Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

1986. július 25., péntek NÉPÚJSÁG TELEX Nem katonai kísérletről volt szó • MOSZKVA Moszkvai sajtóértekezlet Csernobilrél Szegő Ágnes belgrádi levele A meteorológusok doyenje A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszter­helyettesei július 24-én Moszkvában munkatalálko­zót tartottak, amelyen véle­ményt cseréltek a dél-afri­kai térség helyzetéről, s ez­zel összefüggésben az ENSZ- közgyűlés Namíbiával foglal­kozó rendkívüli ülésszakára való felkészülésről. A talál­kozón magyar részről Barity Miklós külügyminiszter-he­lyettes vett részt. • MADRID Felipe González, akit a spanyol parlament szerdán este ismét miniszterelnökké választott, csütörtökön letet­te g hivatali esküt János Ká­roly király előtt. A kormányprogramban a miniszterelnök a Közös Pi­accal való fokozott együtt­működést helyezte kilátásba, de síkraszállt a szocialista országokkal fenntartott kap­csolatok fejlesztéséért is. Ki­jelentette, hogy Spanyolor­szág nem fogja engedélyezni területén atom-, vegyi vagy bakteorológiai fegyver tele­pítését. Gazdasági téren szi­gorú takarékosságot, alacso­nyabb inflációt és korszerű­sítést ígért. • WASHINGTON Szívműtétet hajtottak vég­re csütörtökön reggel New Yorkban Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkáron. A főtitkár a hét elején lemond­ta egy tervezett útját szív­panaszai miatt, s kivizsgá­lásra vonult be a kórházba. Az orvosok az azonnali mű­tét mellett döntöttek. A mű­tét során az elzáródott koro­naeret iktatták ki. A kórház egyelőre nem adott ki rész­letes jelentést Pérez de Cuel­lar állapotáról, de a műtétet sikeresnek minősítették. • SAN JÓSÉ Costa Rica, miután évekig tagadta, most elismerte, hogy területéről kiindulva nicaraguai ellenforradalmá­rok határprovokációkat haj­tanak végre Nicaragua el­len. Egyúttal bejelentették, hogy kiutasítják a legutób­bi incidens felelőseit. Hernan Garron, a köz- biztonsági ügyek minisztere közölte, hogy július 4-én az ország területén tartózkodó ellenforradalmárok provo­káltak összetűzést Costa Ri­ca és Nicaragua határvidé­kén. San Jóséban minded­dig Nicaraguát tették fele­lőssé a két ország határvi­dékén lezajlott határinci­densekért, ami jelentősen megterhelte a két ország vi­szonyát. A Szovjetunió augusztus közepén a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség (IAEA) rendelkezésére bocsátja a csernobili szerencsétlenség részleteit ismertető jelentést — közölte csütörtöki moszk­vai sajtóértekezletén Genna- gyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium sajtófő­osztályának vezetője. Geraszimov utalt arra, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága részletesen meg­vitatta a kormánybizottság jelentését, s már befejezésé­hez közeledik az* IAEA elé terjesztendő több száz olda­las dokumentum kidolgozása. A súlyos balesetet okozó éj­szakai kísérlet céljáról né­hány újabb műszaki részle­Néhány órás villámlátoga­tást tett szerdán este Was­hingtonban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter. Amerikai kol­légáját, George Shultz-ot tá­jékoztatta Moszkvában foly­tatott tárgyalásairól, s egy­ben kifejtette a bonni állás­pontot Reagan Mihail Gor- bacsovhoz intézendő válasz­levele tervezetéről. Mint je­lentettük, a washingtoni kormány néhány napon be­lül el kívánja juttatni a szovjet vezető legutóbbi üze­netére adandó válaszát Moszkvába, s erről konzul­tációt folytat szövetségesei­vel. Genscher és , Shultz megbeszéléséről nem adtak ki érdemleges tájékoztatást, washingtoni körökben azon­ban úgy tudják, hogy Bonn — ahogy azt a nyugatnémet kormány szóvivője korábban kijelentette — „kompro­misszumos megoldást” java­solt Reagannak. A The New York Times úgy értesült, hogy Reagan „kompromisszumos” javasla­ta szerint Washington haj­landó kötelezni magát arra, hogy „öt-hét évig” nem te­lepít az űrbe rakétaelhárító fegyvereket és fegyverrend­szereket, de ennek fejében azt követeli, hogy a fegyve­tet is megemlített: a há­romezres fordulatszámú tur­bógenerátor leállításával azt próbálták a gyakorlatban el­lenőrizni, hogy a lendület, a kinetikus energia képes-e még 40—45 percig biztosíta­ni az erőmű áramellátását, a szivattyúk működtetését (en­nek áramszünetek idején len­ne értelme, amíg nem kap­csol be a tartalék áramfor­rás). Vagyis közönséges mű­szaki kísérletről van szó, nem pedig katonairól, mint azt egyes nyugati sajtóorgá­numok állították. Nem a kí­sérlet maga, hanem a biz­tonsági előírások megszegé­se. a nem megfelelő előké­szítés vezetett balesethez — jelentette ki. rek összetevőit kipróbálhas­sa. A Salt—I. szerződés bizo­nyos laboratóriumi kísérlete­ket lehetővé tesz, s ezt a Szovjetunió új javaslata is tudomásul veszi, de amerikai értelmezés szerint a kísérle­tekhez hozzátartozik a ki­próbálás is. A lap megemlíti azt a ko­rábbi, meg nem erősített ér­tesülését is, hogy a válasz összefüggésbe hozza majd a nukleáris fegyverkísérleteket a hadászati támadó fegyve­rek számának jelentős csök­kentésével. James Abrahamson tábor­nok, az űrfegyverkezési program — SDI — igazgató­ja a CBS televíziós hálózat­nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a csapás­mérő űrfegyverek telepítése legkorábban a kilencvenes évek második felében kez­dődhetne meg — vagyis nem szükséges külön kötele­zettséget vállalni a telepítés eltiltására. Abrahamson azt mondotta, hogy a kongresz- szusnak és az akkori elnök­nek majd 1992-ben kell dön­tenie arról, egyáltalán meg­kezdjék-e a tapasztalatok alapján az „űrvédelmi” rendszer kiépítését, így az ilyen fegyverek telepítése legfeljebb csak tíz év múl- . va kezdődhetne meg. A szóvivő ugyanakkor egy­értelműen cáfolta azokat a nyugati híreszteléseket, hogy a csernobili szerencsétlenség okait kivizsgáló, a következ­mények korlátozására és fel­számolására létrehozott kor­mánybizottság vezetőjét, Bo­risz Scserbina miniszterel­nök-helyettest leváltották volna, vagy valamilyen be­tegségben szenvedne. Gera­szimov magyarázata értel­mében a rotációs rendszer­ben váltják egymást a hely­színen a kormánybizottság tagjai — általában miniszter­elnök-helyettesek — s jelen­leg Vlagyimir Guszev mi­niszterelnök-helyettes tartóz­kodik Csernobil térségében. Bob Geldof tiszteletbeli lovag II. Erzsébet királynő csütör­tökön délután a Buckingham palotátban tiszteletbeli lovaggá ütötte Bob Geldof ír származá­sú énekest, az afrikai éhezők megsegítésére szervezett nagy nemzetközi összefogás ihletőjét, a Live Aid-hangversenyek, a Band Aid-mozgalom, a „Ver­senyfutás az idővel” világmére­tű jótékony célú futóverseny szervezőjét. önmagában az is rendkívüli, hogy külföldi lovagi címet ka­pott, az pedig egyenesen példa nélkül áll, hogy maga az ural­kodó nyújtotta át a kitüntetést Geldofnak, aki az ír Köztársa­ság állampolgára. Eredetileg ar­ról volt szó, hogy Sir Geoffrey Howe kezéből veszi át tisztelet­beli lovagi címét, de a művész erre nem volt hajlandó. Mint kiderült, a királynő szívesen vállalta a nemzetközi hírű mű­vész-aktivista kitüntetését. — Apróság, jelképes méltány­lása ez a kitüntetés annak a nagy munkának, amit ön vég­zett — mondotta II. Erzsébet Geldofnak, aki, mivel lovagi címe csak tiszteletbeli, nem vi­selheti majd a Sir Bob nevet. — Könnyebb volt az egész szervezőmunkát elvégezni, mint ebbe az öltönybe belebújni — válaszolta Geldof. A művész ugyanis ezúttal nem farmerben és ingujjban, hanem az ilyen alkalmakkor előírt öltözékben jelent meg. Az ezerfontos öltönyt egyébként egy rangos Bond street! kirá­lyi szállító, a Gieves and Haw- kes úri divatcég ajándékozta Bob Geldofnak. Tűz a müncheni Löwenbräukellerben Bonn kompromisszumos megoldást javasol Reagannak Régi közmondás: ha az időjárást megváltoztatni nem tud- jvk, akkor legalább beszéljünk róla. Így tettem, amikor Belgrádból felhívtam telefonon Borisz Koljcsickit, az amatőr meteorológust, akinek időjárási előrejelzéseit évről évre, hó­napról hónapra nemcsak Jugoszláviában, hanem Európa- szerte sokan izgatottan várják, mert — mint mondja •—prog­nózisainak 75 százaléka már hosszú idő óta beválik. Másfél évvel ezelőtt költözött le az Adria partjára, Split- be. Azelőtt Belgrád elővárosában, Zimonyban élt. 86 éves, nyugdíjas, és erejének teljében amatőr meteorológusként to­vábbra is lázasan dolgozik. Ukrajnában született, a második világháború után került a Vajdaságba, ahol egy magyar szár­mazású lányt vett el feleségül. Fia, Vlagyimir — a munká­ban segítőtársa, (ő rajzolja az időjárási grafikonokat) — ki­válóan beszél magyarul. Az idösebp Koljcsicki a telefonban kissé türelmetlen, de azért érződik rajta, hogy büszkeséggel tölti el, amikor mun­kája felől érdeklődnek. Valójában csak 17 évvel ezelőtt, 1969-ben készítette el első időjárási jóslatát. De az adatokat, amelyek munkájához nélkülözhetetlenek, már jóval koráb­ban kezdte el gyűjtögetni. Módszere az, hogy statisztikai szá­mítások alapján következtet az elkövetkező négy hónap idő­járására. Az elmúlt ötven év statisztikai adatait katalogizálta, de munkája a statisztikai számításokon kívül még nagyon sok­rétű. Vizsgálja például a napkitörési tevékenységet, a nap- kitörések erőssége ugyanis nagymértékben befolyásolja az időjárás alakulását. A széljárásról és a csapadékmennyiség­ről is adatokat vezet hosszú évekre visszamenőleg. Tudni kell — mondja —, hogy az előrejelzéshez nélkülözhetetlenek a régi idők adatai. Hozzáteszi, hogy tapasztalatai szerint az idő­járás nem ismétli önmagát, erre nem lehet építeni a prog­nóziskészítésnél, legfeljebb arra, hogy például a szélsősége­sen meleg tavaszi időjárás egy szélsőségesen hideg téli be­köszöntőt vonhat maga után. Az idén májusban például a hőmérő higanyszála elérte a 25 Celsius-fokot, így bizton lehet számítani arra, hogy a tél (de legalábbis a kezdete) szélsőségesen hideg lesz. Előrejelzései főleg Belgrádra és annak környékére vonat­koznak. A legmegbízhatóbb jelentéseket Zágráb és Belgrád környékéről adja) de Nyugat-Szerbiára és a Vajdaságra vo­natkozóan is meglehetősen biztos adatokkal szolgálhat. Elő­fordul azonban, hogy például Dalmáciában, Splitben érdek­lődnek nála, milyen lesz a következő hónapok időjárása? Ilyen esetekben a korrekciós kódot is rendelkezésre bocsát­ja. Tehát az általa korábban már megjósolt időjárási ada­tokhoz mindig a kód szerinti plusz, vagy mínusz értéket kell hozzáadni. (Télen például a spliti előrejelzéshez a belgrádi­hoz képest plusz tíz fokot kell hozzáadni.) Hasonlóan jár el más megrendelők esetében is: Ausztriából és Nyugat-Német- országból is sokan*felkeresik, sőt egyszer egy szovjet hajó­zási társaság rendelt nála időjárási előrejelzést. A jugoszlá­viai, zágrábi és a belgrádi obszervatórium is használja ada­tait. Sokszor fordulnak hozzá tanácsért, bár neki nincs sem­milyen tudományos fokozata. Megnyugtató választ ad arra a kérdésemre, hogy szerinte milyen mértékben befolyásolják az időjárás alakulását az atomrobbantási kísérletek? A kísérleti robbantások erőssége — mondja — messze nem éri el a napkitörések erősségi fo­kát, tehát az időjárást nem tudják nagymértékben befolyá­solni. Az időjárás szeszélyeiről, a hirtelen bekövetkező szél­sőséges változásokról tömören csak annyit mond: most ilyen szakaszban vagyunk. Biztatásul hozzáteszi: két-három év múlva majd egy kevésbé változékony időjárás köszönt be. Végül elmondja, hogy a következő négy hónapra szóló me­teorológiai jelzéseit augusztus közepén teszi közzé, annyit azonban a magyar olvasóknak elárul, hogy a nyár továbbra is meleg és esős lesz, s kedvezni fog a mezőgazdaságnak. A legmelegebb napok azonban szeptember 1. és 10. között vár­hatók. Ekkor a higanyszál akár 38 fokig is felszökhet. Az enyhe ősz október 25-től az első téli fenyegetésbe megy át. Ekkor a hőmérséklet a fagypont alá süllyed, és havazás is lehetséges. Ez a kellemetlen lehűlés azonban csak néhány napig tart majd, és viszonylag enyhébb novemberre számít­hatunk. Az igazi tél december második felére várható. Vihar az arab világban • GONDON A brit arisztokrácia szí- ne-java és rengeteg külföl­di meghívott vett részt szerdán este azon az eskü­vői partin, amelyet András herceg és Sarah Ferguson esküvője alkalmából tartot­tak a híres londoni Claridge Hotel liliomokkal és rózsák­kal feldíszített báltermében. Bár az ünnepeltek már megkezdték nászutukat, tá­vollétük láthatóan nem za­varta a királyi család többi tagját és az ötszáz vendé­get — köztük Nancy Rea­gant, az amerikai elnök fe­leségét, Károly Gusztáv svéd királyt és a monacói nagy­herceg fiát, Albert herceget —, akik a riporterek, fény­képészek és tv-kamerák hiá­nyát kihasználva egészen hajnalig mulatoztak. • WOODS HOLE Az Egyesült Államok ha­ditengerészetének két tiszt­je merült le szerdán a Ti­tanic roncsaihoz, hogy gya­korolják a kutatásban fősze­repet játszó távirányítású fényképező robot kezelését. Az eddig tudósok által hasz­nált mini tengeralattjárón ezúttal csak a két katona­tiszt dolgozott. Mint koráb­ban hírül adtuk, a luxus­hajó roncsainak kutatását nagyrészt a haditengerészet finanszírozta. Csütörtök hajnalban tűz ütött ki a világhírű münche­ni Löwenbräukeller söröző­ben, a bajor főváros társa­sági életének egyik fontos központjában. Az elharapózó lángok hatására beomlott a díszterem mennyezete, s et­től leszakadt a tető. A tüzet 120 tűzoltónak vé­gül sikerült eloltani. Két sze­mély megsebesült. Nem is­meretes, mi okozta a tüzet. A nyugatnémet rendőrség a vizsgálat első eredményei alapján feltételezi, hogy gyújtogatás történt. Az anya­gi kárt is több millióra be­csülik. Mint Münchenben sajtóér­tekezleten közölték, a gyúj­togatások az utóbbi időben aggasztó mértéket öltöttek a bajor főváros térségében. Csak 1985 júniusától 1986 jú­liusáig 343 gyújtogatást álla­pítottak meg. Ez kétszer any- nyi, mint az előző év hason­ló időszakában. A kárt tízmillió márkára becsülik. Oltás közben ketten megsérültek Aligha kétséges, hogy Bush amerikai alelnök egy különösen viharos politikai időpontban indul el ma kö­zel-keleti útjára. A vihart a i\ét legváratlanabb esemé­nye váltotta ki: Peresz iz­raeli kormányfő marokkói tárgyalása. Köztudott, hogy az arab területeket megszállva tartó Izraelt az arab világban máig ellenségnek tekintik. Ezért a legtöbb országban árulásnak tartják azt. ha arab vezetők tárgyalni ül­nek le izraeli kormánypoli­tikusokkal. Emlékezetes, hogy ezt először Szadat egyiptomi államfő kockáz­tatta meg a hetvenes évek végén, s tette nyomán or­szága sok-sok évre — töb- bé-kevésibé máig is tartóan — elszigetelődött az arab világ legnagyobb részétől. Egyiptom azonban, a meg­békélést hirdetve, azóta is tartja magát az akkor meg­kezdett politikához, amely­nek következménye volt a Camp David-i különbéke. Ezt idézik fel a mostani marokkói tárgyalások, ame­lyek vihart kavartak fel az arab államok körében. Ebbe a viharba érkezik először Egyiptomba az ame­rikai alelnök. Érthetően fel­tűnik az időbeli egybeesés. Hiszen közismertek az ame­rikai szándékok, hogy a Közel-Kelet néhány kon­zervatívabb vezetésű, de nagy befolyású országának közreműködésével tovább lökdösse a régen megfenek­lett Camp David-i szekeret. Tehát az Izraellel való fo­kozatos megbékélés eszmé­jét és gyakorlatát kell ápol­nia Bushnak is. Az alelnök Egyiptomban, Jordániában és Izraelben nyilván annak az útját egyengeti majd, hogy isimét összetákoljanak — immár nem csupán egyetlen arab állam részvételével — egy amerikai ihletésű kompro­misszumot. Ez a valójában soha nem egységes arab vi­lág kettészakadásával fenye­getne. Nem bánnák ezt Washingtonban, ha a leg­fontosabb országok kiállná­nak egy ilyen különbéke terve mellett. Csakhogy er­re még az ókonzervatív Sza- úd-Arábia sem volt hajlan­dó, s Jordánia is eléggé ódzkodik. A Reagan-kormány azon­ban alighanem bízik a poli­tikai meggyúrás sikerében. Hiszen mégiscsak meggyőz­ték már például Marokkót, s ez precedens. Könnyen meglehet azonban, hogy a tiltakozás és ellenkezés vi­hara az arab világban olyan erőssé válik a közeljövőben, hogy nemcsak Bush misz- szióját teszi lehetetlenné, hanem esetleg az Izraellel kacérkodókat is visszaret­tenti. Avar Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents