Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

1986. július 7., hétfő o Véget ért az országos tüzoltóverseny Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Szombaton délután Miskol­con a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában plenáris üléssel fejeződött be a XXV. jubileumi közgazdász ván­dorgyűlés. Á Magyar Köz- gazdasági Társaság, a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság, a TIT köz- gazdasági választmánya és annak Borsod megyei szerve­zete által rendezett kétna­pos tanácskozáson több mint 800 vezető közgazdász vi­tatta meg a vállalati maga­tartás és mozgástér témakö­rét, mely az idei vándorgyű­lés gondolata volt. A záró plenáris ülésén a szekciók vezetői számoltak be az üléseken elhangzottak­ról. Ezt követően Csikós- Nagy Béla, a Magyar Köz- dasági Társaság elnöke ösz- szegezte a vándorgyűlés eredményeit. A társaság elnöke a ta­nácskozásról értékelő nyilat­kozatot adott a Magyar Táv­irati Iroda tudósítójának. — A vándorgyűlésen a ma­gyar gazdasági élet, ezen be­lül a vállalati magatartás, üzletpolitika, stratégia és belső mechanizmus vala­mennyi eredményével és gondjával átfogó jelleggel foglalkoztunk. A legfonto­sabbnak tartom, hogy a résztvevők önkritikusan tár­gyalták a gondokat, belső fo­gyatékosságai alapján vizs­gálták a gazdasági növeke­dés új elvi tényezőit. Így olyan közszellem alakult ki a tanácskozás munkájában, amely a kutatómunka és a konkrét munkahelyi tevé­kenység számára rendkívül hasznos. A korábbinál ár­nyaltabban kerültek megfo­galmazásra a vállalati straté­gia és üzletpolitika kérdései. Bebizonyosodott, hogy ezek élesen el nem választható te­rületek. Igaz, hogy a stratégia mindig közép- és hosszú tá­vú célrendszer, az üzletpoli­tika pedig operatív vállalati tevékenység, azonban ma már olyan gyorsan változnak a feltételek, hogy az üzletpo­litika permanensen a straté­gia felülvizsgálatára is kész­teti a vállalatokat. Ez viszont feltételezi az alkalmazkodó készség és az információs rendszer további javítását. — A közgazdászok erőfe­szítésein múlik, hogy milyen gyorsan és milyen módon le­het a gazdaság előrelépésé­ben hasznosítani a vándor- gyűlésen elhangzott ismere­teket. Amit egy ilyen konfe­renciától várni lehet, hogy hozzájáruljon e nagyon bo­nyolult és nehéz kérdések jobb megismeréséhez, a fel­adatok megoldásának segíté­séhez, azt mélységében és tartalmában is teljesítette a miskolci jubileumi vándor- gyűlés. A felvetések, elem­zések feldolgozása, hasznosí­tása a következő hónapok feladata — fejezte be nyilat­kozatát Csikós-Nagy Béla. (Folytatás az 1. oldalról) gye tűzoltóinak; akik az ösz- szetett versenyben legjobban szerepeltek a 12. országos versenyen. Az országos vetélkedőn az állami tűzoltók összetett ver­senyében első lett a BM Tűz­oltókiképző Központ, a má- s'odik helyen végzett a Fővá­rosi Tűzoltó Parancsnokság, míg harmadik a Borsod Me­gyei Tűzoltó Parancsnokság versenyraja. Az egyéni ösz- szetett versenyt Suri István szakaszvezető (tűzoltóki­képző központ) nyerte. Az önkéntes tűzoltók ver­senyében a kategóriák első helyezettjei: a csólyospálosi, a jászszentandrási, a váli (a női és férfiraj is), az ádán- di, a kengyeli, a telekgeren- dási és a nagylózsi tűzoltóra­jok. A vállalati tűzoltók verse­nyét a nyíregyházi Taurus üzem, a Lajta-Hansági Álla­mi Gazdaság, a MüM. 125-ös Szakmunkásképző Intézet (Hajdú-Bihar megye), a Mo­hácsi Farostlemezgyár, a Szolnoki • Centrum Áruház, a Fűrészlemez- és Hordóipari Vállalat, a Pécsi Bőrgyár, valamint a növényolajipari vállalat martfűi gyárának csapata nyerte meg az orszá­gos tűzoltóversenyen. A miniszteri vándorserle­get — amelyet Kamara Já­nos adott át — Szolnok me­gye tűzoltói nyerték: ők sze­repeltek a legjobban a 12. országos versenyen. Harmadfokú vízminőségvédelmi készültség a Körösökön A Körösök vízrendszeré­ben a nyári duzzasztási sze­zonban a kettős hasznosítá­sú és szerves anyaggal erő­sen terhelt vízfolyásokon a nyár végén rendszeres a ví­zi növények, illetve a part menti növényzet felszaporo­dása. Az idén a szokásosnál is melegebb májusi és jú­niusi időjárás következté­ben tömeges méretűvé vált július első napjaira a béka­lencse-k épz ődés. A Hortobágy—Berettyó mezőtúri szakaszán elérte a felszíni borítottság a 80-90 százalékot, a Hármas-Körö­sön a 30-40. a Tiszán pedig 20-30 százalékos fedettség alakult ki. A felgyülemlő, és megvastagodó békalen- csetömeg akadályozza a víz­kivételeket, és másodlagos vízszennyeződés előidézője lehet. A legnagyobb mérté­kű a békalencse termelődé­se a Hortobágy—Berettyó vízgyűjtőjén. Az úszó szennyeződés fel­fogására p vízkormányzási lehetőség kihasználásán túl a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területére júli­us 4-én 14 órakor 3. fokú vízminőségvédelmi készült­séget rendelt el. A szennyeződés felfogá­sára telepített merülőfalak hatására szombatra csök­kent, majd megszűnt a bé- kalencse-utánpótlás a Hár­mas-Körös és a Tisza, a Hortobágy—Berettyó-fő- csatorna torkolati és túrke- vei, valamint a Hármas- Körös szarvasi és bökényi szakaszán. A merülőfalak előtt a folyamatosan fel­gyülemlő uszadék eltávolí­tását megkezdték a vízügyi dolgozók. A szarvasi holtág védelme biztosított a szi- vornyák előtt a július 6-án üzembe helyezett sttabil uszadékfogöó művel. A kettős hasznosítású csa­tornák torkolati szakaszain a békalencse és uszadék visszatartására, annak eltá­volítására a további intéz­kedések folyamatban, van­nak. Az uszadékfogó művek a vízi közlekedést a Hármas- Körösön akadályozzák. A Kövizig gondoskodott ezen művek megfelelő előrejelzé­séről. A vízügyi szakembe­rek ezúton hívják fel a Hár­mas-Körösön résztvevő ví­zitúrázók figyelmét, hogy a felsorolt helyeken — a me­derelzárások miatt — vízi­járműveikkel csak a száraz- földön tudnak továbbhalad­ni. — sz — 4 éÉWBI MUMM . 11 S Bz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres: ■At wm — gépkocsivezetőt — vizsgázott gépészt I — portást — konyhalányt — lakatos, elektroműszerész, villanyszerelő és gépjárműszerelő szakmunkásokat — női segédmunkásokat (főtelep — konzervüzem) — udvaros munkakörbe férfi segédmunkásokat Dinamikusan fejlődő vállalatunk jó kereseti lehetőséggel, kiemelkedő szociálpolitikai ellátással (üzemi étkeztetés, gyermekek óvodai elhelyezése, munkásszállítás) várja a munkára jelentkezőket. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október 6. u. 8. sz. Telefon: 46/125-ös mellék. flratónap Csorváson Jólesik a frissítő a korsóból Kelendő a málc és a görhc, amit Benyovszki Jánosné sütött és kínál (Folytatás az 1. oldalról) sikuk agyagkorsóból hűti magát, mások feltört tenye­rüket fújják. Hiába, nem szokta a cigány lova a szán­tást. S ez a fiatalokra na­gyon is igaz. Többségük a kombájnok világában ismer­kedett meg az aratással. — Nagyon kemény munka volt régen • is az aratás — szólal meg a 75 éves idős Barát Lajos zsűritag, aki maga is dolgozott aratóban­dában. — 1924-ben félré­szesként gyűjtöttem, majd három év múlva én is ka­szás lettem. — Ki volt az első kaszás? — Mindig a bandagazda, a vállalkozó volt elöl. ö diktálta az iramot, úgy is mondhatnám, személyes pél­damutatással járt az élen. Jómagam 1949-ben arattam utoljára — meséli, majd ar­ról beszélgetünk, milyennek kell lennie a kaszának. A kasza kalapálásán sok múlik: gyepvágáshoz lefelé, búza aratásához felfelé kell kala­pálni a kasza élét. Kézbe veszek egy szerszámot, s próbálkozom vele... Bevallom, eredménytelenül. — Egy hét alatt meg lehet tanulni — nevetik el magu­kat a mellettem állók, idét­lenkedésem láttán. — Van néhány ügyes ara­tó — int fejével id. Barát Lajos, a mellettünk lévő parcellába. — Fiatalok, szí­vesen kaszáltam volna velük együtt. Mire a hőség kezd elvisel­hetetlen lenni, az aratók is befejezik munkájukat, kö­vetkezhet . a felszerelések számbavétele, ellenőrzése. A hatos csapat Makszi József bandája. Amikor beszélget­tünk, még nem tudtuk, hogy végül is ők nyerték a ver­senyt. Valamennyien az ál­lattenyésztésben dolgoznak, rendszeresen kaszálnak. Egyik tagjuk munkahelyéről érkezett. — Elletős vagyok a tehe­nészetben, egész éjjel dolgoz­tam, volt egy nehéz ellés:ha nehezen is, de egy 50 kilós gyönyörű bikaborjút segítet­tem a világra — meséli az alig 30 éves Gulyás Mihály. Fáradtan, de nagy lelkese­déssel, szeretettel beszél munkájáról, az állatokról, majd közösen idézik emlé­keit az aratásokról. Közben összeáll a sorrend. Első he­lyen végzett a hatodik ban­da, melynek Makszi József, Gulyás Mihály és Békeifi László volt a kaszása, Ger­gely Lászlóné, Folyik Zol­tánná és Králik Lászlóné a marokszedője. A régi aratásokat idézték Csorváson. Az aratás, a bú­za, egyet jelentett és jelent a kenyérrel. A parasztság számára ez adta az egész évi megélhetést. Ha volt mit vágni, ez örömöt adott a ké­zi aratóknak. A régi aratá­sokat nem akarják elfelejte­ni,- ami emberi értéket, pél­damutatást, kitartást, virtust adott a parasztságnak. Az aratónap keretében felidéz­ték a tova tűnt évtizedeket, ami látványosságban, érde­kességben, emberi értékben, azt, ami a kézi aratással kapcsolatos. Mindezt azért, hogy megismerje a ma nem­zedéke. Szekeres András Rakják a keresztet Jólesik a pihenő A szerző felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents