Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

o NÉPÚJSÁG 1986. július 7., hétfő * TELEX • HAVANNA Az utóbbi időben Kubában végbement belpolitikai válto­zásokat elemezte Fidel Cast­ro kubai állam- és kormány­fő a mexikói Excelsiornak adott interjújában. A kubai belpolitikai-gaz­dasági életben fellelhető hi­bák mihamarabbi kiküszöbö­lését kívánjuk elérni — mu­tatott rá Fidel Castro. Pél­daként említette, hogy a túl­méretezett adminisztráció, a bürokratizmus sok kubai vál­lalatnál, intézménynél a ha­tékonyság és a szervezettség biztosítása helyett fejetlen­séghez, alacsony jövedelme­zőséghez vezetett. • MANAGUA A Kolumbiában tartózko­dó II. János Pál pápa Me- deliinben elmondott beszédé­ben foglalkozott Vega püs­pök kiutasításával. Elítélő- leg szólt a nicaraguai kor­mány döntéséről, s reményé­nek adott hangot, hogy a hatóságok felülvizsgálják döntésüket. A katolikus egyház feje ellentmondást vélt felfedez­ni az ellenséges tevékenysé­get folytató püspök kiutasí­tása és a nicaraguai kor­mány ama kijelentései kö­zött, hogy kölcsönös tiszte­leten alapuló békés egymás mellett élésre törekszik az egyházzal. • MOSZKVA A namíbiai kérdés rende­zése már nem tűr halasztást, s a Szovjetunió meggyőződé­se, hogy ezt a problémát politikai eszközökkel lehet­séges és kell is megoldani — hangsúlyozza Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke üdvöz­letében,—ufhelyet a Namíbia függetlensége mielőbbi meg­teremtéséért összehívott nemzetközi értekezlethez in­tézett. Az üzenetet- vasárnap hozták nyilvánosságra Moszkvában. A szovjet kormányfő rá­mutat, hogy Namíbia felsza­badítása a gyarmatosítás maradványai ellen vívott küzdelem központi feladata, amelyet sürgősen meg kell oldani. * * * Július első napjaiig több minf 320 millió rubelt (több- mint 5 és fél milliárd forin­tot) utaltak át a csernobili károsultak megsegélyezésére nyitott bankszámlára — je­lentette ki az Izvesztyija szombati számában nyilat­kozva Viktor Gyemencev, a Szovjetunió Állami Bankja Elnökségének elnöke. A köznyelvben egyszerűen csak 904-esnek nevezett számlára külföldről is érkez­nek befizetések, ezek összege meghaladja a 600 ezer rubelt (csaknem 11 millió forintot) — hangsúlyozta a szovjet bankszakember, utalva arra, hogy a világ szinte minden valutájában érkeznek átuta­lások a, szovjet külkereske­delmi bankon keresztül. • JOHANNESBURG Desmond Tutu, Nobel- békedíjas anglikán püspök közölte, hogy találkozót kért Pieter Botha Dél-Afrikai ál­lamfőtől a kialakult helyzet megvitatására. A mérsékelt beállítottságú egyházi vezető — az apar­theid ellen küzdő más sze­mélyiségekhez hasonlóan — ugyanakkor elutasította azt a gondolatot, hogy találkozzék Geoffrey Howe brit külügy­miniszterrel, aki az Európai Közösség képviseletében ké­szül Dél-Afrikába. • MADRID Miközben a spanyol kor­mány erőteljesen elítéli a chilei diktatúra erőszakos fellépését a tömegekkel szemben, a madridi hadügy­minisztérium a Pinochet rendszernek fegyvereket kí­ván szállítani. Az ellentmon­dásos helyzet megfigyelők szerint arra utal, hogy a szo­cialista párti kabinetre jelen­tős nyomást gyakorol a hadi­szállításokban érdekelt spa­nyol nagytőke. Derűs pillanatok Mihail Gorbacsov tavaly őszi párizsi látogatásakor; a szovjet politikus mellett Mitterrand szocialista párti elnök Fotó: ap—mti—ks Jelző A mindennapos hírözön- ben, a diplomáciai találko­zók, magas rangú tárgya­lások sorában nem túl gyakran akad olyan ese­mény, amelyre habozás nél­kül alkalmazható a jelző: világpolitikai jelentőségű. Nos, a ma kezdődő szovjet —francia csúcstalálkozót il­letően aligha lehetnek két­ségek a jelzőt tekintve: az nem csupán a kétoldalú kapcsolatok szempontjából érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem jóval Szé­lesebb, a nemzetközi hely­zet egészére vonatkozó ha­tása lehet. Ez persze nem jelenti, hogy a szovjet és francia vezetők megbeszélésein nem szerepelne előkelő helyen a konkrét, kétoldalú viszony megannyi részletkérdése. A gazdaság vagy a műszaki­tudományos kapcsolatok ki­használatlan lehetőségei, az árucsere-forgalom és a kölcsönösen előnyös együtt­működési új területeinek át­tekintése mindenképp a tár­gyalási napirend élére kí­vánkozik. Mégis. Gorbacsov és Mit­terrand találkozójának van egy joggal világpolitikai léptékűnek nevezhető vetü- lete. A nemzetközi kapcso­latokban fordulóponthoz ér­keztünk — mutatnak rá Moszkvában, hogy a béke és biztonság megőrzése céljá­ból minden ország, de kü­lönösen a nagyhatalmak ré­széről felelős alaposan mér­legelt lépésekre van szük­ség. A legfelsőbb szintű szovjet—francia dialógus jő fórum lehet arra, hogy át­tekintsék a leszerelési tár­gyalások állását, a fegyver­kezési problémákat, a soro­zatos szovjet békejavaslato­kat és az arra adott nyuga­ti válaszokat. Emlékezetes, hogy Gorbacsov és Mitter­rand legutóbbi, tavai» októ­beri párizsi találkozója mi­lyen pozitív változást indí­tott el a nemzetközi poron­don. Az SZKP főtitkára itt jelentette be: országa kész külön megbeszélést kezdeni az európai közép-hatótávol­ságú atomeszközökről, s in­dítványozta a csapásmérő űrfegyverek betiltását. Sok szakértő éppen ehhez a pá­rizsi vizithez köti a Szov­jetunió nagyszabású béke- offenzívá jónak nyitányát. Nyilvánvaló persze, hogy a szóban forgó kérdések számos ellentétet is rejte­nek. Párizs jelenleg koránt­sem mondható a nukleáris leszerelés hívének, hiszen következetesen fejleszti atomfegyver-arzenálját. El­térő vélemények jelentkez­nek a genfi tárgyalások kap­csán csakúgy, mint a stock­holmi konferencia, vagy egyes regionális válságok témakörében. Mégis, a ma­gas szintű, folytatódó pár­beszéd mindenképpen ör­vendetes jelenség, lehetősé­get ad az érdemi eszmecse­rére és — az eltérő társa­dalmi berendezkedésből fa­kadó természetes korlátok között — elősegítheti a két­oldalú kapcsolatok erősíté­sét is. (Szegő Gábor) Európai együttműködés Egykoron az Egyesült Álla­mok belekapcsolódott az össz­európai folyamatba, aláírta a helsinki záróokmányt. A szo­cialista országok kedvezően fo­gadták ezeket a lépéseket. Ma azonban — mint az élet bizonyítja — az amerikai kor­mányzat éppen az ellenkező irányba törekszik. Ugyanakkor továbbra is teljesen világos: a nyugat-európai népek és álla­mok érdekei korántsem az „el­lentétes** oldalon vannak — ál­lapítja meg az európai orszá­gok közös érdekeit elemző va­sárnapi nemzetközi szemléjé­ben a Pravda. A lap a továbbiakban fölteszi a kérdést: ha ez így van, a nyugat^európai NATO-országok kormányait mi akadályozza ab­ban, hogy komolyan vegyék a közepes hatótávolságú nukleá­ris rakétafegyverek felszámolá­sára, a hagyományos fegyver­zet csökkentésére irányuló szovjet javaslatokat? Hiszen a Szovjetunió ezekkel a javasla­tokkal korántsem akar viszályt szítani az Egyesült Államok és az európai NATO-szövetségesek között. E javaslatok megfogal­mazása során a Szovjetunió a földrészen meglévő politikai és katonai realitásokból indul ki. Fel kell tételezni, hogy a földrész feszültségének jelentős csökkentését célzó gondolatok utat törnek magúidnak. A szo­cialista országok kötelességük­nek érzik, hogy felépítsék a kölcsönös együttműködés híd­jait mindenütt, ahol csak ez le­hetséges: a sportban, a kultu­rális cserében, a kereskede­lemben, a tudományos-műszaki együttműködésben, az ipari kooperációban és az emberek közötti párbeszédben. A jóaka­rat ú, őszinte együttműködés útján erősíteni lehet mindazt, ami egyesíti Európát, függetle­nül az államok társadalmi rendszerében mutatkozó kü­lönbségektől. Földrészünk népei csak így akadályozhatják meg, hogy egyes nyugat-európai ál­lamoktól elvegyék az önálló politika folytatásának lehetősé­gét — állapítja meg vasárnapi nemzetközi szemléjében a Prav­da. Mit nyer Nakaszone? Japánban vasárnap meg­kezdődtek a parlamenti vá­lasztások. Szerte az ország­ban helyi idő szerint reggel hét órakor megnyitották a szavazóhelyiségeket. A sza­vazás este hat óráig tar­tott, míg a szavazatszámlá­lás csak ma reggel kezdő­dik, így a végeredmény hét­fő estére várható. A szava­zásra jogosultak száma 86,67 millió, s megfigyelők sze­rint az eredményt nagyban befolyásolja majd a részvé­teli arány. A választások kimenetele rendkívül fontos Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök és LDP-elnök számára. Ha ugyanis az LDP nyer, a győzelem mértékétől függő­en nem kizárt, hogy Naka­szone Jaszuhiro október vé­gén lejáró pártelnöki és kormányfői mandátumát meghosszabbítják, ha vi­szont a konzervatívok az al­sóházban — amelynek ösz- szetétele meghatározó a po­litika irányításában — nem szerzik vissza abszolút több­ségüket, valószínű, hogy Na­kaszone párton belüli ellen­felei azonnali lemondását követelik majd. Az utolsó közvélemény-kutatások kon­zervatív győzelmet jósoltak. Egy fiatalasszony két gyermekével az egyik tokiói szatvazó- helyiségben leadja voksát (Teiefotő) Fülöp-szigetek Lázadás és ellenkormány? Ellenkormányt alakított vasárnap Manilában Marcos Fülöp-szigeteki exelnök híve, az Aquino-kormányzat ellen­zékének vezéralakja. Arturo Tolentino 75 éves ügyvéd, egykori külügyminiszter, majd februárban csalásokkal ismét elnökké választott Marcos akkori helyettese egy Manilái szállodában Marcos „alelnökévé” eskettette ma­gát és mint közölte, Marcos visszatértéig „ellátja az el­nöki- teendőket”. Minderre azután került sor, hogy Marcos hívei Ma­nilában tüntetést tartottak, melyhez mintegy kétszáz fel­fegyverzett katona is csatla­kozott és Manila legnagyobb szállodájába vették be magu­kat. Aquino asszony, aki a To­lentino „beiktatása” idején az ország déli részében tar­tózkodott, az eseményekkel kapcsolatban közölte, hogy Tolentinót lázadással vádol­hatják meg. Közölte, hogy ma a fővárosba utazik. A hadsereg vezérkari főnöke szerint a kormány csapatai urai a helyzetnek, ellenőrzé­sük alatt tartják a Marcos hívei által körülvett manilai szállodát. Tolentino a jelentések sze­rint „kormányának” minisz­terelnökévé és hadügymi­niszterévé nevezte ki Juan Ponce Enrile hadügyminisz­tert, aki Marcos idején is ve­zető tisztséget viselt hadse­regben, de ő irányította a katonák felkelését a volt el­nök ellen. Vele kapcsolatban ellentmondásosak a hírügy­nökségi jelentések: Aquino állítólag telefonon beszélt Enrilével és szó sincs arról, hogy a katonai vezető átállt volna. Enrile Fülöp-szigeteki had­ügyminiszter közölte, hogy nem vállal tisztséget a To- lentino-íéle ellenkormány­ban. Vasárnapi rádiónyilat­kozatában személyesen erősí­tette meg, hogy nem fogadja el a felkínált posztot, mert országának nem lehet két kormánya. Megfigyelők sors­döntőnek nevezik Enrile ki­állását Aquino mellett. Nem sokkal később meg­szólalt Washington: a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy változatlanul az Aquino-kor- mányt ismeri el a Fülöp- szigetek törvényes kormá­nyának. Hozzátette ugyanek­kor, hogy még nem ismerik teljesen a manilai helyzet részleteit. A jelentések szerint az Aquinot vidéki útjára elkí­sérő vezérkari főnök tárgyal a hadsereg képviselőivel. A tárgyalásokba bekapcsolódott Enrile hadügyminiszter is. A Fülöp-szigeteki kor­mányzat több illetékese — így a Madridban tartózkodó Salvador Laurel elnökhelyet­tes, valamint Manila wa­shingtoni nagykövete — el­túlzottnak nevezte azokat a közléseket, miszerint kor­mányváltás van folyamatban a Fülöp-szigeteken. Fanfani puhatolódzik Amintore Fanfani, az olasz szenátus elnöke megkezdte tanácskozásait a kormány- válság főszereplőivel annak érdekében, hogy felkutassa az új kormány megalakítá­sának lehetőségeit és lehető­ség szerint próbáljon közve­títeni a felek egyelőre na­gyon is eltérő álláspontjai között. Francesco Cossiga államfő este hívatta magához a Qui- rinale palotába Amintore Fanfanit, s bízta meg azzal, hogy kísérelje meg feltárni a válság megoldásának eset­leg még rejtve maradt mó­dozatait. A szenátus elnöke szomba­ton először Bettino Craxit, a lemondott kormány szo­cialista párti miniszter- elnökéit, majd pedig For- lanit, a kormány he­lyettes miniszterelnökét fo­gadta. Amintore Fanfani kedd estig találkozni fog a parlamentben képviselt va­lamennyi párt küldöttségé­vel, köztük a pártok főtit­káraival, s a parlamenti cso­portjaik vezetőivel. Ezt kö­vetően Francesco Cossigát tájékoztatja puhatolózásai­nak eredményeiről és ennek fényében maga is javaslatot tesz az új kormányfő szemé­lyére. Bettino Craxi nyilatkozatá­ban érzékeltetni kívánta, hogy nem ért egyet Amin­tore Fanfani megbízatásával, s a válság megoldását az szolgálta volna igazán, ha az államfő még szerdán rábízza az új kormány megalakítá­sát. Craxi szavai a jelek sze­rint azt is sejtetni engedik, hogy előállhat olyan helyzet, amikor nincs más lehetőség, mint a parlament feloszlatá­sa és az újabb idő előtti vá­lasztások kiírása. Az Olasz Szocialista Párt vezetősége ma újabb érte­kezletet tart a válságban elő­állt új fejlemények megvi­tatására. A válság másik leginkább érintett fele, a Kereszténydemokrata Párt viszont «látható megelégedés­sel fogadta a keresztényde­mokrata Amintore Fanfani „puhatolózó jellegű” megbí­zatását. De Mita pártvezér közben a II Messaggero című lapnak adott nyilatkozatában tovább srófolta feltételeit. Szavaiból kiderült, hogy Craxi lehet miniszterelnök, de csak akkor, ha kötelezett­séget vállal a keresztényde­mokraták hét évre szóló tá­mogatására. Az Olasz Kommunista Párt álláspontját legutóbb Aldo Tortorella, a vezetőség tagja összegezte a L’Unitá vasár­napi számában. Kifejtette: Amintore Fanfani megbíza­tásának csak akkor van ér­telme, ha a szenátus elnöke valóban számba veszi a vál­ságból kivezető összes utat, így az új, demokratikus többség kialakítását, a Kom­munista Párt részvételével. „Fekete nap” Pakisztánban Kormányellenes tüntetések százait rendezték Pakisztán városaiban és falvaiban a Ziaul Hakk tábornokot ha­talomra juttató katonai puccs kilencedik évforduló­ján. Az ellenzéki pártok meghirdette „fekete napon”, a felvonulók ezrei ország­szerte követelték a tábor­nok-elnök távozását és de­mokratikus választások ki­írását. Benazir Bhutto, a Pakisz­táni Néppárt vezetője, a ka­tonai rendszer által kivégez­te« Zulfikar Ali Bhutto egy­kori miniszterelnök lánya ki­jelentette, hogy az ellenzék erejét tükröző tiltakozási hul­lámmal nem erőszakos kon­frontációt akarnak előidézni, hanem ki akarják kényszerí­teni Ziaul Hakk lemondását. Benazir Bhutto, aki április­ban - tért haza önkéntes száműzetéséből, felhívta az Amerikai kongresszust, hogy a Pakisztánnak szánt 4 milli­árdos seg éi visszatartásával vegye rá az iszlamabadi kor­mányzatot a demokratikus választások kiírására.

Next

/
Thumbnails
Contents