Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
1986. július 24., csütörtök NÉPÚJSÁG Moszkva és Európa Nakaszone sajtóértekezlete A gazdaság fellendítését, a szövetségesekkel való kereskedelmi ellentétek csillapítását és az általa korábban megkezdett belpolitikai reformok folytatását ígérte szerdai sajtóértekezletén Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök. A szigetország kormányfője — akit a konzervatívok választási győzelmét követően kedden választottak újjá — hangoztatta, hogy Tokió a Szovjetunióval való kapcsolatok javítására törekszik, s üdvözölte, hogy Mihail Gorbacsov kész Japánba látogatni. Ügy értékelte, hogy a Szovjetunió legutóbbi lépései jelzik a kétoldalú kapcsolatok megjavítását célzó törekvést. Reményét fejezte ki, hogy az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mielőbb Japánba látogat. Emlékezetes, hogy Mihail Gorbacsov a közelmúltban japáni látogatásra szóló meghívást fogadott el. Nakaszone kijelentette, hogy a kabinet kulcsfontosságúnak tekinti az idén életbe lépett középtávú haderőfejlesztési terv megvalósítását. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a kormány igyekszik betartani a katonai kiadások évekkel ezelőtt elhatározott korlátozását. Nakaszone Jaszuhiro egyértelműen nem erősítette meg ugyan, hogy októberben lejáró mandátumának meghosszabbítására törekszik, de közvetve utalt arra, hogy hivatalban kíván maradni. Sajtóértekezletet tartott Kuranari Tadasi új külügyminiszter is. Japán külpolitikáját illetően elsődleges feladatnak nevezte a béke megszilárdításához és a nukleáris leszerelés megvalósításához történő hozzájárulást. Az atombomba sújtotta Na- gaszaki város szülöttje—akinek felesége az amerikai atomtámadás túlélőinek egyike — nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Hirosima és Nagaszaki borzalma soha nem ismétlődhet meg. Kuranari kijelentette, hogy a közeljövőben az Egyesült Államokba kíván látogatni. Az új külügyminiszter szintén fontosnak nevezte a Szovjetunióval való kapcsolatok megjavítását. Űrvédelmi rendszer 770 milliárdért Ha az Egyesült Államok meg akarja valósítani a hatékony űrvédelmi rendszert, akkor annak költségei sokkalta magasabbak lesznek a jelenleg tervezettnél, és elérhetik a 770 milliárd dollárt. Ezt egy most közzétett tanulmány állapítja meg. A Pentagon haladéktalanul cáfolta a tanulmány következtetéseit, arra hivatkozva, hogy nem lehet kiszámítani egy még nem létező rendszer megvalósításának költségeit. Ha Reagan elnök kijelentéseinek megfelelően olyan rakétaelhárító rendszert akarnak létrehozni, amely az Egyesült Államok egész területét átfogná, akkor ahhoz egyebek között 1900 rakétahordozó mesterséges holdra, 9570 egyéb mesterséges holdra, nagyszámú földi indítőállásra és egyéb berendezésre lenne szükség. Ez a rendszer kerülne a tanulmány számításai alapján 770 milliárd dollárba — de csak abban az esetben, ha a berendezések legalább kilencven százalékos megbízhatósággal működnek. Ha hatásfokuk alacsonyabb, akkor ennél is több mesterséges holdat kellene az Egyesült Államoknak a világűrbe telepítenie a rendszer megvalósítása során. A tanulmány szerzői szerint egyetlen, a világűrbe telepítendő rakétaelhárító rakéta költsége legalább kétmillió dollár lenne, s az ilyen eszközöket ezerszámra kellene a világűrben tartani ahhoz, hogy a rendszer hatékony védelmet biztosítson a támadó rakéták ellen. lírán neve még a politikai eseményekkel behatóbban foglalkozók körében is meglehetősen ismeretlenül hangzott a legutóbbi napokig, most azonban annál gyakrabban szerepel a hírügynökségi jelentések között. E marokkói településen van II. Hasszán nyári rezidenciája, ahol a király meglepetésszámba menő tárgyalásait folytatta Simon Peresz izraeli miniszterelnökkel. Lehet, hogy ez a meglepetés kifejezés nem is találó igazán, akadtak ugyanis sajtó- orgánumok, amelyek például egyenesen diplomáciai bombát” emlegettek az izraeli politikus láotgatása kapcsán, hozzátéve, hogy a vizit nyomán szinte „felborultak” a közel-keleti kártyák, s új erőviszonyokkal, talán az eddiginél is bonyolultabb kapcsolatrendszerrel kell számolni a világ e hagyományosan neuralgikus térségében. Meglehet, hogy ez az értékelés kissé túlzó, annyi viKirályi esküvő Háromszázmillió tv-néző , Jelenlétében” mondta lei a boldogító „igen”-t Sarah Ferguson kisasszony és Andrew herceg« II. Erzsébet királynő második fia szerdán délben a Westminster apátságban. A királyi esküvő káprázatos pompája, s a tömegtájékoztatási eszközök jóvoltából hetek óta közszájon forgó mesés románt!szont bizonyos, hogy Peresz utazása váratlan esemény volt, s felkészületlenül érte az arab világ szinte minden tagját. Az is kétségtelen, hogy az ifráni megbeszélések a lehető legellentétesebb reagálásokat váltották ki — annak ellenére, hogy a tárgyalások tartalmáról, tehát érdemi részletekről szinte semmi nem szivárgott ki. Ám a látogatás ténye önmagában is elegendő volt ahhoz, hogy tovább polarizálja az amúgy is megosztott arab országokat, míg Egyiptom például nyilatkozatban üdvözölte a marokkói—izraeli kapcsolat- felvételt, addig Algéria, Dél- Jemen, Líbia és Libanon különböző vezetői határozottan bírálták Hasszán király lépését. Szíria még tovább ment; azonnali hatállyal megszakította kapcsolatait az észak-afrikai királysággal gs felszólította a marokkói diplomatákat, hogy hagyják el az országot. Más megfigyelők ugyanakkor figyelmeztetnek: a vékája a brit szigetek lakosságának többségével — legalábbis erre á 24 órára — elfeledtette napi gondjait. A királyi esküvő alkalmából szinte példátlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A forgalom elöl már kedden éjfélkor lezárt negyedben az előző két napon 4—6 óránként tűzszerészek ellenőrizték a postaládákat, az utcai és forgalmi lámpák műszerdobozait, majd páncélszalaggal pecsételték le őket. A háztetőkön szerdára virradóra mesterlövészek foglalták el álláratlan időzítés ellenére az uralkodó diplomáciai húzása nem volt teljesen előzmény nélküli. Emlékezetes például az a szerep, amelyet Marokkó a Camp david-i békeegyezmény létrehozásában vállalt, s az a diplomáciai tevékenység is, amelyet az ország azóta kifejtett Izrael, egyes arab körök és az Egyesült Államok közti közvetítésben. Most tehát inkább a tárgyalások nyíltsága okozhatott megdöbbenést a radikálisabb arab államok csoportjában. A vizit következményeit egyelőre korai lenne felmérni. Izraelben hangsúlyozzák: Peresz nem vitt magával semmiféle új béketervet, a találkozótól nem várható olyan áttörés, mint amilyen Szadat elnök egykori jeru- zsálemi útja után történt. Annyi azonban valószínű, hogy az eszmecserét Tel- Avivban Peresz diplomáciai sikereként könyvelik el, s így az sem elképzelhetetlen, hogy hosszabb távú kihatása lesz az Izraelben ősszel esedékes kormányfőváltásra, a tervezett Peresz—Samir helycserére is. (Szegő Gábor) saikat. Magában a Westminster apátságban robbanóanyagok kiszaglására szakosított kutyák vizslattak a padsorok között, sőt az oltár és a pulpitus alatt is. Szerdán reggel a rádió és a televízió arról is informált, hogy az ifjú pár elégedett a nászajándékokkal. Csupán egyetlen tárgyat hiányolnak: senki sem küldött frizsidert. Ez egyelőre nem okoz gondot, mert a fiatalok „szigorúan titkos” azori-szigeti nászútjukról visszatérve ideiglenesen a szülőkhöz költöznek — a Buckingham palotába. „Forró európai nyarunk van, de semmiképpen sem tikkaszt ez a hőség, legalábbis ami bennünket illet, s úgy vélem, ez európai partnereinkre is vonatkozik: a francia és brit vezetéssel nemrég befejeződött megbeszéléseinken új, s rendkívül figyelemre méltó hajtásokat fedeztünk fel a politikai gondolkodásban. Ezek bizonyítják annak megértését, hogy mi, európai országok, képesek vagyunk közösen cselekedni a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének kialakítása érdekében a kontinensen”. Eduard Sevardnad- ze szovjet külügyminiszter ezekkel a szavakkal vonta meg a szovjet diplomácia most befejeződött „európai nagyhetének” mérlegét azon a díszebéden, amelyet Hans- Dietrich Gensher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter tiszteletére adott. Moszkvai értékelés szerint az alkancellár kedden befejeződött látogatása is e fontos politikai folyamat részét képezi: mind Gorbacsov, mind Sevardnadze kiemelte, hogy a párbeszéd folytatása, Genscher — összesen kilenc órán át tartó — mélyreható megbeszélései túlmennek egy szokványos látogatás keretein. A szovjet külpolitika meg- különböztetétt jelentőségei tulajdonít Európának, hiszen a nukleáris és a hagyományos fegyverek sűrűsége itt hússzorosa a világátlagnak, itt öltötte a legveszélyesebb mértéket a katonai szembenállás szintje a kél világrend- szer között, s a történelem tanulságai is a mielőbbi rendezést, az enyhülési folyamat továbbviteléé sürgetik. A nyugat-európai zenekar elsőhegedűseinek nevezte az Izvesztyija kommentárjában Franciaországot, Nagy-Bri- tanniát és az NSZK-t. A párbeszéd fenntartása, illetve ki- szélesítése ezekkel az európai országokkal pedig azt jelentené, hogy a ’70-es évek végén bekövetkezett megtorpanás után ismét az együttműködés kerekedne felül az európai kapcsolatokban. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok természetesen sokkal összetettebb, mint a másik két ország esetében, a második világháború eseményei még most is kísértenek. Az NSZK ugyanakkor a Szovjetunió legjelentősebb tőkés gazdasági partnere. A két ország árucsereforgalma a tavalyi enyhe visszaesés után az idei első negyedévben újabb lendületet kapott, s a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálja a Moszkvában most aláírt tudományos-műszaki keretszerződés, a mező- gazdaság, az egészségügy, és az atomenergetika biztonsága terén előirányzott együttműködés. A hét elején megtartott nyílt és őszinte légkörű szovjet—nyugatnémet tárgyalásokon mindkét fél azokat a A Moszkvából kedden hazatért Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerdán rövid látogatásra Washingtonba utazott, hogy tájékoztassa amerikai kollégáját, Shultzot kedden befejeződött szovjetunióbeli tárgyalásairól. Előzőleg a kormány ülésén számolt be moszkvai útjáról, s külön is felkereste Kohl kancellárt. A bonni bejelentés szerint Genscher washingtoni villámlátogatását arra is fel akarja használni, hogy átadja és megmagyarázza azt a nyugatnémet állásfoglalást, amely Bonn véleményét tartalmazza a Reagan elnök által a szovjet leszerelési javaslatokra Gorbacsov főtitkárnak adandó válasz tervezetével kapcsolatbaj?. Az NSZK szorgalmazza, hogy közös pontokat kereste egymás politikájában, amelyek alapot biztosíthatnak a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez, a politikai párbeszéd lényeges kiszélesítéséhez. Egyetértés mutatkozott meg egyebek között abban, hogy meg kell őrizni a leszerelési kérdésekben eddig elért eredményeket, a SALT- megállapodásokat, illetve be kell tartani a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés előírásait. Moszkva és Bonn is a vegyi fegyvereket betiltó nemzetközi konvenció mielőbbi kidolgozását sürgette, s osztották azt a nézetet is, hogy eredményesen kell befejezni a stockholmi értekezletet, illetőleg biztosítani kell a bécsi fórum sikerét is. Ugyanakkor hitet tettek a moszkvai szerződés elveinek betartása mellett. Természetes azonban, hogy bizonyos problémakörökben ellentétes nézeteket vallanak a két ország vezetői. Genscher változatlanul az amerikai „közbülső megoldást” szorgalmazta a nukleáris fegyverek, a közép-hatótávolságú rakéták kérdésében. Szovjet részről viszont nyíltan kijelentették, hogy Bonn gyakorlati politikája a leszerelés, a biztonság és a fegyverkezési hajsza kérdéseiben egyáltalán nem áll összhangban békenyilatkozataival. A Szovjetunió egyáltalában nem nézi jó szemmel, hogy az NSZK részt vesz az amerikai űrfegyverkezési programban — hangsúlyozták Moszkvában. s utaltak arra, hogy ez a bonni politika kifejezetten fékezi a haladást a hadászati fegyverzetről folytatott tárgyalásokon. A szovjet külpolitikának nem célja, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseit „leválassza”, hiszen — amint azt a tárgyalásokon is hangsúlyozták — e szálak megszakadása súlyos következményekkel járna az egész nemzetközi helyzetre nézve, az egyensúly megbomlásá- vezetne. Az európai helyzet rendezése azonban nem tűr halasztást, olyan biztonsági rendszert kell kialakítani a kontinensen, amely mindinkább politikai, gazdasági, jogi és erkölcsi garanciákra épül. A Szovjetunió és az NSZK is felelősséget visel azért, hogy az európai népek olyan közös otthonná változtassák a kontinenst, amely hadszíntér helyett az enyhülés földrésze, lenne. Genscher moszkvai látogatása természetesen nem jelentett, nem jelenthetett gyökeres fordulatot az európai kapcsolatokban, de a párbeszéd folytatásáról, a gyakoribb külügyminiszteri megbeszélésekről itt született megállapodások mind a szovjet—nyugatnémet, mind pedig az összeurópai együttműködésben tapasztalható kedvező változás folytatásának irányába mutatnak. válaszában Reagan fokozottan vegye figyelembe az európai hagyományos fegyverek csökkentésének a szovjet javaslatokban nagy teret kapott kérdését. A moszkvai tárgyalásokról von Braun- müh.1, a nyugatnémet külügyminisztérium politikai igazgatója szerdán Párizst és Londont informálta. A moszkvai tárgyalásokat és a műszaki-tudományos együttműködési megállapodás aláírását értékelve az NSZK sajtója egyöntetűen kifejezi azt a véleményét, hogy ismét körvonalazódnak a kétoldalú kapcsolatok további fejlődésének távlatai, noha a szovjet fél változatlanul hangot adott fenntartásainak az NSZK-beli rakétatelepítések és az SDI-ben való nyugatnémet közreműködés kapcsán. Barbara Palacios, 22 éves venezuelai hölgy nyerte el az idén p. világszépe címet a Panamavárosban megrendezett szépségkirálynő-választáson (Teiefotó) Genscher az Egyesült Úllamokba utazott Diplomáciai bomba
