Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
1986. július 11., péntek ti HAMM Megkezdődtek a magyar-lengyel tárgyalások Lázár György fogadta Józef Koziolt Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Józef Koziol miniszterelnök- helyettes, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei csütörtökön a Parlamentben szakértők bevonásával megkezdték tárgyalásaikat. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Józef Koziolt. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Biczó György, hazánk varsói nagykövete. Sajtóértekezlettel ért véget Mitterrand moszkvai látogatása Csütörtökön befejeződött Francois Mitterrand francia köz- társasági elnök négynapos hivatalos szovjetunióbeli látogatása. Szovjet vendéglátói a Kreml György-termében rendeztek ünnepélyes búcsúztatót számára. A francia köztársasági elnöknek és feleségének Mihail Gorbacsov, ed SZKP KB főtitkára és felesége kívánt jó utat. A repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke és felesége, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és felesége, valamint más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Francois Mitterrand és kísérete hazautazott Moszkvából. Franciaország nem fog külön leszerelési tárgyalásokat folytatni, a Szovjetunióval. Egyetlen olyan kérdésben sem született konkrét megállapodás a szovjet—francia csúcsszintű tárgyalásokon, amely a két ország szövetségeseit is érinti, vagy csak globális keretek leözött oldható meg — derült ki Francois Mitterrand francia köz- társasági elnök csütörtök délelőtt tartott sajtóértekezletén. Mitterrand látogatásának zárónapján, elutazása előtt találkozott a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Az elnök hangsúlyozta: Franciaország a legnagyobb mértékben érdekelt a leszerelésről folyó vitában. Az utóbbi időben a különböző javaslatok valóságos lavinája indult meg mindkét oldalon. Szovjet részről Mihail Gorbacsov főtitkár valóban nagyszabású javaslatokkal állt elő. Ezek a fegyverzet minden összetevőjét, a hadászati, a hagyományos és a vegyi fegyvereket is érintik. „Lehet ezeket különbözőképpen értékelni, de létük, hatásuk tagadhatatlan” — mondta. A megállapodások útjában vannak akadályok, de nem elháríthatatlanok. Mindazonáltal Franciaország nem fog külön tárgyalásokat folytatni. Franciaország és a Szovjetunió egy földrészen él, azonos fajta fegyverekkel rendelkezik. Van mit mondaniuk egymásnak, de nem fognak a többiektől külön tárgyalni — mondta Franeois Mitterrand, hozzátéve: „nem vagyunk magányosak. Szövetségeseink szövetségesei vagyunk”. A francia köztársasági elnök elmondta, hogy Mihail Gorbacsov nagyon modemnek, a jelenkor emberének tűnt számára. Olyannak, aki úgy látja a problémákat, ahogy azok 1986-ban léteznek. Ugyanakkor gondol a jövőre, határozott szándéka a fegyverkezési hajsza megfé- kezése.a leszerelés előmozdítása. Tudatában van annak, hogy a fegyverkezés máshol szükséges erőforrásokat emészt fel. A Szovjetunió pedig őszintén törekszik gazdaságának fejlesztésére. Mindazonáltal rendelkezik a legkorszerűbb fegyverekkel, és képes gyakorlatilag bármiféle fegyverfajta előállítására. A kétoldalú párbeszédről Francois Mitterrand hangsúlyozta: két évvel ezelőtt járt a Szovjetunióban, majd tavaly ősszel Párizsban fogadta Mihail Gorbacsovot. Már ákkor megállapították, hogy van előrehaladás a párbeszédben, amelynek célja, hogy kölcsönösen minél jobban megértsék egymást. Találkozóról találkozóra érzékelhető, hogy erősödik ez a haladás. Évről évre bővítjük együttműködésünket. „.<• Ez nemcsak a megértés elmélyülését, hanem konkrét eredmények elérését is célozza. Ennek a párbeszédnek pozitív hatása van a nemzetközi légkörre. Meghatározók a történelmi hagyományok is, meghatározó' az, hogy két európai országról van szó. Mitterrand kijelentette, Franciaország ellenzi, hogy Európát mesterségesen feldarabolják, az európai kérdéseket így kezeljék. Hangsúlyozta: a találkozók és megbeszélések Mihail, Gorbacsovval, Andrej Gro- mikóval és Nyikolaj Rizs- kovval rendkívül tartalma- masak voltak, a látogatás idejét főként konkrét tárgyalások töltötték ki. A budapesti felhívásról megállapította, hogy az része annak a javaslatcsoportnak, amely Franciaország számára „nagyon érdekesnek tűnik”. Franciaország mindig kész a javaslatok megvizsgálására, igyekszik' kedvező választ adni rájuk, de csak azután, ha kidolgozta saját elvi álláspontját, s annak fényében megvizsgálta őket. A SALT—2. szerződésről a francia álláspont az, hogy a meglevő szerződéseket be kell tartani; ami létrejött, nem szabad lerombolni. Az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről szólva Francois Mitterrand úgy fogalmazott: ma még nem lehet megmondani, hogy létrejön-e a találkozó, és mikor, de a diplomaták azon dolgoznak, hogy létrejöjjön. A közel-keleti kérdésben az elnök „a béke irányába történő előrehaladás” mellett emelt szót. Elmondta, hogy Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalások során megvitatták a nemzetközi élet minden egyes különösen élesen felvetődő problémáját. A Szovjetunió álláspontjáról szólva Mitterrand hangsúlyozta, hogy az megfelelően világosnak, jól körvonalazottnak tűnt. Az irak—iráni háborúról szólva emlékeztetett, hogy Franciaország e háború ellen lép fel. Kijelentette, a földközi-tengeri térség problémái ugyan nem álltak a tárgyalások középpontjában, de érintették azokat. Egyetértettek abban, hogy a Földközi-tenger fegyverekkel túlzottan is betelepített zárt tenger, a térség problémáit csak közösen, az összes érdekelt felék bevonásával lehet megoldani. Le Duan életrajza Le Duan 1907. április 7 -én született a közép-vietnami egykori Quang Tri (ma Binh Tri Thien) tartományban, szegény iparoscsaládban. Még ifjú korában bekapcsolódott hazája forradalmi mozgalmába. 1928-ban csatlakozott a Ho Si Minh által szervezett illegális Vietnami Forradalmi Ifjúsági Ligához, s rövid idő alatt egyik legtevékenyebb szervezője lett. Az^ ifjúsági szövetség megszűnése után nyomban belépett az 1930. február 3-án az illegalitásban megalakult Indokínai Kommunista Pártba (1951-től Vietnami Dolgozók Pártja, 1976-tól Vietnami Kommunista Párt). 1931-ben az ország északi területét átfogó Bac Do-i pártbizottság propagandabizottságán tevékenykedett. Még ugyanebben az évben az akkor már ismert forradalmárt a francia gyarmati hatóságok letartóztatták, és húszévi börtönre ítélték^ Megjárta Hanoi, Son La és- Con Dao börtöneit. 1936-ban, a franciaországi népfrontmozgalom választási győzelme után szabadult ki. 1937-ben megválasztották a közép-vietnami Trung Bo tartományi pártbizottság titkárává. 1939-ben tagja lett a párt Központi Bizottsága Állandó Bizottságának. 1940- ben ismét letartóztatták, és tízévi fegyházbüntetéssel sújtották. 1945-ben a Ho Si Minh által vezetett augusztusi forradalom győzelmével szabadult ki a börtönből, és szeptemberben már ott volt a Vietnami Demokratikus Köztársaság megszületésénél. Rövidesen az újra megszállt, majd elszakított Délen folytatta tevékenységét, mint a párt dél-vietnami irodájának titkára. Tagja lett az Indokínai Kommunista Párt Központi Bizottságának. A francia gyarmatosítók ellen 1946 —1954 között vívott háború időszakában ő vezette a néptömegek mozgósításának munkáját. 1951 februárjában a Vietnami Dolgozók Pártjának II. kongresszusa a KB Politikai Bizottságának tagjává, a KB titkárává választotta. 1960 szeptemberében — a párt III. kongresszusán — a Központi Bizottság első titkárává választották meg. Az ország 1975. évi újraegyesítése után 1976 decemberében, a párt IV. kongresszusán a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára lett. A VKP V., 1982. márciusi kongresszusa megerősítette ebben a tisztségében. Le Duan 1960-tól nemzet- gyűlési képviselő volt. 1980-ban a béke megőrzéséért és megerősítéséért végzett kiemelkedő tevékenységéért neki ítélték a Nemzetközi Lenin-békedíjat. Le Duan 1975 októberében az európai szocialista országokban tett körútja alkalmával Magyarországon is járt. 1982-ben, 75. születésnapja alkalmából érdemei elismeréseként az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjét adományozta Le Du- annak. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1982-ben Lenin-renddel tüntette ki. A baráti szocialista országok is magas kitüntetésekkel ismerték el a népek barátságáért folytatott tevékenységét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban betöltött szerepét. Magyarul megjelent művei: A vietnami forradalom (1971.), Válogatott beszédek és írások (1981.). A VNA vietnami hírügynökség jelentése szerint Le Duan temetésének megszervezésére bizottság alakult. Tagjai: Truong Chinh, a Vietnami KP KB PB tagja, az Államtanács elnöke, Pham Van Dong, a Vietnami KP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint több más párt? és állami személyiség. Le Duant július 15-én temetik el Hanoiban. A Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége közli, hogy mindazok a magyar szervek, illetve személyek, akik Le Duan elvtársnak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának elhunyta alkalmából a vietnami nép fájdalmában osztozva részvétlátogatást kívánnak tenni, július 14-én, hétfőn 9 és 17 óra között, július 15-én, kedden 9 és 12 óra között róhatják le kegyeletüket a nagy- követség VI. kerület, Benczúr utca 18. szám alatti épületében. Bndreotti alakíthat kormányt Olaszországban Giulio Andreotti lett Olaszország új kijelölt miniszterelnöke. Francesco Cos- siga államfő csütörtökön délután hivatta magához a kereszténydemokrata párt politikusát, a távozó kormány külügyminiszterét és megbízta őt az új kabinet megalakításával. A mostani kormányválság két héttel ezelőtt robbant ki, amikor Bettino Craxi kormánya egy másodlagos fontosságú ügyben, a helyi szervekre vonatkozó költségvetési törvény ügyében a parlamentben nem kapta meg a bizalmat. Bettino Craxi akkor megszakította hágai tartózkodását, és az államfőnek kénytelen volt benyújtani kormánya lemondását. Andreotti kinevezését hosszas huzavona és tárgyalássorozat előzte meg. A kereszténydemokraták arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elérkezett az idő a szocialista párt visszaszorítására, s a miniszterelnöki poszt megszerzésére. A szocialista párti politikusok még szerdán is azt helyezték kilátásba, hogy amennyiben nem Craxi lesz az ország következő mininsz- terelnökQ, felmondják az eddigi ötpárti koalíciót. Az ellenzékben lévő kommunista párt, az ország második legerősebb pártja kezdettől fogva azt vallotta, hogy nincs értelme az ötpárti koalíció folytatásának, s helyette olyan új demokratikus többséget kellene kialakítani, amely nem re- kesztené ki mesterségesen a hatalom felelősségéből az olasz társadalom második legerősebb pártját. Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára több mint három évig állt az ország kormánya élén. Belpolitikában az óvatos reformok hívének vallotta magát, kemény harcot hirdetett a maffia, a terrorizmus és általában a bűnözés megfékezéséért, az infláció leállításáért, a gazdasági fejlődés meggyorsításáért. Külpoliti-' kai téren Bettino Craxi és külügyminisztere, Giulio Andreotti többször állást foglalt a kelet—nyugati párbeszéd elmélyítése, a két nagyhatalom viszonyának megjavítása mellett. Üdvözlő távirat a mongol nemzeti ünnep alkalmából A Mongol Népi Forradalom győzelmének 65. évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következő táviratot küldte Ulánbátorba Dzsambin Batmönh-nek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Húrálja Elnöksége elnökének és Dumágin Szodnom- nak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek és a baráti Mongol Népköztársaság népének nemzeti ünnepük, a Mongol Népi For- rcdalom győzelmének 65. évfordulója alkalmából. Népünk tisztelettel tekint a mongol népnek a múlt súlyos örökségének leküzdésében, a társadalom átalakításában az eltelt hat és fél évtized alatt elért eredményeire. Nagyra értékeljük a Mongol Népköztársaságnak a béke megszilárdítására, a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló aktív külpolitikáját. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívánunk Önöknek és a baráti mongol népnek a szocialista építőmunkában, a Mongol Népi ForraStilmi Párt XIX. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. *** Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Batocsirin Altangerelt, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte mongol partnerszervezetét a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. Magyar felszólalás a Namíbia-konferencián Nagy János, Magyarország bécsi nagykövete csütörtök délelőtt kapott szót a Namíbia-konferencián, s tolmácsolta a magyar kormány és nép álláspontját. Magyarország határozottan elítéli a fajüldöző pretoriai rezsimet, amiért a Namíbia függetlenségének megadását követelő ENSZ-határozatok ellenére immár két évtizede jogtalanul megszállva tartja a területet, és obstrukciós politikája meghiúsítja a világ- szervezet határozatainak, közöttük a Biztonsági Tanács 435. számú határozatában elfogadott tervnek a megvalósítását. Dél-Afrika magatartása nyílt kihívás az Egyesült Nemzetek Szervezetével szemben, míg az elnyomó pretoriai rezsim ellen, a szabadságért, az önrendelkezésért és a nemzeti függetlenségért vívott fegyveres harc jogossága megkérdőjelezhe- tetlen^ — mondta a nagykövet, majd rámutatott: tekintve, hogy a pretoriai rezsim politikája minden eddiginél nagyobb veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra, a nemzetek közösségének minden eddiginél erélyesebben kell fellépnie ellene, a Namíbia függetlenségére vonatkozó ENSZ-terv azonnali és feltétel nélküli végrehajtásáért. A magyar kormány nagyra értékeli az ENSZ-nek és az ENSZ Namíbia Tanácsának a namí- biai kérdés békés, végleges rendezése érdekében tett erőfeszítéseit. Nagy János elmondotta, hogy a magyar nép szolidáris a namíbiai népnek a SWAPO által vezetett nemzeti felszabadító küzdelmével, és továbbra is támogatásáról biztosítja azt. A nagykövet a magyar nép nevében együttérzését fejezte ki a frontállamok iránt, melyek szuverenitását a pretoriai rezsim sorozatosan megsérti, s elítélte az állami szintre emelt terrorizmus ezen megnyilvánulását. ígéretet tett arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság a jövőben is következetesen síkraszáll Namíbia függetlenségének feltétel nélküli és azonnali biztosítása, az ENSZ vonatkozó határozatainak tiszteletben tartása mellett, és aktívan részt vesz az apartheid elleni küzdelemben. Jóakarat. „A nemzetközi olimpiai mozgalom fontos szerepet játszik a népek közötti kölcsönös megértés, együttműködés és barátság erősítésében, a béke megszilárdításában.” Nem kisebb személyiség, mint a szovjet államfő, Andrej Gromiko szögezte le ezt a hét elején, amikor Moszkvában tárgyalt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság spanyol elnökével. Juan Antonio Sama- ranch-csal. Találkozójukba egy nagyszabású sportverseny, a Jóakarat Játékok adta az alkalmat. A jóakarat szó vitán felül szimbolikus. Kifejezi, hogy a világ- politika bonyolult, sokszor feszült viszonyai között a jószándéknak komoly szerepe van a legbonyolultabb kérdések megoldásában is. Időszerűségét maga a nemzetközi környezet adja, amelyben manapság igen sok a sürgősen megoldásra váró probléma. Jóindulat és bizalom nélkül aligha küzdhetök le napjaink gondjai. A sport pedig kiváló eszköz arra, hogy növelje a bizalmat, segítse a népek, emberek, államok közeledését. Ezért sorolható ma a sport a politikában főszerepet játszó tényezők közé. Nem véletlenül mozdulnak mostanában oly sokszor a sportolók és a sportot kedvelők politikai célok jegyében. Májusban tízmilliók futottak Afrikáért, júniusban hazánkban is tömegek vettek részt az élsakkozók által kezdeményezett szimultánokon. Sorolhatnánk még a példákat, de fölösleges. Aligha van valakinek is kétsége abban, hogy a spont hatalmas mozgósító ereje milyen hasznos lehet a politikában, amely persze mindig is visszahatott a sportra. Gondoljuk csak meg, hogy immár 1978 óta nem volt teljes az olimpiák mezőnye különféle politikai okokból kimondott bojkottok miatt. A nemzetközi olimpiai mozgalom vezetője éppen erre célzott, amikor Moszkvában kijelentette: reméli, hogy 1988-ban végre „teljes olimpiát” rendezhetnek majd. Igen komoly politikai siker lenne ez, hiszen eddig nagyon sok kétség merült fel a szöuli olimpiával kapcsolatban. Kölcsönös Jóindulattal, kompromisszumhajlammal azonban át lehet hidalni a politikai nézeteltéréseket. S nem vitás, hogy a Koreai NDK és Dél-Korea közös olimpiája rendkívül kedvező' légkört teremthetne a félsziget három és fél évtizede húzódó, a nemzetközi helyzetre is kiható válságának megoldásában. Igaza van hát Gromikónak, amikor éppen 1986 nyarán figyelmeztet a snort és az olimpiai mozgalom fontos szerepére a pozitív politikai folyamatok erősítésében. Jóakarat egyaránt kell a sportban és a politikában. A sport pedig a kölcsönös megértés, az együttműködés, az okos segítségnyújtás és a béke jeles útépítője. 1986 minden korábbi évnél több bizonyítékkal szolgált erre. Avar Károly
