Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TOHACS LAPJA 1986. JŰLIUS 12.. SZOMBAT Ara: 2.20 forint XLI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Lázár György látogatása Ausztriában A két kormányfő Kismartonban (ELsenstadi) a tárgyalások megkezdése előtt BÉKÉS MEGYEI % A 36. vasutasnapon köszöntjük a MÁV dolgozóit! Fotó: Fazekas László Vasutasnapi ünnepség Békéscsabán Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására teg­nap nem hivatalos munkata­lálkozóra Ausztriába látoga­tott. Útjára elkísérte őt fe­lesége. Az Állami Bér. és Mun­kaügyi Hivatal adatai sze­rint ebben az évben körül­belül 275 ezren fejezték be nappali tagozaton iskolai ta­nulmányaikat. A fiataloknak mintegy fele továbbtanul, s várhatóan 127 ezren szándé­koznak munkába lépni. A felsőfokú végzettségűek el­helyezkedési lehetőségei to­vábbra is kedvezőek. Az ál­talános iskolát és a közép­fokú tanintézeteket elvégzett pályakezdők iránti munkál­tatói kereslet — a szakmun­kásképző iskolákból kikerül­tek kivételével — mérséklő­dött, ugyanakkor a területi feszültségek szaporodtak. Az első ízben elhelyezkedő fiatalok 11 százaléka felső­fokúvégzettségű, 61 százalé­ka középszintű szakmai kép­zettséggel rendelkezik, 28 százaléka pedig szakképzet- len. A középiskolát végzet­tek aránya 27 százalék, nö­vekvő. A pályakezdő fiatalok ré­szére felajánlott munkahe­lyek száma körülbelül 2 szá­zalékkal kevesebb, mint ta­valy, ezen belül a diplomá­sok elhelyezkedéséhez 8 szá­zalékkal több, az általános és középfokú iskolát vég­zettek munkába lépéséhez 3,7 százalékkal kevesebb .az álláskínálat. Száz elhelyez­kedni kívánó, nem diplomás fiatalra 101 felajánlott mun­kahely jut. A felsőfokú vég­zettségűek részére szemé­lyenként átlagosan 2,4 pá­lyázati kiírás érkezett a munkáltatóktól. A pályakezdő fiatalok el­helyezkedési lehetőségeit természetesen befolyásolják a népgazdaság munkaerő- helyzetére jellemző általános tendenciák, így például az, hogy rQérséklődik, de ösz- szességében még élénk a munkaerő-kereslet, csökken a szakképzetlenek és az ala­csony iskolai végzettségűek iránti igény, továbbá a mun­káltatók az új felvételeknél inkább minőségi cserére, mintsem létszámbővítésre törekszenek. A magyar kormányfővel együtt utazott Török István külkereskedelmi minisztériu­mi államtitkár és Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, valamint Nagy Já­(Folytatás a 2. oldalon) Az elhelyezkedési lehető­ségek népgazdasági ágan­ként változnak. A munka­helyek csaknem 43 százalé­kát az ipar ajánlotta fel — ez az arány magasabb, mint az ipar súlya a foglalkozta­tásban —, s létszámarányát meghaladó munkahelyet kí­nál még az építőipar, a köz­lekedés, a hírközlés is. Ugyanakkor alacsony a fia­tal utánpótlás iránti igény a mezőgazdaságban és a nem anyagi ágazatokban. A pályakezdő nők munka- vállalási lehetőségei az idén is elmaradnak a férfiakétól. Száz munkába állni kívánó nőre átlagosan 74 munka­hely jut, ez a mutató még a szakmunkás-képesítésű nőknél is csak 85 . A felajánlott munkahe­lyek területi megoszlása az előző évekéhez hasonló. A főváros 28 százalékos válto­zatlan részaránya mellett valamelyest emelkedett a községeké, de még így is mindössze csak a munkahe­lyek egyötödét kínálják. A pályakezdő fiatalok munká­ba állítása továbbra is első­sorban az észak-keleti or­szágrészben okoz nehézséget, ahol még mindig nincs ele­gendő foglalkoztatási lehe­tőség. Érdekes tapasztalat, hogy az első ízben munkába lépő fiatalok számára a kezdő bé­reket még mindig viszonylag széles sávban jelölték meg ugyan, a munkáltatók, de az alsóbb bérhatárlk valame­lyest nőttek, a felső hatá­rok pedig mérséklődtek. A fővárosban például a felére csökkent az alacsony, 3500 forintnál kisebb bérű állá­sok aránya. Jellemző az idén az is, hogy a különböző fog­lalkozások munkaköri alap­bérei kiegyenlítődtek, sőt eléggé torz arányok is kiala­kultak. Az egyik vállalatnál a kezdő segédmunkásnak 4200, az ugyancsak kezdő közgazdásznak pedig 4600 forint bért jelöltek meg. Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Megvitatta a tag- díjrendszer módosítására ké­szült javaslatot. A testület egyetértett azzal, hogy a tagdíjfizetés jelenlegi módja több, már korszerűtlenné vált elemet tartalmaz. Ezért úgy foglalt állást, hogy 1987- től a dolgozókkal és á szak- szervezeti tisztségviselőkkel folytatandó vita tapasztalatait is felhasználva, lépcsőzetesen korszerűsíteni kell a tagdíj - rendszert. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa megvitatta és elfogadta a SZOT 1986. má­sodik félévi munkatervét. Nagy Sándor, a SZOT tit­kára időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről tájékoztat­ta a testület tagjait. Elmond­ta, hogy a társadalomnak és a szakszervezeti mozgalom­nak egyaránt alapvető érde­ke az 1986. évi terv minél teljesebb .megvalósítása. En­nek érdekében a mozgalom számít minden kollektíva és dolgozó erőfeszítésére. Az év második felében változatla­nul fontos a nem rubelel­számolású, gazdaságos ex­port növelése, az ezt meg­alapozó ipari és mezőgazda- sági termelés élénkítése. Többet kell tenni az anyag- és energiatakarékosság foko­zásáért, ésszerűbbe^ kell hasznosítani a termeléshez szükséges importanyagokat. Hangsúlyozta, hogy az 1986. évi terv sikerén nagy­mértékben múlik a VII. öt­éves tervcélok megvalósulá­sa, a párt XIII. kongresszu­sa határozatának végrehaj­tása. A szakszervezeti moz­galom számára is változat­lanul érvényesek a kitűzött gazdaságpolitikai célok, amelyek jobb munkával el­érhetőek. Ezért értelmes fel­adatok meghatározására, a munka maradéktalan elvég­zésére és következetes szá­monkérésére van szükség. A szakszervezet ebben a szel­lemben mozgósítja tagságát a feladatok végrehajtására. Nagy Sándor tájékoztatott arról Is, hogy szeptember 1- én életbe lép a tartósan fi­zetésképtelen vállalatok fel­számolásáról szóló törvény- erejű rendelet. Az új jog­szabály előkészítése során a szakszervezeti mozgalom képviselői egyetértettek a tervezetben foglaltakkal. Ugyanakkor a hatékony fog­lalkoztatás népgazdasági ér­dekének szem előtt tartása mellett szorgalmazták a fel­számolásra ítélt vállalatok dolgozóinak eredményes képviseletéhez szükséges jo­gi garanciák megteremtését. E garanciák az új rendelke­zés végleges kidolgozásával párhuzamosan meg is szü­lettek. * * * Ugyancsak pénteken ta­nácskozott a SZOT elnöksé­ge is. A testület több közér­dekű kérdést vitatott meg: a bizalmiak képzésének új for­máját, a jövő évi szakszer­vezeti üdültetés kérdéseit, valamint a szakszervezeti rendezvények, értekezletek megtartásának új rendjét. Megállapították, hogy a Bizalmi Akadémia eddigi formájában a megváltozott és növekvő követelmények­nek nem tud teljes egészé­ben megfelelni, ezért he­lyette a központi tájékozta­tás új, hatékonyabb formá­ját kell alkalmazni. Az elnökség határozatot hozott arról, hogy a szak- szervezeti munka hatékony­ságának növelése érdekében korszerűsíteni kell a munka- módszereket, jobb tervezés­sel, koordinálással csökken­teni kell az értekezletek szá­mát, s meg kell szüntetni azok párhuzamosságát. A munkaidőalap védelme érde­kében a rendezvényeket munkaidőn kívül kell meg­tartani, a két vagy több műszakos munkahelyeken pedig úgy, hogy ez a legki­sebb munkaidő-kieséssel jár­jon. Ugyanez vonatkozik az oktatásra is, valamint a tö­megrendezvényekre, gyűlé­sekre, ünnepségekre. A SZOT elnöksége felkérte az iparági-ágazati szakszerveze­teket, hogy saját területükön alakítsák ki a rendezvények szervezési rendjét. Bensőséges hangulatú ün­nepségen köszöntötték tegnap délután Békéscsabán, a Vas­utas Művelődési Házban a MÁV Békéscsabai Körzeti üzemfőnökség dolgozóit. Az ünnepségen jelen voltak a párt-, az állami, a tanácsi és tömegszervezetek, a MÁV Szegedi Igazgatóság képvise­lői. A megjelenteket Molnár János, a körzeti üzemfőnök­ség szakszervezeti bizottságá­nak titkárhelyettese köször» tötte, majd dr. Varga Imre, az SZMT titkára mondott ünnepi beszédet. Megemléke­zett a múlt harcáról, a jelen­legi fejlődésről, a múlt szá­zad vasútépítőiről, a felsza­badulás utáni újjáépítések­ről, azokról akik újraindítot­ták a vasutat. Szólt napjaink emberéről, akik hivatásul vá­lasztották a vasutat. Az idei első félévet érté­kelve az előadó kiemelte: a körzeti üzemfőnökség mind személy mind áru szállításá­ban túlteljesítette tervét. Az elmúlt esztendőhöz képest az év első hat hónapjában 3 százalékkal nőtt az utasfor­galom, hasonló nagyságban bővült az áruszállítás, a ta­valyinál 30 százalékkal több árut indítottak exportra az állomások. Az idei bérfej­lesztés 6 százalékos volt. A második félévről elhangzott, hogy a feladatok nem köny- nyűek, ám a vasút képes eleget tenni mind a belföldi, mind a nemzetközi személy- és áruszállításnak. Az ünnepi beszédet követően kitünteté­sek átadására került sor. A 36. vasutasnap alkalmá­ból kiemelkedő szakmai munkájuk és közéleti tevé­kenységük elismeréseként több Békés megyei vasutast tüntettek ki. A közlekedési miniszter július 11-én Buda­pesten, a MÁV Bevételi, El­lenőrzési Igazgatóság konfe­renciatermében tartott ün­nepségen Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette Nagy 11. Sándor mozdonyve­zetőt (Békéscsaba). Július 10-én Szegeden, a Tisza Szállóban tartott igaz­gatósági ünnepségen minisz­teri dicséretet kapott Nagy II. József kocsirendező (Bé­késcsaba), vezérigazgatói di­cséretben részesült G. Tóth András forgalmi szolgálatte­vő, Szarvas Sándor dízel-la­katos csoportvezető (Békés­csaba), ökrös Sándor moz­donyvezető (Vésztő), igazga­tói dicséretben pedig Zsíros György váltókezelő, Hra- bovszki János raktárkezelő, Pardi László gépkocsivezető (Békéscsaba) és Balogh Já­nosáé takarító (Vésztő) ré­szesült. A közelmúltban nyugdíjba vonultak közül igazgatói di­cséretben részesült Békéscsa­báról Gönczi Lajosné ügy­intéző, Lipták Mihály kazán­kovács, Baráth Ferenc át­meneti pénztáros, Homoki János felügyeleti pályames­ter, Vésztőről Várkonyi Jó­zsef térközőr. Az igazgatóság területén Kiváló Dolgozó kitüntetésben 156-an részesültek a Szak­ma Ifjú Mestere és a Kiváló Ifjú Szakember cí­met 51-en. a vasútnál el­töltött évek után járó törzsgárda-elismerést 1296- an, a Szolgálati Emlékérem 30 év utáni fokozatát 47-en, a 35 év utánit 177-en, a 40 éveset 15-en, míg a 45 év utánit 6-an kapták meg, so- ronkívüli kinevezésben 238- an részesültek. A szocialista brigádmozga­lomban végzett tartós, ki­emelkedő tevékenységük, va­lamint a brigádok részére ez évben megrendezett szakmai­politikai vetélkedőn elért eredmények alapján a MÁV Kiváló Brigádja címet kapta meg Békéscsabáról a pálya- fenntartásiak Dózsa, az üzemfőnökség Lenin és Beb- rits Lajos, Vésztőről a Ba­rátság szocialista brigád, akik kitüntetéseiket a mun­kahelyi ünnepségeken vették it — BT — * * * Pénteken a MÁV konfe­renciatermében tartották meg a 36. vasutasnapi köz­ponti ünnepséget, amelyen részt vett Csehák Judit mi­niszterelnök-helyettes és Urbán Lajos közlekedési mi­niszter is. Várszegi Gyula, a MÁV vezérigazgatója ünnepi be­szédében hangsúlyozta a vas­út jelentős szerepét, de egy­úttal utalt arra, hogy a MÁV jelenleg igen nehéz kö­rülmények között tud csak megfelelni a követelmények- nek.A gondok egy részét az okozza, hogy a vasúti közle­kedésben egymás mellett működik a 100 esztendővel ezelőtti és a mai technika. A vásút másik sajátossága, hogy terméke, a szállítási teljesítmény önállóan nem tud megjelenni, azt nem le­het tartalékolni, raktározni. Ezt követően Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese adta át a kormány üdvözletét és jókívánságait a 132 ezer aktív és a 100 ezer nyugdíjas vasutasnak. Kifejezte elismerését azért az áldozatos helytállásért, amellyel a magyar vasuta­sok végzik szellemi, fizikai erejüket és egészségüket pró­bára tevő munkájukat. Az ünnepi besziédeket kö­vetően Urbán Lajos közleke­dési miniszter kitüntetéseket nyújtott át Cigánysportnap Sarkadon Farkasék útban a családi futá6 célja felé. (Beszámolónk a harmadik megyei cigánysportnapról a 16. oldalon.) Fotó: Fazekai László II pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei Ülést tartott a SZOT és elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents