Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

1986. augusztus 19., kedd o Nemzetközi ifjúsági találkozó Békés megyei tanácsi küldöttség utazott Mikkelibe Tegnap Mikkeli megye polgármesterének meghívására egyhetes baráti látogatásra tanácsi delegáció utazott Finnor­szágba. A küldöttséget Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezeti, tagjai: Fekete Jánosné, Békéscsaba Város Tanácsá­nak általános elnökhelyettese, dr. Súlyúk István, a megyei tanács jogtanácsosi irodájának vezetője és dr. Szemenyei Sándor, a megyeszékhely pártbizottságának titkára. Törzsgárdajutalmak, tanácsosi címek 1 Államigazgatási dolgozók kitüntetése Az alkotmányünnepre em­lékezve nyitotta meg tegnap, augusztus 19-én Araczki Já­nos, a Békés Megyei Tanács általános elnökhelyettese azt a bensőséges ünnepséget, amelyen államigazgatási dol­gozókat tüntettek ki sokévi eredményes munkájukért. A tegnapi alkalommal ad­ták át a tanácsi szolgálat­ban eltöltött évek elismeré­sét kifejező törzsgárdajutal- makat és a tanácsosi címe­ket. Az eseményen jelen volt dr. V. Fodor Endréné, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága közigazgatási és ad­minisztratív osztályának ve­zetőhelyettese, valamint Mokrán János, a Közalkal­mazottak Szakszervezete Bé­kés Megyei Bizottságának titkára. A tanácsi munkában el­töltött 20 évi munkájukért négyen kapták meg a törzs- gárda-kitüntető jelvény arany fokozatát. Hét sze­mélyt tüntettek ki ezüst és kilencet bronz fokozattal. A tanácsi költségvetési elszá­molási hivatal, az illetékhi­vatal és a földhivatal dolgo­zóinak főtanácsosi és taná­csosi címeket adományoz­tak. Megyei főtanácsosi cí­met kapott: Bacsa Gyula, Páljai József, Szító Józsefné és Tóth György. Megyei ta­nácsos lett: Arató László, Boldogh József, Hoffmann Tiborné, Jámbor Mihály, Kiss Sándorné és Szombati Andrásné. Városi tanácsosi címet öten nyertek el: dr. Bánki Jánosné, Gulyás Mi­hály, Megyeri Jánosné, Si­mon Béláné és Szeli Já­nosné. A szocialista országok fő­városai XIII. ifjúsági talál­kozójának programterveze­tét sajtótájékoztatón ismer­tették az újságírókkal teg­nap a KISZ Budapesti Bi­zottságának székházában. Dersi Mihály, a KISZ Bu­dapesti Bizottságának titká­ra, az előkészítő bizottság elnöke elmondotta: az ese­ménynek augusztus 25. és 29. között Budapest ad otthont, a rendezvény házigazdája a budapesti KISZ-bizottság lesz. Az érintett ifjúsági szervezetek fiataljai 1970 óta találkoznak egymással. Az első időkben évente tar­tottak összejövetelt, 1981- ben azonban úgy határoz­tak, hogy a továbbiakban kétévente rendeznek eszme­cserét. Utoljára 1983-ban Szófiában cserélték ki tar pasztalataikat a mozgalmi, szakmai munkáról a szocia­lista fővárosok fiataljai. A mostani találkozóra a hazai szervezők 19 főváros képvi­selőit hívták meg, ebből 15- en már megerősítették rész­vételi szándékukat. Az öt­napos rendezvénynek külö­nös jelentőséget ad, hogy a szocialista fővárosok ifjúsá­gi szövetségeinek képviselői a moszkvai VIT óta első íz­ben találkoznak egymással, illetve cserélnek véleményt a mozgalmi munkával kap­csolatos elképzeléseikről. Az eseménysorozatot au­gusztus 25-én, hétfőn 18.30 órakor nyitják meg a város­ligeti Petőfi Csarnokban. Sárréti Kereskedelmi Napok Űjabb érdekes program kapcsolódott tegnap, au­gusztus 18-án délelőtt Szeg­halmon az áfész-fiatalok I. országos találkozójának kö­zelgő háromnapos esemény- sorozatához. A Sárréti Mú­zeumban nemrég megnyílt a „Szeghalom és Vidéke Áfész 40 éve” jubileumi kiállítása, illetve a Sebes György Ál­talános Iskolában látható mezőgazdasági és ipari üze­mek termékbemutatója mel­lett részt vehetnek az ér­deklődők a „Sárréti Keres­kedelmi Napokon”, amelyet sok érdeklődő jelenlétében — Papp András, a Szegha­Az árubemutató egy részlete Egy hónap múlva, szeptember 19-én nyitja kapuit és szeptem­ber 28-án zár az őszi Budapes­ti Nemzetközi Vásár, a fogyasz­tási cikkek szakvására. Az előzetes jelentkezések sze­rint Magyarországon kívül 34 orslág kiállítói mutatják be fo­gyasztási cikkeiket, összesen mintegy 75 ezer négyzetméte­ren. A legnagyobb külföldi ki­állító a Szovjetunió, amelynek köztársaságai közül ezúttal a lom és Vidéke Áfész főosz­tályvezetője nyitott meg. A kereskedelmi napok nagyszabású árubemutatójá­nak a szeghalmi Vigh Ma- tild Általános Iskola adott otthont. A nagykereskedel­mi és termelő vállalatok, üzemek legszebb áruikat hozták el erre a kiállításra az augusztus 21-től 24-ig tartó ifjúsági találkozó ide­jére. Befejezésként az áfész- főosztályvezető elmondta, hogy az immár hagyomány- nyá váló, harmadik alka­lommal megrendezésre kerü­lő „Sárréti kereskedelmi na­Grúz Szocialista Köztársaság mutatkozik be külön kiállítás­sal. Első Ízben ismerkedhetnek meg a BNV látogatói Indonézia árucikkeivel. Nemzeti kiállító­ként ugyancsak első alkalom­mal jelentkezik Olaszország, Ki­na pedig a tavalyinál kétszer nagyobb területen vesz részt a vásáron. A közlekedés az eddig bevált módon zajlik majd, vagyis az autósok számára a vásár egy pok” eseménye a partner­vállalatok, -üzemek kapcso­latának szorosabbá válását is erősíti. Hosszú távon a jó együttműködés segítheti az áruellátás javítását. Kép, szöveg: BaJkus Imre irányban, a Kerepesi út felöl, a Dobi István út felé közelíthető meg. Ezzel szemben halad megszokott útvonalán a 100-as autóbusz, amely a vásár idején egypercenként indul. Továbbra is közlekednek a 29-es és a 29/A jelzésű villamosok, és az idén is kijuthatnak a vásárláto­gatók a BNV-re a Keleti pá­lyaudvarról hét perc alatt a vá­sárhoz érkező személyvonattal, melynek viteldija 2 forint. A MÁV a vásárlátogatóknak az idén is 50 százalékos vasúti ked­vezményt nyújt. A vásári belépőjegyek ára nem változik. Egy hónap múlva nyit az üszi BNV Sárréti Pantheon Vésztő-Mágoron (Folytatás az 1. oldalról) A Csolt-monostori emlék­hely összességét megtervező Istvánfi Gyula építész is el­jött. Komáromi Gábor ta­nácselnöktől megtudtuk, hogy egy év múlva Németh László és Veres Péter szob­rával gazdagodik a szobor­kert. A tervek szerint a Vésztőn tíz esztendeig élő Sinka Istvánról a későbbiek­ben teljes alakos szobrot ál­lítanak itt fel. b. Zs. Erdei Ferenc Kevés embernek adatik meg, hogy életút­ja során egy kor szinte minden lényeges progresszív szellemi mozgalmával úgy talál­kozzon, hogy annak egy meghatározó sze­replője és tudatosítója legyei}. Erdei Ferenc Kossuth-díjas akadémikus ilyen ember volt. 1910-ben született Makón. Édesanyja család­jában, Királyhegyesen a hagyományos pa­rasztgazdák értékszemléletét ismerhette meg: apja zsellérsorból felemelkedő, minden iránt érzékeny paraszt volt. Egyik meghatározó egyénisége lett a Már­ciusi Frontnak, amely a népi írói mozgalom demokratikus szárnyának képviselőit és a Komintern VII. kongresszusa szellemében tevékenykedő budapesti és debreceni kom­munista diákokat tömörítette. Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt bal szárnyának egyik vezetőjeként 1939-től együttműködött a kom­munistákkal. Részt vett a már korábban ki­bontakozott falukutató-mozgalomban. 1945- ben a Parasztpárt alelnöke, majd főtitkára. Már 1948-ban elkötelezte magát a gondolat­tal, hogy Magyarországon a munkás-paraszt állam által támogatott szövetkezeti mozga­lom biztosíthatja a kisbirtokos parasztság számára az új társadalomba való átmenet önkéntes és megfelelő formáját. Egy év múl­va földművelésügyi, később igazságügymi­niszter, majd a Minisztertanács elnökhelyet­tese volt. 1957-et követően a Hazafias Nép­front, illetve a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára volt. Szabó Pál Szabó Pál 1893-ban született Biharugrán. A Kossuth-díjas író zsellér családból szár­mazott, egy hold földön gazdálkodott, majd kőműves segéd lett. Végigharcolta az első világháborút: a Tanácsköztársaság bukása után bal oldali szervezkedésért bíróság elé állították és internálták. Első regénye az Emberek (1930) a falu szegényeinek sorsát ábrázolta, és kiváltotta Móricz Zsigmond el­ismerését is. Ezekben az években Szabó Pál a népi írók balszárnyához tartozott, s egyik alapítója volt a Nemzeti Parasztpártnak. Szerkesztette a Kelet Népe című folyóiratot és a Szabad Szó című lapot. A felszabadulás után a Nemzeti Parasztpárt egyik vezető tagja, országgyűlési képviselő, az Elnöki Ta­nács tagja, a Hazafias Népfront elnöke, majd mint alelnöke vett részt a politikai életben. ­Az emberek című regényét követően szin­te évente jelentek meg újabb és újabb regé­nyei, amelyekben a nagybirtoktól szoronga­tott és a földért harcoló agrárproletariátus és szegényparasztság vergődését, a falusi ér­telmiség problémáit ábrázolta. Felszabadulás előtti munkásságának legjelentősebb alkotá­sa a Lakodalom—Keresztelő—Bölcső című regénytrilógia, amelynek átdolgozásával nagy sikerű film -készült Talpalatnyi föld címen. Nagy etikai gazdagsággal és meggyő­ző erővel elsőnek ábrázolta a magyar falu felszabadulását Isten malmai című regényé­ben. Több művéBerT 'mutatta meg a falu szocialista átalakulását, a szövetkezés útját választó parasztság új életét és problémáit. 1970 novemberében hunyt el. I MANUAL után Legtöbben — Békés megyéből Amint ismeretes, augusztus 11. és 16. között fővárosunk­ban tartották meg az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének (MAPRJAL) VI. kongresszu­sát. A hatnapos tanácskozás­ra 60 országból mintegy 2 ezer russzista érkezett. A nagy jelentőségű érte­kezlet hétfőn délelőtt a kong­resszusi központban plená­ris üléssel kezdődött. Itt Ap­ró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, a magyar szervező bizottság nevében köszöntötte a rész­vevőket. Ezt követően egy­perces néma felállással tisz­telegtünk Mihail Hrapcsenko akadémikusnak, a MAPRJAL áprilisban elhunyt elnökének emlékére. Ezután a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese üdvözölte a russzistákat, majd Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának üdvözlő sorait olvasták fel. V. Kosztoma- rov, a MAPRJAL főtitkára vitaindító előadást tartott, majd az orosz nyelv népsze­rűsítésében, oktatásában ki­fejtett kiemelkedő tevékeny­ség elismeréséül Puskin-em- lékérmeket adott át 15 rusz- szistának. A nyitó plenáris ülést kö­vetően a műszaki egyetemen 12 szekcióban, két kerekasz- tal-konferencián és két tudo­mányos tanácskozáson vitat­tuk meg az orosz nyelv és irodalom oktatásának kérdé­seit, s folytattunk alkotó szel­lemű eszmecserét az idegen nyelvek tanításának időszerű feladatairól; az óvodáktól kezdve az egyetemekig bezá­róan. Most került sor először kerekasztal-konferenciára az óvodás- és a kisiskolás­kori orosz- és idegennyelv­oktatásának lehetőségeiről. Megtudtuk, hogy a Szovjet­unióban nagyon sok helyen sikerült megvalósítani az ide­gen nyelv óvodás korban megkezdett tanításának fel­menő rendszerben való foly­tatását az általános iskolák­ban. Nagy érdeklődés kísér­te az oktatási folyamatba be­lépő új technikát: a számító­gép és a video felhasználásá­nak lehetőségeit. Sok video­filmét bemutatva, az elő­adók hangsúlyozták az új módszer előnyét, hatékonysá­gát az idegen nyelvek taní­tásában. A kongresszus ideje alatt lehetőségünk nyílt ta­lálkozni a szovjet újságok, folyóiratok főszerkesztőivel is a Szovjet Tudomány és Kul­túra Házában. Sikert aratott szerdán a tiszteletünkre rendezett folk­lórest, amelyen a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese és a Rajkó zenekar lépett fel. Péntek este mind a 2 ezer küldött és vendég koktélra volt hivatalos a kongresszusi központba. A MAPRJAL bu­dapesti tanácskozása béke­felhívással zárult. A Viharsarokból mintegy 30 általános és középiskolai orosz szakos tanár vett részt. Egyébként az ország megyéi között a miénk volt a legné­pesebb delegáció. Nem szá­mítva a sok-sok kilométert, amelyet a rendezvények és az étkezési helyek megközelíté­se, illetve elérése jelentett, mindnyájunknak értékes szakmai tapasztalatokat adott, s szép élményt nyúj­tott a budapesti tanácsko­zás. Sajnáljuk, hogy az azo­nos időben folyó szekcióülé­seken több előadást nem tud­tunk meghallgatni. Ám kár­pótolt bennünket az. hogy csaknem minden anyagot megkaptunk írásban, vala­mint megvásárolhattuk a leg­frissebb orosz nyelvű kiad­ványokat is. Dr. Bukovinszky Istvánná megyei pedagógiai intézet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents