Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. AUGUSZTUS 18., HÉTÉÖ Ara: 1,80 forint XTT- ÉVFOLYAM, 194. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Szovjet egyetemi hallgatók nyári szakmai gyakorlata megyénkben Fogadás a békéscsabai városi pártbizottságon A Gorjacskin egyetem hallgatói felkeresték a szovjet hősök temetőjét Fotó: Bacsa András Az idén éppen harminca­dik esztendeje, hogy a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem együttműködést kö­tött a moszkvai Gorjacskin Mezőgazdasági Műszaki Egyetemmel. A mind szoro­sabbá váló szakmai, majd baráti kapcsolatok után ha­marosan sor került az első tapasztalatcsere-látogatás­ra. Az egyre szélesedő szfé­rában a két egyetem hallga­tói és tanárai azóta is gyak­ran tartanak közös konzul­tációkat diplomatervek fe­lett, tanácskoznak termelési módszerekről, valamint az elért gazdasági eredmények­ről. Minden évben a két egye­tem néhány hallgatójának lehetősége nyílik arra, hogy nyári szakmai gyakorlatát a másik országban tölthesse el. Megismerve ezzel a szom­szédos baráti ország mező- gazdasági adottságait, lehe­tőségeit. A moszkvai műsza­ki egyetemisták nyári gya­korlatukat ebben az évben is a Békéscsabai Lenin Tsz és a Békéscsabai Állami Gazdaság jóvoltából immár tizenhetedik alkalommal folytatták megyénkben. A most itt tartózkodó 16 egyetemistát és tanáraikat Békéscsabán az MSZMP me­gyei székházában szombaton délelőtt dr. Szemenyei Sán­dor, a városi pártbizottság titkára fogadta. A szívélyes, baráti találkozón a pb-titkár fölvázolta" a mezőgazdasági jellegű, majd a felszabadu­lást követően egyre inkább iparosodó megyeszékhely múltját, jelenét. Szólt a bé­kéről, a népek barátságáról, a testvérkapcsolatok kiszéle­sedéséről, melynek része ez a már hagyományosnak te­kinthető szakmai gyakorlat megrendezése is, amihez a két egyetemen és a mező- gazdasági nagyüzemeken kí­vül hozzásegített az MSZBT helyi csoportja, valamint a békéscsabai Penza klub. A vendégek ezután orosz nyelvű filmet láthattak a megyeszékhelyről, majd el­helyezték koszorúikat a Le- nin-szobornál. illetve a szov­jet hősök temetőjében. A nap programjában szerepelt továbbá: ismerkedés Békés­csaba várossal, sportdélután, szalonnasütés, tánc. Az e hónap végéig itt- tar­tózkodó egyetemisták a szak­mai gyakorlatuk során meg­ismerkednek a Békéscsabai Állami Gazdaság és a Bé­késcsabai Lenin Tsz korsze­rű gépparkjával, s mint a leendő mezőgazdasági gé­pészmérnökök elmondták, rendkívül érdekli őket ha­zánk mezőgazdaságának au­tomatizálása. A még hátralevő két hét során ellátogatnak majd a Békéscsabai Konzervgyárba, a Mezőgép Vállalathoz, a Gyulai Húskombináthoz, a Kner Nyomdába, és megte­kintik Kétegyházán a trak­tormúzeumot. Békéscsabán kívül megismerkednek Gyu­la, Szarvasi és Szeged város életével, lakóival, de ami a legjelentősebb, hogy a nyá­ri szakmai gyakorlat során kicserélhetik tapasztalatai­kat megyénk fiatal szakem­bereivel. B. A. Befejezte munkáját a MAPRJAL kongresszusa Békefelhívás elfogadásával szombaton befejezte munká­ját az Orosz Nyelv- és Iro­dalomtanárok Nemzetközi Szövetségének VI. világ- kongresszusa. A Budapest Kongresszusi Központban megtartott záró plenáris ülésen Pócs Ilona, a MAPR­JAL alelnöke köszöntötte a hatnapos tanácskozás mintegy kétezer résztvevőjét. Ezt követően a világ min­den táját képviselő orosz nyelvtanárok Vitalii Koszto- marovnak, a nemzetközi szö­vetség főtitkárának, Ervin Wedel NSZK-beli és Kurt Gabka NDK-beli profesz- szornak, a MAPRJAL alel- nökeinek, valamint Olga Mitrofanovának, a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézet igazgatóhelyettesének elő­adásában meghallgatták a szekciók munkájáról szóló összefoglaló jelentéseket. A beszámolók hangsúlyoz­ták: a nyitó plenáris ülést követően 16 szekcióban, ke- rekasztal-konferenciákon és tudományos tanácskozáso­kon vitatták meg a russzis- ták a nyelvoktatás tudomá­nyos módszereinek, az orosz nyelv és irodalom oktatása úí irányzatainak kérdéseit, s cseréltek alkotó véleményt a nyelvtanítás idősze­rű tennivalóiról. A világ 66 országából érkezett szak­emberek élénk vitát foly­tattak arról is, hogy a ko­rábbi jó tapasztalatok hasz­nosításán túl milyen új esz­közök, módszerek alkalma­zása segíti a hatékonyabb idegennyelv-tanítást. Külö­nösen nagy érdeklődés kí­sérte az oktatási folyamatba mind jobban bekapcsolható új technikának, a számító­gépnek és a videónak a fel­használási lehetőségeit tag­laló szekció munkáját. Első ízben rendeztek ke- rekasztal-konferenciát a kis­iskolások és az óvodások orosz nyelvi oktatásának le­hetőségeiről. A résztvevők­nek módjuk volt a magyar gyakorlat megismerésére is: népes pedagóguscsoport ta­nulmányozta egy XX. kerü­leti óvodában a játékos fog­lalkozások módszerét és győ­ződhetett meg az elért ered­ményekről. Gazdag lehetőséget adott a találkozó arra is, hogy a különböző fórumokon el­hangzottakat hazatérve hasz­nosíthassák az orosz nyelv­tanárok, akik a rendezvény alkalmából nyílt könyvkiál­lításon látható módszertani, nyelvészeti és irodalmi tan­könyvek mellett számos pro­pagandaanyagot is tanulmá­nyozhattak, s filmvetítése­ken szemlélhették meg a különböző országokban ké­szült nyelvleckéket, mód­szertani anyagokat. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar diákok külföldön Az új tanévben 245 ma­gyar fiatal kezdi meg tanul­mányait ösztöndíjasként a szocialista országok egyete­mein, főiskoláin. Mint azt Szilassy Attila, a Művelődé­si Minisztérium osztályveze­tője az MTI munkatársának elmondta, az elmúlt évek­hez képest nőtt a külföldi ösztöndíjasok száma. A mint­egy 600 pályázó közül a fel­vételi vizsgákon és beszél­getéseken 245 diák felelt meg a követelményeknek, s nyert felvételt az 1986—87- es tanévre nyolc ország mintegy félszáz egyetemére. Az idén — immár hagyo­mányosan — a legtöbben a szovjetunióbeli felsőoktatási intézményekben tanulnak majd: elsősorban orosz nyelv és irodalom, valamint műszaki és közgazdasági sza­kokon. ök a júliusban meg­kezdett kijevi nyelvi és szakmai előkészítő kurzust követően augusztus végén utaznak a választott egye­temre, főiskolára. Hasonló­an sokan jelentkeztek az NDK-ba is. Tv-átjátszó Battonyán Gyakran panaszkodtak a battonyaiak, hogy nem megfelelő a televízió adásainak vételi lehetősége a nagyközségben. Ezért határozták el az illetékesek, hogy új átjátszóállomást építe­nek Battonyán. A kivitelező, a Makói Építőipari Szövetkezet battonyai részlege, a Démász, valamint a Posta Rádió és Te­levízió Műszaki Igazgatósága volt. Mint 'Kozák Géza, a Posta Rádió és Tv Műszaki Igazgató­ság munkatársa elmondotta, jelenleg a próbasugárzást adja az átjátszóállomás, s a Magyar Posta szakemberei méréseket, beállításokat folytatnak. A battonyai átjátszóállomás a szen­tesi tv-adást erősíti, és az 1. programot sugározza a 28-as UHF-csatornán. A battonyai tv-torony magassága 36 méter és a próbasugárzás, valamint a műszaki mérések befejezése után rövidesen sor kerül az üzembe helyezési eljárásra. Minderről részletes tájékoztatást adnak majd a sajtó útján a lakosságnak v. I. Fotó: Béla Ottó Két pontrúgás után, két fejesgóllal győzött a hazai csapat Békéscsaba—MTK-VM 2-0 (0-0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 11 ezer néző. V.: Makó (Divinyi, Szilágyi). BÉKÉSCSABA: Leboniczky — Szenti, Megyesi, Varga, Vigh, Takács J. — Fecsku (Adorján, 68. p.), Pásztor, Csaná- losi — Koválik (Steigerwald, 77. p.), Szekeres. Edző: Csank János. MTK-VM: Gáspár — Huszárik, Híres, Talapa, Kovács — Varga, Szeibert, Szalai (Horváth, 77. p.) — Kékesi, Boda, Bognár. Edző: Both József. Gólszerző: Vigh (54. p.), Adorján (79. p.). Sárga lap: Szeibert (35. p.), Pásztor (86. p.). Szögletarány: 8:2 (2:2), a Békéscsaba javára. Az egykori bajnok, több­szörös válogatott ejtőernyős, az MHSZ Békéscsabai Repü­lős és Ejtőernyős Klubjának oktatója Ondrjecsik Mihály a találkozót megelőző percek­ben ejtőernyővel hozta a lab­dát a pálya közepére. Az első percekben úgy tűnt, a hazaiak fölényt har­colnak ki, amit jelzett az 5. percben egy szöglet utáni helyzet. Pásztor ívelt be, a bab kapufa tövénél álló Szen­ti fejjel tovább csúsztatta a labdát, de Kovalik fejesét Gáspár könnyen elfogta. Egy perccel később Csanálosi előtt adódott lehetőség, aki egyedül állt a kapussal szemben, de a kifutó Gás­pár elvetődve levette a bé­késcsabai középpályás lábá­ról a labdát. A 26. percben volt' áz első nagy fővárosi helyzet: Boda kétszer is lő­hetett, először nyolc méter­ről, de az elvetődő Lebonicz- kyről visszapattant elé a lab­da, másodszor is tüzelhetett, de a jókor érkező Varga melléről szögletre pattant a labda. A 35. percben Szei­bert reklamálásáért sárga la­pot kapott. A 39. percben bal oldali szöglethez jutottak a fővárosiak, Szeibert mesteri­en kapura csavart, Lebonicz- kynek minden tudására szük­ség volt ahhoz, hogy kiök­lözze a labdát. A túloldalon Pásztor ugratta ki Szekerest, de Gáspár kitűnően megelőz­te a csatárt, és messzire ki­vetődve elcsípte előle a lab­dát. A szünet után, a 48. perc­ben Pásztor dobhatott jobb oldalról, némi kavarodás után a kifelé csurgó labdát Fecsku lőhette 15 méterről, de a lapos labda nem oko­zott gondot Gáspárnak. (Folytatás a 8. oldalon.) iSftÄÖ ' %' ^ t- ^.y. °*&S . , .. , Mikit1 w ~i* ^ -'^ % f»~ .%sx-- Sä *t Jl IS 4g ||ÜBli«Im«*^4*^V~»x>fí#Í A fehér mezes Vígh Tibor fejesgólja, amivel vezettek a bék éscsat)aiak

Next

/
Thumbnails
Contents