Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

NÉPÚJSÁG

1986, július 24., csütörtök

Hz első félévi munkavédelmi helyzetről

Beszélgetés Varga István főfelügyelővel

Elmúlt 1986 első féléve, a Békés Megyei Munkavédelmi Felügyelőség ismét számvetést készített a megye munkavédelmi helyzetéről, az üzemi balesetek, valamint a kiesett munkanapok számának alakulásáról, és azok okairól. Megállapította, hogy az előző év hasonló időszakához képest örvendetes volt a javulás. Lényegesen kevesebb üzemi baleset fordult elő, és csökkent a kiesett munkanapok száma. Erről

beszélgettünk Varga István főfelügyelővel, a felügyelőség vezetőjével, aki nevezetőben elmondta, hogy az idei első félévben 2042-en szenvedtek 3 napon túl gyógyuló balesetet, ami mintegy 300-zal kevesebb a tavalyi első félévihez képest. Csökkent az úti üzemi balesetek száma is. A javulás főként a mezőgazdaságban, ezen belül a termelőszövetkezetekben mutatkozott meg leginkább, ami a munkafegyelem erősödését és a jobb szakmai felkészültséget jelzi.

— Beszéljünk először a halálos végű üzemi balesetekről!

— Tavaly hasonló időszakban 11, az idén pedig 7 volt. A 7-ből 5 közlekedés közben történt, ami arra figyelmezteti a vezetőket, hogy a megelőzésre nagyobb gondot fordítsanak. Hadd mondjam még el, hogy egy halálos üzemi balesetet állatok támadása, egyet pedig áramütés okozott.

— Hány csonkulásos baleset fordult elő?

— Tizenhat. Ezek közül a legtöbb a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, egy- egy az építőiparban, a vas- és fémiparban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátóiparban. A baj rendszerint anyagmozgatás közben vagy megmunkáló gépnél történt.

— Milyen súlyosak voltak az üzemi balesetek?

— A felügyelőség által nyilvántartott adatok szerint a súlyosságuk általában csökkent. Ennek tulajdonítható, hogy az első félévben a kiesett munkanapok száma — az 1985 hasonló időszakához képest — 12 ezerrel kevesebb volt. A sérülések tehát kevesebb szenvedéssel jártak, csökkent az emberek keresetkiesése, és nagymértékben csökkent a vállalatok termeléskiesése.

— Hogyan tudja a felügyelőség befolyásolni az üzemi balesetek alakulását?

— Mi természetesen arra törekszünk, hogy csökkenjen

az üzemi balesetek száma, javuljanak a munka- és egészségügyi viszonyok. Ezért rendszeresen tartunk' olyan ellenőrzéseket, amelyek a balesetek közvetlen megelőzését szolgálják. Az első félévben többek között a karbantartásra vonatkozó munkavédelmi követelmények végrehajtását 26, a munka- védelem fejlesztésének tervezését, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását 25, a faipari gépek és berendezések biztonságtechnikáját 33, az elektromosság biztonságtechnikáját 24 gazdálkodó szervnél vizsgáltuk meg.

— Milyen jellegű ellenőrzéseket tartottak még?

— Főbb feladatainkat éves programban és féléves munkatervben határoztuk meg. Csak néhányat említek ezek közül. A munkavédelmi felügyelők az első félévben 845 alkalommal hajtottak végre ellenőrzést. Ennek során 3487 intézkedést kezdeményeztek, melyek közül szabálytalan és veszélyes üzemeltetés miatt 133 esetben függesztették fel egy-egy termelőberende- zés működtetését, közvetlen veszély vagy alkalmasság hiánya miatt 56 dolgozót tiltottak el a munkától. A munkavédelmi előírások megszegőivel szemben 127 esetben kellett szabálysértési eljárást lefolytatni, melyek közül 25 figyelmeztetéssel, a többi bírságolással zárult. Fegyelmi eljárást 14, bűnvádi eljárást egy személy ellen kellett indítani.

Több esetben vizsgáltuk a gázpalackok használatát, a magasban történő munkavégzést, ,egy-egy létesítmény technológiai dokumentumainak a meglétét, tartalmát és az előírások megtartását. Megtartottuk csaknem 1600 dolgozó alkoholtesztes vizsgálatát.

— Említette, hogy a munkavédelmi helyzet az első félévben az előző időszakhoz képest javult. Valóban örvendetes dolog. De annak mit sem számít, akinek mondjuk a kezét levágta a gép, és a feleségének sem, akit értesítenek, hogy a férjét a mentők a baleseti sebészetre szállították. Még tragikusabb, ha a férj vagy a feleség haláláról kell értesíteni a családot.

— Igen, a javuló helyzet nem tehet senkit sem elbiza- kodottá. Mi, akik már sok tragédiát láttunk, ennek tudatában folytatjuk a munkánkat. További eredmény azonban csak akkor érhető el, ha a megyei politikai, állami és társadalmi szervek ezután is támogatják a munkavédelem ügyét. A gazdálkodó szervezetek érzik a munkavédelmi helyzet javításával kapcsolatos felelősséget, és érdekeik egybeesnek- a mi törekvéseinkkel. Bízunk tehát abban, hogy közös erővel és akarattal tovább tudjuk csökkenteni a balesetek és a kiesett - munkanapok számát — fejezte be a beszélgetést Varga István.

Pásztor Béla

Egy arc a határból

n dinnyekertész

Medgyesbodzás határában bekerített dirinyeterület vonja magára az utazó figyelmét. A fóliakerítés mögött két apró kutya szaladgál idegesen. Majd távolról jön a gazda, Bódi János, s így már beléphetünk a zárt területre. Világos színű lakókocsi, mellette kis házikó és körös körül műanyag ládák sorakoznak a napraforgóval borított területrészen. Távolabb egy pótkocsin hatalmas víztartály áll. Az alacsony termetű, szikár dinnyés így beszél az ideérkezésük körülményeiről:

— Heves megyéből, Hort- ról jöttünk ide, dinnyésnek Medgvesbodzásra, az Egyetértés Tsz-be. Nagyon szeretem ezt a munkát, már 34. éve folytatom. Azt is lehet mondani, hogy kissé belefáradtam a sok csavargásba az elmúlt három évtizedben, hiszen Miskolctól Bajáig jártuk az országot. Most a családommal vagyunk itt négyen. Már tizedik esztendeje járok vissza Békés megyébe, korábban Nagykamaráson és Gyulaváriban is részes vállalkozó voltam.

— Mikor kezdték itt Med- gyesbodzáson a munkát, s milyenek a terméskilátások?

— Március elsején érkeztünk ide, s palántaneveléssel kezdtük a munkát. Ez a legfontosabb művelet az egész technológiában. Egy közeli, korábban sertéstelepnek

használt majorban, fólia alatt, melegtalpon állítottuk elő a palántát. Ilyenkor reggeltől estig megállás nélkül dolgoztunk a fiamékkal. Bizony esténként nagyon figyelni kellett a szélre, nehogy megbontsa a fóliát, mert akkor oda az egész munkánk gyümölcse. Ezt a 12 hektáros területet a tsz gépeivel munkálták el, s mi pedig a saját kezünk erejével folytatjuk a termesztést. Hogy milyenek a terméskilátások? Nos, úgy tűnik, hogy egy jó közepes év lesz az idei. Az első kötés már megtörtént, s ha a mostani csapadékos időjárás után naposra fordul az idő, bízhatunk a második kötésben is. Most itt körös körül Szigetcsépi, Charleston és Szentesi csíkos fajtákat termesztünk.

— Mennyi a haszna a dinnyekertésznek ezen az üzleten, hogyan oldja meg az értékesítést?

— A bevétel 60 százalékát a tsz kapja, s a fennmaradó 40 százalék a miénk. Az értékesítés már kissé nehézkesebb, jönnek ide a magán- kereskedők is. Emellett a tsz és az áfész boltjaiba szállítjuk az árut. A feleségem most is oda van egy szállítmánnyal Kunágotán. Sajnos, a kétnapos esőzés miatt nem tudjuk szedni a dinnyét, mert nagy a sár. Van egy Zsigulim, meg aztán nemrégen vásároltam egy Arót, hogy könnyebb legyen a szállítás.

— Ügy hallottam, hogy egyre többen hagyják abba ezt a hagyományos, régi szakmát a hevesi dinnyések

közül. Mi erről a véleménye, s hogyan képzeli el a jövőjét?

— Már 58 éves vagyok. A fiam is követ ebben az egész embert kívánó szakmában. Azt mondhatom, hogy szinte a véremben van a dinnye szeretete. Még két évem van a nyugdíjig, s aztán, ha az egészség engedi, akkor kisebb területen vállalkozók majd a termesztésre. Sajnos, egyre többen hagyják abba egyébként nálunk, Horton is a régiek közül a dinnyetermesztést. Közel van Budapest, s inkább a fiatalabbak oda járnak dolgozni. Nem nagyon vállalják már a maiak ezt a sok-sok. reggeltől késő estig tartó megpróbáltatást. Ha befejeződik a szezon, akkor otthon fűrészeléssel keresem meg a kenyeremet. míg a fiam a szomszédos Ikladra jár át télen az ipari műszergyárba dolgozni.

Időközben megérkezik Sodor Gyula, a Medgyesbodzá- si Egyetértés Tsz mezőőre, aki éppen a nyulakat próbálta elijeszteni a dinnyétől.

— Ma nem találtam egyetlen tapsifülest sem a területen, de tegnap reggel jó néhány megrágott dinnyével találkoztam. A terület fóliával körülkerített, ennek ellenére beugranak a nyuszik.

— Befejezésül még egy kérdés: a dinnyés szereti-e ezt a kedvelt gyümölcsöt?

— Nézze, én már 15 éve nem ettem egyetlen dinnyét sem. Így aztán nem is tudom megállapítani, hogy most milyen minőségű, mennyire ízletes ez a gyümölcs. Reggelente tejet iszom, s aztán jön mellé a kolbász és a szalonna — mondja búcsúzóul, és elindul a táblára.

(verasztó)

Közigazgatási kísérlet Békéscsaba Vili. kerületében — Gerlán

Békéscsaba Város Tanácsa 1986. július 4-i ülésén hozott határozatot a város VIII. kerületében, Gerlán kibővített hatáskörű tanácstagi csoport létrehozásáról. A gerlai tanácstagi csoport kísérleti jelleggel elöljáró ság- szerűen működik. A tanács- rendelet indoklása többek mellett a következőket tartalmazza: a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzata leszögezi: a tanács a kerületek sajátosságaira való tekintettel az ott élő lakosság érdekeinek hatékonyabb képviseletére kerületi elöljáróságot létesíthet.

Napjainkban Békéscsaba VIII. kerületében. Gerlán négy tanácsi választókerület van. A négy tanácstag a városi tanács testületében a kerület érdekeit képviseli. A tanácstagok ezt a szerepüket összességében megfelelően betöltik. Ugyanakkor a jelenlegi körülmények között nem tudják minden tekintetben pótolni a korábbi önálló gerlai tanácsot. Az „önkormányzat-nélküliség” érzelmi gondokat vetett föl.

A városi tanács rendelete rögzítette a kibővített hatáskörű tanácstagi csoport feladatait, teendőit: a tanácstagi csoportnak elsősorban a lakóhelyi közélet szervezése és a lakosság megfelelő tájékoztatása lesz a feladata.

Bizonyos kérdésekben gyakorlatilag önállóan dönthetnek. így például a rendelkezésükre bocsájtott szociális és gyámügyi segélyek elosztásában, a piacon az árusítás idejének meghatározásában. Beszámolót, tájékoztatást kérhetnek a nem tanácsi szervek a lakosság szükségleteit kielégítő szolgáltatásairól, ellenőrizhetik tevékenységüket. Felhívhatják a nem tanácsi szervek figyelmét a fogyatékosságok megszüntetésére, tevékenységük fejlesztésére, és javaslatot tehetnek felelősségre vonásra is. A tanácstagi csoport ösz- szehívhat „falugyűlést”, a kerületet érintő bármely ügyben javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

A kibővített hatáskörű tanácstagi csoport egyetértési jogkört kapott egyebek mellett a kereskedelmi és vendéglátó üzemek nyitva tartásuk rendjének meghatározására, ha az üzemeltető által bejelentett nyitva tartási rend ütközik a lakosság többségének érdekeivel, és ha a jogszabályi előírások alól felmentést kér az üzemeltető. A csoport egyetértése szükséges az állami, szövetkezeti üzemeltetésű kereskedelmi és vendéglátó üzletek megszüntetésére is.

Az elöljáróságszerűen működő gerlai tanácstagi csoport véleményezési jogkörében többek között szerepel a gyermekintézmények ifjúsági felelősei által tett javaslatok ingyenes, illetve szociális étkeztetésre, adóügyben benyújtott részletfizetési, méltányossági, törlési, vagy fizetéshalasztási kérelem elbírálása, tanácsi intézmények vezetőinek kinevezése és felmentése.

A VIII. kerületi, gerlai közigazgatási kísérlet előzményeiről dr. Lúczi Józsefet, a Békés Megyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztályának osztályvezető-helyettesét kérdeztük.

— Békécsaba Gerlával 1984. január 1-én egyesült. A négy gerlai tanácstag a városi tanács testületében a

VIII. kerület választói nevében lép fel. Ugyanakkor országos tapasztalatok szerint a tanácstagi csoportok nem tudták megfelelően és mindenben pótolni a korábbi önálló tanácsot. A lakosság körében egyfajta hiányérzet figyelhető meg, mert a tanács, mint szervezet, csak mint államigazgatási struktúra van jelen. A tanácsokkal szemben támasztott követelmények — a párt KB 1984. október 9-i állásfoglalása és a párt XIII. kongresszusának határozatai — megkövetelik á népképviseleti, önkormányzati szerepük növelését, az állampolgárok fokozottabb részvételét a döntések előkészítésében, kialakításában, illetve a végrehajtásban. A tanácsi gazdálkodás új rendjére való

átállás is hangsúlyozza a lakosság részvételének fokozását az anyagi források megteremtésében, az állami feladatok és célkitűzések végrehajtásában. Az elöljáróságokról szóló rendelkezések részletesen meghatározzák a nem székhely társközségek elöljáróságainak feladatait és jogosítványait. Jogi garanciákat állítanak, amelyek biztosítják a kisebb közösségi érdekek védelmét a különböző érdekütközésekkor. Az elöljáróságok nép- képviseleti, önkormányzati testületek. Ezzel egyidejűleg a községi közös tanács szervezetének részei, amelyek meghatározott körben állam- igazgatási feladatokat is ellátnak, önálló jogi személyek.

Elöljáróság, közös tanács nem székhely társközségében hozható létre. Több város van azonban olyan helyzetben, hogy egyes kerületei nem kötődnek olyan szervesen a városhoz, mint a település más része. Így van ez Békéscsaba VIII. kerületével, Gerlával is. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyeztetve ezért a Békéscsabai Városi Tanács és a megyei tanács egyetértett abban, hogy célszerű, ha Gerlán kísérleti jelleggel kibővített hatáskörű tanácstagi csoport kezdi meg működését. Ez a forma átmenetet képez az elöljáróság és a hagyományos értelemben vett tanácstagi csoport között. Létjogosultságot az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai indokolják. A bővített hatáskörű tanácstagi csoport a szocialista demokrácia intézményeinek pezsgőbb, hatékonyabb működését szolgálja, a helyi közélet fóruma és egyes apróbb ügyek helybeni elinté- zője lehet egyszerre.

A Vili kerületi kibővített hatáskörű tanácstagi csoport működésének tapasztalatait természetesen ma még nem értékelhetjük. Erre csak hosszabb idő elteltével kerülhet sor. A közigazgatási kísérletre ezért fél-egy év múlva visszatérünk.

Lovász Sándor

Épül a pécsi alagút

A pécsi Kálvária domb alatt alagutat építenek a belvárosi közlekedés zsúfoltságának enyhítésére. A munka befejező szakaszához érkezett: a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei összelyukasztották a domb két oldaláról nyitott vágatokat, megépítették a csaknem száz méter hosszú alagút boltozatát a szellőzőkürtőkkel, oldalívét és keleti bejáratát már betonozzák.

A munka utolsó szakaszában fontos szerephez jutottak a bordázott betonboltozat zsaluzatát összeállító ácsok. A betonmintázatot úgy tervezték, hogy hatásosan tompítsa az alagútban dübörgő járművek zaját, s elkészítése igen gondos mestermunkát kíván.

Az alagút építőinek egy váratlan műemlékvédelmi feladattal is meg kellett birkózniuk. Az építkezés fölött ugyanis a középkori városfal egyik félköríves bástyája megdőlt és leomlással fenyegetett. A bástyát acélsodronyokkal és gerendákkal ösz- szefogva, bányászati biztosítási módszerekkel és korszerű dúcolási eljárással mentették meg a romlástól. A laza alapokat úgy erősítették meg, hogy a fal tövében tíz méter mély, arasznyi átmérőjű lyukakat fúrtak a földbe, s az azokba leengedett acélcsöveket betonnal töltötték meg. A vasbeton cölöpsor mögött a bányákban alkalmazott biztosítással állították meg a talaj mozgását.

ígéretes kísérletek folynak a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalatnál a központi idegrendszer, illetve a szív- és vérkeringési rendszer egyes betegségeinek kezelésére szolgáló gyógyszerek ki- fejlesztésére. Az intézetben több évtizedes hagyományai vannak a központi idegrendszerre ható készítmények kutatásának, s eddigi tevékenységük során már jó néhány hatékony szert bocsátottak az orvosok rendelkezésére. Munkájuk legújabb eredménye egy új szorongásgátló- kedélyjavító készítmény, amely mind hatóanyagának vegyi szerkezetét, mind pedis* biológiai hatásmódját illetően újszerű megoldás. Az új vegyület klinikai vizsgálatai már megkezdődtek. Az intézet munkatársai kikísérleteztek egy, a migrén megelőzésére szolgáló új szert is, a gyógyászati célokra már évszázadok óta használatos anyarozskivonatok szerkezetéből kiindulva. A készítmény hatásosságáról a betegeken szerzett első tapasztalatok biztatóak. Ugyanerről a végyületcsaládról megállapították, hogy a migrén megelőzése mellett másfajta idegrendszeri betegségek tüneteinek enyhítésére is alkalmas. így egy-két éven belül klinikai vizsgálatra kerülhet a Parkinson-betegség- ben szenvedő idős ■ emberek kezének remegését, mozdulatainak merevségét várhatóan enyhítő, szellemi frissességét javító szer.

Az intézetben tovább folytatódnak a magas vérnyomás és idült pitvari eredetű szívritmuszavarok, valamint a koszorúérszűkület okozta panaszok kezelésére alkalmas, már korábban kidolgozott, Tobanum nevű készítménynyel kapcsolatos vizsgálatok. Ehhez a szerhez eddig csak tabletta alakjában juthattak hozzá a betegek, most injekció formájában is elő kívánják állítani. Az eddigi vizsgálatok szerint ez az injekció heveny szívritmuszavarok esetén életet is menthet. További jelentős eredményeket várnak másik két új ve- gyülettől is, amelyeket elsősorban a kamrai eredetű szívritmuszavarok gyógyítására kívánnak majd felhasználni. Közülük az egyik ve- gyületet hamarosan a klinikákon is kipróbálják. Ugyancsak biztató kísérleteket folytatnak egy, a korábbiaknál jóval hatékonyabb, az erek falára közvetlenül ható értágító vérnyomáscsökkentő szerrel.

Néhány év eltelik még addig, amíg ezek az új készítmények eljuthatnak majd a gyógyszertárakba, mert egy- egy új vegyület klinikai ki- próbályása több évig is eltart. A gyógyszerkutatás egyébként is sok időt és türelmet kíván. A Gyógyszer- kutató Intézet Közös Vállalatnál évente általában 800- 1000 új vegyületet állítanak elő, és vizsgálnak meg, aszerint, hogy melyikből lehet gyógyászatilag értékes hatóanyag.

D gyógyszerkutatás új eredményei