Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
1986. július 7., hétfő o Véget ért az országos tüzoltóverseny Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Szombaton délután Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában plenáris üléssel fejeződött be a XXV. jubileumi közgazdász vándorgyűlés. Á Magyar Köz- gazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT köz- gazdasági választmánya és annak Borsod megyei szervezete által rendezett kétnapos tanácskozáson több mint 800 vezető közgazdász vitatta meg a vállalati magatartás és mozgástér témakörét, mely az idei vándorgyűlés gondolata volt. A záró plenáris ülésén a szekciók vezetői számoltak be az üléseken elhangzottakról. Ezt követően Csikós- Nagy Béla, a Magyar Köz- dasági Társaság elnöke ösz- szegezte a vándorgyűlés eredményeit. A társaság elnöke a tanácskozásról értékelő nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. — A vándorgyűlésen a magyar gazdasági élet, ezen belül a vállalati magatartás, üzletpolitika, stratégia és belső mechanizmus valamennyi eredményével és gondjával átfogó jelleggel foglalkoztunk. A legfontosabbnak tartom, hogy a résztvevők önkritikusan tárgyalták a gondokat, belső fogyatékosságai alapján vizsgálták a gazdasági növekedés új elvi tényezőit. Így olyan közszellem alakult ki a tanácskozás munkájában, amely a kutatómunka és a konkrét munkahelyi tevékenység számára rendkívül hasznos. A korábbinál árnyaltabban kerültek megfogalmazásra a vállalati stratégia és üzletpolitika kérdései. Bebizonyosodott, hogy ezek élesen el nem választható területek. Igaz, hogy a stratégia mindig közép- és hosszú távú célrendszer, az üzletpolitika pedig operatív vállalati tevékenység, azonban ma már olyan gyorsan változnak a feltételek, hogy az üzletpolitika permanensen a stratégia felülvizsgálatára is készteti a vállalatokat. Ez viszont feltételezi az alkalmazkodó készség és az információs rendszer további javítását. — A közgazdászok erőfeszítésein múlik, hogy milyen gyorsan és milyen módon lehet a gazdaság előrelépésében hasznosítani a vándor- gyűlésen elhangzott ismereteket. Amit egy ilyen konferenciától várni lehet, hogy hozzájáruljon e nagyon bonyolult és nehéz kérdések jobb megismeréséhez, a feladatok megoldásának segítéséhez, azt mélységében és tartalmában is teljesítette a miskolci jubileumi vándor- gyűlés. A felvetések, elemzések feldolgozása, hasznosítása a következő hónapok feladata — fejezte be nyilatkozatát Csikós-Nagy Béla. (Folytatás az 1. oldalról) gye tűzoltóinak; akik az ösz- szetett versenyben legjobban szerepeltek a 12. országos versenyen. Az országos vetélkedőn az állami tűzoltók összetett versenyében első lett a BM Tűzoltókiképző Központ, a má- s'odik helyen végzett a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság, míg harmadik a Borsod Megyei Tűzoltó Parancsnokság versenyraja. Az egyéni ösz- szetett versenyt Suri István szakaszvezető (tűzoltókiképző központ) nyerte. Az önkéntes tűzoltók versenyében a kategóriák első helyezettjei: a csólyospálosi, a jászszentandrási, a váli (a női és férfiraj is), az ádán- di, a kengyeli, a telekgeren- dási és a nagylózsi tűzoltórajok. A vállalati tűzoltók versenyét a nyíregyházi Taurus üzem, a Lajta-Hansági Állami Gazdaság, a MüM. 125-ös Szakmunkásképző Intézet (Hajdú-Bihar megye), a Mohácsi Farostlemezgyár, a Szolnoki • Centrum Áruház, a Fűrészlemez- és Hordóipari Vállalat, a Pécsi Bőrgyár, valamint a növényolajipari vállalat martfűi gyárának csapata nyerte meg az országos tűzoltóversenyen. A miniszteri vándorserleget — amelyet Kamara János adott át — Szolnok megye tűzoltói nyerték: ők szerepeltek a legjobban a 12. országos versenyen. Harmadfokú vízminőségvédelmi készültség a Körösökön A Körösök vízrendszerében a nyári duzzasztási szezonban a kettős hasznosítású és szerves anyaggal erősen terhelt vízfolyásokon a nyár végén rendszeres a vízi növények, illetve a part menti növényzet felszaporodása. Az idén a szokásosnál is melegebb májusi és júniusi időjárás következtében tömeges méretűvé vált július első napjaira a békalencse-k épz ődés. A Hortobágy—Berettyó mezőtúri szakaszán elérte a felszíni borítottság a 80-90 százalékot, a Hármas-Körösön a 30-40. a Tiszán pedig 20-30 százalékos fedettség alakult ki. A felgyülemlő, és megvastagodó békalen- csetömeg akadályozza a vízkivételeket, és másodlagos vízszennyeződés előidézője lehet. A legnagyobb mértékű a békalencse termelődése a Hortobágy—Berettyó vízgyűjtőjén. Az úszó szennyeződés felfogására p vízkormányzási lehetőség kihasználásán túl a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területére július 4-én 14 órakor 3. fokú vízminőségvédelmi készültséget rendelt el. A szennyeződés felfogására telepített merülőfalak hatására szombatra csökkent, majd megszűnt a bé- kalencse-utánpótlás a Hármas-Körös és a Tisza, a Hortobágy—Berettyó-fő- csatorna torkolati és túrke- vei, valamint a Hármas- Körös szarvasi és bökényi szakaszán. A merülőfalak előtt a folyamatosan felgyülemlő uszadék eltávolítását megkezdték a vízügyi dolgozók. A szarvasi holtág védelme biztosított a szi- vornyák előtt a július 6-án üzembe helyezett sttabil uszadékfogöó művel. A kettős hasznosítású csatornák torkolati szakaszain a békalencse és uszadék visszatartására, annak eltávolítására a további intézkedések folyamatban, vannak. Az uszadékfogó művek a vízi közlekedést a Hármas- Körösön akadályozzák. A Kövizig gondoskodott ezen művek megfelelő előrejelzéséről. A vízügyi szakemberek ezúton hívják fel a Hármas-Körösön résztvevő vízitúrázók figyelmét, hogy a felsorolt helyeken — a mederelzárások miatt — vízijárműveikkel csak a száraz- földön tudnak továbbhaladni. — sz — 4 éÉWBI MUMM . 11 S Bz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres: ■At wm — gépkocsivezetőt — vizsgázott gépészt I — portást — konyhalányt — lakatos, elektroműszerész, villanyszerelő és gépjárműszerelő szakmunkásokat — női segédmunkásokat (főtelep — konzervüzem) — udvaros munkakörbe férfi segédmunkásokat Dinamikusan fejlődő vállalatunk jó kereseti lehetőséggel, kiemelkedő szociálpolitikai ellátással (üzemi étkeztetés, gyermekek óvodai elhelyezése, munkásszállítás) várja a munkára jelentkezőket. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október 6. u. 8. sz. Telefon: 46/125-ös mellék. flratónap Csorváson Jólesik a frissítő a korsóból Kelendő a málc és a görhc, amit Benyovszki Jánosné sütött és kínál (Folytatás az 1. oldalról) sikuk agyagkorsóból hűti magát, mások feltört tenyerüket fújják. Hiába, nem szokta a cigány lova a szántást. S ez a fiatalokra nagyon is igaz. Többségük a kombájnok világában ismerkedett meg az aratással. — Nagyon kemény munka volt régen • is az aratás — szólal meg a 75 éves idős Barát Lajos zsűritag, aki maga is dolgozott aratóbandában. — 1924-ben félrészesként gyűjtöttem, majd három év múlva én is kaszás lettem. — Ki volt az első kaszás? — Mindig a bandagazda, a vállalkozó volt elöl. ö diktálta az iramot, úgy is mondhatnám, személyes példamutatással járt az élen. Jómagam 1949-ben arattam utoljára — meséli, majd arról beszélgetünk, milyennek kell lennie a kaszának. A kasza kalapálásán sok múlik: gyepvágáshoz lefelé, búza aratásához felfelé kell kalapálni a kasza élét. Kézbe veszek egy szerszámot, s próbálkozom vele... Bevallom, eredménytelenül. — Egy hét alatt meg lehet tanulni — nevetik el magukat a mellettem állók, idétlenkedésem láttán. — Van néhány ügyes arató — int fejével id. Barát Lajos, a mellettünk lévő parcellába. — Fiatalok, szívesen kaszáltam volna velük együtt. Mire a hőség kezd elviselhetetlen lenni, az aratók is befejezik munkájukat, következhet . a felszerelések számbavétele, ellenőrzése. A hatos csapat Makszi József bandája. Amikor beszélgettünk, még nem tudtuk, hogy végül is ők nyerték a versenyt. Valamennyien az állattenyésztésben dolgoznak, rendszeresen kaszálnak. Egyik tagjuk munkahelyéről érkezett. — Elletős vagyok a tehenészetben, egész éjjel dolgoztam, volt egy nehéz ellés:ha nehezen is, de egy 50 kilós gyönyörű bikaborjút segítettem a világra — meséli az alig 30 éves Gulyás Mihály. Fáradtan, de nagy lelkesedéssel, szeretettel beszél munkájáról, az állatokról, majd közösen idézik emlékeit az aratásokról. Közben összeáll a sorrend. Első helyen végzett a hatodik banda, melynek Makszi József, Gulyás Mihály és Békeifi László volt a kaszása, Gergely Lászlóné, Folyik Zoltánná és Králik Lászlóné a marokszedője. A régi aratásokat idézték Csorváson. Az aratás, a búza, egyet jelentett és jelent a kenyérrel. A parasztság számára ez adta az egész évi megélhetést. Ha volt mit vágni, ez örömöt adott a kézi aratóknak. A régi aratásokat nem akarják elfelejteni,- ami emberi értéket, példamutatást, kitartást, virtust adott a parasztságnak. Az aratónap keretében felidézték a tova tűnt évtizedeket, ami látványosságban, érdekességben, emberi értékben, azt, ami a kézi aratással kapcsolatos. Mindezt azért, hogy megismerje a ma nemzedéke. Szekeres András Rakják a keresztet Jólesik a pihenő A szerző felvételei