Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-25 / 174. szám
NÉPÚJSÁG 1986. július 25.. péntek fl „kisleány” társat keres Július 1-től a Békéscsaba és Vidéke Áfész leányvállalataként működik az újkígyósi élelmiszerfeldolgozó. Gj- kígyós, Szabadkígyós, Csanádapáca, Gábortelep, Puszta- ottlaka, Gerendás, Csorvás, Telekgerendás és Békéscsaba szabad munkaerőire szervezett szövetkezeti vállalkozás vezetése különböző belső átrendezéssel két fő termelési irányra mozgósította a „kisleány” erőit. A piaci igények változása miatt abbahagyták a baromfi darabolását, s a munkaerőt a mortadellabél készítésére és zöldség, gomba tartósítására állították át. Kicsi az üzem, így napokon belül az átállás minden előkészítésével végeztek. Ezután a munkaerő jelentős részét a hegyes, erős paprika tartósítására mozgósították. Eredménnyel. Számításaik szerint az idén másfél-1,6 millió üveg, garantáltan házi ízesítésű savanyúságot készítenek a tavalyi félmillióval szemben, melyre a Skála országos egyedi forgalmazásra szerződött. A mikor a szerződést kötötték, meglepődtek a Skála magatartásán: „Csak ennyi?” „Nekünk évente 5-6 millió 1 1-es üvegbe tartósított, házi ízesítésű savanyúságra lenne szükségünk! Ha vállalják, kössünk boltot.” — hallatszott az ajánlat. Nem okozna különösebb gondot a megbízás vállalása, ha mindenből négyszer annyival rendelkezne az aprócska üzem, mint ami ezekben a hónapokban van. Így történt, hogy a fiatal leányvállalat, most pénzes társat keres. Kereken 50 millió forintra lenne szüksége, hogy a termelőrészt és az üzemi infrastruktúrát hozzáigazítsa ezekhez az igényekhez. Nem lesz könnyű. De bizakodásra az üzem eddigi jó működése adja az alapot. Néhány évvel ezelőtt még alig ötvenen dolgoztak itt. Most csak a bélragasztó üzemben 210-en, a zöldségtartósítóban pedig kétszáznál is többen. Négyszer ennyi az 800. Kimondani is sok, de miért ne épüljön, terebélyesedjen ez a kisüzem középméretűvé? Ez két tényezőtől, bocsánat, háromtól függ. A leányvállalat fejlesztéséhez társuló partner pénztárcájától, a munkaerőellátottságtól és nem utolsósorban a nyersanyagtermő bázis bővíthetőségének lehetőségétől. A negyedik, a legfontosabb tényező, a piac, a Skála útján adott, igényli a garantáltan házi ízesítésű savanyúságot. Hát kérem, itt az ajánlat, a jó ajánlat lehetősége. Meg kellene fogni az isten lábát, hiszen a technológia tökéletesítése után is 600-700 új munkaerő biztos foglalkoztatására nyílna lehetőség a mára kialakult körzetben. Igen, de ki társulna a „leányzóval”? Meg kellene kínálni vele a Skálát — mondják a kígyósiak —, mivel az árura egyedül ő tart igényt, ö lenne a legjobb partner, hiszen olyan információk birtokában van, melyekkel a távolabbi évtizedek mélységéig látja az üzlet lehetőségét. A Skálára ilyen értelemben is építeniük kellene, csak ne lassan, mert forrásait, kegyeit esetleg másnak kínálja. D. K. Pusztaföldvár VII. ötéves terve Pusztaföldváron, a VII. ötéves terv időszakára a következő két nagy célt tűzték ki: a meglevő intézményhálózat színvonalas működése, valamint a község közüzemi vízellátásának megteremtése. A település vízellátását a jelenlegi közkutak — lévén elavulófélben — már nem biztosítják. Ugyanakkor az építési telkek középmélyfúrású kútjainak közegészségügyi ellenőrzése nem megoldott. Szakmai vélemény szerint a vízadó rétegekből ivóvizet nyerni tisztítás, gáztalanítás nélkül veszélyes lehet. Mindenképpen indokolt és szükséges tehát a vízrfiű megépítése. s ehhez vízműtársulat létrehozása. A megyei tanács és a vízügyi igazgatóság tervében 6,6, illetve 4 millió forint támogatás szerepel Pusztaföldvár vízellátására. A település további komoly terve az idősek napköziotthonának létrehozása. Az intézményre egyre nagyobb szükség van, hiszen sok idős ember él itt, s közöttük betegesek, egyedülállóak. A tervezet szerint az öregek napközije 30 személyes lesz. S az idősek után a gyermekekről: az új általános iskola tetőtérbeépítésével válik teljessé a faluban az oktatási intézményhálózat. A település jövőjét érintő feladat a község egyszerűsített rendezési tervének elkészítése. A község gázellátását szolgáló elosztó vezetékek építését utcatársulás formájában lehet megvalósítani, a tanácsnak ugyanis erre pénze nincs. A tervek, a kivitelezés megrendelése és a pénzügyi lebonyolítás természetesen a tanács feladata,_ ám a vezetékek építéséhez a lakosság önerejére van szükség-. T. I. Víztisztítás a Hortobágy- Berettyón Folyik a Hortobágy-Be- rettyó megtisztítása. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság emberei eddig 5 ezer köbméter békalencsét termeltek ki. Nehezíti munkájukat, hogy a partra kitett zöldanyag feláztatja a talajt, és a gépek süllyednek, megcsúsznak. Ahogy Pálinkás Lajos, a vízügyi igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke elmondta, normális időjárási viszonyok mellett augusztusban jelentkezik nagyobb mennyiségben a békalencse, de az idén a nagy meleg hatására hamarabb adott munkát ennek kitermelése. A merülőfalat ellenőrzik Megfesizítik a merülőfalat, hogy gép alá kerülhessen Kotrógép emeli partra a békalencsét Béla Ottó felvételei Kádár János Nográd megyében (Folytatás az 1. oldalról) gél dolgozik. Köszönhető ez a fegyelmezett munkának és fa korszerű, intenzív termesztési technológiák alkalmazásának. Kádár János elismeréssel szólt a szövetkezet gazdálkodásáról, hasznosnak ítélte a melléküzemágak létrehozását, hiszen ezzel munkaalkalmat és jobb megélhetést teremtettek dolgozóiknak. Karancslapujtőről Salgótarjánba visszatérve a megyei pártbizottságon aktívaértekezlettel folytatódott a program. A vendégeket és a meghívottakat — a megye párt-, állami és tömegszervezeti tisztségviselőit, több vállalat és termelőszövetkezet vezetőjét, a munkások, a tsz-dolgozók, az értelmiségiek képviselőit — Géczi János köszöntötte, majd részletes tájékoztatást adott az időszerű tennivalókról. Bevezetőben leszögezte: a megyében a politikai helyzet kiegyensúlyozott, az emberek jelentős része megérti, hogy a feladatok elvégzéséhez a korábbi teljesítmények már nem elegendőek, szervezettebb, fegyelmezettebb munkára van szükség a célok eléréséhez, az egyéni boldoguláshoz. Szólt a közvéleményt foglalkoztató néhány kérdésről is, egyebek között arról, hogy áz emberek egyetértését kiváltó kongresszusi célok megvalósítása — főként a gazdaság területén — nem halad kellő ütemben. A jelen feladatairól szólva kiemelte : a saját erőt és a nélkülözhetetlen állami támogatás lehetőségeit nagyobb tervszerűséggel, tudatossággal, a magasabb igényeknek megfelelően kell hasznosítani. A tervek valóra váltásához elengedhetetlen, hogy javuljon a szervezettség, a munkafegyelem, nagyobb ösztönzést, megbecsülést kapjon a jobb teljesítmény. Végezetül a megye mintegy hu- szonkétezer párttagjának mozgalmi munkájáról, erkölcsi és politikai helyzetéről adott számot. Ezután többen — a társadalmi munkamegosztás szinte valamennyi területét képviselve — nyilvánítottak véleményt. Nagy Pál Máté, a nógrádi szénbányák dolgozója a bányászok élet- és munkakörülményeiről, a szénkitermelés korábbi visszafejlesztésének máig érezhető hatásairól beszélt. Varga László, a Salgótarjáni Síküveggyár mérnöke az üvegipari beruházások jelentőségét hangoztatta, örömmel állapítva meg, hogy a fejlesztések eredményeként megteremtődtek a korszerű, energiatakarékos üveggyártás hazai feltételei. Nógrád megye mezőgazdaságáról, az ágazatban dolgozók körülményeinek javulásáról festett képet Witter Csaba, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Nógrád megye VII. választókerületének országgyűlési képviselője. Juhász András, a megyei KISZ-bizottság első titkára az ifjúsági mozgalom kongresszusa utáni feladatokról beszélt. Hugyecz Andrásáé, az 1007 lelket számláló, nemzetiségek lakta Vanyarc község tanácselnöke a kistelepülésen élők sajátos gondjairól szólt. Kojnok Nándor, a megyei könyvtár igazgatója, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke az értelmiségiek közéleti szerepvállalásának jelentőségéről fejtette ki nézeteit. A pártaktíván Kádár János is szót kért. A párt főtitkára elöljáróban a Központi Bizottság és a maga nevében köszöntötte az aktíva résztvevőit, s az általuk képviselt kollektívákat, Nógrád népét. Megköszönte az egész napos programot, amely jó alkalmat adott a megye eredményeinek és gondjainak megismerésére, s méltatta a végbement jó irányú változásokat. Kiemelte, hogy ennek az országrésznek a dolgozói mindig aktív részesei voltak a munkásmozgalomnak, • segítői, támogatói a szocialista eszme megvalósításának. Kádár János ezek után az ország időszerű belpolitikai kérdéseiről szólva rámutatott: eredményeink — egyebek között a nógrádi tapasztalatok is — bizonyítják, hogy nincs igazuk azoknak, akik kétségbe vonják terveink megvalósíthatóságát, fejlődésünket, távlatainkat. Rendelkezünk a szocialista fejlődés olyan reális programjaival, mint a XIII. kongresszus határozata és a VII. ötéves terv. Azért kell dolgoznunk, hogy ezekből jó munkával minél többet és minél jobb színvonalon tudjunk megvalósítani, s hasznosítsuk meglévő erőforrásainkat. Ennek érdekében meg kell tanulnunk még jobban gazdálkodni. Alapvető követelmény a hatékony termelőmunka, mert csakis ez teremtheti meg a bővülő fogyasztás feltételeit. Nekünk — hangoztatta — mindig elsősorban a termelés növelésére kell törekednünk, mert ettől függ, hogy mit lehet elosztani. De a jó gazdálkodáshoz az is hozzátartozik, hogy mindenki úgy törődjön a köz javával, úgy takarékoskodjon anyaggal és energiával, mint a sajátjával, s tartsa kötelességének, hogy teljes munkaidejét fegyelmezett munkával töltse. E feladatok végrehajtásáért jobban kell dolgozniuk a központi irányítószerveknek. De sok múlik a vállalatokon is, hiszen nagyobb önállóságuk szélesebb döntési lehetőségeket biztosít számukra. Változnia kell a gazdaság kérdéseivel kapcsolatos társadalmi magatartásnak, szemléletnek is. E tekintetben fontos teendőik vannak a pártszervezeteknek éppúgy, mint a szakszervezeteknek, vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. S minél hamarabb következik be a várt pozitív irányú változás, annál gyorsabban jutunk előre gazdasági tennivalóink végrehajtásában is. Az alkotó munkának még korántsem használtuk ki minden tartalékát. A párt, a kormány politikáját — ahogy ez nap mint nap tapasztalható — a magyar nép helyesli, terveinkkel általános az egyetértés. Ám az elképzelések, a tervek önmaguktól nem valósulnak meg. Tenni, dolgozni kell értük, s ki kell állni politikánk mellett. A pártszervezetek sokat tehetnek azért, hogy szélesedjen politikánk tömegbázisa, javuljon a közerkölcs, terjedjen a munka szerinti differenciált bérezés, vagyis aki többet és jobban dolgozik, az többet is kapjon. Sarkalatos elvünk a teljes és hatékony foglalkoztatottság. A munkaerőre ott van szükség, ahol az a gazdaságban a legjobban kamatozik. Vannak jól dolgozó nagy kollektíváink, ám azt még el kell érnünk, hogy éppen ezek a nagyobb egységek tudjanak jobban fizetni és így vonzzák magukhoz a jó munkásokat. Az emberek a megtermelt javak igazságos elosztását kívánják — joggal. Erre a lehetőség megvan. Meg kell akadályozni az esetleges visszaéléseket, vissza kell szorítani a nyerészkedőket, azokat, akik kibúvókat keresnek a törvény alól. Vannak egyéb jól hasznosítható erőforrásaink is, így együttműködésünk a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Külpolitikai kérdésekről szólva Kádár János méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresz- szusának jelentőségét. Rámutatott árra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai következetesen lépnek fel a fegyverkezési hajsza megállítása, a leszerelés előmozdítása, a feszültség csökkentése érdekében, s erre vonatkozóan a reális javaslatok i egész- sorát terjesztették elő. Ebben a széles körű nemzet- ! közi tevékenységben — zárta beszédét az MSZMP főtitkára — hazánk is aktívan ' részt vesz, a párt és a kormány mindent megtesz azért, hogy népünk békében élvezhesse szocialista alkotómunkájának eredményeit. A közvetlen hangulatú aktívaértekezlet után Kádár János elköszönt a vendéglátóktól; a párt főtitkára az esti órákban visszautazott Budapestre. Kedvezi a Budapesti Hitelbank tevékenysége Kedvezőek az első és jelenleg még egyetlen kereskedelmi jelleggel működő pénzintézetünk, a Budapesti Hitelbank tevékenységének eddigi tapasztalatai. A több mint másfél éve működő pénzintézet számottevően növelte hazai partnereinek körét, új vállalkozásokba kapcsolódott be, s mindezek eredményeként az idei első félévben a múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva megduplázta nyereségét. A pénzintézet a budapesti tanácsi vállalatok, ipari és kereskedelmi szövetkezetek, közüzemi vállalatok és kisvállalatok bankszámláit vezeti, betéteit gyűjti, s partnereinek száma ma már megközelíti az ezret. A bank, amikor dönt a kölcsönről, elsősorban az adott ügylet jövedelmezőségét vizsgálja. A Budapesti Hitelbank tovább bővítette vállalkozási tevékenységét, az elmúlt fél év során mintegy 1,4 milliárd forintot fordított erre a célra. Részt vett jövedelmező, többnyire exportfejlesztő vállalkozások anyagi támogatásában. Különböző termelőberendezéseket, többek között szerszámgépeket, számítógépeket vásárolt, s ezeket kölcsönbérleti szerződés alapján átadta a vállalatoknak, szövetkezeteknek termelési kapacitásaik bővítésére. A vállalkozási tevékenység új formájaként bevezette a követelések vásárlását. A kisszövetkezetek és más szervezetek is számos olyan vállalatnak szállítanak rendszeresen, amelyek nem tudnak időben fizetni. A késedelem a „kispénzű” szövetkezeteknek komoly gondot okoz. Ennek áthidalására a bank a követeléseket megvásárolja, kifizeti a tartozást, levonva abból a késedelem időtartamára felszámított kamatot. Így partnerei gyorsan hozzájutnak a pénzükhöz, a követelés behajtása pedig a bank gondja. A Budapesti Hitelbank is -bekapcsolódott a kötvények adásvételébe. A kereskedelmi bank számára ugyanis alapvető, hogy forrásainak minél nagyobb hányadát jövedelmezően befektesse. Ugyanakkor a napi fizetőképesség fenntartása is elengedhetetlen. E két követelménynek felel meg a kötvény; a banki betétnél magasabb kamatot biztosít, ugyanakkor könnyen pénzzé tehető. A Budapesti Hitelbank a partner pénzintézetekkel is fejleszti együttműködését. Elsőként a budapesti székhelyű Citibankkal úgynevezett bankközi rövid lejáratú likviditási betétek forgalmának megszervezéséről kötött szerződést. Ez a megállapodás lehetőséget nyújt a szabad banki pénzforrások rövid idejű lekötésére, másrészt biztosíték arra, hogy időleges pénzzavar esetén az együttműködő pénzintézetek kisegítik egymást. A Budapesti Hitelbank hasonló megállapodást kötött az Állami Fejlesztési Bankkal és az Általános Vállalkozási Bank Rt- vel is. Ezek a megállapodások egyben a bankközi pénzpiac kialakulásának kezdeti lépéseit is jelenthetik.
