Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-15 / 192. szám

NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 15., péntek A Minisztertanács megtárgyalta Sajtótájékoztató a központi fejlesztési programokról' Zöldség-gyümölcs helyzetkép Öntözéssel jó hozamok Az elmúlt hetek igen me­leg, s csapadékmentes idő­járása közvetlenül hatott a zöldség- és gyümölcsfélék fejlődésére. A szokásosnál 12-16 nappal korábbi érés összezsúfolta a betakarítási munkálatokat. Három he­lyen érdeklődtünk a hoza­mokról. A Kondorosi Egye­sült Termelőszövetkezet fő­kertésze, Szőke Gyuláné bi­zakodó, hiszen a rendszeres öntözéssel biztosítani tudják a paradicsom, a paprika és a zöldbab normális fejlődé­sét. A paradicsom 25 tonna/ hektáros hozammennyisége, valamint a bogyók minősége kielégítő. A nagy meleg kedvez az érésnek, míg az eső mester­séges pótlása a létartalom megőrzését teszi lehetővé. A minőségre való törekvés ér­dekében a paradicsomkom­bájnok helyett szedőcsapatok végzik július vége óta a be­takarítást. A múlt havi át­meneti hűvös idő kedvezőtle­nül hatott a paprika virág­zására, így közel 10 tonna/ Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa csütörtöki ülésén megvitatta az ipari szövetkezetek október 10— 11-én megtartandó IX. kong­resszusának dokumentumait. Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke szóbeli kiegészítésé­ben az előző kongresszus óta eltelt időszakot összegezve megállapította, hogy az ipari szövetkezetek teljesítették feladataikat: növelték terme­lésüket, javították a szolgál­tatások minőségét. A 755 ha­gyományos formában műkö­dő szövetkezet, és a 713 kis­szövetkezet a jövőben azon­ban csak akkor tud eleget tenni feladatainak, ha javít­ja gazdálkodását, s — ahol A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint 4-5- féle alapanyagból, mint­egy 50-féIe fazonban, 1,3 millió iskolaköpenyt kí­nál a kereskedelem a most következő tanév­re. A mennyiség na­gyobb, a fazonválaszték lényegesen bővebb, mint az elmúlt esztendőkben. A nagykereskedelmi vál­lalatok kiskereskedelmi partnereiknek már az el­múlt tavasszal bemutatták a kínálatot, s így időben tel­jesíthették a megrendelése­ket. Ezúttal a gyártók is pontosabban betartották a szállítási határidőket. A kö­penyfazonok jól alkalmaz­kodnak a divathoz, a zseb- és gallérmegoldások, a dí­szítések igen változatosak. Nemrégiben import kínai matrózgalléros modellek is érkeztek, ezek puplin alap­anyagból készültek. A for­galomba hozott köpenyek 85 százalékának alapanyaga azonban változatlanul a hur­kolt, könnyen kezelhető mű­szál, s mindössze 15 száza­lékuk készült szövött, ter­mészetes alapanyagú kel­mékből. Az egészségügyi vizsgálatok bebizonyították, hogy — mivel a köpenyeket a ruhaneműk felett hordják — nincs káros hatásuk a bőr szellőzésére; nem okoz­nak allergiát sem. A mű­anyag köpenyek ára lénye­gesen alacsonyabb, mint a természetes alapanyagból készülteké, s emiatt jóval kelendőbbek. Tornacipőkből — elsősor­ban a Tisza Cipőgyár ter­mékeiből — 1,5 millió pár áll a tanulóifjúság rendelke­hektár kiesésre számítanak. A meleg miatt minőségrom­lás nincs, így a békéscsabai, nagykőrösi konzervgyárak és hűtőházak magas osztálybe­sorolású árut vehetnek át. A Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke, dr. Bar- kóczi István elmondotta: a 140 hektáron termesztett al­mafajták a forró időjárás el­lenére jó állapotban vannak, és a szeptember 6-án kezdő­dő betakarítás megfelelő mi­nőséget ígér. Itt vesztesége­ket elsősorban a tavaszi fagy jelentett, amely 270 vagon árukiesést okozott. Ennek el­lenére a Hungarofructtal kö­tött szerződés alapján ez év­ben is nagy mennyiségű, el­sősorban Jonathán fajtájú al­ma került szovjet exportra. Egyedül a Dombegyházi Petőfi Tsz elnöke, Fülöp Sándor nyilatkozott borúlá­tóan, hiszen a nem túl nagy területű almás csaknem 50 százalékos veszteséget szen­vedett a nagy meleg és szá­razság miatt. P. A. ez lehetséges — növeli ex­portját. Ehhez elengedhetet­len a műszaki fejlesztés, a legmodernebb gyártási eljá­rások bevezetése és elterjesz­tése. Az OKISZ a közös ala­pok bővítésével, az elosztás korszerűsítésével, a felhasz­nálás ésszerűsítésével igyek­szik segíteni a célok eléré­sét. A megnövekedett gazdasá­gi feladatok megvalósításá­hoz, a szövetkezeti önkor­mányzat szélesítéséhez a szö­vetkezeti jogszabályok kor­szerűsítése, az alapszabály módosítása is szükséges. En­nek elveit ugyancsak megvi­tatta az országos tanács. zésére. A választékot kínai import is bővíti, így az idén feltehetően nem lesz hiány ebből a termékből. Ugyan­csak elegendőnek ígérkezik a mennyiség és kielégítőnek a választék tomamezekből és tornanadrágokból is. A minisztériumban hang­súlyozták: bár minden isko­laruházati cikkből megfele­lő a kínálat, döntően a vál­lalatok, méginkább a bolt­vezetők rendelésein múlik a választék. * * * Körülnéztünk Békéscsaba néhány üzletében, ahol el­adókat és vásárlókat kér­deztünk az idei iskolaruha- választékról. Az Univerzál Áruház konfekcióosztályán elmondták, hogy lánykakö­penyből az idei ellátás sok­kal jobb, mint a tavalyi. Az idén tízféle fazonban érke­zett iskolaköpeny, rövid és hosszú ujjú változatban. Fiúfazonból lényegesen ke­vesebb áll a vásárlók ren­delkezésére. Százhuszonket­tőtől száznyolcvannyolc cen­timéter magasságig minden méretben kapható rövid és hosszú ujjú köpeny egy­aránt. A fiúköpeny-válasz- ték tavaly jobb volt. A bakfisok a rövid aljú, vilá­goskék köpenyek iránt ér­deklődnek, s ezt kaphatnak is. Egyelőre a vásárlók meg­találják a kedvükre való köpenyt, csakúgy, mint a sportosztályon a tornaruhá­kat. Hagyományos tornaöl­tözet piros, kék és fekete színben 146-tól 170 centimé­terig minden méretben kap­ható. A Senior márkájú tor- nadresszt kedvelők sem mennek el üres kézzel a boltból. Hagyományos tor­naruha ujjatlan és rövid uj­jú kivitelben kapható, míg hosszú ujjas nincs. Vászon tornanadrág minden méret­A vasas szakszervezet teg­napi elnökségi ülésén meg­tárgyalta a vaskohászat hely­zetét, valamint az Állami Tervbizottságnak az ágazat megújulását szolgáló határo­zatához kapcsolódó szakszer­vezeti feladatokat. Mint ismeretes, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek az elmúlt években rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került. A piachoz való rugalmas • alkalmazko­dás és az eredményesebb gazdálkodás érdekében tett vállalati erőfeszítések nem bizonyultak elegendőnek a működés önerőből történő fenntartásához, valamint a beruházásokra felvett hitelek és a kamatok törlesztéséhez. A közelmúltban hozott ÁTB-döntés rendezte a há­rom vállalat pénzügyi hely­zetét, és kötelezte a vállala­tokat átfogó szerkezetátala­kítási program kidolgozásá­ra. A szakszervezet elnöksé­ge most ezeket a programo­kat is megvitatta, és megál­lapította: az előterjesztések­ből kitűnik a vállalatok azon elhatározása és törekvése, hogy belső tartalékaik feltá­rásával, műszaki fejlesztéssel kívánják javítani a feldolgo­zóipari igények kielégítését, a termelés jövedelmezőségét, a dolgozók — különösen a me­legüzemiek — élet- és mun­kakörülményeit. A technoló­giák tervezett korszerűsítése a termelékenység és a minő­ség javításán, valamint a gazdaságosság növelésén kí­vül kedvezően befolyásolja majd az egészséges és biz­tonságos munkavégzés felté­teleit is. A Lenin Kohászati Művek hosszú távú terve azzal szá­mol, hogy az ötvözött termé­kek részarányát a jelenlegi 8 százalékról előbb Í2, majd 20 százalékra, a korszerű fél­termékek arányát pedig 40 százalékról 70, majd 80 szá­zalékra bővítik. ben érkezett, selyemből nem tudnak ilyet kínálni. Fiú tornatrikó fehér, feke­te és zöld színben vásárol­ható, 65 forinttól 105 forin­tig. A tornacipők iránt igen nagy a kereslet, főleg a fe­hér a népszerű, de a kész­let ebből kevesebb, mint a magas szárú és kék torna­cipőkből. Hasonlókat tapasztaltunk a Centrum Áruházban és az Univerzál gyermekruházati boltjában is. Mindkét he­lyen a fiúköpenyek válasz­tékának szűkösségéről tájé­koztattak. A Centrum Áru­házban a szezon kezdetén 20-25-féle fazonból választ­hattak, de még ezekben a napokban is kielégítő a készlet. Érdekesség, hogy tizenkét éves kortól a lányok szíve­sebben viselik az egyszerű fiúköpenyt, nem kedvelik a fodros, díszes lányfazono­kat. A köpenyek elfogad­ható áron kaphatók 135 és 220 forintért. A gyermekru­házatiban 122-től 158 centi­méterig kapható iskolakö­peny 172—180 forintért. A nejlonköpenyeket jobban kedvelik, mint a természe­tes alapanyagból készülte­ket. Az általános tapaszta­lat szerint a szülők szíve­sebben vásárolnak hosszú ujjú köpenyt. — Jó lenne, ha az iskola­köpenyek vásáránál is tud­nának némi kedvezményt biztosítani a kereskedelem­ben — sóhajtják a szülők, amikor kinyitják a pénztár­cájukat a boltokban. . Sok pénzt kell költeni, de még van miből választani. Néhá- nyan panaszkodtak ugyan a tornacipő-választékra, hiába keresték a 36-os méretet. „Duci” fiúk pedig tornanad­rágot kapnak nehezen. Zs. E. Csütörtökön a Miniszter- tanács ülése után három központi fejlesztési program céljairól és feladatairól saj­tótájékoztatót tartottak a Parlamentben. Thuma József, az Orszá­gos Tervhivatal ipari főcso­portfőnöke elmondta: alap­vető műszaki fejlesztési kér­dés az elektronika elterjesz­tése és alkalmazása, ami ma már a gazdaságfejlesztés fő irányát jelenti. Az elektro­nika jelentős szerepet tölt be az ipari termelési szerkezet korszerűsítésében, megfelelő hasznosítása segíti az átla­gosnál jövedelmezőbb, ver­senyképesebb exportot. Az elektronikai alkatrészek gyártását és az elektronika társadalmi-gazdasági elter­jesztését szolgáló központi fejlesztési programok meg­valósítása új technológiák meghonosításával jár, egy­máshoz kapcsolódó intézke­dések sorozatát és erőteljes állami szervező-mozgósító munkát igényel. Központi segítséggel oldható meg a vállalati fejlesztési tervek összehangolása, a beruházá­sokat segítő kedvezmények koordinálása és kezelése is. Mindkét programban nagyon sok vállalat vesz részt, s A pénzügyminiszter 1986. szeptember elsejei hatállyal rendeletben szabályozta az iskolai szövetkezetek és cso­portok jövedelmének adózta­tását. A Minisztertanács egy korábbi döntése értelmében ugyanis ezután nemcsak az általános iskolákban, hanem a közép- és felsőfokú okta­tási intézményekben is létre­hozhatók iskolai szövetkezeti csoportok, amelyek egyebek között kereskedelmi, mező- gazdasági és ipari szolgálta­tást végeznek, gyógynövé­nyek, hasznos anyagok be­gyűjtésére vállalkoznak. A pénzügyminiszter úgy rendel­kezett. hogy az alap- és kö­zépfokú oktatási és nevelési intézményekben, valamint a nevelőintézetekben működő iskolai szövetkezeti csopor­tok — mint ahogy az álta­lános iskolai csoportokra ed­dig is érvényben volt — mentesülnek a társasági adó fizetése alól. A felsőfokú ok­tatási intézményekben pedig az iskolai szövetkezeti cso­portoknak a belföldi társa­ságokra érvényes legalacso­nyabb mértékű, 3 százalékos társasági adót kell fizetniük. A csoportok tanuló tagjai — amennyiben a csoporttól származó évi jövedelmük nem éri el a 6 ezer forintot — mentesülnek az általános jövedelemadó fizetésének kö­telezettsége alól. A közép- és felsőfokú ok­tatási intézményekben önálló iskolai szövetkezetek is ala­kulhatnak. Ezek mindaddig teljes jövedelemadó-mentes­Az oktatásról szóló 1985. évi törvény alapelvként sza­bályozza, hogy a nevelési- oktatási intézmények szak­mai tekintetben önállóak, továbbá, hogy ezen intézmé­nyek szervezetükkel és mű­ködésükkel kapcsolatban maguk dönthetnek. Ugyan­akkor a törvény az óvodák, illetve az iskolák nevelőtes­tületére ruházza át az in­tézmény egészét érintő ne­velési, illetve oktatási kér­désekkel kapcsolatban a döntés jogát. E változásoknak a tanácsi művelődési intézmények lé­tesítése, illetve megszünte­tése tekintetében, valamint az intézmények vezetőinek kinevezésével, illetve meg­bízásával kapcsolatban is érvényesülniük kell, ezért volt szükséges az 1971. évi tanácstörvény végrehajtá­sára hozott rendelet módo­sítása. A művelődési intézmé­nyek megfelelő színvonalú szakmai munkája nagymér­bekapcsolódnak a kutató­fejlesztő intézetek is. A két program közül vi­szonylag új az elektronika társadalmi-gazdasági alkal­mazását és elterjesztését szolgáló központi gazdaság- fejlesztési program. Négy ágazatközi programja a táv­közlés fejlesztését, az okta­tás és képzés korszerűsíté­sét, a számítástechnikának államigazgatásban történő alkalmazását, valamint a számítástechnika és auto­matizálás kutatási és fej­lesztési feladatait összegzi. További 19 ágazati program megvalósítása is megkezdő­dött. Az elektronikai alkatré­szek és részegységek gyár­tásának központi fejlesztési programja már 1981-ben megkezdődött. A fő cél az alkatrészgyártás bővítése, ez­zel egyidejűleg a drága im­port mérséklése, és olyan gyártmánykínálat kialakítá­sa, amely megfelelő csere­alapot biztosít a külkereske­delem számára. A hazai fel­használóipar tavaly a szük­séges mikroelektronikai al­katrészek csaknem egyhar- madát, a nem mikroelektro­nikai alkatrészek 45 száza­séget élveznek, amíg tagjaik évi jövedelme nem haladja meg a 18 ezer forintot. Ha a tagok jövedelme évi 18 ezer és 24 ezer forint között van, akkor az iskolai szövet­kezetek jövedelmük után a fogyasztási szolgáltató kis­szövetkezetekre érvényes kedvezményes, 15 százalékos jövedelemadót fizetnek. Amennyiben a tagok jöve­delme az évi 24 ezer forin­tot meghaladja, úgy a kis­szövetkezetekre érvényes 38 százalékos adót fizetik. Az iskolai szövetkezetek és szövetkezeti csoportok, vala­mint a jogi-oktatási munka- közösségek tagjainak társa­dalombiztosítási jogosultsá­gát a kormány csütörtöki ülésén szabályozta. Eszerint 1986. szeptember elsejétől az iskolai szövetkezetek és szö­vetkezeti csoportok tagjait — a tanulókat, a pedagógusokat és a szülőket is — megilleti a társadalombiztosítási ellá­tás arra az esetre, ha szö­vetkezetbeli munkájuk so­rán, vagy azzal összefüggés­ben balesetet szenvednének. Így ezután az iskolai szövet­kezetek tagjai — tehát a ta­nulók is — ugyanúgy jogo­sultak baleseti táppénzre és baleseti nyugellátásra, mint­ha főállású dolgozóként érte volna őket üzemi baleset. A baleseti ellátás összegének megállapításához az iskolai szövetkezeti tagok tényleges jövedelmétől függetlenül ha­vi 3000 forintot vesznek ala­pul. A szülők és a pedagógu­sok körében azonban mód tékben függ a működés sze­mélyi és tárgyi feltételeitől: ennek biztosítására a jövő­ben a tanácsok csak abban az esetben létesíthetnek mű­velődési intézményt, ha an­nak működési feltételeiről is gondoskodnak. A fővárosi, megyei tanácsi szervek, il­letve minisztériumok számá­ra biztosított véleményező, vagy megosztott döntési ha­táskörök új szabályozása ugyanakkor elősegíti az in­tézményhálózat optimális fejlesztését, a helyi, terüle­ti és országos érdekek ösz- szehangolását is. A helyi el­látást szolgáló intézmények létesítésére és megszünteté­sére általában a közvetlenül érdekelt tanácsokat, a terü­leti igények kielégítését szol­gáló intézményekére a fővá­rosi, illetve megyei tanácso­kat jogosítja fel. Ugyanak­kor kimondja, hogy a helyi tanácsok döntésük előtt kö­telesek kikérni a megyei (fővárosi) tanács szakigaz­gatási szerveinek vélemé­nyét, valamint — az intéz­lékát szerezte be hazai for­rásból, tehát az import to­vábbra is meghatározó. A Mikroelektronikai Vál­lalatnál történt májusi tűz­eset alapvetően befolyásolja az iparág fejlődését. Mint is­meretes, a mintegy 2 milli­árd forint értékű szilícium- szelet-gyártó sor megsemmi­sült. A szakemberek most dolgozzák ki az elpusztult gyártósor pótlására vonatko­zó tervet. A tájékoztatón szó volt a harmadik központi fejleszté­si programról is, amely a gyógyszerek, növényvédő szerek és intermedierek gyártásának korszerűsítését célozza. A program megva­lósításában szinte valameny- nyi, a témában érintett ter­melő vállalat részt vesz. Az elmúlt öt évben 56 új gyógyszert törzskönyvezett a magyar egészségügy, de ezek közül csak négy volt eredeti fejlesztésű. Bár egy-egy ilyen gyógyszer bevezetése akár 10 évig is eltarthat, és jelentős ráfordítást igényel, célszerű az eddiginél erő­teljesebben a jövőben bőví­teni az egyedi, saját fejlesz­tésű készítmények arányát mind a fejlesztések során, mind a termelésben. van arra is, hogy a baleseti nyugellátás összegének ki­számításához a főmunkahe­lyen elért keresetet vegyék figyelembe, ha ez számukra kedvezőbb. Az iskolai szö­vetkezetek tanuló tagjainak nem kell társadalombiztosí­tási járulékot fizetniük, míg a pedagógusoknak és a szü­lőknek — a kiegészítő tevé­kenységet folytatókhoz ha­sonlóan a kézhez kapott jö­vedelmük 10 százalékát kell járulékként befizetniük. A Minisztertanács hasonló feltételekkel hagyta jóvá a társadalombiztosítási ellátás kiterjesztését a felsőoktatási intézmények tanárai által létrehozott jogi-oktatói mun­kaközösségek tagjaira. Szep­tember elsejétől az ilyen jo­gi-oktatói munkaközösségek tagjai is baleseti ellátásban részesülnek, amennyiben munkaközösségbeli tevékeny­ségükkel összefüggésben szénvéndnek balesetet. A bal­eseti ellátás összegének ki­számításához ebben az eset­ben is a valós jövedelmük- tőT függetlenül havi 3000 fo­rintot vesznek alapul, de ha a tevékenységükkel összefüg­gő baleset miatt rokkantsági nyugdíj, vagy járadék meg­állapítása válna szükségessé, akkor — amennyiben az ked­vezőbb — a főmunkahelyen elért kereset szolgálhat az ellátás alapjául. Társadalom- biztosítási járulékként a munkaközösségben elért jö­vedelmük 10 százalékát fize­tik. menyeken belül létesítendő, illetve megszűnő szervezeti formák esetében — az ér­dekelt intézmény nevelőtes­tületének egyetértését. Módosításit igényelt a ta­nácstörvény végrehajtási rendelete a tanácsi intézmé­nyek vezetőinek kinevezésé­vel, megbízásával kapcsolat­ban is. Az oktatási törvény ugyanis rendelkezik az óvo­davezetői, valamint alap- és középfokú iskolaigazgatói állási nyilvános pályázat alapján való betöltéséről, ki­mondva, hogy ezek kiválasz­tásában biztosítani keli a nevelőtestület és a társadal­mi szervezetek részvételét. A jövőben a tanácsi intéz­mények vezetőinek kineve­zése előtt a felettes szak- igazgatási szerv, illetve mi­niszter előzetes véleménye mellett ki kell kérni a ne­velőtestület véleményét is. s olyan személy, akivel e tes­tület nem ért tegyet, a jövő­ben nem lehet az intézmény vezetője. (MTI) Ülést tartott az OKISZ Kevesebb a fiúköpeny Bőséges iskolaruha-választék Hz oktatási törvényhez kapcsolódó új szabályozás flz iskolai szövetkezetek jövedelemszabályozása II vaskohászat helyzetéről

Next

/
Thumbnails
Contents