Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

A 40 éves „békési kosárlabda” A meghívottak egy csoportja Az utódok, akik az NB II-ben szerepelnek, b a Ganz-Mávag ellen sem vallottak szégyent Gyöngyösi Elek (balról) átveszi az emlékplakettet Cs. Varga László városi testnevelési és sportosztályvezetőtől Fotó: Szőke Margit Pályázati előzetes Hogyan tovább, tömegsport? A Békés Megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sport­osztály Propagandaközpontja az elkövetkezendő hetek­ben — a Békés Megyei Népújságban — háromfordulós pályázatot hirdet meg, amelyben pályázhatnak egyének és kollektívák is. Természetesen bárki, több dolgozattal is részt vehet a pályázaton. A pályázatok címei: — Családi versenyek lehetőségei, formái és módszerei téli és nyári (termi és szabadtéri) időszakokban; — A szocialista brigádok sportolási lehetőségeinek to­vábbfejlesztése Békés megyében; — A sportinformáció eljuttatása az egyénhez. A pályaművek adjanak segítséget a rendszeres, folya­matom sportoláshoz, segítsék a szabadidősportklubok munkáját, az egészséges életmódra nevelést. A pályaműveket — természetesen titkosan — egy szak­értő bizottság értékeli, a három pályázatot külön-külön díjazzuk. I. díj: 8000,­- Ft II. díj: 6000,­- Ft III. díj: 4000,­- Ft A propagandaközpont a legjobb pályaműveket nyom­tatványban megjelenteti. Békés Megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sportosztály Propagandakőzpont Népes mezőnyök 1946—1986. Ez a két dátum a békési kosárlabdaélet egy­kori és mai képviselőinek egyaránt sokat mond. Talán éppen ezért határozták el fél évvel ezelőtt, hogy Mu- csi Gyula (aki a Fontex szö­vetkezet elnöke) és dr. Fuc­ker Lajos (ő a megyei szak- szövetség elnökhelyettese), irányításával, húsz év után ismét megszervezik a nagy megbecsülést kivívott elődök baráti találkozóját/ Az elmúlt hét vége a vá­rosban egy kicsit ennek je­gyében zajlott. Az ünnepsé­gen sok százan voltak jelen, köztük Horváth Frigyes, az országos szövetség főtitkára, Zsíros Tibor Európa-bajnok, Csurka László színművész, no, és mindenekelőtt Gyön­gyösi Elek, aki a felszabadu­lás után megteremtője volt az itteni kosáréletnek, vala­mint tanítványai közül is nagyon sokan, például a hat­vanszoros válogatott, később fővárosi színekben játszó Hatlaczkiné Kocsor Mária, aki Európa-bajnoki ezüstér­met őriz a vitrinjében. A városi pártbizottság nagytermében rendezett ün­nepségen Békés politikai, ál­lami és társadalmi vezetői­nek jelenlétében Oláh Gá­bor, az Áfész-Fontex sport­egyesület elnöke tartott ün­nepi megemlékezést: első­ként azokra, akik nem lehet­tek jelen. Dr. Hepp Ferenc, Kecskeméti Gábor, Molnár Miklós, Vincze György, Sza­bó Ödön, Pásztói Ferenc és mások. Ók is összeforrtak azzal a mozgalommal, amely a sportéleten belül különö­sen eredményes, sikeres volt Békésen. Ezt követően fel­idézte a hőskort, amikor Gyöngyösi tanár úr nagypá­lyás kézilabdacsapatot, majd kosarasgárdát toborzott és rövid idő alatt már Pesten is bemutatkozhattak, hogy megalapozzák a „mezítlábas” gárda NB Il-es, majd NB I- es sikereit. Szép eredménye­ket mondhattak magukénak a férfiak is, az NB II-ben ők az ezüstéremig vitték. Az ÁGSE, Traktor, MÁV, Vörös Meteor által patronált gim­náziumi csapat négy orszá­gos középiskolai bajnoki cí­me is a legfényesebb sikerek közé tartozik. A játékosok közül Orosz, Baji, Tóth, Kecskés, Andrékó, később Kocsor, Vámos, Andor, Hő­gye, Cs. Varga, Ollári a kü­lönböző válogatottaknak is tagjai lettek. Az 1962—63-as szezon után a nők kiestek az NB II- ből, a férfiak szereplését pe­dig nem kísérte szerencse az osztályozón — megtorpant a sportág. Tizenkét esztendő telt el úgy, hogy alacsonyabb régiókban szerepeltek a bé­kési csapatok, és 1976. után kezdődött újra egy felfelé ívelő szakasz, azóta ismét a második vonalban szerepel­nek a békési csapatok. Ta­lán a jubileumköszöntő is szerepet játszik abban, hogy most érték el a legjobb eredményt, a férfiak a 9., a npk a 6. helyen végeztek az NB II. Keleti-csoportjában. Eközben figyelemre méltó volt, hogy Békési , Mihály tanítványai egy ízben elju­tottak az országos serdülő­döntőig. Másfél éve a Bé­kési Fontex Szövetkezet is bázisgazda lett, azóta az Áfész-Fontex néven szere­pelnek. Az elnök így fejezte be megemlékezését: „Élvo­nalbeli szereplést ma csak a legmerészebb álmainkban fogalmazhatnánk meg. A realitás, s ezzel elégedettek lehetnek a sportág hívei, ha csapataink továbbra is meg­határozó erőt jelentenek a második vonalban. Ezért dolgozunk a jövőben is.” Ezt követően Cs. Varga László, a városi tanács test- nevelési és sportosztályának vezetője emlékplaketteket nyújtott át az ünnepi alka­lomból, majd 'a résztvevők közösen megtekintették a Ganz-Mávag csapatainak vendégjátékát. Az est a Nagyház-pincében baráti ta­lálkozóval zárult, ahol ter­mészetesen nagyon sok szó esett a hőskorról is, a máról is. (Erre egy későbbi alka­lommal kerekasztal-beszél- getés formájában még visz- szatérünk.) Ganz-Mávag—B. Fontex-Afész 81:59 (38:31). Női. V.: Zsíros, Da- rtda. Ganz: Merczer (16), Kri­min (10), Németi iné (32), Kré- mer (8), Fenesi (4). Csere: Kru- chó (7), Eppich (4), Takács. Edző: Újvári Miklós. Békés: Zi- máné (6), Cs. Vargáné (9), Tóth (8). Jámbor (4), Veress (8). Cse­re: Hegediisné (12), Hoílmann (4), Szekeresné (7). Vári (1), Braun, Balázs. Edző: Zima And­rás. A tartalékos hazaiak jól helytálltak a íővárosiak ellen. Ganz-Mávag—B. Fontex-Atész 70:68 (35:36). Féríi. V.: Zsiros, Darida. Ganz-Mávag: Kiss (5), Rakolczai (5), Dévai (26), Hok- rámellner (14), Juhász (18). Cse­re: Borkúti (2), Ruszin, Magasdi, Hanor. Edző: Galamb István. Bé­kés: Domokos (15). Révész (8), Hegedűs (8), Csamai (17), Lip­csei (9). Csere: Ladányi (7), Ba­lázs (2), Eperjesi, Hegedűs (8). Edző: Békési Mihály. A Video­ton játékosával, a korábban ha­zai színekben játszó Csamaival megerősített békésiek méltó el­lenfelei voltak a végig szoros mérkőzésen a Ganz-Mávag együttesének. Népes mező.- nyök indultak serdülő B (13- 14 évesek) te­rületi atléti­kai bajnoksá­gán. Bács. Békés és Csong- rád megyék fiataljai ezen a viadalon döntötték el, hogy melyik két versenyző indul­hat a szeptemberi országos döntőn. A Békéscsabai Elő­re Spartacus 10, a Gyulai SE 6 bajnokságot szerzett, de Szarvasnak és Mezőhe­gyesnek is van 1-1 első he­lyezése. Párhuzamosan területi összetett versenyt is lebo­nyolítottak. Itt a legjobb eredményt a gyulai Szikszai Ágnes érte el, aki magas­ugrásban 178 cm-rel junior I. osztályú szintet teljesí­tett. Ugyanő hétpróbában 4620, Medovarszki Éva (Bcs. E. Sp.) 4613 ponttal megkö­zelítették a junior I. o. szintet (4700). Eredmények. (A győztesek, elöl a 14, majd a 13 évesek.) Fiúk. íoo m: Kiss (Bcs. E. sp.) II, 7, Urbancsok (Szarvas) 12,4. 200 m: Kiss 24,5, Kunstár (Szeol-D.) 26,3. 400 m: Gáspár (KSC) 57,5, Kunstár 59,4. 800 m: Kurgyis (H. Kun B.) 2:20,1, Balogh (HVSE) 2:25,6. 1500 m: Asztalos (Kiskunhalas) 4:24,4, Bus (Kiskunhalas) 4:48,4. 3000 m: Asztalos 9:31,3, Bus 10:32,6. 100 m gát (14 é.): Markóczy (Bcs. E. Sp.) 14,8. 80 m gát (13 é.): Sávai (SZVSE) 12,7. Ma­gas: Vakulya (H. Kun B.) 170. Szijjártó (KSC) 160. Távol: Markóczy 573, Vékony (H. Kun B.) 540. Rúd: Kukla (GYSE) 340, Geiszt (GYSE) 220. Súly: Markóczy 13,16, Huszka (H. Kun B.) 10,76. Diszkosz: Papp (HVSE) 39,94, Huszka 28,34. Ge­rely: Herczeg (H. Kun B.) 43,78, Takács (Mezőhegyes) 37,74. Ka­lapács: Szász (Bcs. E. Sp.) 33,20. Csiky (Szentes) 29,70. Leányok. 100 m: Igaz (Makó) 13,1, Csala (Szeol-D.) 13,4. 200 m: Barna (Szeol-D.) 27,1, Nagy (KSC) 27,2. 400 m: Pánti (Bcs. E. Sp.) 60,2, Nagy 62,8. 800 m: Pánti 2:26,0, Kertes (GYSE) 2:30,7. 1500 m: Török (Szentes) 5:03,6, Kertes (GYSE) 5:01.9. 80 m gát: Sarkadi (Bcs. E. Sp.) 13,0, Tanács (Kiskunhalas) 13,0. Magas: Kecskeméti (H. Kun B.) 161, Vízhányó (Makó) 135. Tá­vol: Túri (H. Kun B.) 509. Mendler (Baja) 503. Súly: Mari (Szeol-D.) 10,02, Debreceni (GYSE) 9,09. Diszkosz: Csier­nylk (Bcs. E. Sp.) 31,92, Hegyi (Szentes) 21,64. Gerely: Vasas (KSC) 34,82, Debreceni (GYSE) 29,86. Fiú SA tízpróba: Molnár (H. Kun B.) 5579. Férfi felnőtt tíz­próba : Frikker (Törökszent­miklósi 6165. Leány SA hétpró­ba: Novák (Szeol-D.) 4935. Női felnőtt hétpróba: Szikszai (GYSE) 4620, Medovarszki (Bcs. E. Sp.) 4613. Kovács István Kajak-kenu A hét végén 15. alkalommal rendezik meg az Alföld legran­gosabb kajak-kenu seregszemlé­jét Békésszentandráson, a Si­mon Fiala Tibor-emlékversenyt. Tizenöt éve annak, hogy a me­gye kajak-kenu életét elindító Simon Fiala Tibor edző tragi­kus körülmények között el­hunyt. Reá emlékeznek évente az ország minden részéből ér­kező sportolók, és mérik össze erejüket a békésszentandrási Holt-Körösön. Évről évre ran­gosabb mezőny gyűlik össze, és egyre színvonalasabb küzdelme­ket tekinthet meg a sportked­velő közönség. Az idén előzete­sen 25 egyesület küldte el mintegy 600 nevezését. A rajt­lista szerint itt lesz a négysze­res kupavédő, válogatott keret­tag, a csongrádi Pető László is, áki már számos nemzetközi versenyen bizonyította felké­szültségét. Hogy az idén sike­rül-e Ismét elnyernie valame­lyik kupát, az majd a hét vé­gén kiderül, de az biztos, so­kan igyekeznek őt ebben meg­akadályozni. A Békés Megyei Tanács V. B. testnevelési és ggqrtpoztálya gyakorlattal rendelkező GYORS- ES GÉPÍRÓT KERES FELVÉTELRE. Bérezés: az érvényben levő rendelkezések szerint. Jelentkezni lehet: valamennyi munkanapon 8.00—16.00 óra között, az osztály Kórház utca 4. sz. alatti székházában. Mundial zárt kapuk mögött Részlet T. András Emil könyvéből O igeretünkhöz híven, szemelvényeket adunk a már sikeres­nek mondható mexikói labdarúgó-világbajnokságról Íródott könyvből. Lapunk mai számában folytatjuk a sorozatot, s íme a negyedik rész. Ez a gárda a világbajnok­ság legelőnytelenebbül me­nedzselt csapata volt Mexi­kónak! Igencsak tekintélyt tisztelő hírnevét és kedves fogadtatását napok alatt si­került a visszájára fordítani. Ennek a gárdának a veze­tésében senki sem akadt, aki Mezey György mellett vagy felett kontrollt jelenthetett volna. Noha nem valószínű, hogy a bizonyításnak ebben a szakaszában erre elengedhe­tetlenül szükség lett volna, azért az ellenőrzés- és irá- nyításképteleh vezetés már nem vezet semmit... Ennek a gárdának a világ- bajnoki szereplését súlyos szakmai hibák is előidézték, s ez alól sem az egyesületi szakmai munkát, sem az MLSZ szakmai irányítását (ha ugyan működött ez az el­múlt egy-másfél évben), sem a szövetségi kapitány tevé­kenységét nem lehet felmen­teni. A magyar labdarúgó-válo­gatott számára, számunkra nem várt gyorsasággal, véget ért a mexikói labdarúgó-vi­lágbajnokság. Mezey György nagyon keserű ember lett. Keserű ember, de nem adta ki azokat, akik az elmúlt hó­napokban keserűségének oko­zói voltak. Mindezt azért tartom fi­gyelemre méltónak, mert már a szovjet csapat elleni fiaskót követően, később az­tán még inkább, elkezdődött a csendes egymásra mutoga­tás: „nem én, ő”! A kint le­vő vezetők, feltűnőbben, mint a korábbi hónapokban, még jobban félrehúzódtak, igye­keztek a háttérben maradni. Anélkül, hogy Mezey Györ­gyöt felmenteni igyekeznék, nem árt jó előre (vagy leg­alábbis az MLSZ majdani hi­vatalos állásfoglalása előtt) tisztázni, hogy ez a kudarc nem egy ember munkájának sikertelenségéből adódik. Akadnak persze egyes kér­désekben nagyobbat vagy ki­sebbet hibázók, de a magyar labdarúgósportot ért mély­ütés megtörténhetéséhez a vezetőktől a szövetségi kapi­tányon át a játékosokig jó egynéhányan hozzájárultak. Nagy Antal itteni téblábolá- sa, vagy éppen Bognár, Var­ga, kiváltképp Détári (a fel­sorolás sajnos folytatható) feltűnő tartózkodása a küz­delemtől, mondhatnánk úgy is, formánkívülisége, er­nyedtsége, egész egyszerűen nem hagyható elemzés és következmények nélkül. Már csak azért sem, mert Mezey György mindvégig következetesen hirdette, hogy csak győzni akaró és győzni tudó játékosokra van szük­sége a válogatottban. Nyerő típusokra... Volt pénz, dicsőség, maga- biztosság. A pénzből maradt valami, az utóbbi kettő viszont el­halt. .. Nem tudom, ki hogy van vele... A magyar labdarú­gásban ma az egyetlen szá­mottevő ösztönző a profi szerződés megszerzése. A Mexikóban járt küldöttség­ből úgy vélem, senki sem szolgált rá e szerződések megkötésének engedélyezésé­re. Arról már nem is szól­va, hogy a jelenlegi formá­ció, illetve a külföldi szerző­désekkel kapcsolatos megkö­tések nem sok hasznot hoz­tak a magyar labdarúgás szakmai fejlődésében, bele­értve a kirívó színvonaltalan bajnokságot és a válogatott felkészülését is. És ha vala­kinek eszébe jutna előhoza­kodni azzal, hogy pénzt azért hoztak a kasszába, nos ez igaz. De az utóbbi töre­dékeiben sem kárpótolhat az előbbiekért. Nem beszélve arról, hogy a legjobb magyar játékosak eladása nem hozhat annyit a kasszába, mint mondjuk egy sikeres világbajnoki szerep­lés. Hogy még közérthetőbben fogalmazhassak: gyanítom, hogy Nyilasi több pénzt ka­pott Ausztriában maradásá­ért, .mint mondjuk kapha­tott volna a világbajnokságot megjárt tizenhat közé jutá­sért. Fura játék ez a foci. Pénz­ről is szót ejtettek, noha mindennek ehhez a mostani gyászos szerepléshez semmi köze nem volt... Betyárosan eltángálták labdarúgó-válogatottunkat, és attól tartok, vele együtt ismét huzamosabb időre ki­ütötték a magyar labdarúgó- sportot is Mexikóban. Soha ilyen megalázó vesz- szőfutásban nem volt része a magyar labdarúgó-váloga­tottnak, beleértve az argen­tínai három vereséget és Nyilasi akkor obszcén mu­togatását is. Soha ilyen rosszul felké­szített együttes nem lépett pályára világversenyeken, noha a „sterilizált” körül­mények közepette történt felkészülésről, edzőtáborozá­sokról a lehető legkedvezőbb híreket szivárogtatták ki a vezetők,. Olyannak tűnt ez a nem csekély esélyekkel és önbi­zalommal Mexikóba érkezett gárda, mint a mélyütéstől ájult ökölvívó... Attól tartok, hogy emiatt a sportágra történő rászámo- lás is hosszú ideig el fog hú­zódni. Pedig villámgyorsan kell értékelni, dönteni, s ha kell, akár új vezetéssel is, minél előbb megpróbálni talpra állni. Már csak azért is, mert nyakunkon a soron követke­ző Európa-bajnokság első se­lejtező mérkőzése. Végül a magyar labdarú­gó-válogatott mexikói sze­replését felidéző fejezet utó­szavaként ismét olyan jelen­ségre szeretném a figyelmet felhívni, amely a magyar labdarúgósportban tartósan és gyógyíthatatlanul károkat okoz. Nevezetesen arra, hogy e sikertelen szerepléssel is­mét azon kevés fiatal szak­embereink egyike kapott ne­hezen feledhető sebeket, aki­nek (akiknek) munkája nél­kül a holnap sikeresebb labdarúgása elképzelhetetlen. És ez semmivel sem ke­vésbé elkeserítő, mint a vá­logatott 2—9-es mexikói sze­replése. (Folytat)uk) BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpást Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents