Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
NÉPÚJSÁG 1986. júlins 11., péntek Sokat fejlődött Békés megye vendéglátása Beszélgetés A. I. Jerohinnal, a penzai szakmai delegáció vezetőjével A megyében tartózkodó Penza megyei szakmai küldöttség az elmúlt három napban körbe járta Békés megyét, hogy megismerkedjen szőkébb hazánk vendéglátásával. Tegnap Mezöko- vácsházán beszélgettünk szovjet vendégeinkkel, s a delegáció vezetője, Alexej Ivanovics Jerohin (képünkön), a Penza megyei pártbizottság osztályvezetője így foglalta össze a három nap tapasztalatait: _ — Sok helyen jártunk, megfordultunk a vendéglátás minden színterén, az éttermektől a csárdákig, a szállodáktól az üzemi étkezdékig, s láthattuk, hogy mindenütt sok a jó szakember, magasfokú a gépesítés és a szervezettség. Ez a megállapítás egyaránt igaz az állami és a szövetkezeti egységekben. A vendéglátásban tevékenykedők a konyhai személyzettől a felszolgálókig valóban a vendégekért dolgoznak. A megye vendéglátása képes a lakosság és az idegenforgalom sokoldalú kiszolgálására. Öt évvel ezelőtt jártam már itt, s azóta rengeteget fejlődött a megye minden téren, így a kereskedelmi vendéglátásban is. Csak elismeréssel szólhatok a kondorosi csárdáról, a békési pinceborozóról, a medgyesegyházi Malom étteremről, a gyulai Lídóról és Park Szállóról, a mezőhegyesi Noniusról, a békéscsabai Körösről és a szarvasi kempingről. Amit Békés megyében láttunk, az hasznos lehet az otthoni munkánkban is. Vera Nyikolajevna Povali- hina, a penzai Körös étterem vezetője természetesen ellátogatott a békéscsabai Körös étterembe is. — Nagyon tetszett, amit ott láttam, a pincérek viselkedésétől az ételekig — kezdi a mindössze 23 éves szakember. — A mi éttermünk, nyugodtan mondhatom, hogy a legjobb Penzában. Magyar ételeket szolgálunk fel, s most alkalmam nyílt újabb magyar ételek megismerésére. Mint a többiek elmondták, Vera az elmúlt napokban mindenütt gyűjtötte az étlapokat, és a recepteket. Kedvenc étele egyébként a csirkepaprikás, s megtudtuk tőle, a penzaiak a magyar ételek közül ugyancsak ezt, valamint a sertéspörköltet szeretik a legjobban. A Penza megyei delegáció holnap visszautazik a Szovjetunióba. U. T. Fotó: Gál Edit Módosuló családjogi törvény Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság A magas szintű, új jogszabályok előkészítéséért is felelős Igazságügyi Minisztériumban már javában dolgoznak a családjogi törvény tervezett módosításának szövegezésén. A paragrafusok tör vény javaslati megfogalmazásánál és a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések előkészítésénél egyaránt hasznosítják azokat az észrevételeket, javaslatokat, indítványokat, amelyek a törvény módosításának elveiről rendezett társadalmi és szakmai vitákon hangzottak el az elmúlt hetekben, hónapokban 1 a Hazafias Népfront, a KISZ, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Jogászszövetség kibővített ülésein és az Országgyűlés illetékes bizottságainak tanácskozásán. A törvény újjáformálásá- nak okairól, társadalmi hátteréről és a módosítással érvényre juttatni kívánt elvekről. törekvésekről érdeklődött az MTI tudósítója a minisztérium illetékeseitől. Változatlan az alapelv — mondták —, s ebben a társadalmi-szakmai viták résztvevői is messzemenően egyetértettek, hogy a társadalom meghatározó alapegysége a család. Alapvető feladata a gyermekekről való gondoskodás, a fiatalok nevelése, a közösségi magatartás formálása, a különböző nemzedékek ösz- szetartása. A, házasság és a család intézménye hazánkban alapvetően betölti rendejte- tését, de a család működési zavarai jelentős társadalmi problémát is okoznak. Évek óta tapasztalható a családi kapcsolatok lazulása, a felbomló családok számának növekedése. 1974 és 1984 között 25 százalékkal csökkent a házasságkötések száma. A válásoké viszont ugyanezen idő alatt az évi 24,5 ezerről 29 ezerre emelkedett, s ez például 1984-ben csaknem 30 ezer kiskorú gyermeket érintett. A családok 13 százalékában ma csak az egyik szülő él együtt gyermekével Ez a tény pedig általában hátrányosan hat a gyermekek sorsára és nevelkedésd feltételeire. Az elvált szülők életviszonyai nehezebbé válnak, így újraházasodási esélyeik is csökkennek. Házasságkötés helyett sokan inkább az élettársi kapcsolatot választják. Ebben bizonyos jogszabályi előírások is szerepet játszanak, mint például az özvegyi haszonélvezet elvesztése vagy az ingatlan- szerzési korlátozás. Ugyanezen okok látszatválásokhoz is vezetnék. A családi élet zavarai számos kedvezőtlen társadalmi jelenséget váltanak ki, vagy azokkal szoros összefüggésben, kölcsönhatásban jelentkeznek. Különösen a népesedési helyzet kedvezőtlen alakulása, a gyermekek neveltetési fogyatékossága, veszélyeztetettsége, s egy sor társadalmi beilleszkedési zavar — köztük az alkoholizmus, a bűnözés — függ össze a családi élet problémáival. A közvélemény is gyakran bizonytalan a házasság szerepét, jelentőségét illetően. A hagyományos családkép helyébe még "nem lépett egy korszerűbb, a gyakorlatban is jól működő családmodell. Elterjedt a házasságnak „szerződésként” való felfogása, amely sze-. rint az államnak nincs joga a házasságba beavatkozni, a válás két ember „magánügye”. E nézetek ellen fel kell lépni. A házasság és a család intézményének védelme érdekében többrétű állami-társadalmi intézkedéseket kell tenni. A törvényelőkészítők tisztában vannak azzal is, hogy a házasság- és a családbomlás társadalmi-gazdasági okait csak jogi eszközökkel nem lehet kiküszöbölni, de n házastársak magatartásának és döntéseinek befolyásolása ilyen módon is lehetséges és szükséges. Ezért a családi kapcsolatok erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme érdekében kell korszerűsíteni a családról és a gyámságról szóló törvényt, valamint a kapcsolódó jogszabályokat. (Folytatás az 1. oldalról) a zsúfoltság csökkenésében ennek hatása is csak mérsékelten jelentkezett. A beruházásokról szólva a Körös Volán igazgatója kiemelte az épülő új autóbuszpályaudvart. Elkészültével alapvető változást hoz a megyeszékhelyre érkező, illetőleg onnan tovább utazó utasoknak kényelmi, kulturáltsági, esztétikai szempontból egyaránt. Biztonságosabbá válik a járművek pályaudvari közlekedése, az utasok le- és felszállása. A második napirendi pont keretében Zsilinszki Andrásnak, a városi pártbizottság titkárának jelentése hangzott el az idei első félévi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről. Az előterjesztésből kitűnik: az év eddig eltelt időszaka a korábbiaknál is nagyobb erőfeszítéseket követel a gazdálkodó egységektől, ugyanis az 1985. évi feszültségek káros hatása továbbra is jelentkezett. A termelés növekedését kedvezőtlenül befolyásolta a rendelésállomány hiánya, az alapanyagok minősége és hiánya, az ütemtelen szállítások és a piaci helyzet bizonyos fokú bizonytalansága., Az' ipar teljesítménye, ha kevéssel is, de elmaradt a tervezettől, noha az elmúlt évi eredményeit 3,8 százalékkal túlszárnyalta. A termelés dinamikája a lehetőségtől elmaradja tőkés export stagnál, a termelés hatékonyságában rejlő tartalékok kihasználása nem kielégítő. Az előadó kiemelte: céljaink eléréséhez a pártszervezetek összehangoltabb, tudatosabb munkával segíthetik a gazdaságot. A hozzászólók sorában Sa- sala János, a városi tanács elnöke elmondta: a tanácsi befizetéseknél érezhető, hogy a gazdálkodó vállalatok gondokkal küzdenek. Ezt követően a beruházási lehetőségeket vázolta, kiemelve a fontosabb létesítményeket. Dr. Pankotai István, a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei vezetője a negatív jelenségeket fejtegette, s az okokat kutatva, rámutatott: első félévi gazdálkodásunkban a szubjektív okok legalább olyan súlyúak voltak, mint áz objektív jelenségek. A megye, ezen belül a megyeszékhely a termelésben többre képes. Baukó Mihály, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója elmondta: a téglaipar napjainkban a válságágazatok közé tartozik. Három éve az igényeket nem tudták kielégíteni, napjainkban pedig nem tudják falazótermékeiket eladni. Szenvedélyes hangon szólt a jövedelmezőségről, az életszínvonal tartásáról, s arról, hogy gyártósoraiakat korszerűsítették, illetve korszerűsítik, menet közben leállítottak kis gyárakat és gazdaságtalan üzemeket. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára bevezetőjében emlékeztetett a népgazdaság idei feladataira. Mint mondotta, a termelésben megyei szinten időarányosan nagyjából megfeleltek a gazdálkodó egységek a követelményeknek. Az export is kedvezően alakult, noha összetétele nem megfelelő. A fogyasztási szükségletekben az ellátás színvonala kielégítő, igaz, bővült a hiánycikkek köre. Harmadik napirendi pont keretében jelentés hangzott el az 1985—86. évi párt- és tömegszervezeti oktatás tartalmi és szervezeti feladatairól, a kongresszusi dokumentumok feldolgozásának tapasztalatairól, az 1986—87. éves feladatokról, melynek előadója Tóth Jolán, a városi pártbizottság titkára volt. A bejelentések sorában a pártbizottság; ülésen személyi kérdésekről döntöttek, majd tájékoztató hangzott el a két pártbizottság! ülés közötti munkáról. — szekeres — Évente több mint 350000 otthoni baleset Sok baleset forrása lehet a hibás elektromos gépek, villanyvezetékek, aljzatok használata Fotó: szőke Margit Aki évek óta folyamatosan olvassa az újságot, illetve figyeli a tévét és a rádiót, egyre többször találkozhat különböző eredetű balesetekről szóló híradásokkal. A népfrontmozgalom sem véletlenül kezdett el foglalkozni a megelőzés kérdéseivel, hiszen manapság már társadalmi méretű üggyé vált ez a folyamat. Amint a VIII. HNF-kong- resszus anyagában is olvasni lehet: „az összes baleseti táppénzes napok hetven- három százaléka az otthoni balesetek következménye”. Ezért is alakult meg a balesetvédelmi társadalmi munkabizottság, amely az állami és társadalmi szervekkel együttműködve minél hatékonyabb tevékenységet kíván folytatni a jövőben. Az együttműködés előnye Június végén ülésezett a HNF Békés megyei elnökségének társadalmi munka- bizottsága. s ehhez többek között a balesetvédelmi csoport is hozzátartozik. Elnökét, dr. Dobos Ferencet és dr. Joó Jenönét, a népfrontfeladatokban részt vállaló aktívát munkahelyükön, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson kerestük fel; s eddigi tapasztalataikról, terveikről kérdeztük meg őket. Amint mondották, a HNF Országos Elnökségének balesetvédelmi társadalmi munkabizottságától a hasonló céllal szervezett megyei csoport jó képanyagot kapott azzal a feladattal, hogy rendezzen ebbői kiállításokat a különböző munkahelyeken. Az első „tárlatra” ez év március 10-én a Békéscsabai Konzervgyárban került sor, majd aKner Nyomda és a csabai kórház következett. A tíz nagyméretű farostlemezre kasírozott képek szállítását, bemutatását a Köjál egészségnevelési osztálya vállalta. Október végéig jelölték meg, mikor és hová vándoroltat- ják ezt a kiállítást, amelynek rendszerint a helyi művelődési ház ad otthont, de például Békésen egy forgalmas helyre tették ki az anyagot. Van film is, amely ugyancsak a jobb tájékoztatás és felvilágosítás célját szolgálja. A szakemberek azt tervezik, hogy videóra is átveszik, megkönnyítve ezzel a téma bemutatását. Ugyancsak az elképzeléseke közé tartozik egy kiadvány összeállítása és kiadása, mintegy 30 ezer példányban. Ehhez jelentős segítséget ajánlott fel a Vöröskereszt megyei vezetősége, az Állami Biztosító, a munkaerő-szolgálati iroda, valamint a megyei rendőrfőkapitányság. Amennyiben sikerül nyélbe ütni a dolgot, akkor még ebben az évben napvilágot láthat a kiadvány. Az otthoni balesetekkel kapcsolatban öt diasorozat is rendelkezésre áll az ehhez tartozó hangr anyaggal. Ezenkívül főként a gyerekek és a fiatalok nevelését mozdítja elő a hasonló témákat tartalmazó szóróanyagok (könyvjelzők, órarendek, rajzok stb.) szétosztása az iskolákban. Amint e felsorolásból is kitűnik, akadnak jó elképzelések a munka hatékonyságának fokozására, széles körben való ismeretterjesztésre, s ebben a pedagógusok mellett a már említett Állami Biztosító, munkaerőszolgálati iroda, továbbá a védőnői hálózat is közreműködne. Hiányosságok a nevelésben Nem lenne célszerű jóslásokba bocsátkozni, ám az már valószínűnek látszik, hogy az akció — tömeges részvétel esetén — pozitív eredménnyel zárulna. Ez alatt értem a balesetek számának csökkenését, amely egyúttal P nagyobb körültekintést, az emberi mulasztások kiküszöbölését feltételezi. De miről is van szó? Elöljáróban úgy is fogalmazhatnánk: ma már igen súlyos a helyzet. Vegyük például az 1984. évi országos adatokat. Eszerint: a több mint háromszázötvenezer otthoni baleset következtében ezerszázötvenen haltak meg, amit úgy is felfoghatunk, hogy sajnos egy község lakosságát kitevő lélekszámmal lettünk kevesebbek. (Felvetődhet a kérdés: vajon hányán szenvedtek csonkulásos balesetet, s kinek milyen mértékű volt maradandó sérülése?) Többeknél szerepet játszott az alkoholos befolyásoltságon kívül a fáradtság, a nemtörődömség, a könnyelmű ve- szélyvállalás, a vigyázatlanság, és így tovább. Az is tény, hogy a legtöbb balese- setet a gyermekek és a serdülők szenvedik el, s ezért nem egyszer maguk a szülők a felelősek. Jogosan hibáztatható az a felnőtt, aki például a villamos dugaszokéval, gyufával, vagy késsel, ollóval játszó apróságokra nem figyel fel kellően, s nem veszi ki kezükből azonnal ezeket a veszélyes eszközöket. Micsoda tudatlanságot, vagy hanyagságot árulnak el az anyák, apák, akik nem zárják el a gyógyszereket, s akik felügyelet nélkül hagyják a tűzhely közelében játszó kisgyermeküket. Sorolhatnánk tovább az ilyen és ehhez hasonló eseteket. Persze az sem jó nevelési módszer, amikor — képletesen szólva — még a legenyhébb fuvallattól is óvják egyes szülők a kicsinyeiket, vagy nem tanítják meg őket arra, mitől kell félniük, mi lehet veszélyes testi épségükre. Azt hiszem, nem vagyunk távol az igazságtól,' ha leírjuk: sem a nagyvonalúságot, sem a túlzott óvatosságot nem tartjuk célravezetőnek. Ehelyett arra kell törekedni, hogy minél több időt töltsünk el együtt gyermekeinkkel, s a szélsőséges módszerek helyett az ésszerűség, a higgadtság, a türelem kapjon nagyobb teret a balesetek megelőzésére irányuló tevékenységünkben. Hasznos kiadvány magánépítkezöknek S mi van akkor, ha valakit váratlanul ér baleset? Vajon tudja-e mindenki: mi a teendő mérgezés, erős vérzés, csonttörés esetén ? Ugyanis nincs felháborítóbb látvány annál, amikor a bajba jutottakat a kíváncsiskodók tömege veszi körül, s ahelyett, hogy segítenének, csak téblábolnak, tehetetlen- kednek a helyszínen. Nos, ebből a szempontból is hasznosnak számít például „A magánépítkezés biztonsága” című könyv, amely- ' ben a főbb elsősegélynyújtási tudnivalókat tartalmazza a kilencedik fejezet. A kiadvány a HNF és az ÉVM illetékes bizottságainak támogatásával készült el, és jelenhetett meg 1985-ben. Ebben nagyon sok olyan információ, jó tanács található, melyek szinte nélkülözhetetlenek az önerőből — önerővel otthont teremtőknek. Számszerűen is kimutatható, hogy mennél több az ilyen építkezés, annál több az otthoni baleset, amit korántsem szabad felfogni törvényszerű jelenségnek. Hiba az, hogy „az otthon veszélyes jellege nem tudatosodott” a lakosság széles körében. Sokan csak félvállról veszik az intelmeket; s hogy az ott dolgozók életvédelméről, testi épségéről, egészségéről már a munka megkezdése előtt gondoskodni kell. Ide sorolhatnám a tisztálkodás feltételeinek megteremtését, a megfelelő védőfelszerelések használatát is. Hányszor hallottunk már arról, hogy házilag barkácsolt gépek, rossz szerszámok stb. idéztek elő halálos baleseteket, vagy bitumenes szigeteléskor, mészoltáskor nem tartották be a szükséges előírásokat, és súlyos szemsérülések, bőrbetegségek keletkeztek. Pedig — és ezzel a kárt szenvedettek nagy része is tisztában volt —, ha betartották volna a baleset- védelmi előírásokat, a tragikus eset nem következik be. Hasznosnak bizonyul egyébként a HNF megyei baleset- védelmi munkacsoportjának az az elképzelése, hogy szorgalmazni fogja: a munkahelyi balesetvédelmi oktatás anyagába az otthoni balesetek megelőzésével kapcsolatos ismereteket is építsék be. Bukovinszky István \
