Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
8ÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚLIUS 26., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLI. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Ülést tartott a KNEB Tegnap ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A napirendi témák között szerepelt a tankötelezettségi törvény végrehajtása, s ennek 1978 óta szerzett tapasztalatairól Köpeczi Béla művelődési miniszter tájékoztatta a bizottságot. A KNEB a vizsgálati jelentést és a miniszteri tájékoztatót megvitatta és elfogadta. Az ülés másik fő témájaként jóváhagyták az erdő- és fagazdálkodás helyzetét, fejlesztési feladatait elemző KNEB-vizsgálat programját. Eszerint — a KNEB második félévi munkaterve alapján — 8 megyei és a fővárosi népi ellenőrzési bizottság bevonásával megvizsgálják az erdő- és fagazdálkodás helyzetét, fejlesztési feladatainak összehangoltságát. A vizsgálat kiterjed 9 erdő- gazdaságra, 44 erdőgazdálkodó és fafeldolgozó állami, szövetkezeti gazdaságra, 8 erdőfelügyelőségre. 6 fafeldolgozó vállalatra, továbbá faanyagot nagy tételben felhasználó 13 építőipari egységre. Vizsgálják az állami Hétfőn, július 28-án kezdődik és augusztus 9-ig tart az idei kedvezményes tanszervásár — jelentették be a Piért tegnapi sajtótájékoztatóján. Az akcióra ezúttal a megszokottnál kicsit később kerül sor, de az előző évek tapasztalatai alapján ez az időpont kedvezőbbnek ígérkezik — mondották. A kedvezményes vásár ideje alatt a Piért saját, illetve az iparcikk-vállalatokkal közös üzleteiben — amelyeknek a száma a tavalyi 17- től 30-ra gyarapodott — 30 százalékos kedvezménnyel kínálja a kötelező egységcsomagokat, 20 százalék engedményt ad az iskolatáskák, a tolltartók, a tornazsákok árából. A korábbi évekhez képest bővült az engedményes áruk köre: a nem kötelező, de ajánlott tanszercsomagok is 20 százalékkal olcsóbbak lesznek. irányító szervek tevékenységét is. A téma hátteréhez tartozik, hogy az ország területének 1950-ben 12,5, 1985-ben 17,7 százaléka volt erdő. A jelenlegi 1684 ezer hektár erdőnek csaknem a fele a felszabadulás előtti, 300 ezer hektár a századforduló előtti telepítés. Az ország faalap- anyag-szükségletének 50—60 százaléka származik hazai termelésből, ez az arány azonban — a szakemberek véleménye szerint — tovább növelhető. A vizsgálat a hazai erdőterület mintegy 30 százalékára terjed ki. Az elfogadott program ' alapján szeptemberben kezdődnek a helyszíni vizsgálódások. Ennek során a népi ellenőrök arra keresnek választ, hogyan kapcsolódik az erdővagyonnal való gazdálkodás a hosszú távú népgazdasági érdekekkel. Megvizsgálják, milyen anyagi, műszaki, érdekeltségi tényezők ösztönzik, korlátozzák vagy akadályozzák az üzemeket feladataik ellátásában. Elemzik azt is, hogy az érdekeltségi viszonyok és az ezeket A vállalat kiskereskedelmi partnereinek 15 százalékos árengedményt ad, s ezt növelik meg saját árrésük terhére a forgalmazók. így országosan várhatón mintegy ezer szaküzletben, illetve kultúrcikkboltban lesznek 20—30 százalékkal olcsóbbak az iskolaszerek. A tájékoztatón elmondották azt is, hogy az idén a partnerek közül kevesebben csatlakoztak az engedményes akcióhoz, mint korábban. Különösen a szerződéses vagy jövedelemérdekeltségi formában működő boltok vezetői zárkóztak el, mert az úgynevezett kockázati alap megszűnése óta a vállalatoknak az árrésből kell kikalkulál-' niuk az engedményt, s ez nyereségüket csökkenti. A füzetek és iskolaszerek választéka, a kínálat meny- nyisége és összetétele jobbnak ígérkezik, mint az elközvetítő szabályozórendszer milyen feltételeket teremt rövid és hosszú távon a bővített újratermeléshez, az erdővagyon optimális hasznosításához. A fagazdálkodás vizsgálati tapasztalatairól, a faipari tevékenység fejlesztési lehetőségeiről a KNEB várhatóan a jövő év elején tájékoztatja a kormányzati szerveket. Arról is szó volt a KNEB ülésén, hogy a fővárosban, a XVIII. kerületi népi ellenőrzési bizottsághoz érkezett több közérdekű bejelentés alapján ‘ a népi ellenőrök megvizsgálták a kerület nagyvállalatainál, miként dolgoznak itt egyes vidéki termelőszövetkezetek tagjai. A vizsgálat megállapította, hogy a termelőszövetkezetek lényegében munkaerő-„ke- reskedelemmel” foglalkoznak. Több tsz-ágazat vagy szakcsoport vezetői személyi kapcsolataik révén felvették a vállalati rendelést, majd hirdetéssel, toborzással vagy munkaerő-csábítással igyekeztek előteremteni a szükséges létszámot. Előfordult (Folytatás a 3. oldalon) múlt években. A Piért ígérete szerint a vonalzók és körzők kivételével úgyszólván mindenből kellő meny- nyiség és választék várja a vásárlókat. Nem lesz hiány füzetekből, rajzlapokból, iskolatáskákból, tolltartókból, festékekből, gyurmákból, zsírkrétákból, kézimunkaollókból. Azokból az árucikkekből, amelyekből a hazai gyártók nem tudják az igényeket teljes mértékben kielégíteni, időben importáltak. A Piért az idén igyekszik ott is megteremteni a kedvezményes vásárlási lehetőségeket, ahol erre üzlet hiányában eddig nem volt mód. Ennek érdekében — meghatározott útvonalon — autóbuszban berendezett mozgó üzletet indítanak a főváros ellátatlan területeire — elsősorban a peremkerületi lakótelepekre. Szovjet kiállítók Szegeden A Szegedi Ipari Vásáron az idén két pavilonban állították ki a szovjet testvér- város, Ogyessza 63 vállalatának és szövetkezetének termékeit, amelyekről tegnap Leonyid Svac, a szovjet kiállítás igazgatója, valamint néhány vállalat Képviselője tartott tájékoztatót. A Szegeden is megtekinthető termékek közül kiemelték az Ogyesszai Építőipari Kisgépgyár világszabadalomként ismert „Vakond” nevű pneumatikus vezérlésű, földalattilyuk-fúró berendezését, amellyel az úttestek felbontása nélkül készíthetők el a kábelek, vízvezetékek üregei. A magyar vízmű- és csatornaépítő vállalatok élénken érdeklődnek a berendezés iránt, amely elnyerte a vásárigazgatóság különdíját. Az elismerést Zsótér Mihály, a vásár igazgatója a sajtótájékoztató alkalmával adta át. Ugyancsak vásárdíjat .kapott a Hűtőgép Termelési Egyesülés égési és fagyási sebkezelő orvosi készüléke, az épülethidraulika- gyár energiatakarékos hősugárzó készüléke, a Medlabor- technika Termelési Egyesülés több orvosegészségügyi műszere. A szovjet kiállítók elmondották, hogy a bemutatott gépeik, műszereik, egyéb termékeik 60 százaléka újdonság. A cipő- és konfekcióipar termékeit pénteken két ogyesszai divatház folyamatos divatbemutatóján is láthatták a vásár látogatói. Egyébként a teljes vásári kollekciót átadják a magyar Kon- zumexnek, s az áruk többségét a szegedi Centrum Áruházban a vásár befejezése után meg is vásárolhatják a szegediek Korszerűsítik a közvilágítást A közvilágítás korszerűsítésére ötéves kutatási-fejlesztési programot dolgozott ki az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet (ENERGIAFELÜGYELET). A két szakaszban megvalósuló fejlesztési programban 15 kutatóintézet, illetve vállalati kutató- csoport vesz részt. A már kifejlesztett, valamint a jövőben kifejlesztendő világítási berendezésekkel megteremtik a lehetőségét annak, hogy az áramszolgáltató vállalatok a közutak mentén a legkorszerűbb fényforrásokat szereljék fel. Számítások szerint az új berendezések, mindenekelőtt a hagyományosnál 8—9-szer nagyobb fényhasznosítású nátrium- lámpák alkalmazásával hazánk közvilágításának villa- mosenergia-fogyasztását csaknem a felére lehet csökkenteni. Jelenleg a közterületeken elhelyezett fényforrások évente 4000 órát üzemelnek, s 650 ezer megawattóra elektromos áramot fogyasztanak. A kutatási-fejlesztési programban létrehozott energia- takarékos berendezésekkel 280 ezer megawattóra villamos energiát, vagyis 1,1 milliárd forintos villanyszámlát lehet megtakarítani. A Tipustervező Intézet — Gerő Balázs építész — tervei alapján Budapesten, a XX. kerületben, a Szentlőrinci úton új lakótelep terveit készítette el. A beépítési tervről elkészült modellt az Építéstudományi Intézet légtechnikai tagozatának szélcsatornájában sorozatvizsgálatoknak vetik alá. A tervező kérésére többek között megvizsgálják a talajszinti széljárást, a szellőzést, valamint különböző hőveszteségeket az alacsony, magas tetős beépítési változatnál (MTI-fotó: Balaton József — KS) Rövidesen kezdődik a kedvezményes tanszervásár fcr ......................................................................., • ____ N agyméretű kőfogó forgódobok készülnek a Gyulai Vasipari Szövetkezetben a Szolnoki Cukorgyárnak Fotó: Béla Ottó Nem inasok A most végzett szakmunkástanulók közül vajon hányán maradnak választott szakmájuknál, s hányám a szakmát oktató vállalatnál, lényegében első munkahelyükön? Az eddigi tapasztalatok szerint két-három év alatt a végzősök több mint fele hagyja ott az oktatást vállaló munkahelyet, s közülük sokan tanult szakmájuknak is hátat fordítanak. Sok minden van emögött, és nem feltétlenül csak a munkahelyhez való hűtlenség. A szakmunkásképzőkbe történő „beiskolázás” alapja a vállalatok által évenként bejelentett. — és a tanácsok által úgy-ahogy összehangolt — létszámigény. Ez persze egyrészt jóval meghaladja a demográfiailag lehetséges és a középfokú képzés szerkezete által meghatározott korlátokat. Másrészt a létszámigények és a mögöttük meghúzódó szakmastruktúra többnyire már nem érvényes akkor, amikor az iskola a végzős diákokat az útjukra bocsátja. A szakmánkénti — általános és területi — el-- helyezkedési igények és lehetőségek még középtávon sem prognosztizálhatók, nem hogy hosszabb időszakra, lévén, hogy ehlusz nincsenek megbízható infortnációk. Ez nemcsak az alkalmi jellegű beiskolázási módszerek konzerválásához vezet, de egyszerűen lehetetlenné teszi az iskolák szakmai szerkezetének szükség szerinti — a munkáltatók igényeihez igazodó — rugalmas változtatását is. A tanulók tehát nem a tudatos és többé-kevésbé meg- j bízható tervezés — és a2 ehhez igazodó sokkal tudató- I sabb és szakszerűbb pályaorientáció — eredményeként I kerülnek az iskolába. Ez önmagában is oka lehet annak, I hogy „menet közben” sokan meggondolják magukat; vagy a végzés után röviddel pályamódosításra kényszerülnek. (A szakmunkásképzőkben 20 százalék körüli a lemorzsolódási arány, és semmi vigaszt nem jelent, hogy az általános iskolákban is 10, a középiskolákban pedig 15 százalék körüli. Nem mellesleg, a termelő vállalatoknál dogozó 25-29 éves korú fizikai dolgozók 34 százalékának nincs sem szakképzettsége, se középfokú végzettsége, s megállíthatatlanul emelkedik a még általános iskolát sem végzettek száma. E műveltségi és szaktudásbeli hiányok pótlása sem jószerével csakis a vállalatok gondja- baja.) A tanulók 85 százaléka a termelő munkahelyeken — és csak részben a tanműhelyekben — sajátítja el a szakma gyakorlati tudnivalóit. Ez azt is jelenti, hogy a tanműhelyhálózat szélesítése elsősorban vállalati pénzből történik, és a finanszírozók — befektetéseik ellentételeként — úgymond gyorsan hasznosítható eredményekre törekszenek. Számukra nem az a fontos, hogy (esetleg egyébként sem létező) gazdálkodási és fejlesztési stratégiájukhoz igazodó, sokoldalúan használható szakmunkásutánpótlást neveljenek fel; sokkal inkább az, hogy a náluk tanuló diákokat mihamarabb produktív munkára foghassák. Ez ügyben fura kettősség jellemzi a vállalati magatartást. Egyfelől: a tanműhelyi termeléssel 80 százalékban értékesíthető termékekhez jutnak; másfelől pedig a vállalatok nagy részénél nem élnek azzal a törvényes lehetőséggel, hogy a végzős tanulókat — a szokásos bérezéssel — olyan munkahelyeken foglalkoztassák, ahol majd a szakmunkásvizsga után dolgoznának. S ami a legfurcsább, a régi inas- vagy tanoncidőkre emlékeztető gyakorlat, hogy a műhelyek világába bejutó szakmunkástanuló mindenekelőtt takarító, reggeli- és tízóraibeszerző, küldönc és fullajtár, jó esetben is csak segédmunkás... Mindez a munkahelyen kijelölt oktatók felügyeletével és szemet hunyó jóváhagyásával történik, mert számukra végül is oly mindegy, hogy a rájuk bízott tanulók mit és hogyan csinálnak. Többségük teljesítménybérben dolgozik, tehát se idejük, se energiájuk az oktatásra, mi több: a munkára nevelésre sem. Így aztán nem csoda, hogy a pályakezdő szakmunká- | sok nagy többsége az oklevél átvétele és a munkába állás után csak 3-4 év múlva sajátíthatja el a munkavégzéshez nélkülözhetetlen legfontosabb tudnivalókat, gyakorlati készséget és jártasságot. Már aki elsajátítja. Mert nagyon sokan — s főleg a szakközépiskolát végzettek — meg sem várják, hogy a valódi és a munkáltatók számára is reményteljes pályakezdőkké váljanak. Annyi sok reform, a szakmunkásképzés megújításával kapcsolatos annyi törekvés és próbálkozás után — itt tartunk . .. Vértes Csaba
