Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÜLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Lázár György látogatása Győr-Sopron megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap Győr-Sopi'on megyé­be látogatott. Győrben, a megyei pártbizottság székha­zában Lakatos László első titkár és Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke fogad­ta. A vendéget tájékoztatták a megye eredményeiről, tár­sadalmi, politikai, gazdasági helyzetéről, részletesen vá­zolva azokat a szempontokat, amelyek alapján rangsorol­ták az elkövetkező időszak helyi feladatait. Az ipari termelés üteme a megyében az országos átlag­nál gyorsabban növekszik, s kedvező az is, hogy a már napjainkban is egyre inkább élénkülő beruházások túl­nyomó többsége — a kor­szerűbb termeléshez szüksé­ges gépek beszerzésével — a műszaki fejlesztést alapozza meg. Az életkörülmények ja­vítására tervezett elképzelé­sek közé tartozik, hogy Győr-Sopron megyében a VII. ötéves terv egyik célja­ként tűzték ki a lakásárak növekedésének megállítását. Első lépésként — az eddigi jelentős támogatáson felül — ifjúsági lakásalapot hoztak létre, s ísy mintegy 600 fia­tal házas a közeljövőben so­ron kívül juthat új otthon­hoz. A tájékoztatón részt vett a megye számos vállalatának, termelőszövetkezetének, tár­sadalmi és érdekvédelmi szervezetének vezetője, s kö­zülük többen a gazdálkodás napi tapasztalataiból vett példákkal illusztrálták a me­gyében dolgozó kisebb-na- gyobb kollektívák eredmé­nyeit, gondjait. Élve az al­kalommal, több javaslat is elhangzott. Célszerű lenne — mondták például —, ha a szabályozók nemcsak a vál­lalati egységből való kivá­lást, a kisebb gazdasági egy­ségek önállósulását támogat­nák. A tőkeátcsoportosítás különböző eszközeinek fel- használásával lehetőséget kellene teremteni arra is, hogy a gyengén gazdálkodók ne csak szanálás útján lá­baljanak ki a bajból, hanem a korábbi veszteségek ará­nyosabb megosztásával beol­vadhassanak a hasonló pro­filú, kapacitásgondokkal küszködő gazdálkodó szerve­zetekbe. Szóba került az is, hogy a jelenlegi vámtarifák időnként hátráltatják a fej­lett technika hazai megho­nosítását, a munkaidőalap jobb felhasználásával kap­csolatban pedig panaszolták: a vállalati vezetőknek jelen­leg nagyon sok — nem kor­mányzati és mozgalmi szer­vektől érkező — kikérőnek kell eleget tenniük, s így sok dolgozó rövidebb-hosszabb időre kiesik a munkából. Lázár György megköszön­te a tájékoztatást, hangsú­lyozva, hogy az elhangzottak nemcsak a megye helyzeté­ről adtak hű képet, a prob­lémák reális felvetése segít­heti a kormányzati munka színvonalának javítását is. Rámutatott, hogy bár gond­jaink egy része külső körül­mények következménye, ke­vés szó esik arról, hogy mi­ként tudunk a magunk ere­jéből, adottságainkra tá­maszkodva, tartalékaink ész­szerű mozgásba lendítésével I.ázár György a Győri Rába Vagon- és Gépgyárban Horváth Ede vezérigazgató társaságában újabb fejlődési szakaszba jutni. — Az MSZMP XIII. kong­resszusa társadalmi-gazdasá­gi megújulást tartott szüksé­gesnek a határozatban meg­fogalmazott feladatok telje­sítéséhez. Mércénk változat­lanul a kongresszuson elfo­gadott dokumentum, nem szabad azonban megfeled­kezni a megújulásnak a tár­sadalmi és gazdasági folya­matok egészére vonatkozó követelményéről. A minősé­gi változást segítheti a szo­cialista gazdasági integráció, a KGST munkájának meg­újítását szolgáló, napjaink­ban kibontakozó számos fo­lyamat is. A Minisztertanács elnöke a megye több vállalatának példájára is hivatkozva alá­húzta: a jelenlegi körülmé­nyek között is van mód ki­emelkedő eredmények eléré­sére. Ugyanakkor a szabá­lyozóknak is segíteniük kell a minőségi változás kikény­szerítését: lehetőséget adva a továbbfejlődésre a jól gaz­dálkodóknak, és szabadabb utat nyitva a gazdaságtalan tevékenység felszámolásá­hoz. A cél nem vállalatok megszüntetése, hanem mun­kájuk eredményessé tétele. Lázár György szólt az 1987. évi terv előkészületei­ről is, utalva arra: a kor­mányzat fontosnak tartja a vállalatok időben térténő tá­jékoztatását a jövő évre ér­vényes szabályozókról. Vége­zetül hangsúlyozta, hogy nemcsak gondjaink reális számba vételére, hanem jo­gos önbizalomra is szükség van, hiszen a várt megúju­lással a VII. ötéves terv a nehézséget ellenére is telje­síthető. A megbeszélést követően a kormány elnöke ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba. A 17 500 dolgozót foglalkoztató nagyvállalat munkájáról Horváth Ede ve­zérigazgató adott tájékozta­tást. Mivel Lázár György legutóbb egy évtizeddel ez­előtt járt a vállalatnál, a ve­zérigazgató ismertette az el­múlt tíz év eredményeit, el­mondta, hogy a győri óriás­vállalat csaknem megkétsze­rezte termelését, s meghá­romszorozta exportját. Az MVG kollektívája az elkö­vetkező öt évre is az eddigi­ekhez hasonló dinamikus fejlődést tervez. A VII. öt­éves terv szempontjából dön­tő fontosságú idei év első hat hónapjának eredményei kedvezőek: a vállalat június végéig a múlt év hasonló időszakához képest 7,5 szá­zalékkal növelte termelését, főként a munka termelé­kenységének fokozásával. A kormány elnöke érdek­lődött a nagyvállalat műsza­ki fejlődésének új lehetősé­gei iránt. Horváth Ede el­mondotta, hogy az MVG két új, korszerű üzemet épít me­zőgazdasági eszközök, illetve új típusú motorok gyártásá­ra. s egy olyan új öntési el­járás hazai meghonosításán is dolgoznak, amellyel a ko­rábbiaknál nagyobb szilárd­ságú, jobban megmunWtlha- tó öntvényeket készíthetnek majd. A vállalatnál alkal­mazott korszerű technikával Lázár György gyárlátogatá­son ismerkedett: megtekin­tette az MVG szerszámgyá­rát, ahol a Rábánál készülő termékek gyártásához szük­séges — nem ritkán milliós értékű — eszközöket állítják elő. Ezután a vendég útja a futóműgyáregységbe veze­tett,' ahol az autóbuszok, te­hergépkocsik és kamionok hátsó hídjainak gyártását mutatták be a házigazdák. Lázár György programja délután a győri városházán folytatódott. Megtekintette a múlt század utolsó éveiben emelt, s nemrégiben helyre­állított épületet, majd tájé­koztatót hallgatott meg a győri lakásépítés és -felújí­tás helyzetéről. Balogh Jó­zsef, a városi tanács elnök- helyettese egyebek között el­mondta, hogy a VII. ötéves tervben 4020 lakás építését irányozták elő. 1986. és 1990. között az előző tervidősza­kénál több lakás felújítását tervezik. Még az idén befe­jezik a Széchenyi tér és a Centrum-tömb megfiatalítá­sát. A vendég ezután kíséreté­vel sétát tett a szépülő bel­városban, majd Szabadhe­lyen megtekintette a ház­gyári elemekből épített, tet­szetős családi és sorházakat. A Minisztertanács elnöke a program befejezéseként ellátogatott a gönyűi épület­elem-gyártó üzembe. A ma­gyar—osztrák vegyes válla­latnál most végzik a próba- gyártásokat: a termelés fel­futását követően évente 1000-1200 családi házhoz fel­használható falazóelem és födém, illetve naponta 400- 450 négyzetméternyi bur­kolólap készül majd itt. Lázár György a kora esti órákban visszautazott Buda­pestre. Elutazott Enrique Iglesias Elutazott hazánkból Enri­que Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügy­minisztere, aki Várkonyi Pé­ter külügyminiszter meghí­vására július 20—23. között hivatalos látogatást tett ha­zánkban. Az uruguayi diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repü­lőtéren vendéglátója, Várko­nyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Gualberto Talamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete. 1876. óta most ötvcnharmadszor nyitotta meg kapuit a Sze­gedi Ipari Vásár. Az 550 hazai és külföldi cég jelentős rész­ben olyan újdonságokat mutat be, amelyeket először láthat a közönség. Képünkön: a Nagykanizsai Üveggyár termékei (Képriportunk az 5. oldalon) (MTI-fotó: Stekovics János felvétele) Havasi Ferenc a Belügyminisztériumban Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap látogatást tett a Bel- ügyminiszériumban. Jelen volt Varga Péter, a KB osz­tályvezetője. A Központi Bi­zottság titkárát Kamara Já­nos belügyminiszter és Ko­vács György, az MSZMP belügyminisztériumi bizott­ságának első titkára fogad­ta. Havasi Ferenc ezt követő­en a Belügyminisztérium kollégiumának tagjaival ta­lálkozott, ahol Kamara Já­nos az MSZMP XIII. kong­resszusának határozatából adódó belügyi feladatok vég­rehajtásáról, a belügyi szer­vek munkájáról, a közrend és a közbiztonság, valamint a személyi állomány helyze­téről adott tájékoztatást. A miniszteri beszámolót követően Havasi Ferenc ak­tívaértekezleten tájékoztatta a Belügyminisztérium vezető munkatársait a gazdaságpo­litika időszerű kérdéseiről. Mi történt a genfi bizottsági ülésen? Dr. Fodor János nyilatkozata Az Emberi Jogi Bizottság egy héttel ezelőtt zárult genfi ülésén hazánk képvi­seletében részt vett dr. Fo­dor János, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jo­gi kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője. Hazaér­kezése után Tóth Ferenc­nek, az MTI főmunkatársá­nak kérésére nyilatkozott ar­ról: hogyan is zajlott le az a genfi július 14—16-i ülés, amelyen a bizottság elfogad­ta kormányunk jelentését a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmá­nyának magyarországi vég­rehajtásáról. Dr. Fodor János elmond­ta, hogy az előzetesen írás­ban megküldött jelentésünk vitájának előkészítésére a bizottság munkacsoportja 12 nagyobb témára kiterjedő kérdéslistát állított össze. A vitát a magyar képviselő beve­zető előadásával nyitotta meg, majd válaszolt előbb a mun­kacsoport kérdéseire, aztán pedig az egyes témák kap­csán az ülésen elhangzott, összesen csaknem száz olyan kérdésre, amelyek átfogták politikai rendszerünk, a ma­gyar jog leglényegesebb te­rületeit. A beható érdeklő­désre tekintettel az eredeti­leg tervezett négy helyett öt ülésre volt szükség a bizott­ságban a vita befejezéséhez. — Megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a bizottság a hazánkban létrehozott Al­kotmányjogi Tanácsnak, mind szervezeti és működési elveit, mind pedig eddigi te­vékenységét illetően. Részle­tes magyarázatot igényelt annak bemutatása, hogy e tanács nem bíróság; elsődle­gesen az a feladata, hogy közreműködjék a társada­lom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és jogi iránymutatások al­kotmányosságának biztosítá­sában. Számos kérdés volt arról, hogyan érvényesül a magyar gyakorlatban a jogegyenlő­ség elve. A válasz lehetősé­get adott különösen annak bemutatására, hogy a nők társadalmi helyzete és poli­tikai aktivitása terén milyen erőfeszítéseket tettünk, mi­lyen eredményeket értünkéi. A mozgásszabadság bizto­sítása tekintetében a bizott­ság egyes tagjai pozitívan értékelték, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent az elutasított útlevélkérel­mek száma, s ilyen elutasí­tásra főként devizagazdálko­dási okokból került sor, ille­tőleg, hogy elutasítás esetén a jogszabály lehetőséget nyújt fellebbezésre. Ami a magán­élethez való jogot illeti, a bizottság elsősorban arról ér­deklődött, milyen védelmet nyújt a magyar jog az ön­kényes vagy jogtalan be­avatkozásokkal szemben. A gondolat- és vallásszabadság témakörében a figyelem fő­leg a vallásoktatásra, a ka­tonai szolgálatot lelkiismere­ti okból megtagadókra, az állam és az egyház szétvá­lasztásával kapcsolatos egyes szervezeti kérdésekre irá­nyult. Beható érdeklődést váltott ki a bizottsági vitában az új magyar sajtótörvény, bár a kérdések elsősorban a korlá­tozásokra vonatkoztak. A válasz kifejtette, hogy a saj­tótermékek jelentős részének közzétételéhez engedély szük­séges, de az ilyllTi kérelmek elutasításának okai teljes mértékben összhangban van­nak az egyezségokmány ren­delkezéseivel. A gyülekezési és egyesülési szabadságot il­letően feltett kérdésekre vá­laszként a megfelelő magyar jogszabályok ismertetésére került sor. A közügyek intézésében való részvétel joga úgy sze­repelt egy témakörként, hogy azon belül lehetőség nyílott kifejteni azokat az intézményi és szervezeti for­mákat, amelyek révén az ál­lampolgárok részben közve­tett, részben közvetlen mó­don gyakorolhatják politikai jogaikat. A kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekre adott átfogó válasz bemutatta a Magyárországon élő nemze­tiségek és cigányok, helyze­tét, s a statisztikai adatok­kal is érzékeltetett ered­ményt a bizottság elismerés­sel fogadta. Hazánk képviselője végül elmondta, hogy a 18 szakér­tőből álló bizottság összeté­tele világnézeti, politikai te­kintetben igen sokrétű volt, így olyan egybehangzó ér­tékelés, amely csak pozitívu­mokat tartalmaz, logikailag sem tételezhető fel. De az tény, hogy a bizottság min­den tagja nagyra értékelte a nyílt, őszinte párbeszédet, amely biztosította a jelentés feletti vita teljes sikerét. A bizottságnak az a vélemé­nye, hogy több olyan út lé­tezik, amely biztosítja az egyezségokmány rendelkezé­seinek tiszteletben tartását, s minden államnak azt az utat kell választania, amely szá­mára a leginkább megfelelő — zárta nyilatkozatát dr. Fo­dor János.

Next

/
Thumbnails
Contents