Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-31 / 179. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÜLIUS 31., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XU. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Emelni kell a termelés színvonalát Ar- és pénzügyi intézkedések az állattenyésztés fejlesztésére BÉKÉS MEGYEI Az állattenyésztés előtt álló feladatokat vitatták meg országos értekezleten, szerdán a MÉM-ben. A tanácskozáson ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában foglalkozott az állattenyésztés helyzetével és részletesen ismertette az ágazat fejlesztésére hozott intézkedéseket. 1987. január elsejével ugyanis központi ár- és pénzügyi intézkedések lépnek érvénybe, s ezeket jó előre közük az érdekelt vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetőivel, hogy a gazdálkodó szervezetek a jövő évi tervek megalapozásánál figyelembe vehessék a módosításokat, és számolhassanak azok következményeivel. Az értekezleten felszólalt Szabó István, aki bevezetőben rámutatott: a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés korábbi dinamikus fejlődésében tavaly a megtorpanás jelei mutatkoztak; a termelők szempontjából feltétlenül előnyös új intézkedésektől az várható, hogy — a növekvő érdekeltség nyomán — visszaáll a növekedés korábbi üteme és fokozatosan megoldódnak az állattenyésztés ellentmondásai. A szabályozórendszer módosításán túl azonban arra is szükség van, hogy a termelők, az állattenyésztők is javítsák munkájuk eredményességét. Egyes üzemekben ugyanis, éppen az elmúlt időszakban, lazult a termelés fegyelme és ennek megakadályozására számos helyen nem tették meg kellő időben a szükséges intézkedéseket. Egyebek között a növénytermesztésben mutatkoznak bajok a technológiai fegyelem terén, de az állat- tenyésztés sem mentes az ilyen hibáktól. Ám az is tény, hogy a szigorodó gazdasági föltételek szintén hozzájárultak a teljesítmények visszaeséséhez, mivel csökkent az anyagi érdekeltség az állattenyésztésben. A TOT elnöke vitába szállt azokkal az üzemi vezetőkkel, akik a helyzet megoldásának kulcsát egyes állattenyésztési ágazatok felszámolásában látják. Hangsúlyozta : helytelen ez a gyakorlat. A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztésnek nélkülözhetetlen szerepe van úgy a belföldi ellátásban, mint az exportban. Arra van szükség, hogy a szakemberek, üzemi kollektívák — immár az új lehetőségekkel is élve — fokozatosan emeljék a termelés színvonalát. A TOT elnöke szólt arról is, hogy minden bizonnyal kisebb mértékben éleződtek volna ki az állattenyésztéssel kapcsolatos gondok, ha az elmúlt öt évben két ízben is nem lett volna aszályos az esztendő. Az idén is, sajnos, számolni kell azzal, hogy a szárazság beleszól a hozamok alakulásába, ezért az üzemeknek meg kell tenniük mindent azért, hogy saját területükön is, a lehetőség szerint, mérsékeljék a kieséseket. A Minisztertanács a közelmúltban áttekintette és értékelte az állattenyésztés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az állatállományban és a vágóállat-termelésben az elmúlt évben bekövetkezett visszaesés után az 1986. január 1-gyel bevezetett ár- és egyéb szabályozórendszerbeli intézkedések a kedvezőtlen folyamatokat megállították. A VII. ötéves tervben előirányzott állományfejlesztési, termelésbővítési, hatékonyságnövelési és minőségjavítási célok eléréséhez azonban további komplex üzemi és központi intézkedések szükségesek. Gyorsítani kell a biológiai alapok összehangolt fejlesztését, a technológiai fegyelem javításával csökkenteni kell a felnevelési veszteségeket: Az ágazat jövedelemtermelő képességének növelése, a termelési költségek csökkentése végett javítani kell a takarmányhasznosulást, a fajlagos takarmányfelhasználást. E feladatok megoldásához szükség van az állattartó telepek (Folytatás a 3. oldalon) Több timföld külföldre Műszaki fejlesztés a kisiparban Az Almásfüzitői Timföldgyárból az év eleje óta 161 000 tonna timföldet — a tervezettnél 3000 tonnával többet — szállítottak kohósí- tásra a külföldi megrendelőknek; a teljes mennyiség felét a Szovjetunióba. Az exportkötelezettség teljesítése nagy erőfeszítést kívánt, az év első hónapjaiban ugyanis a vasúti kőcsik hiánya miatt lassult a szállítás üteme. Március óta viszont menetrendszerinti pontossággal érkeznek az üres szerelvények, b így sikerült — sok túlmunka vállalásával — túlteljesíteni az időarányos exporttervet. Az Almásfüzitői Timföldgyár dolgozóinak az év második felében is a szokottnál nagyobb teljesítményt kell nyújtaniuk, hogy teljesíthessék éves exportkötelezettségüket. Nemrégiben kibővített és 1990-ig meghosz- szabbított magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény alapján ugyanis az eddiginél jóval több timföldet exportálnak a magyar üzemekből a Szovjetunióba, s a többlet jelentős részét az Frutta-porta néven új üzlethálózatot alakít ki a Ská- la-Coop — jelentették be a vállalat szerdai sajtótájékoztatóján. A bolthálózat a főváros 267 Vitaminskála — korábban Zöldért — üzlete közül kerül ki. Mint elmondották, ezeknek az üzleteknek a korszerűsítésére a Skála- Coop három év alatt mintegy 150 millió forintot fordít. Az első öt Frutta-porta üzlet augusztus 1-én nyílik, s számuk a hónap végére már 22 lesz. Az exkluzív zöldség-gyümölcs-üzletek már az egységes portálokról, a korszerű belső berenalmásfüzítői gyár szállítja. A megnövekedett feladatokra jellemző, hogy a tavalyi három-négy _ szerelvénnyel szemben havonta 14 vasúti szerelvényt indítanak a szovjet kohókhoz. Itt a magyar- országi timföldet a viszonylag olcsó vízi energia segítségével dolgozzák fel, s alumíniumtömböket szállítanak vissza. A szovjet megrendelők kérésére az eddiginél nagyobb szemcseméretű timföldet állítanak elő; ez kohósítás közben jobban megköti a gázokat, és kevésbé szennyezi a levegőt. A gyár kollektívája gyorsított ütemben, határidő előtt megteremtette az újfajta timföld folyamatos gyártásának feltételeit. Az almásfüzítői gyárban anyagilag is jobban ösztönzik a dolgozókat a termelés fokozására, az exportterv teljesítésére, minden tonna többlet után 150 forinttal növelhetik a béralapot. A pluszpénzt azok a dolgozók kapják, akik munkájukkal közvetlenül befolyásolják a termelés alakulását. dezésekről is felismerhetők, de az áruválaszték is szélesebb, s a zöldségek, gyümölcsök minősége is kifogástalan lesz a Skála vezetőinek ígérete szerint. Az árakat igyekeznek olyan szinten tartani, hogy a vevők viszonylag olcsón juthassanak a friss áruhoz. Ennek érdekében együttműködési szerződést kötöttek a Sárszent- mihályi Állami Gazdasággal, amelynek 11 hektáros üvegházából már eddig is folyamatosan érkezett az olcsóbb paradicsom és uborka a Skála-üzletekbe, esetenként fele annyiért, mint az elmúlt év nyarán. A korábbi fellendülés után az utóbbi időben megtorpant a kisipari műhelyek műszaki fejlesztése, mert viszonylag kevesebb kisiparos vállalja modern gépek, korszerű berendezések beszerzését, üzemeltetését. A KIOSZ-ban — a kisiparosok országos érdekvédelmi szervezetében — elmondták: ennek egyik oka, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások egyre nagyobb hányadát végzik a munka- viszony, illetve a nyugdíj mellett dolgozó mesterek, s ők ritkán vállalkoznak a tőkeigényes, kockázatos befektetésre. Pedig műszaki fejlesztésre a korábbinál több lehetőség nyíük. Az utóbbi időben ugyanis tovább bővül a kisbankok, menedzserirodák hálózata, és mind több pénzintézet nyújt hitelt a kisvállalkozóknak ; szélesedett a pénzintézetek termelőeszközforgalmazása. Az Építőipari Bank Rt például új kezdeményezésként több kisiparos részére közös üzemcsarnokot alakított ki, amelyet bérbe adott a mestereknek. Átalakult a korábbi műszaki fejlesztési alap is, amelyet jogszabály alapján a KIOSZ korábban beruházási célokra hozott létre. A mostani, új pénzügyi alap neve: tartalékalapszámla. Ez ugyancsak a kisiparosok önkéntes befizetéseiből képződik, azonban ebből a szorosan vett beruházásokon túl a kisiparosok az előre nem látható működési zavarok elhárítására is tartalékolhatnak bizonyos összeget. Arra számítanak, hogy így jelentősen megnövekszik a befizetések összege és ezáltal a tavalyinál akár 50 százalékkal is több pénzt fordíthatnak műszaki fejlesztésre. t* Segíti a modern gépek, berendezések beszerzését a kisiparosak importlehetősége is. 1982 óta ugyanis a kisiparosok a tevékenységükhöz szorosan kapcsolódó berendezéseket, eszközöket ötévenként 200 ezer forint értékhatáron belül kedvezményes vámfeltételekkel hozhatják az országba. E lehetőséggel élve tavaly 45 millió forint értékű kisgép érkezett Magyar- országra. Itthon is vásárolhatnak nagy értékű eszközöket, berendezéseket a kisiparosok; ehhez az Országos Takarékpénztár hitelt nyújt részükre. Ily módon tavaly 3700 kisiparos 302 millió forintot vett fel. Ebből főként műszereket, speciális célszerszámokat vásároltak a hitelt kérők. Bár még csak kezdeti eredmények vannak, terjed egyes külföldi gépek bérlete is. A külkereskedelmi vállalatokon keresztül egyre több kisvállalkozó bérel kiváló minőségű külföldi forgácsológépet, speciális szerszámot, műszert, amit aztán később meg is vásárol. Várhatóan a jövőben e forma elterjed, hiszen a kisipar műszaki színvonalának fejlesztése továbbra is fontos feladat, és a gépbérlet ezt jól segíti. A KIOSZ ehhez úgy járul hozzá, hogy igyekszik felkutatni azokat a külföldi partnereket, illetőleg ’ hazai állami vállalatokat, amelyek modern gépekkel, berendezésekkel segíthetik a kisipar műszaki fejlesztését. Emellett olyan bemutatókat rendeznek, ahol mód nyílik a vállalatok és a kisiparosok együttműködésének szorosabbá tételére. így került sor a legutóbb feltaláló kisiparosak kiállítására. Uj Skála-bolthálózat A nyári hónapokban naponta 10—12 ezren keresik fel a Gyulai Várfürdőt. Tegnap is csúcsforgalom volt. Legtöbben a közelmúltban átadott feszített víztükrű, csúszdás medencében hűsöltek Fotó: Szőke Margit Fiatalok vezetőképző táborai A KISZ vezetőképzési programjának jelentős részét a;' nyári hónapokban szervezik: e napokban is több tízezer fiatal vesz részt a vezetőképző táborok munkájában, ahol gyakorlati és elméleti tudásuk fejlesztésével készülnek az őszi akciókra, rendezvényekre. Az aktív mozgalmi élet szezonja a KISZ-ben többnyire az ősz, ekkor a legélénkebb a tagság negyven százalékát kitevő középiskolás, egyetemista és főiskolás fiatal évkezdet utáni tevékenysége az alapszervezetekben. A táborokban a szervezési és nevelési tudnivalók elsajátításán túl a kül- és belpolitikáról is tájékozódnak a fiatalok, mégpedig politikusok, neves szakemberek előadásai, konzultációi alapján, is. A képzés legfőbb célja, hogy a KISZ-vezetők munkájukhoz kellő „muníciót" kapjanak, hogy általános politikai felkészültségük naprakész legyen. A KlSZ-isko- lák munkáját videokészülé- kek segítik, oktató és szórakoztató filmjeiket egymás között cserélik. Több helyen videokamerák „dolgoznak”: felveszik és elemzik a csoportfoglalkozásokat. Előnyösebb importfeltételek — az eladók versenyeztetése A Külkereskedelmi Minisztérium arra ösztönzi az importáló magyar vállalatokat, hogy külföldi vásárlásaiknál a jövőben mindinkább törekedjenek az eladók versenyeztetésére — tájékoztatta Patkó András főosztályvezető az MTI munkatársát. Elmondotta: a nemzetközi kereskedelemben általánossá vált az a gyakorlat, hogy egy-egy nagyobb vásárlás esetén a vevő versenytárgyalást szervez. Az úgynevezett tenderen az egymással versengő eladók a szállítási feltételek javítására, többek között az ár csökkentésére törekednek, s a vásárló kiválaszthatja a számára legelőnyösebb ajánlatot. A magyar vállalatok eddig ritkán szerveztek versenytárgyalást importvásárlásaiknál, elsősorban a magyarországi világbanki beruházásoknál vált általánossá ez a gyakorlat. Az itt szerzett tapasztalatok általában kedvezőek. Éppen ezért a Külkereskedelmi Minisztérium támogatja, hogy a vállalatok beszerzéseiknél versenytárgyaláson válaszszák ki a szállítókat. Kivételt elsősorban a népgazdaság számára stratégiai jelentőségű termékek, illetve azok a cikkek jelentenek, amelyek beszerzését államközi kötelezettségek szabályozzák. Ott sem alkalmazható a tenderezés, ahol azt a vállalatok nemzetközi kötelezettségei nem teszik lehetővé. Minden más területen azonban adott a versenytárgyalás lehetősége. Hitelszerződés új toxikológiai állomásra Toxikológiai kutató-fejlesztő állomás létesítésére kötött hitelszerződést a Nehézvegyipari Kutatóintézet és a Magyar Nemzeti Bank. Az erre vonatkozó dokumentumokat szerdán írták alá Veszprémben. Az új létesítmény kialakítására a finomkémiai program keretében kerül sor. A költség 340 millió forint lesz. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet egyébként 1973-ban kezdte meg a növényvédőszer-toxikoló- giai kutatásokat, erre külön osztályt hoztak létre és kialakították az ehhez szükséges kísérleti állatházakat, növényházakat is. A jelenlegi kapacitás azonban már elmarad az igényektől és így nem tudják kihasználni azokat a lehetőségeket sem, amelyeket a külföldi megrendelések kínálnak. Ugyanakkor a nemzetközi követelményeknek megfelelően tovább kell növelni a kutatások színvonalát, módosítani szerkezetét is. Mindezeket csak egy új, jól felszerelt komplexummal valósíthatják meg. Az új toxikológiai kutatófejlesztő állomás helyét már kijelölték Veszprém határában, s a tereprendezést is megkezdték. Az építést, felszerelést 36 hónapra tervezik, így 1989-ben már ott végezhetik az új növényvédő szerek, gyógyszerek, műtrágyák, élelmiszeripari adalékok, segédanyagok, kozmetikumok és egyéb készítmények toxikológiai vizsgálatát.
