Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-18 / 194. szám
1986. augusztus 18., hétfő NÉPÚJSÁG Benazir Bhutto híveinek tüntetését Karachiban, Pakisztán fővárosában a rendőri erők kegyetlenül igyekeztek szétverni. A képen: a rendőrség akciója (Telefotó) Gépeltérítés a Vörös-tenger fölött Marjai József Ausztráliába érkezett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese az ausztrál kormány meghívására hivatalos látogatásra szombaton Sydneybe érkezett. Látogatásán a miniszterelnök-helyettes tárgyalásokat folytat a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről, a szövetségi kormány, valamint egyes szövetségi államok kormányainak vezetőivel, a politikai és az üzleti élet képviselőivel. A Minisztertanács elnök- helyettesével együtt Ausztráliába érkezett magyar vállalati vezetők egy csoportja isi. Szovjet-amerikai szakértői megbeszélések Az amerikai külügyminisztérium épületében befejeződtek a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről rendezett szovjet—amerikai szakértői tárgyalások, amelyek több napon át tartottak a szeptemberi külügyminiszteri tárgyalás előkészítése céljával. A kétoldalú kapcsolatokat, ezen belül elsősorban konzuli ügyeket, valamint a két ország közötti tudományos, kulturális együttműködés és sportkapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg a küldöttségek. Szovjet részről Vitalij Mikolcsak, a szovjet külügyminisztérium Egyesült Államok/Kanada osztályának helyettes vezetője, amerikai részről pedig Thomas Simons, szovjet és kelet-európai ügyekben illetékes külügyi államtitkárhelyettes vezette a tárgyaló- küldöttséget. Bemard Kalb amerikai külügyi szóvivő a megbeszéléseket „építő szelleműnek és tárgyszerűnek” minősítette. A szakértői megbeszélések júliusban született megállapodás értelmében a Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozót előkészítő munkaprogram részei, és Moszkvában folytatják majd őket. A csúcs- találkozó esetleges megtartását és időpontját, a szeptember 19—20-án Washingtonban tartandó szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozón határozzák meg. A dél-jemeni légierő két vadászgépe szombaton délután a Vörös-tenger fölött eltérítette és adeni leszállásra kényszerítette Dzsábuti állam polgári légitársaságának személyszállító repülőgépét. Dzsibuti tiltakozásul felfüggesztett minden légi és tengeri forgalmat Dél-Je- mennel. Dzsibuti a Vörös-tenger bejáratát ellenőrző tenger- szoros afrikai oldalán fekszik — átellenben a jemeni partokkal —, nem messze Adentől. Francia gyarmat volt azelőtt. Vasárnap közölték, hogy előző nap a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság légierejének két MÍG típusú gépe eltérítette az Air Djibouti légitársaság Boeing 720-as személyszállító gépét, amely Szanából, Észak-Je- men fővárosából tartott Dzsibutiba, 59 utassal a fedélzetén. A Boeinget az adeni repülőtérre kényszerítették, ahoi valamennyi utasnak ki kellett szállnia. A dél-jemeni hatóságok a januári belharcok során eltávolított Ali Nasszer Mohammed volt elnök hívei után kutattak az utasok közt. Később kiderült, hogy a gépen tartózkodott Husszein Kászem Ahmed, Ali Nasszer Mohammed egyik támogatója. Végül azonban nem vették őt őrizetbe, mivel az etióp nemzetiségű pilóta ragaszkodott ahhoz, hogy csakis az összes utasr- sal a fedélzetén indul tovább. Több órás adeni vesz- teglés után a gép tovább indulhatott. A Boeing, valamennyi utasával, az esti órákban érkezett meg Dzsibutiba. Mumin Bahdon Farah, a kis afrikai állam külügyminisztere hivatalába kérette a dél-jemeni ügyvivőt, és tiltakozó jegyzéket nyújtott át neki a súlyos kalózcselekménynek minősített eset miatt. „Ilyesmi megengedhetetlen két szomszédos és baráti ország között” — hangoztatta. Dzsibuti választ vár Adentől, de addig is felfüggesztette a légi és tengeri forgalmat Dél-Jemen- nel. Az utolsó menet Befejezéséhez közeledik egy hosszú tárgyalássorozat. Stockholmban kedden folytatódik az európai bizalom- és biztonságerősítő konferencia 12. és egyben utolsó fordulója. Az eddigi megbeszélések eredménye — vagy éppen eredménytelensége — véglegessé válhat. Nem mindegy, nekünk európaiaknak pedig éppenséggel nagyon nem mindegy, mit hoz az utolsó menet a svéd fővárosban. Bár a tárgyalások során többször is felcsillant a megegyezés esélye, eddig nem sikerült olyan kölcsönösen elfogadható formulákat találni, amely a részt vevő harminchárom európai és két észak-amerikai ország minden igényét kielégíthette volna. A szocialista országok indítványait a NA- TO-tagok sorra elutasították, s a semlegesek csoportja sem tudta jelentősen közelíteni egymáshoz a két álláspontot. A stockholmi megállapodás elsősorban természetesen a szovjet—amerikai viszony mindenkori állapotától függ. Márpedig a sorozatos szakértői tárgyalások, Sevardnad- ze és Shultz találkozójának bejelentése és a lehetséges Gorbacsov—Reagan megbeszélések előkészítése kifejezetten jó irányban befolyásolja a két ország kapcsolatát. Amennyiben az Egyesült Államok hajlandó komoly megfontolás tárgyává tenni a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagjai által tett kompromisszumos javaslatokat — a szocialista országok sok tekintetben elébe mentek az amerikai követeléseknek a helyszíni ellenőrzés ügyében és több más problémás kérdésben — úgy nyilvánvalóvá válik azok kölcsönösen előnyös jellege. Bécsben már fogalmazzák a következő tanácskozássorozat elé kerülő osztrák javaslatokat, a másfél évtizedes múltra visszatekintő helsinki folyamat tehát továbbra sem szakad meg. Akár sikerül a megállapodás Stockholmban, akár nem, az élet megy tovább. Mert megegyezni csak a tárgyalások segítségével, az érdekeket és a szempontokat ütköztetve, a kompromisszumokat keresve lehet. Az emberiség további fejlődésére, egyáltalán fennmaradására az egyetlen garancia a megegyezés korunk legégetőbb kérdésében. Béke, vagy háború? Fegyverkezés vagy leszerelés? Bizalom vagy kétkedő gyanakvás? Akárhogy fogalmazzuk is a sorsdöntő problémát, Stockholmban most csak részleges választ kaphatunk. Horváth Gábor A sikeres kézvisszavarrási műtét után augusztus 16-án délelőtt elhagyta a győri kórházat Nicole Brehm, 12 éves NSZK-beli kislány. Az osztrák mentőszolgálat autóval a bécsi repülőtérre szállította, ahonnan repülőgép vitte tovább lakóhelyére, Münchenbe. Itt folytatódik a kislány további gyógykezelése (Telefotö) Tenger és társadalom Fodor György bejrúti levele Ha valaki ad magára, akkor nem a tengerben fürdik Bej- rútban, hanem valamelyik elegáns tengerparti szállodában. Felvillantja fényképes klubtagsági igazolványát (csak először — másodszor már törzsvendég), és bevonul. A fantasztikusan kék víz fantasztikus alakú medencében hullámzik. — Ez nem tengervíz — mondja büszkén libanoni barátom, akinek vendége vagyok. Előáll egy úriember; az úszómester szó nemigen illik rá, pedig ő is fürdőruhában van, és előbb vendéglátómmal a pedigrémet tárgyalják meg. Üjságíró — elmegy, látom a szemén, majd választhatunk a napozóágyak közül, és valaki máris hozza a ráülő matracot. Üjabb fehér ruhás úriember: pincér. Mit óhajtok, hova óhajtom, a medence szélére, asztalhoz? Éhes vagyok, sült húst kérek és sört. Bármit kérhetek. Feltűnő, elegáns csönd van, pedig gyerekek is vannak. A hölgyek fürdőruhája még a laikus szem számára is határozottan idei modell, fogadni lehet rá, hogy a címkéjén egy jól ismert párizsi cég neve áll. Némelyikük ékszert visel, és némelyikük fürdőruhája — ha a tudósító nagyot akar mondani — még a Balaton mellett is feltűnést keltene. Topless Nyugat-Bejrútban még nincs, a keleti részen állítólag már igen. A klubtagsági igazolvány ára: a minimális libanoni havibér 80 százaléka — de minden belépéskor külön is fizetni kell. Emellett jó néven veszik, ha a vendég rendel, számlát csinál. Ide nem engednek be akárkit. Vendéglátóm mutogat: egy tv-sztár, egy politikus és sok üzletember. Bejrútban mili- cista és üzletember a kifizetődő foglalkozás. Hozzák a sült húst, a holland sört: a tál, a párolt vajbab, a steak a pesti strandok meleg kolbászát juttatja eszembe. Vendéglátóm tízéves fia forró teát kér — majd Pepsi Colát, hamburgert. — Van maguknál MacDonald’s? — kérdezi barátom. Az nincs, mondom, de ha hamburgerre gondol, az nálunk is minden minőségben és mennyiségben kapható. Gyerekekről, tengerről van szó: barátom elmondja, miért nem engedi fiait a tengerhez. Annyi a veszély, a tengerben szikla van, kagyló, medúza és mindenféle — meg annyiféle ember. Igaz. Néhány száz méterre innét található Ramlet el Beidan, Nyugat-Bejrút homokos nyilvános strandja. Feketéllik az emberektől. Az út mentén nedves, kócos gyerekek, ácsorog- nak, fürdés után egy „fuvart” akarnak kikönyörögni hazafelé. Sorban, egymás mögött állnak a furgonszerű kisautók — kávét, sört, cigarettát és sok minden egyebet árulnak. Körülöttük újabban vihar támadt: a bejrúti rendcsinálás ürügyén kitiltották őket a partról. Akadályozzák a kilátást. Most a sok kisember összeállt és fűhöz-fához rohangál, hogy kisautóikat ismét a partközeibe állíthassák. Ebből élnek. Itt kevés a nő. Ha van, akkor „illendő” fürdőruhában. A homokon öregember botladozik, hátán kávéskanna, kezével apró porcelán kávéscsészéket csörget-pörget. Ha valaki nem finnyás — a tudósító nem az —, akkor a világ egyik legfinomabb kávéját kóstolhatja meg. A kávéscsészék mosása csak jelképes. Ha ezen a strandon, a tengerparton feltűnően kevés az ember, akkor az csak egyet jelenthet: valahol Nyugat-Bejrútban megint baj van. Ha nincs baj, akkor a part mellé kitett székeken, a sokféle bóvli, üdítő ital, ruhanemű elektronika és frissen fogott hal mellett a tömeg élvezi az eppen ervenyes tűzszünetet. Alapvetően kétféle libanoni van: a „védett’ és a tengerben fürdő libanoni. A védett libanoni pénze már régóta valutában, esetleg külföldi bankban. Kapcsolatai, sokszor a milíciákhoz fűződő kapcsolatai révén jó üzleteket köt. Olyan lakónegyedben lakik, amelyet elvétve ér belövés. Ez a libanoni, ha elrabolják, három órán belül szabad. Kapcsolat kérdése. A „tengerben fürdő libanoni” a külvárosokban él — azokat lövik, ott folynak a harcok. Munkája nincs, üzletel és napról napra él. 0 az, aki táskarádióval közlekedik és a híreket hallgatja: hisz a „nemzeti egységben", a „párbeszédben”, a „tűzszünetben” és a naponta beígért „biztonságban”. öt rabolják el, mert ö közlekedik az átjárókon, testőrök nélkül. A pokolgépes autók mellette robbannak, és az ő kisboltját „söprik” tisztára. A tudósító nem akar igazságtalan lenni — másféle libanoni is van, de a legjellemzőbb mégiscsak ez a kétféle. A bejrúti szálloda medencéje mellett mindenki nyugodtan, rezzenés nélkül hallgatja a hirtelen dörejt: mindennapos dolog, esetleg csak a hangsebesség határát átlépő izraeli gép Bejrút fölött. Értesítjük a mezőgazdasági üzemeket, a kiskereskedelmi boltegységeket és a lakosságot, hogy vállalatunk 1986. szeptember 1-től 1986. szeptember 7-ig LELTÁROZÁST TART, AZ ÁRUKIADÁS SZÜNETEL. Gépállás- vagy sürgős esetben kedves vevőinket kiszolgáljuk. 1986. szeptember 8-án nyitás. Kérjük, igényükkel vállalatunkat a leltár megkezdése előtt szíveskedjenek felkeresni. AGROKER VÁLLALAT, BÉKÉSCSABA
