Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
1986. július 5., szombat o Felnöttnevelök nyári akadémiája Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszkyre és flchimra emlékeznek Megjeleni a Békési Élet 1986 3. szám Ahogyan telnek az évek, úgy nő a tekintélye, és erősödik tartalmi színvonala az iskolai és munkahelyi íel- nőttnevelők nyári akadémiájának. A július 7-től 12-ig tartó, harmadik rendezvény- sorozat hagyományos színhelyén, a békéscsabai iskola- centrumban már a megnyitó ünnepség is színvonalas előadásokat ígér. A Békés Megyei Tanács elnöke, Gyulavári Pál megnyitója után dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osztály- vezetője mond beszédet, s a program ismertetése után pedig dr. Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter szól művelődéspolitikánk aktuális kérdéseiről. Ezt követően dr Soós Pál tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást a művelődéspolitika és a felnőttoktatás kapcsolatáról, különös tekintettel a tömegkommunikáció szerepére és hatására. Délután folytatódik a munkaprogram, amelyen az iskolai és a munkahelyi élet demokratizmusát vitatják meg az akadémia résztvevői. A második napon a szak- szervezetek céljairól, törekvéseiről lesz szó, később pedig több érdekes előadás közül lehet választani: így a hátrányos helyzetű tanulók problémáiról, a felnőttnevelés és a szakszervezet összekapcsolódásáról, a videotechnika alkalmazásáról, valamint a művészeti ízlés formálásáról elhangzó előadások közül. Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik a kedd délutáni fórum, amelyen újságírók részvételével folytatnak eszmecserét a sajtó szerepéről a tanulás, a tudás megszerzésének presztízsnövelésében. Nehéz lenne e több napos, igen sokszínű program minden részletéről tájékoztatást nyújtani e rövid írás keretében, hiszen az előadások többsége csak szűk szakmai réteget érint, de a kellemes szabadidős program, s az ígéretes tudományos, gyakorlati témákat napirendre tűző előadások és viták garanciái a nyári akadémia tartalmas munkájának. (bse) Közművelődési és tudományos folyóiratunk ez évi harmadik számában három tanulmány állít emléket a két neves közéleti személyiségnek: Bajcsy-Zsilinszky Endrének és Achim L. Andrásnak. Borsi József Bajcsy- Zsilinszky Endre gimnáziumi tanulóévei Békéscsabán írt dolgozata érdekes, eddig csak részben ismert anyaggal és fotográfiákkal áll elő, Vida István pedig Bajcsy- Zsilinszky Endre és a Bihar megyei Független Kisgazda- párt megalakulása címmel ad közre tanulmányt. Achim L. Andrásra Fancsovits György tanulmánya, „A munkálkodó nép és a parasztönállóság kérdése” emlékezik. Bizonyára nemcsak a pedagógusokat érdekli Becsei József és Kincses László írása, melyben Békés megyei véleményeket gyűjtenek ösz- sze a pedagógiai innováció kérdésköréből, megállapítva a leglényegesebbet, miszerint „társadalmunk mindennapi gyakorlata igazolja, hogy a megújuláshoz, fejlődéshez nem elegendő a gazdaság modernizálása. Egyéb szférában — így a közoktatás területén is — fejlesztést gyorsító változások szükségesek.” A folyóirat Művelődés-rovatában Zalai György teszi mérlegre a Békési Élet két évtizedét, Hentz Lajos pedig a mezőberényi közgyűjteményt mutatja be írásában. Érdekes olvasmány Szabó Ferenc írása, melyben a mezőtúri helytörténetírásról ad tudósítást, hasonlóan Takács János és Kőszegfalvi György munkája, „A települések közötti munkamegosztás új lehetőségei”. A Tények, dokumentumok, emlékek a Békési Élet egyik legszínvonalasabb rovata. Az új számban Krupa András* ír a mai békéscsabai lakodalomról, Petővári Ágnes pedig a hetvenöt éves Püski Sándor életútját mutatja be Békéstől New Yorkig. Holp József újabb adatokat közöl az endrődi csendőrsortűzről fényképekkel gazdagítva. A Szemle rovat tíz új könyvet recenzál, jó tájékoztatást nyújtva az érdeklődő olvasóknak. A folyóirat 1986/3. számát ezúttal is a Hírek és a Bibliográfia zárja. (s—n) Meghosszabbított ügyfélfogadás a tanácsoknál ü SZOT-üdülök kézikönyve A Békés Megyei Tanács elnökének utasítása szerint a megyei tanácsnál, a megyei szakigazgatási intézményeknél, valamennyi városi, városi jogú nagyközségi és nagyközségi tanácsnál 1986. július 1-től, illetve az első hétfőtől a munkarend a következő: 1. A munkaidő hétfőn 8 órától 18 óráig, keddtől péntekig 8 órától 16 óráig tart. Z. A szerv vezetője meghatározott munkakörökben, illetve különösen indokolt egyedi esetekben — a szakszervezet helyi szervével egyetértésben — az 1. ponttól eltérő munkaidő-beosztást is előírhat. 3. A lakosság ügyeinek intézésére fordított időt csökkenteni nem lehet. Az ügyfélfogadási időt az 1. pontban meghatározott munkarend alapján felül kell vizsgálni, és a lakosság Igényeinek figyelembevételével újra kell szabályozni. Az így megállapított ügyfélfogadási rend a munkarendtől eltérhet, azonban hétfőn valamennyi érintett szervnél 8 órától 18 óráig ügyfélfogadást kell tartani. a nemzetiségi lakosság helyzete Gyulán Gyula több nemzetiségű város. A magyarok mellett évszázadok óta élnek itt románok és németek. A lakosság ma is használja az egyes városrészek hajdani elnevezéseit: Magyarváros, Németváros, Románváros. A város vezető testületéi időről időre értékelik, áttekintik a Gyulán élő nemzetiségi lakosság helyzetét. Legutóbb a Hazafias Népfront városi elnöksége foglalkozott ezzel a kérdéssel. * * * A nemzetiségi lakosság körülményeiről, törekvéseiről, lehetőségeiről és életéről dr. Szigeti Zoltán, a városi tanács általános elnökhelyettese tartott vitaindítót. Egyebek mellett az alábbiakat mondta: — Gyulán a lakosság mintegy 16—20 százaléka nemzetiségi, román, német vagy szlovák anyanyelvű. Élet- és munkakörülményeik, jövedelmi viszonyaik megegyeznek a magyarokéval. A társadalmi-politikai közéletben aktívan részt vesznek. Nemzetiségpolitikai feladataink megvalósításában az oktatás alapvető fontosságú. A nemzetiségi oktatás egyfelől jogos nemzetiségi igényt elégít ki, másrészt biztosítja a nyelv művelését. A kétnyelvűség össztársadalmi érdekünk, hiszen fontos szerepe van a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainkban. Gyulán három óvodában folyik nemzetiségi nyelvoktatás. Ezen kívül a TIT városi szervezete évente tíz német nyelvű tanfolyamot indít a legkisebbeknek. A román tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium jó tárgyi és személyi feltételek között működik, örvendetes, hogy emelkedik az iskola tanulóinak a száma, ami jelzi, hogy egyre szélesebb bázisa van a városban. A gimnáziumi tanulók létszáma a hazai nemzetiségi gimnáziumok között a legmagasabb. Az oktatás színvonalára jellemző, hogy emelkedik a továbbtanulók száma, a jelentkezők mintegy 80 százalékát veszik fel a felsőfokú .tanintézetekbe. Az iskola tudatosan vállalja a magyarországi román folklór megőrzését, a hagyományok ápolását, közkinccsé tételét. Irodalmi színpaduk, tánccsoportjuk, ifjúsági kórusuk rendszeresen szerepel a rádió és tv román nyelvű adásaiban, színvonalas produkciókkal lép fel a különböző fesztiválokon. A német nemzetiségi nyelv oktatása a III. számú általános iskolában, évfolyamonként egy tanulócsoportban folyik. Az iskola német nyelvet tanuló növendékei évente kulturális előadásokon mutatják be dalaikat, táncaikat és játékaikat. A város közművelődési intézményhálózata módszeresen törekszik a nemzetiségi lakosság igényeinek is megfelelni. A Mogyoróssy könyvtár német báziskönyvtári feladatokat is ellát megyénkben. Mintegy ezer német nyelvű könyvvel várják az olvasókat. Az új román iskolában jó lehetőség nyílt a romár bázis- és fiókkönyvtár, .Napvilágot látott egy hasznos kiadvány: a nyaralási főszezon kezdetére a Népszava Kiadó újból megjelentette a SZOT-üdülők Kézikönyvét. Az 1984. évi előző kiadás gyorsan elfogyott. A kiadvány három részre tagolódik. Az általános részben olvashatunk a kedvezményes üdültetés tudnivalóiról, amelyek nemcsak a SZOT-üdülők vendégeire, hanem a vállalati pihenőházak beutaltjaira is vonatkoznak. A következő, hosszabb részben a könyv tájegységenként bemutatja az üdülőhelyeket, ismerteti azok történelmi. illetve az iskolai könyvtár összevonására. Módszertani segítséget nyújtanak 15 román községben működő könyvtárnak, biztosítják a lakosság olvasmányforrását, ellátják szakirodalommal a pedagógusokat és tanulókat. Támogatják a kulturális rendezvényeket, irodalomórákat, író-olvasó találkozókat szerveznek. Az elmúlt időszakban több mint kétszeresére nőtt olvasóink száma. A romár klub folyamatosan működik. Összejöveteleiket az iskolában tartják. A városban német klub is szerveződött. Nyelvgyakorló foglalkozásokat évente tíz alkalommal szerveznek. Az évenként megrendezett, hagyományos román és sváb bálák is a nemzetiségi lakosság összetartozását fejezik ki. * * * A tanácselnök-helyettes végül elmondta, hogy a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége ismét — 1983 után — azzal a kérdéssel fordult a városi tanács vezetőihez, hogy a közintézményeket lássák el kétnyelvű táblákkal és a helységnévtáblák is legyenek két- nyelvűek. Kérte az elnökséget, hogy mondják el véleményüket az elhangzottakról és a felvetésről is. A hozzászólók egyetértettek azzal, hogy a nemzetiségi lakosság életkörülményei valóban megegyeznek a magyarokéval. A városban nem tesznek különbséget nemzetiségi hovatartozás szerint az egyes emberek között. Ezt a választások tapasztalatai is földrajzi, művészettörténeti nevezetességeit. Az üdülőhelyeken felsorolja valamennyi ott működő pihenőház lényeges adatait, elhelyezési, étkeztetési, vendéglátási körülményeit, majd kitér a sportolási, turisztikai és kirándulási lehetőségekre is. A harmadik rész segít eligazodni a gyermeküdültetés, a szakmunkástanuló-hef- utalás, a külföldi turista- és hajóüdültetés, valamint a SZOT Szociálturlsztikai Iror da által szervezett országonr kénti külföldi utak tudnivaf- lói között. . ______li í b izonyítják. Amikor a jelöltekről volt szó, kizárólag az egyes emberek munkahelyi és közösségi munkájáról esett szó. Ebben a nemzetiségi lakosság elöl jár, hiszen a különböző választott testületekbe létszámuknál nagyobb arányban kerültek be. A kétnyelvű intézménynévtáblák bevezetésével egyetértettek az elnökségi tagok, a kétnyelvű helységnévtáblákkal viszont nem. A kétnyelvű helységnévtáblát formálisnak tartanák, mert Gyulának nincs sem román, sem német önálló neve. Azt is támogatnák, ha mondjuk egy román, vagy német nemzetiségű cipész, kereskedő,- vagy iparos cégtábláját kétnyelvű felirattal látná el, vagy a Román-, vagy Németváros utcáiban román, illetve német nyelvű utcanévtáblák lennének. * * * Az elnökségi ülés hangulatát, törekvéseit azt hiszem, hogy legjobban dr. ökrös István hozzászólása tükrözi. A következőket mondta: — Nekünk gyulaiaknak nemzetiségi hovatartozástól függetlenül fel kell lépnünk az asszimiláció ellen. Három évszázada élnek a városban magyarok, románok és németek, meghatározva ezzel a település hangulatát, hagyományait, kultúráját. Nem egy olyan ismerősöm van, aki a háború utáni kitelepítéskor költözött el a városból, de azóta is visszajár, és gyulainak vallja magát. A történelem bebizonyította, hogy a nemzetiségi lakosság csak gazdagította, gyarapította a várost. Vigyáznunk kell etre az értékünkre. Lovász Sándor Szövetkezés — együttműködés M i ad értelmet, célt a szövetkezésnek? A szövetkezeti tagság anyagi, erkölcsi, társadalmi gyarapodásának elősegítése. Lehet, és szükséges is eny- nyire leegyszerűsítve megfogalmazni, emberközelségben kifejezni a boldogulás áhítatától átszőtt felemelkedési gondolatot, melyet hazánkban ugyanúgy, mint a világban, emberek milliói hordoznak mindennapos tettükben, magatartásukban. A szövetkezetekről beszélünk, őket köszöntjük július első vasárnapján, a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával. Hallatlan nagy erőket tömörít soraiba ez a mozgalom. Tavaly még 500 milliós tagságról nyilatkozott az SZNSZ elnöke, s ma már 650 milliós szövetkezőt tartanak nyilván világunk országaiban. A szövetkezetek valamilyen formában az emberiség felével kerülnek kapcsolatba nap mint nap, tehát óriási hatással vannak, lehetnek környezetükre. A fejlődés dinamikája a korábbi évekhez képest felgyorsult, megtöbbszöröződött, így újra és újra egyre nagyobb teret hódít a világban a szövetkezés gondolata, gyakorlata. Hozta ezt a feszítő gazdasági kényszer a monopóliumokkal, konszernekkel szemben álló kisemberek élni akarása, egzisztenciájuk féltése, megőrzése, a fejlődéssel való lépéstartás biztosítása. Mindez a szövetkezeti formában lehetséges a világban, de idehaza sincs ez másként. Bár a szövetkezés a szocializmus keretei között hivatalos rangra emelkedett. Ezt pártkongresszusi dokumentumok deklarálják, kormányprogramok pedig úgy említenek, hogy a gazdasági élet szerves részei, így az állami vállalatokkal azonos megítélésben részesülnek. Mégis, gyakran a fejlődés központi visszafogása, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeinek javulása ellen irányuló, fékező intézkedések tarkítják a vidék társadalmi felemelkedésének útját. Pedig igencsak szükséges lenne a vidéknek, hogy végre túlnőjön a történelem során téves gazdasági és politikai megítélésből mesterségesen táplált és létrehozott társadalmi egyenlőtlenségen. S ha ennek megszüntetéséből a vidék egyetlen szervezett gazdasága kínálja a megoldási lehetőséget, akkor ebbéli gondjaink leküzdésében a szövetkezeti formában lévő lehetőségekre a párt politikájának megvalósítása során jobban kell építeni! A mozgalom, az ország gazdaságáért lelkesen dolgozó három szövetkezeti ágazat teljesítményével szolgált rá erre a bizalomra. Ezt a tel- jesíményt egyaránt vizsgálhatjuk rövid és hosszú távon. Ha messzebb nézünk, láthatjuk — hadd hivatkozzam a legfrissebb tapasztalatokra —, Békésszentandrá- son a 30 évvel ezelőtti időkben a kisgazdaságok hektáronként alig termeltek 400— 600 kiló búzát. A Zalka és a Tessedik Tsz ezt a hozamot szerényen számolva is megtízszerezte! Lehet, hogy máshol a szövetkezet nem ért el ilyen dinamikus növekedést a terméseredmények, vagyis a munka hatékonyságának gyarapításában, de ott, azokban a szövetkezetekben is dicsérendő az a megmásít- hatalan hozamnövekedés, amely révén a búza- és a kukoricaterméssel a világ országainak" élvonalába emelték a magyar gazdaságot. Ugyanez mondható el a hústermelési teljesítményre is. De menjünk tovább. A lakosság ellátása napi és közszükségleti cikkekkel a nagyobb városokban állami eszközökből létrehozott és fenntartott üzletekben oldódik meg. Vidéken a termelő, a nemzeti jövedelmet gyarapító apró falvakban, nagyobb községekben, sőt még a városok egy részében is csak akkor jut hozzá a lakosság ezekhez a cikkekhez, ha saját erejéből szövetkezetei hoz létre, vagy a már működő szövetkezetekhez tagként csatlakozik, vagy annak részjegyét vásárolja, célrészjegyet írat, vagy éppen tagi kölcsönt nyújt. Békés megye kiskereskedelmi forgalmának felét a szövetkezetek szervezik, bonyolítják le. Az ipari szövetkezetek a vidéki foglalkoztatás csaknem egyetlen bázisai. Békés megye egyetlen nagy ipari vállalata 20 ezer dolgozóval, évi 5 milliárd feletti termelési értékkel, s olyan teljesítménymutatókkal, melyek az állami iparénál ^jobbak. De egy nagyon lényeges területen, a tagok anyagi gyarapodásának elősegítésében mindhárom szövetkezeti ágazat a környező megyékhez és az ország átlagához képest elmaradásban van. Vagyis, attól a hátránytól, amely ilyen tekintetben jellemezte a megyét az elmúlt években, a teljesítő képesség alapos növelése ellenére sem sikerült a szövetkezeteknek megszabadulniuk. Sőt, jól teljesítő szövetkezetekben a hátrányos helyzet tovább mélyült. Békés megye szövetkezetei méltatlanok az ilyen bánásmódra. Félő, hogy az állami iparénál nagyobb hatékonysággal dolgozó ipari szövetkezetekből a munkaerő a jobban fizető, kisebb hatékonyságú üzemekbe vándorol. De az is megtörténhet — hiszen ennek számos jelét már »újra látjuk —, hogy a kisebb településeken működő tsz-ek a falusi lakosság foglalkoztatásából nem tudnak olyan részt vállalni, mint korábban. Így az elvándorlás fokozódik, a megye, a szövetkezeti erőfeszítések ellenére nem tudja megállítani a létszámcsökkenés folyamatát. Nehezítik a szövetkezetszervezésű intézmények működését azok a nem szövetkezeti szervek is, melyek különböző előírásokkal gátolják a működés szövetkezeti jellegének megőrzését, tiszteletben tartását, az egyenlő partneri elv érvényesülését. Az utóbbi időben még mindig előfordult, hogy a szövetkezetekről, a szövetkezetek, illetve érdekképviseletük meghallgatása nélkül hoztak döntéseket, vagy az érdekképviseleti szerveket nem vonták be a megye szövetkezeti társadalmát is érintő feladatok megbeszélésébe. Mindezek szöges ellentétben állnak a szövetkezetek létének magas szintű megítélésével, a munkájukhoz nyújtandó politikai, anyagi, erkölcsi támogatással. a szövetkezetek és más szervezetek jó együttműködésének elősegítésével. Az erdő fákból áll össze, mégis néha olyasmiről beszélnek a szövetkezetek, hogy a társadalmi élet bizonyos szintjein dolgozók pontosan a fától nem látják az erdőt. D szövetkezetek élő, köz- megegyezésen alapuló társadalmi szervezetek, melyeket kifejezett cél, vagy célok elérésére hoztak létre emberek, embercsoportok. A mi világunkban kitűzött szövetkezeti célok egybeesnek a társadalom előtt álló feladatokkal, a szocializmus építésével. Talán éppen ezért igényel az élet minden területéről több figyelmességet, törődést az önerőből építkező szövetkezeti forma, hogy jellegét megőrizve, társadalmi céljaink elérésére hatékonyan mozgósíthassa a társadalom nagyobbik felét. Dnpsi Károly
