Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÜLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Lázár György látogatása Győr-Sopron megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap Győr-Sopi'on megyébe látogatott. Győrben, a megyei pártbizottság székhazában Lakatos László első titkár és Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke fogadta. A vendéget tájékoztatták a megye eredményeiről, társadalmi, politikai, gazdasági helyzetéről, részletesen vázolva azokat a szempontokat, amelyek alapján rangsorolták az elkövetkező időszak helyi feladatait. Az ipari termelés üteme a megyében az országos átlagnál gyorsabban növekszik, s kedvező az is, hogy a már napjainkban is egyre inkább élénkülő beruházások túlnyomó többsége — a korszerűbb termeléshez szükséges gépek beszerzésével — a műszaki fejlesztést alapozza meg. Az életkörülmények javítására tervezett elképzelések közé tartozik, hogy Győr-Sopron megyében a VII. ötéves terv egyik céljaként tűzték ki a lakásárak növekedésének megállítását. Első lépésként — az eddigi jelentős támogatáson felül — ifjúsági lakásalapot hoztak létre, s ísy mintegy 600 fiatal házas a közeljövőben soron kívül juthat új otthonhoz. A tájékoztatón részt vett a megye számos vállalatának, termelőszövetkezetének, társadalmi és érdekvédelmi szervezetének vezetője, s közülük többen a gazdálkodás napi tapasztalataiból vett példákkal illusztrálták a megyében dolgozó kisebb-na- gyobb kollektívák eredményeit, gondjait. Élve az alkalommal, több javaslat is elhangzott. Célszerű lenne — mondták például —, ha a szabályozók nemcsak a vállalati egységből való kiválást, a kisebb gazdasági egységek önállósulását támogatnák. A tőkeátcsoportosítás különböző eszközeinek fel- használásával lehetőséget kellene teremteni arra is, hogy a gyengén gazdálkodók ne csak szanálás útján lábaljanak ki a bajból, hanem a korábbi veszteségek arányosabb megosztásával beolvadhassanak a hasonló profilú, kapacitásgondokkal küszködő gazdálkodó szervezetekbe. Szóba került az is, hogy a jelenlegi vámtarifák időnként hátráltatják a fejlett technika hazai meghonosítását, a munkaidőalap jobb felhasználásával kapcsolatban pedig panaszolták: a vállalati vezetőknek jelenleg nagyon sok — nem kormányzati és mozgalmi szervektől érkező — kikérőnek kell eleget tenniük, s így sok dolgozó rövidebb-hosszabb időre kiesik a munkából. Lázár György megköszönte a tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy az elhangzottak nemcsak a megye helyzetéről adtak hű képet, a problémák reális felvetése segítheti a kormányzati munka színvonalának javítását is. Rámutatott, hogy bár gondjaink egy része külső körülmények következménye, kevés szó esik arról, hogy miként tudunk a magunk erejéből, adottságainkra támaszkodva, tartalékaink észszerű mozgásba lendítésével I.ázár György a Győri Rába Vagon- és Gépgyárban Horváth Ede vezérigazgató társaságában újabb fejlődési szakaszba jutni. — Az MSZMP XIII. kongresszusa társadalmi-gazdasági megújulást tartott szükségesnek a határozatban megfogalmazott feladatok teljesítéséhez. Mércénk változatlanul a kongresszuson elfogadott dokumentum, nem szabad azonban megfeledkezni a megújulásnak a társadalmi és gazdasági folyamatok egészére vonatkozó követelményéről. A minőségi változást segítheti a szocialista gazdasági integráció, a KGST munkájának megújítását szolgáló, napjainkban kibontakozó számos folyamat is. A Minisztertanács elnöke a megye több vállalatának példájára is hivatkozva aláhúzta: a jelenlegi körülmények között is van mód kiemelkedő eredmények elérésére. Ugyanakkor a szabályozóknak is segíteniük kell a minőségi változás kikényszerítését: lehetőséget adva a továbbfejlődésre a jól gazdálkodóknak, és szabadabb utat nyitva a gazdaságtalan tevékenység felszámolásához. A cél nem vállalatok megszüntetése, hanem munkájuk eredményessé tétele. Lázár György szólt az 1987. évi terv előkészületeiről is, utalva arra: a kormányzat fontosnak tartja a vállalatok időben térténő tájékoztatását a jövő évre érvényes szabályozókról. Végezetül hangsúlyozta, hogy nemcsak gondjaink reális számba vételére, hanem jogos önbizalomra is szükség van, hiszen a várt megújulással a VII. ötéves terv a nehézséget ellenére is teljesíthető. A megbeszélést követően a kormány elnöke ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba. A 17 500 dolgozót foglalkoztató nagyvállalat munkájáról Horváth Ede vezérigazgató adott tájékoztatást. Mivel Lázár György legutóbb egy évtizeddel ezelőtt járt a vállalatnál, a vezérigazgató ismertette az elmúlt tíz év eredményeit, elmondta, hogy a győri óriásvállalat csaknem megkétszerezte termelését, s megháromszorozta exportját. Az MVG kollektívája az elkövetkező öt évre is az eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődést tervez. A VII. ötéves terv szempontjából döntő fontosságú idei év első hat hónapjának eredményei kedvezőek: a vállalat június végéig a múlt év hasonló időszakához képest 7,5 százalékkal növelte termelését, főként a munka termelékenységének fokozásával. A kormány elnöke érdeklődött a nagyvállalat műszaki fejlődésének új lehetőségei iránt. Horváth Ede elmondotta, hogy az MVG két új, korszerű üzemet épít mezőgazdasági eszközök, illetve új típusú motorok gyártására. s egy olyan új öntési eljárás hazai meghonosításán is dolgoznak, amellyel a korábbiaknál nagyobb szilárdságú, jobban megmunWtlha- tó öntvényeket készíthetnek majd. A vállalatnál alkalmazott korszerű technikával Lázár György gyárlátogatáson ismerkedett: megtekintette az MVG szerszámgyárát, ahol a Rábánál készülő termékek gyártásához szükséges — nem ritkán milliós értékű — eszközöket állítják elő. Ezután a vendég útja a futóműgyáregységbe vezetett,' ahol az autóbuszok, tehergépkocsik és kamionok hátsó hídjainak gyártását mutatták be a házigazdák. Lázár György programja délután a győri városházán folytatódott. Megtekintette a múlt század utolsó éveiben emelt, s nemrégiben helyreállított épületet, majd tájékoztatót hallgatott meg a győri lakásépítés és -felújítás helyzetéről. Balogh József, a városi tanács elnök- helyettese egyebek között elmondta, hogy a VII. ötéves tervben 4020 lakás építését irányozták elő. 1986. és 1990. között az előző tervidőszakénál több lakás felújítását tervezik. Még az idén befejezik a Széchenyi tér és a Centrum-tömb megfiatalítását. A vendég ezután kíséretével sétát tett a szépülő belvárosban, majd Szabadhelyen megtekintette a házgyári elemekből épített, tetszetős családi és sorházakat. A Minisztertanács elnöke a program befejezéseként ellátogatott a gönyűi épületelem-gyártó üzembe. A magyar—osztrák vegyes vállalatnál most végzik a próba- gyártásokat: a termelés felfutását követően évente 1000-1200 családi házhoz felhasználható falazóelem és födém, illetve naponta 400- 450 négyzetméternyi burkolólap készül majd itt. Lázár György a kora esti órákban visszautazott Budapestre. Elutazott Enrique Iglesias Elutazott hazánkból Enrique Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására július 20—23. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Az uruguayi diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Gualberto Talamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete. 1876. óta most ötvcnharmadszor nyitotta meg kapuit a Szegedi Ipari Vásár. Az 550 hazai és külföldi cég jelentős részben olyan újdonságokat mutat be, amelyeket először láthat a közönség. Képünkön: a Nagykanizsai Üveggyár termékei (Képriportunk az 5. oldalon) (MTI-fotó: Stekovics János felvétele) Havasi Ferenc a Belügyminisztériumban Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap látogatást tett a Bel- ügyminiszériumban. Jelen volt Varga Péter, a KB osztályvezetője. A Központi Bizottság titkárát Kamara János belügyminiszter és Kovács György, az MSZMP belügyminisztériumi bizottságának első titkára fogadta. Havasi Ferenc ezt követően a Belügyminisztérium kollégiumának tagjaival találkozott, ahol Kamara János az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából adódó belügyi feladatok végrehajtásáról, a belügyi szervek munkájáról, a közrend és a közbiztonság, valamint a személyi állomány helyzetéről adott tájékoztatást. A miniszteri beszámolót követően Havasi Ferenc aktívaértekezleten tájékoztatta a Belügyminisztérium vezető munkatársait a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről. Mi történt a genfi bizottsági ülésen? Dr. Fodor János nyilatkozata Az Emberi Jogi Bizottság egy héttel ezelőtt zárult genfi ülésén hazánk képviseletében részt vett dr. Fodor János, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője. Hazaérkezése után Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának kérésére nyilatkozott arról: hogyan is zajlott le az a genfi július 14—16-i ülés, amelyen a bizottság elfogadta kormányunk jelentését a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának magyarországi végrehajtásáról. Dr. Fodor János elmondta, hogy az előzetesen írásban megküldött jelentésünk vitájának előkészítésére a bizottság munkacsoportja 12 nagyobb témára kiterjedő kérdéslistát állított össze. A vitát a magyar képviselő bevezető előadásával nyitotta meg, majd válaszolt előbb a munkacsoport kérdéseire, aztán pedig az egyes témák kapcsán az ülésen elhangzott, összesen csaknem száz olyan kérdésre, amelyek átfogták politikai rendszerünk, a magyar jog leglényegesebb területeit. A beható érdeklődésre tekintettel az eredetileg tervezett négy helyett öt ülésre volt szükség a bizottságban a vita befejezéséhez. — Megkülönböztetett figyelmet szentelt a bizottság a hazánkban létrehozott Alkotmányjogi Tanácsnak, mind szervezeti és működési elveit, mind pedig eddigi tevékenységét illetően. Részletes magyarázatot igényelt annak bemutatása, hogy e tanács nem bíróság; elsődlegesen az a feladata, hogy közreműködjék a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában. Számos kérdés volt arról, hogyan érvényesül a magyar gyakorlatban a jogegyenlőség elve. A válasz lehetőséget adott különösen annak bemutatására, hogy a nők társadalmi helyzete és politikai aktivitása terén milyen erőfeszítéseket tettünk, milyen eredményeket értünkéi. A mozgásszabadság biztosítása tekintetében a bizottság egyes tagjai pozitívan értékelték, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent az elutasított útlevélkérelmek száma, s ilyen elutasításra főként devizagazdálkodási okokból került sor, illetőleg, hogy elutasítás esetén a jogszabály lehetőséget nyújt fellebbezésre. Ami a magánélethez való jogot illeti, a bizottság elsősorban arról érdeklődött, milyen védelmet nyújt a magyar jog az önkényes vagy jogtalan beavatkozásokkal szemben. A gondolat- és vallásszabadság témakörében a figyelem főleg a vallásoktatásra, a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadókra, az állam és az egyház szétválasztásával kapcsolatos egyes szervezeti kérdésekre irányult. Beható érdeklődést váltott ki a bizottsági vitában az új magyar sajtótörvény, bár a kérdések elsősorban a korlátozásokra vonatkoztak. A válasz kifejtette, hogy a sajtótermékek jelentős részének közzétételéhez engedély szükséges, de az ilyllTi kérelmek elutasításának okai teljes mértékben összhangban vannak az egyezségokmány rendelkezéseivel. A gyülekezési és egyesülési szabadságot illetően feltett kérdésekre válaszként a megfelelő magyar jogszabályok ismertetésére került sor. A közügyek intézésében való részvétel joga úgy szerepelt egy témakörként, hogy azon belül lehetőség nyílott kifejteni azokat az intézményi és szervezeti formákat, amelyek révén az állampolgárok részben közvetett, részben közvetlen módon gyakorolhatják politikai jogaikat. A kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekre adott átfogó válasz bemutatta a Magyárországon élő nemzetiségek és cigányok, helyzetét, s a statisztikai adatokkal is érzékeltetett eredményt a bizottság elismeréssel fogadta. Hazánk képviselője végül elmondta, hogy a 18 szakértőből álló bizottság összetétele világnézeti, politikai tekintetben igen sokrétű volt, így olyan egybehangzó értékelés, amely csak pozitívumokat tartalmaz, logikailag sem tételezhető fel. De az tény, hogy a bizottság minden tagja nagyra értékelte a nyílt, őszinte párbeszédet, amely biztosította a jelentés feletti vita teljes sikerét. A bizottságnak az a véleménye, hogy több olyan út létezik, amely biztosítja az egyezségokmány rendelkezéseinek tiszteletben tartását, s minden államnak azt az utat kell választania, amely számára a leginkább megfelelő — zárta nyilatkozatát dr. Fodor János.
