai érdekképviseletével. Ezt a különböző rétegtanácsok közvetítésével valósítják meg. Az érdekképviselet kiemelt részfeladatának tekinti a fiatalok lakásgondjainak megoldásában való segítő közreműködést, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatalok támogatását, valamint az isWSlai demokratizmust. A környezetvédelmi mintamegye részeként védnökség vállalását határozták el a Körösök völgye védelmében. Kiemelt feladat lesz a szanazugi úttörőtábor teljes befejezése. A diákifjúság továbbképzését, tehetséggondozását is fontos munkaterületként jelöli meg a feladatterv. Tehetséggondozó táborokat, tanfolyamokat, megyei szintű találkozókat, versenyeket terveznek. Az öntevékeny diákcsoportok működésében a számítástechnika, a biotechnika, a robottechnika, a videotechnika, valamint a második idegen nyelv tanulásának szentelnek kiemelt figyelmet. Az ülés második részében Kozák Ferenc, a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkára ismertette a javaslatokat a KISZ megyei bizottsága mellett működő rétegtanácsok jog- és hatáskörére, valamint működési rendjére vonatkozóan. A megyei bizottság mindkét napirendi pontot egyhangúlag elfogadta- P. A. Kisült az új kenyér Fotó: Sz(5ke Pozsgay Imre: Alkotmány és demokrácia E zer éve lesz immár, hogy a magyarság alkotmányos rendben, állami szervezet keretei között él a Duna —Tisza táján, a Kárpát-medencében. Mindössze harminchét éve, hogy egy ezredév jogfolytonosságába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar Nép- köztársaság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlődésében történelmi korszakhatárként emlegetik. Érthető és szükségszerű volt, hogy a fel- szabadulás utáni éles osztályharcok és a történelmi igazságtétel idején a választó- vonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Magyar- ország első írott alkotmánya, amely olyan rend jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Anélkül, hogy ezt az igazságot elhallgatnánk, ma nagyobb távlatból már a népi alkotmány nemzeti múltunkba visszanyúló előzményeit is látjuk. Sokan talán meglepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, I. István művét; a magyar alkotmányosságot, s államiságot. Ügy vélekedett, hogy alkotmányának és a belőle kifejlődött autonómiának köszönheti a magyarság azt a nagy államalkotó erőt, amely az elnyomás évszázadaiban is fennmaradt. Nemcsak a méltányosság, hanem önbecsülésünk is azt kívánja, hogy megszabadulva a múlt gyötrelmeitől, értékeit magunkénak tekintsük és alkotmányos rendünk demokratikus fejlesztésében, megerősítésében hasznosítsuk. Az idei alkotmányünnepen, az előzőkhöz hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fejlesztésére. A történetiség elvét is figyelembe vevő magyar népi alkotmányosságban a legnagyobb figyelem a demokrácia következetes alkalmazásának lehetőségeire irányul. A népben valóságos igény van a demokráciára, s társadalmunkban — keserves tapasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértékű gondjainak a megoldásában, az új fejlődési lehetőségek megteremtésében szükség van minden állampolgár felelős részvételére. Az állampolgár azonban csak ott viselkedik felelősen, ahol nem alattvalónak tekintik, hanem teljes értékű, szabad embernek, akinek része van a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt, beleértve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellenőrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen alapuló betartása, a szabadság rendje. Az ilyen módon fejlődő társadalom az igazán hatékony gazdaságilag is, de minden más emberi teljesítmény dolgában is. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a politikai fejlődésnek ezt az irányát határozta meg. Ehhez a programhoz kapcsolódott a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa, amikor állásfoglalásában kimondta: „A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi politika gyakorlásában meghatározó feltétel a politikai intézményrendszer oly irányú fejlesztése, amelyben semmi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, társadalmi szervezetek és mozgalmak hivatott tevékenységét; nem szűkíti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteknek megfelelő tevékenységük kibontakoztatását, részvételüket a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében. A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne sikeres választási munkája — politikai, érdemi részvételt jelent társadalmi életünk minden területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében.” Ennek az állásfoglalásnak a szellemében, a szocialista demokrácia követelményei szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, amely megfelel a Magyar Népköztársaság alkotmányának, népünk — egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult — jogérzékének és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilárdult törvényességnek, amely megszabadította a törvénytisztelő embereket a félelemtől. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódva, olyan jogalkotásra kell törekedni, amely segít megszabadítani az embereket a bürokrácia koloncától és arroganciájától; lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket; kibontakoztatja ön- kormányzatra való képességüket. A legmagasabb rendű jogszabályokat, különösen az alkotmányokat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A népfront az Országgyűlés törvényhozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt három évtized nagy vívmányára, a törvényességre támaszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan alacsonyabb rendű jogszabály (törvény, rendelet stb.) kapcsolódjon, amely közigazgatási intézkedésekben, végső esetben bírói ítéletben érvényesíthető. Csak egy ilyen következetesen kiépített jogrend veheti elejét az alacsonyrendű jogszabályok inflálódásának, a hatalommal való visszaélésnek, az állampolgári fegyelem megsértésének. A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amelyben persze — éppen mert jog — fenn kell tartani a kikényszerítés lehetőségét is, de igazán építeni a demokrácia eredményein nevelődött felelős állampolgárra kell. Az állam amikor büntet, defenzívában van. Minél kevesebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számíthat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkább válhat a közjó intézményévé. A szocialista társadalom ilyen követelményeket támaszt államával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét. Ünnepélyes zászlófelvonások Alkotmányunk ünnepének tiszteletére tegnap délután a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással, ünnepélyesen felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Zászlófelvonási ünnepséget rendeztek az Országház előtt a Kossuth Lajos téren is: ugyancsak katonai tisztelet- adással vonták fel a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Az ünnepélyes esemény befejezéseként a díszszázad és a zenekar díszmenetben vonult el a zászló előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök álltak őrséget. Népművelők kitüntetése Békéscsabán
