Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

KIFDMKÁA 1986. július 31., csütörtök INCrUJjMVJ Eltemették Illés Endrét Ar- és pénzügyi intézkedések az állattenyésztés fejlesztésére Gyászolók sokasága kísér­te utolsó útjára a 84 éves korában elhunyt Illés End­rét, a Szépirodalmi Könyv­kiadó igazgatóját szerdán a Farkasréti temetőben. Rava­talánál bíbor párnán helyez­ték el a Kossuth-dijas író kitüntetéseit, amelyeket köz­életi, irodalomszervezői és írói munkásságáért kapott. Illés Endre ravatalánál Köpeczi Béla művelődési mi­niszter mondott beszédet, egyebek között arról szólt: — A magyar szellemi élet olyan kiemlekedő képviselőjétől búcsúzunk, aki egyszerre volt alkotó író, értéket védő kritikus és a szervező mun­kát vállaló kiadó. Az egykori Szepes megye egyik kisközségében, Csütör­tökhelyen született 1902-ben közjegyzői családban. A Pázmány Péter Tudomány- egyetemre iratkozott be, or­vos akart lenni. Soha nem praktizált, de az orvosi tu­dományok mély nyomot hagytak szemléletében, min­dig figyelt az ember és a természet kapcsolataira, az embert mint biológiai lényt is állandóan bonokés alá vette — emlékezett Köpeczi Béla. A húszas évek elejétől mint kritikus és mint tárca­novellák Írója az Est-lapok­nál, a Budapesti Hírlapnál, az Üj Magyarságnál dolgo­zott. A második világháború idején a haladó írók köré­Szerda reggeltől folyama­tosan érkeznek Debrecenbe a 47. kemping-világtalálkozó résztvevői. A találkozót, mint ismeretes, augusztus 1. és 10. között rendezik meg a Debrecen melletti Vekeri-tó- nál levő kempingben, ame­lyet erre az alkalomra tíz­szeresére bővítettek. A Nem­zetközi Camping és Caravan­ning Szövetség harmincnégy tagországából érkező 6400 külföldi és több száz hazai vendég 25 ezer hektáros te­rületen ütheti fel sátrát, il­letve helyezheti el lakóko­csiját. Mindenkinek a tá­borhelyét előre kijelölték, ami rendkívül meggyorsítja az elhelyezkedést. A Debreceni Városi Ta­be vonzódott. 1948 után an­tifasiszta, humanista, a tár­sadalomkritikát is magába foglaló álláspontja sokak számára túl tartózkodó volt. Számára az új lehetősége­ket az 1956 után kibontako­zott fejlődés nyitotta meg. A Szépirodalmi Kiadó­nak előbb irodalmi veze­tőjeként, majd igazgatója­ként a kulturális élet egyik legfontosabb posztján nagy emberi bátorsággal, tisztán­látással, meggyőző erővel részt vállalt a szocialista társadalomépítés megújításá­ban és fejlesztésében, a hu­mánum, az értelem, a mun­ka védelmében. Ebben az időszakban teljesedett ki írói munkássága: sorra jelentek meg novellái, novellásköte- tei, és drámái színpadon vagy könyvben. Sokoldalú és termékeny munkássága nyomán az ér­telem tisztelete, a magas in­tellektuális igény, a kifejezés klasszikus fegyelme emelik Illés Endrét a kortársak fö­lé, s e tulajdonságok meg­testesítőjeként fog élni em­léke műveiben és azoknak az emlékezetében, akik őt is­merték, tisztelték és szeret­ték — mondta végezetül a miniszter. A gyászszertartás végén a kegyelet és az emlékezés ko­szorúival, virágaival borítot­ták Illés Endre sírját. nács, valamint a Magyar Camping és Caravanning Club vezetői szerdán közö­sen ellenőrizték az előkészü­leteket. A 36 bolt — köztük két ABC-áruház — és ven­déglátóhely mindegyike el­készült, közülük több már szerdán fogadta az első ér­kezőket. Van újságospavilon, működik a gázpalacktöltő állomás és az alkalmi posta- hivatal is. Az előkészületek tehát be­fejeződtek, és augusztus 1- jén megkezdődik a kemping­világtalálkozó, amelyet húsz év után másodszor tartanak hazánkban. A találkozó hi­vatalos ünnepi megnyitója augusztus 2-án délután 6 órakor lesz. FVT-ülés Tegnap ülést tartott a Fo­gyasztók Városi Tanácsa Bé­késen. A tanácsi utak álla­potáról és az új parkolók kialakításáról Tarkovács Ist­ván, a tanács műszaki osz­tályának képviselője; a gép­kocsialkatrész-ellátás helyze­téről pedig Kovács Pál, az Áfész Áruház vezetője tájé­koztatta a testületet. Ezután Gyurovits István, az FVT elnöke „A fogyasz­tók kiváló boltja” verseny eddigi eredményeit ismertet­te. Elöljáróban utalt arra, hogy a kereskedelmi tevé­kenységgel kapcsolatban a tapasztalatok egyre kedve­zőbbek. A vásárlók többsége is pozitívan nyilatkozott az árukínálatról és a kiszolgá­lásról. Akadt viszont jó né­hány kisebb üzlet ahol a romlott áruk cseréjére (a szavatosságra) vonatkozó kérdésekre nem válaszoltak. Egy-két helyen szűknek bi­zonyul az eladótér, illetve a raktározás okoz gondokat. A hiánylistán főként olyan termékek szerepeltek, ame­lyekből az ellátási problé­ma nem helyi, hanem orszá­gos jellegű. Ezek közé tarto­zik például a sör, ecet, ka­kaó, fahéj, stb. Több bolt­ban a hús- és töltelékfélék, valamint a pékáru választé­kának bővítését javasolták. Ez lehetővé tenné, hogy az alacsony jövedelműek, a kis­nyugdíjasok olcsóbban vá­sárolhatnának ezekből a ter­mékekből. Egyébként a kö­vetkező felmérésre novem­berben és az utolsóra 1987 januárjában kerül sor, majd az addig összegyűjtött ada­tok, információk, tapasztala­tok alapján értékelik „A fo­gyasztók kiváló boltja” ver­seny eredményeit. A tájékoztató után kérdé­sek, vélemények, javaslatok hangzottak el. Az ülésen részt vett és felszólalt Stei- gervald György, az FMT el­nöke is, aki egyebek között kiemelte, hogy ez a kezde­ményezés Békésről indult el, s 90 bolt nevezett be a ver­senyre. A helyi testület reá­lisan és folyamatosan látja el teendőit. Az észrevételek indokolttá teszik, hogy a fo­gyasztók véleménye tovább­ra is kapjon nagyobb hang­súlyt^ felmérésben. Ugyan- akkór szükséges egyre töb­bet foglalkozni a szállitói magatartással a jövőben. —y—n (Folytatás az 1. oldalról) műszaki-technikai felszerelt­ségének megújítására is. Az emberi tényezőkben rejlő tartalékok feltárásának elő­segítésére folyamatosan javí­tani kell a munkahelyi kö­rülményeket, növelni a dol­gozók szakmai felkészültsé­gét. Az állattenyésztés előtt ál­ló feladatok teljesítése vé­gett gyorsítani kell a tudo­mányos eredmények gyakor­lati hasznosítását, az állat­egészségügyi helyzet javítá­sát. A piac által támasztott minőségi követelményekkel összhangban ki kell alakita- ni a aémesítés, a fajtafenn­tartás és törzstenyésztés új rendszerét. Az állattenyésztési ágaza­tok 1987. évi és a VII. öt­éves tervidőszaki előirányza­tainak megalapozására, a felkészülés és a teljesítés fel­tételeinek javítására, az üze­mi tartalékok feltárásának elősegítésére a kormány 1987. január 1-gyel életbelé­pő központi ár- és pénzügyi szabályozórendszerbeli in­tézkedéseket fogadott el. Ez­zel az élelmiszer-termelő ágazatokban az ár- és sza­bályozási munkák még nem záródtak le, a népgazdasági tervvel összhangban további intézkedések lehetségesek. Az eddigi eldöntött kérdések meghirdetésére, jelenleg az időbeni tájékoztatás, a fel­készülés elősegítése érdeké­ben kerül sor. A vágósertések felvásárlá­si áremelésénél az alapvető cél a minőségi árutermelés ösztönzése. A jobb minőségű vágóállat-termelés érdeké­ben a nagyüzemben előállí­tott osztályos hasított serté­sek, valamint a vágás után minősített I—III. osztályú, s a kistermelők által előállí­Miként a korábbi híradá­sok közölték, július 25-én ki­gyulladt a Fővárosi Tanács Kéthely-Sáripusztai Szociá­lis Otthonának nyugati szár­nya. A tűz továbbterjedését a kiérkező tűzoltók megaka­dályozták. Az otthon 324 la­kóját, köztük 78 fekvőbete­tott sertések ára emelkedik. Ennek megfelelően például az élő állapotban átadott 95 —120 kilogramm közötti vá­gósertések új felvásárlási ára kilónként 42,20 forint, ugyanakkor a nagyüzemben és a kisüzemben egyaránt az I. osztályú vágás után mi­nősített sertések élő súlyra vetített 1987. évi felvásárlási ára kilónként 48 forint, a II. osztályú sertéseké kilón­ként 45,20 forint. A minősé­gi követelményeknek nem megfelelő pigmentált, illetve súlykategórián kívüli vágó­sertések felvásárlási ára nem változik. A felvásárlási árak emelésén felül a jobb fajtaszerkezet, valamint a magasabb követelményeknek eleget tevő úgynevezett „hármasmentes” állományok fokozott ütemű kialakítására külön ösztönzők kerülnek be­vezetésre. A vágómarha-termelés ér­dekeltségének javítására a kifejezetten húshasznú vágó­marha-értékesítés után átla­gosan kilónként 3,60 forint, a tejelő fajták különböző hús­hasznú keresztezései után át­lagosan kilónként 2 forint áremelés érvényesül. A tej- hasznú szarvasmarha-állo­mányból vágásra értékesített állatok felvásárlási ára nem változik. A tejtermelés jöve­delmezőségének szinten tar­tása végett kilónként 0,30 fo­rint, felvásárlásialapár-növe- lésre kerül sor. A vágócsirke felvásárlási ára kilónként 1,50 forinttal emelkedik. A gyapjú felvásárlási ára minőség szerint differenciál­tan átlagosan kilónként 17 forinttal nő. A felvásárlásiár-intézkedé- sekkel egyidejűleg a keve- réktakarmány-gyártás és -forgalmazás érdekeltségé­get sérülés nélkül kimentet­ték és biztonságba helyezték. A tűz következtében — az eddigi becslés szerint — mintegy 23,5 millió forint kár keletkezett. Adatok me­rültek fel arra, hogy az épü­let központifűtés-szerelési munkái során végzett sza­bálytalan hegesztés okozta a nek javítására a fehérjeta­karmányok nagykereskedel­mi és a takarmányok kiske­reskedelmi árrése, a keveré­si díjak, valamint a takar­mánykiegészítők ára emelke­dik. Emiatt — a választék­tól függően — a vásárolt keverék takarmányok ára 2 —3 százalékkal növekszik a takarmány minőségének ja­vításával összhangban. A főbb állattenyésztési ágazatokban, a tejelőtehén- és juhtartáshoz hasonlóan, a sertés- és baromfitartásban is, a hatékonyságot növelő műszaki, technikai színvonal javítására, az állattartó tele­peken, illetve épületeken be­lüli gép- és technológiai be­ruházások 50 százalékos tá­mogatásban részesülnek. A baromfitenyésztés beruházá­sai is mentesülnek a felhal­mozási adó fizetése alól. 1987. január 1-től az állat- tenyésztésben dolgozók kü­lönleges munkakörülményei­nek és kedvezőtlen munka­idő-beosztásának elismerésé­re a szarvasmarha-, sertés- és juhágazatban munkahelyi pótlék kerül bevezetésre. A pótlék kifizetése — megha­tározott mértékig — mente­sül a keresetszabályozó adók alól. A mezőgazdasági kister­melés érdekeltségének javí­tására a kistermelők az ed­digi 150 ezer forinttal szem­ben évi 300 ezer forint árbe­vételhatárig mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól. A juh tartásban, a sertésága­zathoz hasonlóan, adókedvez­mény érvényesül. Továbbra is fennmarad a szarvasmar­hatartás és a tejtermelés adómentessége, valamint a sertés- és baromfitartáshoz nyújtott eddigi kedvezmé­nyek rendszere. tüzet. A hegesztést végző Horváth László 26 éves és a munkálatokat irányító Bedé Gyula 53 éves nagykanizsai lakosokat különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző, gondatlan közveszélyokozás vétségének alapos gyanúja miatt az ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte. A nyomozást a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság foly­atja. Kemping-világtalálkozó előtt Letartóztatták a kéthelyi tűz okozóit Kis pillanatok egy nagy rendezvényről Módosult a vámjogszabály ft gépkocsi-utánfutók kiviteléhez nem kell engedély Huszadik alkalommal ren­dezték meg a múlt hét vé­gén a Szegedi ifjúsági napokat. A három­napos szuperrendezvény va­lósággal felbolygatja az ide­genek forgalmától egyébként is nyüzsgő-kavargó várost. A programokra becslések szerint 40 ezren jöttek el. Húsz éve, csupán a kar­nevál, néhány koncert, kiál­lítás, városnézés és a sza­badtéri játékok előadásai je­lentették a teljes választékot. Akkor még „csak” négyezer vendéget fogadtak az or­szágból. Ma már a város szinte valamennyi kulturális intézménye részt vesz a ren­dezvénysorozatban. A fő szervező és védnök a KISZ Szeged Városi Bizottsága és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Az előkészítés, szervezés már decemberben kezdődik a KISZ-bizottságon. A nagy finisben pedig vagy háromszázan áldozzák éjjü- ket-nappalukat a programok zavartalanságáért. Nagyobb rendzavarásról, botrányról nem hallottam, pedig őszin­tén szólva, vetettem a ke­reszteket, amikor megérkez­tem az ifjúsági találkozó városába. Már a vonaton, pénteken reggel olyan istentelenül dorbézolt egy „szakadt” társaság, hogy nemcsak a kalauz, hanem még én sem éreztem magam biztonságban — a szomszé­dos kocsiban a „tehetségü­ket” bontakoztató ifjú dú- vadoktól. Aztán a városban, parkokban mindenfelé: a nem kimondottan az ápolt- ságukról és vonzó külsejük­től feltűnő, „országos” ele­mek hadai próbálták ellen­súlyozni telepeikkel Szeged városképi szépségeit. A Ká­rász utcán gitározó-éneklő, a Dugonics tér szökőkútja kö­rül beszélgető csoportok, a Tisza-parton sétálók színe­sebb rajai persze már lé­nyegesen jobb érzéssel töl­töttek el. Sok-sok fiatal, ba­ráti társaság, szerelmesek mindem felé — ez Szeged igazi, örökifjú arca. Egy nagy kaleidoszkópnak tetszik a város ilyenkor, ezernyi apró képtöredékkel — de sajnos más „töredékkel” is. A sok, színes emlékkép mellett sajnos felejthetetlen marad néhány, sötétebb pil­lanatfelvétel is, a „csata utáni tájképről”; a szép Ti- sza-part, a kultúra templo­mának, a Móra Múzeumnak a lépcsői, a parkok reggelre ömlesztve voltak söröskupa­kokkal, törött üvegekkel és a szemét változatos nemei­vel. Valósággal siratni való volt a város egyik-másik ré­sze. Ilyenek láttán, akaratla­nul is megkondul az ember­ben a kérdés, hogy helyes-e a léptékeket ilyen nagyra méretezni. És akkor még nem beszéltünk a lerészege- dett toplákok széles sereg­szemléjéről. Mindenképpen több késztetés kellene a fia­talok környezetkímélő haj­lamainak (szemétgyűjtők, feliratok, felügyelet, stb.). Az előző napok „kilengé­sei” után a kegyes időjárású napok kedveztek a zömmel szabad­téri rendezvényeknek. A fő attrakció, a szabadtéri játé­kok Jézus Krisztus szuper­sztár előadásait is jobb szemmel nézték az „égiek”, mint ama bizonyos baljósla­tú főpróbát. A nézők is. A programkínálatban is nyo­masztó volt a mértéktelen mérték. Gondolom, velem együtt sokan tépelődtek az egyszerre futó sok-sok ki­magasló érdekes program között. Természetes, hogy ennyi embert el kell osztani valahogy, de hát úgy van az­zal (mással is...) az ember, hogy ha nem tudja — leg­alább nem izgatja! A több, mint húsz helyszínen zajló programokat egy teljes ko- lumnán lehetne csak felso­rolni. Talán, ha ötödrészét tudta valaki megtekinteni a teljes kínálatnak, nagyon hajszolva a „csatlakozáso­kat”. Sok-sok rockkoncert — nagyszerű zenei csemege volt a hat élvonalbeli gitárost, egy fronton mérkőztető Ex- pressz-show: a Gitárpárbaj. A Dixieland-kocsma — iga­zi szegedi specialitás, a min­dig friss Molnár-dixieland­SZÍN dal. Zene-zene-zene — a countrytól a provencei fran­cia folklórig, furcsa hangu­latok váltakoznak az egyes helyszíneken, a zenékikel együtt. Ahogy a papucsnak sem — a szegedi humornak sincs párja — Nagy Bandó And­rás is letette újabb aduját ezügyben, szegedi utódaival. Bohócság, bábjáték, panto­mim, utcabál, karnevál... — viliódznak tovább az emlé­kek. A karnevál, immár a Tisza-parton, mintha szeré­nyebb lett volna, az előző évekhez képest, de nagyon jó, aktuális ötleteket lát­tunk, néhány telitalálattal: a gazdaság kis és nagy kérdé­seiről, a megújuló KISZ-ről és hát, nagy nemzeti trau­mánkról, a fociról... Kima­gaslóan jól sikerült az első­lemezes együtteseket fellép­tető marathoni Mustra-mű­sor. Játékok — több helyszí­nen, de nem mindenütt ele­gendő ötlettel és eredetiség­gel. Az egyik legemlékezete­sebb játék Hegyi Füstös László Karikatúravezetése volt. Egy kis táblával és kré­tával, kivételes rajzoló szel­lemességével és ötletességé­vel gyermeket és felnőttet egyaránt le tudott kötni és szórakoztatni. Arra tanít, hogy kevéssel is lehet sokat és nagyszerűt. Az egész ifjú­sági találkozóra is érvényes a bölcs mondás, hogy keve­sebb, több lett volna. Pleskonics András A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter módosította a vámszabályok és a vámeljárás egyes intéz­kedéseit. Szeptember 1-től magán- személy — függetlenül attól, hogy ajándékba kapta vagy vásárolta — gépkocsit csak ötévenként hozhat be kül­földről. Kivétel, ha a gép­kocsit arra kijelölt belföldi vállalatnál — például a Konsumex ajándékautó-szol- gálatánál — szerezte be, er­re háromévenként van lehe­tőség. A magyar állampolgárok számos olyan árut hoznak, amely nem vámkezelhető, s előfordul az is, hogy az egyes cikkek után fizetendő vámot a tulajdonos magas­nak találja, ezért annak be­hozataláról lemond. Az ilyen termékeket vámraktárba he­lyezik el, majd onnan érté­kesítik. Az új rendelkezés értelmében az így értékesí­tett áru tulajdonosát az el­adási ár eddigi 50 százaléka helyett a jövőben csak 20 százalék illeti meg. További változás, hogy ezután mennyiségi korlátozás alá esik a kisiparosok, ma­gánkereskedők, képző-, ipar­és fotóművészek részére — feldolgozás, illetve eladás céljára — ajándékba érkező vagy általuk behozott alap­anyag, félkész- és készter­mék. Azok az egyéni munkavál­lalók, akik külföldön dolgoz­nak, az utasforgalomban megállapított személyenkénti 6000 forintos vámkedvez­ményt ezentúl naptári éven­ként csak az első három be­utazáskor vehetik igénybe. A tartósan külföldön élő ma­gyar állampolgárokat a jövő­ben e kedvezmény évenként egyszer, az első beutazáskor illeti meg. További változás, hogy a gépkocsi-utánfutók kivitelé­hez ezentúl nem kell enge­dély. Az említett intézkedések szeptember 1-től lépnek élet­be. A vállalatokat érinti az a változás, hogy augusztus 1- től a külkereskedelmi áru­forgalomban a vámkezelési díj 1 százalékról 2 százalék­ra emelkedik. A részleteket a Magyar Közlöny július 27-i száma tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents